Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
NÉPÚJSÁG 1986. február 5., szerda Gondolatok egy kiállításról „II béke és alkotás jegyében” címmel március 15-ig nagyszabású szovjet fotókiállítás tekinthető meg Budapesten A szeplős (Fotók: TASZSZ — MTI —Hauer Lajos reprodukciói — KS) Kétszáz kép — sok is, meg kevés is. Számszerűleg soknak tűnik, ám ha belegondolunk, hogy a fotóknak egy olyan időszakról kell hű tükörképet adniuk, amikor a Szovjetunióban igen felgyorsultak az események az élet szinte valamennyi szférájában, s ezzel párhuzamosan számos nagy jelentőségű szovjet leszerelési és békejavaslat hangzott el — talán még kevés is. Meghatározó jelentőségű, az elkövetkezendő időszak nyomvonalát kijelölő esemény előtt áll az egész szovjet társadalom; ismeretes, hogy február 25-én ismét benépesülnek a kongresszusi palota széksorai Mqszk- vábán, s megkezdi munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. A tanácskozáson elsősorban a jövő feladatait vitatják meg, de természetesen visszatekintést is tesznek: mit, s hogyan sikerült megvalósítani az előző kongresszus óta eltelt periódusban. Valami hasonlóra vállalkozott a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában most megnyílt tárlat, amely a TASZSZ fotóriporterei segítségével megpróbál bepillantást adni a Szovjetunió mai életébe, a gazdasági-tudományos fejlődés eredményeibe, a szovjet köztársaságok mindennapjaiba. A látogató a képeket szemlélve meggyőződhet arról, hogy a Szovjetunióban elsődleges feladatnak tekintik Földünk békéjének biztosítását. Egyszerre elevenednek meg a moszkvai VIT élményei és a szovjet békestratégia eseményei: Mihail Gorbacsov párizsi útja és a világ által régóta várt szovjet—amerikai csúcstalálkozó emlékezetes genfi pillanatai. A következő riportfelvételeknél pedig már az jár az eszünkben, hogy a szovjet vezetés minden erejét szeretné az ország, a gazdaság, a társadalom, a népjólét fejlesztésére fordítani. S hogy az utóbbi időben mennyire kiemelt feladattá vált a gazdaság intenzív fejlesztése, bizonyítja, hogy a párt főtitkárával az élen a legfelsőbb vezetés tagjai személyesen gyárakban és kolhozokban, kutató- intézetekben és az olajku- taknál ismerkednek a napi gondokkal, s az előrelépés lehetőségeivel. Az alkotás jegyében — utal a kiállítás címe arra a fontos momentumra, amely a képek többségén fellelhető, s egyben jellemző tényezőjévé vált a szovjet társadalmi fejlődésnek. Igen, az alkotó emberről van szó. Mert igaz ugyan, hogy nem kevés alkotáson van jelen a felismert jövő tárgyakban, azaz a számítógépek, robotok és chipek világa, ezért ezzel párhuzamosan mindig felleljük az embert is: a már tevékeny, s alkotó munkást és tudóst, vagy pedig a jövő szakembereit. A képek között fizikai munkások és akadémikusok — látványos felvételeknél is többet mondó — portréi táBoldog diákévek Vlagyimir Filipovics akadémikus, a Belorusz Tudományos Akadémia tudományos főtitkára. Az általa vezetett kutatások témája az információfeldolgozás optikai módszerei Az SZKP KB főtitkára munkásokkal beszélget A kisinyovi traktorgyár fiatal kovácsa — Gennagyij Zvezgyenko élen jár a munkában és a társadalmi tevékenységben is masztják alá azt a lendületet és újfajta gondolkodás- módot, amely az utóbbi két- három évben jellemezte a szovjet társadalmat. A tárlat egy másik sarkában a szovjet köztársaságok mindennapi életének atmoszférája érint meg. Ránk köszön mindaz, ami nemcsak a múltban, de még most is jelentős szerepet játszik a nemzetiségek életében. Tadzsik szőnyegfonók, azerbajdzsán kézművesek után szinte mi is megtapinthatjuk Üzbegisztán fehér aranyát, a gyapotot. Hazánk és a Szovjetunió kapcsolatai problémamentesen fejlődnek és gyümölcsözőek — állapították meg többek között Kádár János tavaly őszi moszkvai látogatása során, s ezt támasztja alá az a tematikus összeállítás is, amely a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokat állítja villanófénybe. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országokhoz fűződő viszony, s egyben a KGST-együttmű- ködés további fejlesztésének. Természetesen a sort lehetne még folytatni, ám az írás erejénél ez esetben többre képes a látvány, a személyes tapasztalat. — daróczi — Tetanusz védőoltás idős embereknek Tetanusz elleni védőoltást kapnak az idős emberek is — jelentették be kedden az Egészségügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Dr. Vass Ádám és dr. Szatmári Marianna, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetői, valamint az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetői, kórházi főorvosok, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének képviselői elmondták: az egészségügyi miniszter rendelete szerint ebben az évben tetanusz elleni védőoltást adnak az 1916. január 1. és 1925. december 31. között születetteknek. Megfelelő védettségük kialakítása érdekében három oltás szükséges, egy vagy két oltás nem elegendő a teljes védettséghez. Az elsőt április 1-je és május 15., a másodikat május 1-je és június 15. között, míg a harmadikat — az úgynevezett emlékeztető oltást — 1987. tavaszán adják a körzeti orvosok. Az oltás időpontját névre szóló meghívóban közlik az érintettekkel." A szakemberek kérik: e korosztálybeliek közül azok, akikhez május 7-ig valamilyen ok miatt nem jut el a meghívó, saját érdekükben keressék meg körzeti orvosukat. Hangsúlyozták: a védőoltás mellékhatást nem okoz. Fontos, hogy ' az oltási igazolványt mindannyian megőrizzék, ennek megléte esetleges sérüléskor befolyásolja az orvos tennivalóit. A következő években ilyen védőoltásban részesítik a 45—60 éveseket. A későbbiekben döntenek a 70 évnél idősebbek védőoltásáról is. A 45 évnél fiatalabbak részesültek már tetanusz elleni védőoltásban. A tetanusz elleni szervezett, kötelező védőoltás ki- terjesztése az idősebb lakosságra azért szükséges, mert ők nem részesültek szervezetten ilyen védőoltásban. Emiatt elsősorban őket veszélyezteti e betegség alattomos kórokozója, amely szennyezett sérüléseken juthat az emberi szervezetbe. Emellett az időskorúak általános ellenálló képessége általában gyengébb, mint a fiataloké, a fertőző betegségek őket súlyosabban érintik. A tetanusz — merevgörcs — igen veszélyes, gyakran halálos kimenetelű betegség. Emberről emberre és állatról emberre közvetlenül nem terjed. Kórokozója — spórás baktérium — a sérülések helyén szaporodik, és a betegség tüneteit az általa termelt méreg okozza. Lappangási ideje nagyon rövid. Országunkban 1953 óta kötelező a gyermekek tetanusz elleni védőoltása, akkor az 1941 január után születetteket beoltották, tehát e betegség szinte kizáróan a 45 évesnél idősebbeket érinti. Míg 1955—64 között az összes tetanuszos betegnek csupán a 25 százaléka, az utóbbi tíz évben már 65 százaléka volt hatvan évesnél idősebb. Elkészültek az első tehó-rendeletek Azokon a. településeken, ahol a lakosság megszavazta a település- fejlesztési hozzájárulást, a tanácsok sorra alkotják meg a rendelettervezetüket, amelyeket a tanácsi testületek jóváhagynak. Az alábbiakban a gyulai tanács rendelettervezetét, a Mező herényi Nagyközségi Közös Tanács és a békési tanács rendeletét ismertetjük kivonatosan. A Gyulai Városi Tanács a tehó-rendelettervezetet először a decemberi ülésen vitatta meg. A tanácsülésen elhangzottakat már figyelembe vették, a különböző társadalmi és tömegszervezetek is véleményt mondták. A rendeletet várhatóan a tanácstestület február 10-i ülésén fogadja el véglegesen. A rendelettervezet szerint a tehóból befolyó pénzösszeg 33 százalékát csapadék- és szennyvízcsatorna fejlesztésére fordítják (Má- riafalván, Szentpálfalván, Románvároson, illetve a gyógyhely körzetében és a belváros sűrűn lakott területén), harminc százalékát közterületek, parkok fejlesztésére és fenntartására (Élővíz-csatorna, a Wesselényi-tó környéke, utak, járdák felújítása), húsz százalékát a Magyarváros területén megépítendő öregek hetes napközi otthonára, amelynek hatásköre az egész város területére kiterjed, 17 százalékát a nyári napközis úttörő. és ifjúsági tábor létesítésére. A hozzájárulás 1986-ban 600 forint, 1987-től 1990-ig 800-800 forint lesz. A tanács a törvényerejű rendeletben foglaltakon kívül mentesíti a hozzájárulás fizetése alól az egyedülálló, 70. életévüket betöltött személyeket, tekintet nélkül jövedelmi viszonyaikra, azokat a rokkantsági és öregségi nyugdíjasokat, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket, akiknek