Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

r98<>. február 4., kedd Néhány sarkadi fogattu­lajdonos gondolt egyet, be­fogták lovaikat a szánok elé, és a közeli futballpá- lyára hajtottak, ahol a frissen hullt havon szán­farsangot rendeztek. Rövid idő alatt népes gyerekse­reg vette őket körül, és megteltek a szánok, sőt, a bátrabbak a lovak hátára pattanva utaztak egy-egy kört, örömteli izgalommal. Az étteremből forró teát hoztak a melegedni vá­gyóknak. és így szereztek élményekben gazdag dél­utánt önzetlenül — telje­sen ingyen — kicsiknek és nagyoknak. Fotó: Fazekas László KÉPERNYŐ Jobb lenne magyarul... Anyanyelvűnk tanításával köztudottan baj van. Nagyon sokan tízéves korukra sem tanulnak meg rendesen olvasni, s ők már később sem igazodnak el úgy a betűk között, mint ahogy áz elvárható lenne tőlük. Ezért is hangzik el oly sok panasz a középiskolák tanárai részéről, hiszen ha valaki nem tud folyékonyan olvasni, akkor a szöveget is nehezen fogja fel, nehezebben értelmezi a tanulnivalót. Az általános iskolák első osztályában kellene megfelelő- I en megalapozni az olvasástudást, s a helyesírást is. Ez utóbbival is rengeteg a gond. Szülőktől hallom, magam is tapasztalom, hogy az elsősöknek a legtöbb problémát a hosszú és rövid magán-, illetve mássalhangzók okozzák. Nagyon sokan összetévesztik a hangzókat. Többen a kép­olvasási módszerben látják a hibát, ennek megváltoztatá­sát sürgetik. Mindezek miatt nagyon fájlalom, hogy a Képújság még mindig a svéd ábécé betűit használja. Vagyis: hosszú ma­gánhangzók nélkül írják ki a híreket, közleményeket. Hogy miért káros ez? Sajnos, tévénéző nemzet vagyunk, s a kis­gyerekek is szabad idejük nagy részét a képernyő előtt töl­tik. így'látják a Képújságot is, és a betűvetéssel, nyelvünk szabályaival most ismerkedőket szinte megerősítik a bi­zonytalan nyelvhasználatban, főleg az írásban. S nagyon nehéz megmagyarázni nekik, hogy nem az a helyes, amit I a tévében látnak, hiszen még a magyar ábécét sem isme­rik. nemhogy a svédet . . . Az is igaz, körülbelül egy évvel ezelőtt a televízió egyik illetékese azt nyilatkozta: hamarosan beszereznek egy olyan berendezést, mely segítségével megszűnik ez az ál­datlan állapot. Sok idő telt el e nyilatkozat óta, s nagyon várjuk azt a bizonyos berendezést. Még egy apróságról, ami egyébként rendkívül bosszantó, s nyelvérzékünket bántja. Nagyon sok sorozatfilmet vetí­tenek mostanában a tévében, s egy-egy részüket általában így konferálják be. bemutatjuk az ilyen és ilyen című filmsorozatot. Noha nyilvánvaló, hogy csupán egy részről vagy a következő részről van szó, s lehetne még sorolni a megfelelő változatokat. Éppen csak az a konferálás nem helyes, amit legtöbbször használnak ilyen esetekben. Cse­kély odafigyeléssel könnyen lehetne változtatni ezen. Vers — mindenkinek Dicséretes törekvése az a műsorszerkesztőknek, hogy mi­nél több emberrel szerettessék meg a szép verseket. Erre a legalkalmasabbnak látszó időpontot választották, a szom­bati estét, ilyenkor legnézettebb a tévé a statisztikák sze­rint. Neves színművészeink tolmácsolásában hallhatjuk jeles költőink kiemelkedő alkotásait szombatonként néhány percben. De vajon megfelelő-e az időpont, egyáltalán maga a nap? Nem hiszem. Sokakkal beszélgettem ez ügyben, és legtöb­ben nem tartják szerencsének az időpont megválasztását. Hiszen szombat esténként a heti munka után mindenki szórakozásra, kikapcsolódásra vágyik elsősorban, vagy egy kis krimiizgalomra, mintsem nehezebben emészthető prog­ramra. S olyanok is tiltakoznak, akik egyébként szeretik a szép verseket, szívesen hallgatják azokat. Ellenben — vé­leményük szerint — a híradó és a soros film közötti né­hány perc nem alkalmas az elmélyüléshez, nem teremtő­dik olyan atmoszféra, mely a befogadást elősegítené. Ezek­hez a véleményekhez nincs mit hozzátennem, hasonlóan gondolkodom én is. TV-torna Megvallom őszintén, nagyon szerettem nézni a Tv-tornát korábbi változatában, de most is szívesen leülök a tv elé, amikor már az újabb bevezetővel, s más előtornászokkal is készített ötpercek vannak. Különösen a két csábos mosolyé lány tetszik, de hát most nem erről van szó. A hangsúly azon van, hogy ülök és csak nézem a tor­nát, a legtöbb tévénézőhöz hasonlóan. Miért? Mert bizony nagyon sok olyan gyakorlat szerepel e műsorokban, me­lyeket legtöbben nem tudunk