Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
198H. február X., szombat o SZÜLŐFÖLDÜNK Nyereséggel zárta az elmúlt évet a helyi tsz. Központját nemrégen újították fel 1981-ben épüít a Szabó Pálról elnevezett könyvtár Helységneveink nynmaban Biharugra A helységnév Ugra része személynévből, feltehetően az 1098-ban, I. László király kíséretében részt vevő Ugra főúr nevéből keletkezett. A magyar Ugra személynév szláv eredetű, az Ugrin, Ugrón személynevekből szármaHálójavításra télen jut idő Fotó: S/.Őke Margit zott rövidüléssel és az ki- csinyítő-becéző képző hozzáadásával. (A Csák nemzetségben egyébként kedvelt volt az Ugrin, Ugrón személynév. Az Ugrin jelentése szerb-horvátból való-fordítással: magyar ember.) A helységnévben szereplő Bihar szótag megkülönböztető szerepű, a tájegységhez tartozásra. utal. Az egykor Ugra néven ismert Bihar vármegyei falunak a múlt század közepén 1537 lakosa volt. „A föld sok helyt szikes, különben szép búzát, zabot, tengerit, a kertek pedig leginkább vöröshagymát teremnek. Szép és sok szarvasmarhát és sertést tenyészt. Határában van 2 tó, egyik Vásár, másik Ludas tó; s. van egy Fényes nevű ér, melly midőn a szomszéd falu határain keresztülfolyó Sebes-Körös megárad, folyót képez, s elapadáskor is 400 hold földet haszonvehet- lenné tesz” — tudhatjuk meg Fényes Elek híradásából. A lexikonok a század végén (1891) már 2022 lakosról tesznek említést és tudatják velünk, hogy postahivatala, és posta-takarékpénztára is van Ugranak. (Biharugrát 1984. január 1-én 1489-en lakták.) Biharugrán született 1893- ban Szabó Pál József Attila- díjas és kétszeres Kossuth- díjas író. A nyolcvanéves Szent István-bazilika Magasba emelkedő kupolájával, könnyed, áttört tornyaival, impozáns főbejáratával, művészi értékekben bővelkedő bensőjével Budapest egyik legszebb temploma a mai belvárosban (a hajdani Lipótvárosban, a Váci körúton) a Szent István bazilika. Helyén kétszáz évvel ezelőtt még pusztaság, mocsaras terület árválkodott. Akkor mindaz, ami a mai Kálvin téren (Kecskeméti kapu) és a Kossuth Lajos utcán (Hatvani kapu) kívül esett, igen gyéren lakott-épített volt. Az 1770-es években kezdik meg a fent említett két kapun kívül a parcellázást, s 1786-ban árverezik a mai bazilika helyének és környékének telkeit (ez volt a Lipótváros, az új város, Neue Öffnung). Már 1821-ben gyűjtést indított a városi tanács az e helyre építendő fényes templom céljaira. Több terv is készült, 1846-ban Hild Józsefet is megbízzák. A lipótvárosi plébániatemplom építéséhez mégis csak a szabadságharc után, 1851- ben kezdenek hozzá, miután lebontották • a harcokban megsérült kápolnát. Hild elképzelése szerint az épület homlokzatát attikává] lezárt koriritoszi oszlopos porti- kusz. oldalait 4-4 óriás pillér tagolta volna. Tizenhat évig épült a nemes és plasztikus empire székesegyház, már felsejlettek a kupola sziluettjei, amikor a tervező 1867-ben meghalt. Ybl Miklós vette át az építés irányítását. S noha kétségei voltak a hatalmas dóm statikáját illetően, tovább folytatta a némileg ízléséhez igazított terv megvalósítását. 1868-ban az egyenlőtlenül süllyedt pillérek miatt a tartófalazatok összetörtek, a kupola bedőlt. Nemcsak a kupola, hanem a templom egyéb megoldásaiban is szabadon járhatott el ezután Ybl. Hild stílusát, egyoldalú vonalvezetését, az olasz reneszánsz architektúrájával váltja fel. Csupán az északi és déli toronyfalakon maradt meg a régi jelleg (ezek Hild idejéből valók). A neoreneszánsz. stílusa jelenik meg a félkörívű, hatalmas oszlopokkal övezett kápolnaíven (apszis), a kis tornyok alkalmazásán, a homlokzaton, a kupolabejáraton és a széles előcsarnokon. A homlokzat merev, lecsapott tornyait fantáziadús harangtornyokká építi át. A bazilika főhajója Lassan haladt az építkezés, több módosítás vált szükségessé a költségek csökkentése céljából. 1889- ben felkerült a főkereszt a kupola csúcsára, egy évvel később az épület külső díszítése is teljesen elkészült. A bazilika 9 osztású tere már Hild tervein is szerepelt. Ez azonban módosítással épült meg. A görögkereszt' alaprajzú, 9 osztású térben a középteret tambu- ros kupola, a görögkereszt rövid szárait dongák fedik. Ybl 1891-ben bekövetkezett halála után Kauser Józsefre bízták az építés folytatását. A templombelsőre Ybl-től nem maradt semmilyen részletes terv, így a belső kiképzés teljesen Kauser műve. A kor legjelesebb művészei működtek közre a templom kialakításában. Than Mór, Székely Bertalan, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Deák Ébner Lajos mozaikjaival, id. Vastagh György, Feszty Árpád, Ros- kovics Ignác, Stetka Gyula. Nádler Róbert és Benczúr Gyula oltárképeivel, Stróbl Alajos, FadruS János, Mayer Ede, ifj. Vastagh György, Senyei Károly szoborművei- vej valóságos gyűjteménye a századvég magyar képzőművészetének. A parádés templomot 1905. november 19-én adták át rendeltetésének. A zárókő letételének ünnepélyes napja pedig december 8-a. „Zászlók, drapériák, harangzúgás mindenfelé, hiszen nagy ünnep van fna, végre szentelik a bazilikát és jön a király” — adja hírül a korabeli krónikás . . . „A polgármester üveghengerbe helyezi az okmányt, amelybe a használatban lévő nemesércű pénznemekből, valamint a budapesti napilapokból is helyeznek el egy-egy példányt. Az üveghengert réztokba teszik, majd beillesztik a zárókő mélyedésébe, s nyomban be is vakolják a templomépítésnél dolgozó főpallérok. Az így elkészített követ megáldják, azután ezüstdróton a király elé viszik, aki remekművű ezüstkalapács- csal megejti azon a hagyományos háromszori kalapácsütést, amiben a legfőbb előkelőségek is követik. Megilletődött hangulatban, harangzúgás közt viszik át a zárókövet a főoltár mögé, ahol az oltár alatt lévő mélyedésbe helyezik el, hogy másnap befalazzák.” Kádár Márta Festetics György űz agrár felsőoktatás megalapítójának emlékére Festetics György a korszerű gazdálkodás egyik legnagyobb tudású úttörője, a haladó törekvéseket, és tudományokat patronáló főúr, a Göttingeni Királyi Akadémia, a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tudós társaságainak tagja, a Bádeni Gazdasági Egyesület tiszteletbeli tagja, a hévízi gyógyfürdő létrehozója 230 évvel ezelőtt, 1755. december 31-én hajnali négy órakor látta meg a napvilágot a Sopron megyei Ságon. Helyét, szerepét, munkájának megítélését csakis társadalmi helyzetéből kiindulva szabad vizsgálnunk. Nagyapja. Festetics Kristóf, és apja, Festetics Pál jelentősen gyarapította a családi vagyont, növelte a család hírnevét, rangját. Festetics György, miután alsófokú iskoláit elvégezte, 1768-tól 1775-ig a bécsi Terezianum növendéke volt. Tökéletesen elsajátította a német, a latin és francia nyelvet. Apja kívánságára a jogi ismeretek tanulásában is jeleskedett. Bécsben ismerkedett meg későbbi sógorával, Júlia testvérének leendő férjével. Széchenyi Ferenc gróffal, aki 1772-től 1774-ig volt az intézet növendéke. Széchenyi Ferenccel kötött barátsága nagy mértékben befolyásolta későbbi tevékenységét, látásmódját. 1776-ban a közigazgatás területére érvényes gyakorlati ismereteket szerezte meg, majd a magyar kamaránál és a pesti pénzügyigazgatóságnál a pénzügyek kezelési módját tanulmányozta. 1777. április 11-én az uralkodó kinevezte a hor- vát királyi tanácshoz. A hivatalnokélet nem elégítette ki, és 1778-ban a katonai pályára lépett. A katonai pályára lépő ifjú úgy számított, hogy a hadseregben gyors emelkedés lesz az osztályrésze. A Nádasdy, majd a Barco huszárezredben teljesített szolgálata nemcsak a kötelességteljesítés kifogástalansága tekintetében mutatta meg jellemének kiváló vonásait, hanem magaviseletének külsőségeiben is. 1779. január 3-án főhadnagy, majd január 16-án másodkapitány és ugyanazon év június 7-én kamarás lett. 1786-ban Bécsbe vezénylik a magyar nemzeti testőrséghez, és őrnaggyá léptetik elő. 1788. február 14-től a Grae- ven huszárezredbe került, a törökök elleni háborúban, a harctéren kitűnt bátorságáért 1788. november 3-án alezredessé nevezték ki. A II. József politikájával egyre jobban szembehelyezkedő nemesség 1790. júniusában a Bécsből Budára hozott korona őrzésére bandériumokat szervezett, melynek zalai megerősítéséhez Festetics 1500 forintot ajánlott fel. 1790. május 21-én Keszthelyen a bandérium és ezrede. a Graeven huszárezred tisztikarát látta vendégül a keszthelyi kastély ura. A találkozás nem volt véletlen. Az uralkodó előtt is világossá vált, hogy ezek a bandériumok kiképzőhelyei lettek azoknak a nemesifjak- nak. akik egy esetleges általános felkelés kirobbantásakor a felkelők vezetőivé válhatnának. Festetics 1790. júliusában több tiszttársával együtt — többek között Lacz- kovics "Jánossal, a későbbi Martinovics-féle összeesküvés vértanújával folyamodvánnyal fordult a pozsonyi rendek házához, amelyben kérte, hogy a magyar ezre- deket békeidőben ne vihessék az ország határain túlra, s legyen magyar tisztikaruk és a szolgálati, valamint vezénylő nyelvük is magyar. Beadványa az udvarnál óriási vihart kavart. Kegyvesztett lett, letartóztatták, és több héten át fogva tartották. Festetics 1791-ben örökre búcsút mondott a katonai pályának, kérte nyugdíjazását és visszavonult Keszthelyre, a Festetics latinfundium 162 ezer holdat kitevő birtoka centrumába. Nagy energiával látott hozzá szétzilált, adósságokkal terhelt hitbi- zományainak rendbe hozásához. Kereste az akkor korszerű gazdálkodás módjait, valamint azokat, akik ebben tudásukkal, szakismeretükkel segítségére tudtak lenni. Magyarország fontos szerepet játszott Európában a mezőgazdasági ismeretek oktatásának terén. A XVIII. század második felében már a Selmecbányái Bányászati Akadémián tanították az erdészeti ismereteket, a pesti egyetemen az 1700-as évek vége táján állatgyógyászati és mezőgazdaságtani tanszék is működött. 1780-ban Tesse- dik Sámuel létrehozta gyakorlati iskoláját Szarvason. Festetics György — Tesse- Sámuel, Mitterpacher Lajos, Rausch Ferenc, Albrecht Thaer, Nagyváthy János tanácsainak meghallgatása után — 1797 júliusában megalapította a világ első felsőfokú képzést is nyújtó mezőgazdasági főiskoláját, ' a Georgikont, a mai agrártudományi egyetem elődjét. A Georgikon megalapításával a maga hasznán kívül az ország hasznát is kereste. A tanítás 1797. július 1-én kezdődött. Először Tessedik Sámuelt akarta megnyerni az intézet vezetésére, de Tessedik nem akarta elhagyni Szarvast. A Georgikon hallgatói tanulmányaik során megismerkedtek a szántóföldi és kerti növények, gyümölcsök termesztésével, szőlő- és erdőműveléssel, az állattenyésztéssel, valamint a halászat és vadászat alapfogalmaival. 1804-ben a Georgikon keretei között megnyitja kapuit a Pristaldeum, 1806-ban az Erdész- és Vadásziskola, majd ugyanazon évben a Kertész Iskola, 1870-ben a Ménesmester és Lovásziskola, 1808-ban a Mérnök- és Építésziskola, majd a Gazdaasszonyképző zárja a sort. A gróf nem elégedett meg azzal. hogy a birtokain élő nagyszámú lakosság egy része tanulhasson csupán, hanem ugyanennek lehetőségét meg akarta teremteni uradalmi székhelyétől messzebb eső vidékeken is. Csurgón új református gimnáziumot alapított. Felemelte a tanárok fizetését, és rajta volt, hogy minél képzetteb tanárok kerüljenek Csurgóra. Csurgón tanított a költő, Csokonai Vitéz Mihály is 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig. Festetics birtoka minden ügyes-bajos dolgát ismerter valamennyi munkáját szinte egymaga szervezte és ellenőrizte. László fiával együtt saját költségükön tartották fenn a Georgikont, ami pedig nem csekély kiadást jelentett, mert a tanárok nemcsak rendes fizetést kaptak, hanem tisztességes nyugdíjat is. Szívesen és bőkezűen áldozott a magyar írók munkáinak kiadásában. Támogatta hosszú ideig a Magyar Minerva könyvsorozatot is. 1814-től, minden év májusában Helikon-ünnepségeket rendezett haláláig. Az ünnepségek tervét Asbóth János dolgozta ki, nevet Berzsenyi Dániel adott neki. Festetics házi kápolnájában a bölcsesség istennőjének alabástrom szobra állott „Keressétek a bölcsességet” felírással. Ezt a bölcsességet keresve eljutott odáig, hogy hazájának, népének hasznosat alkotva beírja nevét agrártörténelmünkbe. 1819. április 2-án délelőtt 10 órakor hunyt el Keszthelyen. Halász Bálint Koprodukció: Csendes Antal