az egy személyre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 3 ezer 50Ö forintot, továbbá a kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülőt, illetve a három vagy több kiskorú gyermeket nevelő szülőket, ha az egy családtagra jutó jövedelmük a havi 3 ezer forintot nem haladja meg. Mentesülnek a hozzájárulás terhe alól azok, akik társulatban vagy társulásban vesznek részt, mindaddig, amíg az ebből eredő fizetési kötelezettségük fennáll. Az egy személyre jutó jövedelem megállapításánál csökkentő tényezőként figyelembe kell venni — a lakáshoz jutástól számított 5 évig — a hosszú lejáratú lakásvásárlási, lakásépítési hitelek havi törlesztő részletét. A felsorolt mentességeket, illetve . kedvezményeket a pénzügyi osztály kérelme vagy a rendelkezésre álló adatok alapján állapítják meg. Végül a terveíet leszögezi, hogy a tehóból származó összegek felhasználásáról a pénzügyi osztály elkülönítve köteles számot adni a tanácsnak a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolójában. A lakosságot évenként kell tájékoztatni a hozzájárulás felhasználásáról. A rendelet a kihirdetés napján lép életbe. A Mezőberényi Nagyközségi Közös Tanács december 20-án hozta meg rendeletét a tehóról. A rendelet hatálya Csárdaszállás közigazgatási területére is kiterjed. A tehó értéke évenként ezer forint lesz 1990-ig. A tehóból Mezőberényben támogatják az általános iskola alsó tagozatainak tanteremépítését. korszerűsítését, egy 1200 adagos napközis konyha építését; a Kinizsi úti óvoda felújítását; a Mali- novszkij úti óvoda újjáépítését és a Petőfi Sándor Gimnázium tanterembővítését. Csárdaszálláson a felső tagozatos tantermeknél korszerű W. C. kialakítását, az épület felújítását; a művelődési ház felújítását (a termelőszövetkezettel közösen) ; a volt „Csárda” épületének felújítását , illetve járdák, utak javítását, karbantartását. Mezőberényben is adnak a törvényerejű rendeletén túlmenő kedvezményeket, öt évre mentesülnek a fizetés alól a szennyvíztársulat tagjai, azaz az egyedülálló nyugdíjasok, akiknek a mentesség kérését megelőző évben havi jövedelmük a 3 ezer forintot nem haladta meg, az egy vagy több kiskorú gyermeket egyedül eltartó szülő, akinek egy főre jutó jövedelme 3 ezer forint alatt van. Egy évre mentesül a fizetés alól az a lakos, aki állandó bejelentett lakhelyén megvalósuló utcai gázvezeték építéséhez anyagilag is hozzájárul. De nem mentesíthetők a felsorolt jogcímeken azok, akik a hozzájárulást nem lakás, hanem egyéb ingatlanok után fizetik. A rendelet a továbbiakban a különböző kedvezményeket sorolja föl öt bekezdésben. Végül a hozzájárulás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemforrások és jövedelmek számítását határozza meg. Békés Város Tanácsa december 18-án hozta meg rendeletét a tehóról. Békésen 1986-tól ’88-ig évente 600 forint, 1989—90-ben pedig évente 700 forint lesz a hozzájárulás. A tehót a Jan- tyik Mátyás és Csíkos utcában épülő nevelési központ építésére, az I. kerületben járdaépítésre, a II. kerületben az öregek napközi otthonára, a III. kerületben kereskedelmi hálózat fejlesztésére, a IV. kerületben szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére és az V. kerületben csapadékvíz elvezetésére kívánják fordítani. A_ rendelet lehetővé teszi a fiatal házasoknak, hogy az egy családtagra eső jövedelmük kiszámításakor a hosszúlejáratú lakásvásárlási, -építési hitel havi törlesztéseit csökkentő tényezőként vegyék figyelembe. A tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya mentesíti a fizetés alól azokat a lakó- és üdülőtelek-tulajdonosokat, akiknek a telkére építési tilalom van. A fiatal házasoknak lakásuk és beépíthető lakótelkük után csak a tehó 70 százalékát kell fizetni. A tanács szak- igazgatási szerve a szociális és anyagi körülmények alapján vagy részben vagy egészben mentesítést adhat a hozzájárulás fizetése alól. A rendelet kimondja, hogy a hozzájárulás megállapításával kapcsolatban -az államigazgatási eljárás szabályai szerint helye van a jogorvoslatnak. A rendelet szerint fiatal házasnak számít az a család, ahol bármelyik önálló jövedelemmel rendelkező családtag a 30. életévét nem töltötte be. Lovász Sándor