megcsinálni, hiszen nem vagyunk gumiból, meg egyáltalán, a legtöbb ember nem tornász. így hát többnyire csak nézzük ezeket az ötperce­ket, s legfeljebb gyönyörködünk az esztétikus mozdu­latokban. Ez persze csak egyik indoka nemtornázásunk- nak. A másik ok: lakosságunk elég nagy százaléka él új lakótelepi lakásokban, s ezekben már sokszor az is konf­liktusok forrása lehet, ha valaki fapapucsban jár, nemhogy ugrálna. És arról még nem is beszéltünk, hogy ezekhez a gyakorlatokhoz némi mozgástér is szükséges lenne... (pénzes) Gazdag programkínálat a megyei könyvtárban Az NDK-cenlrum tervei A színes jajiuári rendez- vénvskála után februárban is gazdag, változatos progra­mok sorát kínálja a megyei könyvtár. Február 4-én a játszóterembe várják a gye­rekeket 16 órától. „Bemutató a Kárpát-medence táncai­ból" címmel Kolarovszki Mária és Mlinár Pál, az or­szágosan elismert, békéscsa­bai néptáncos házaspár mu­tatja be műsorát. A salgó­tarjáni Düvő zenekar ját­szik, a műsorvezető, Sebes­tyénné Farkas Ilona. Műso­rukat táncház követi. Januárban indult a me­gyei könyvtár idegen nyelvű (angol, német, orosz) elő­adássorozata, amellyel a nyelveket oktató pedagógu­soknak. továbbtanulni szán­dékozó diákoknak, illetve idegen népek, kultúrák iránt érdeklődőknek kívánnak se­gítséget nyújtani, ismerete­ket adni, és megteremteni a nyelvgyakorlás lehetőségét. Az angol nyelvű előadásso­rozat az angol operát bemu­tató előadással kezdődött ja­nuár végén, most, február 11-én lesz a második fog­lalkozás, Shakespeare és az angol reneszánsz címmel, előadója dr. Fabinyi Tibor, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem adjunktusa. A Megyei Művelődési Köz­pont és a megyei könyvtár két irodalmi rendezvényt szervez közösen, februárban, 14-én. A megyei Berzsenyi versmondóverseny előselej­tezője 15 órakor kezdődik a könyvtár földszinti előadó­termében. és 18 órakor lesz Tamási Áron Ördögváltozás Csíkban címmel Tompa László (Egyetemi Színpad) előadói estje. 17-én. hétfőn ismét egy csábító gyermekprogram: a könyvtár vendége a Kaláka együttes, műsoruk 16 órakor kezdődik a játszóteremben. A Kaláka együttes és a Kola- rovszki—Blinár néptáncos házaspár műsorát elsősorban zenekedvelő gyerekeknek ajánlja a könyvtár, de mind­két műsort őrsi foglalkozás programjául is választhat­ják az iskolák. 19-én ifjúsági rendezvény keretében lép fel ugyancsak a Kaláka együttes, 18 órától a földszinti előadóteremben, programjuk címe „Énekelt versek”. A német nyelvű előadásso­rozat témája az első félév­ben ,.A XX. század nagy né­met regényei”. Február 20- án dr. Salyámosi Miklós, a JATE tanszékvezető docense Thomas Mann híres regé­nyeiről tart előadást, a Boodenbrook-családról és a Varázshegvről. Február 27-én az orosz nyelvű előadássorozat má­sodik foglalkozására kerül sor. Míg az első keretében Dosztojevszkij Félkegyelmű című regénye volt a téma. most az orosz ikonfestészet­ről tart előadást Lepahin Va­lér ij (JATE, Szeged). Barátsági napok, brigádta­lálkozók, kiállítások, hang­versenyek — íme. néhány kiragadott példa az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának idei program­jából. Mint Werner War- necke igazgató elmondta, ki­emelkedően sikeres esztendő volt a tavalyi, az elért ered­mények jó alapul szolgálnak az idei tervek megvalósítá­sához. Az elmúlt évben ösz- szesen 600 rendezvényt szer­vezett a fővárosban és vidé­ken a budapesti NDK-cenl­rum. s ezeken több mint 50 ezer érdeklődő vett részt. A rendezvények sorából kiemel­kedtek a magyar—NDK ba­rátsági napok. Vas, Tolna és Bács-Kiskun megyében, az idén hasonló programsoro­zat lesz G.vőr-Sopron és He­ves megyében. Hasonlókép­pen sikeresek voltak a bri­gádtalálkozók : Özdon a Wilhelm Pieck nevét viselő szocialista brigádok adtak randevút egymásnak, idén az Ernst Thalmann-brigádok tartanak országos találkozót Komlón. Folytatódik a né­met nyelvtanárok és óvónők továbbképzése, a tavaly is sok érdeklődőt vonzó elő­adássorozat az NDK-ról. Ki­állítás lesz Thüringia kéz­művességéről, az NDK me­zőgazdaságáról. továbbá ide­genforgalmi nevezetességei­ről. Az új esztendő első ki­emelkedő rendezvénye egy gyermekrajz-kiállítás. A ta­valy meghirdetett pályázatra 700 alkotás érkezett, ezek közül a legjobbakat mutat­ják be: a legszebb Grimm- meséket rajzolták le a gye­rekek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom