Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-04 / 29. szám
1 980. február 4.. kedd o i\ei Polgári védelem Ne érjen felkészületlenül senkit! ■ tmmk ~É—_—*L & W-Ff Y F: * ¥ J újk i ■ ' • ■ W ■ Jt tpp* # * ....jfeJ .....-LFöldrengések A tudományokban elért sikerek kiszélesítették az emberek ismereteit a természeti jelenségekről. Megismertük és mgtanultuk a legtöbb pusztító természeti jelenség elleni védekezés módjait. de a természet elemi erőit nem tudjuk megfékezni. A legveszélyesebb elemi csapások közé tartoznak a földrengések, mivel váratlanul. felkészületlenül érik az embert. Pillanatok alatt romhalmazzá válhatnak a virágzó városok és az emberi ész által létrehozott javak. A földrengések a lelki megrázkódtatásokon túl sok emberéletei követelnek, és nagy anyagi veszteségeket okoznak az érintett lakosságnak. A váratlanság nehezíti mind az egyes ember, mind az állami szervek munkáját. Majdnem atomcsapás... Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok az emberek, akik nem ismerik a tennivalókat. Az ismeretlenség és a tehetetlenség a félelem fokozódásához, pánikhoz vezet. A földrengés hatásai. az általa okozható károk és a katasztrófát követő munkák megtervezése, végrehajtása és irányítása nagyjából azonos az atomcsapás esetén várható hatásokkal. károkkal, és ebből eredően a feladatokkal is. Azonos vonások: a váratlanság. a gyors lefolyás és a mentési munkák folyamata. Az eltérés abban jelentkezik, hogy a mentő erők és a kárt szenvedett lakosok nincsenek kitéve a radioaktív sugárzásnak. A földrengéskor keletkező tüzeket a gázvezetékek okozzák, míg az atomcsapás fény. és hősugárzással rombol, szedi áldozatait. A földrengéskor keletkező tüzek kis kiterjedésűéit. Természetes, hogy a romtorlaszok is kisebbek lesznek földrengés esetén, mivel itt nem keletkezik lökőhullám; a leomlott anyagok nagy része helyben marad, ezekből torlaszok keletkeznek, amelyek területileg kisebbek. a romok viszont magasabbak lesznek, mint atomcsapás esetén. Mivei radioaktív sugárzás nincs, a kárterületen korlátlan ideig tartózkodhatnak a mentő erők és a kimenekítettek. A földrengés által okozott károk és veszteségek a lakosság és a vezető szervek kiképzettségi fokától függően nőhetnek vagy csökkenhet nek. A felkészítésnek ki kell terjednie a megelőzés és a földrengés utáni helyzet felszámolásával kapcsolatos tudnivalók oktatására, illetA CIPRUSI MEZŐGAZDASÁGI minisztérium az idén tovább szeretné növelni a szigetállam agrártermelését, fejleszteni és bővíteni a mezőgazdasági létesítményeket és emelni a vidéki lakosság életszínvonalát. A tervek között szerepel a búza terméshozamának növelése. az állatállomány gyarapítása, a napenergia hasznosítása, primőr zöldségfélék termesztése. PEKING egyik külső kerületében, távol a turisták látogatta helyektől, 1971 óta olajkút üzemel. A gyéren csordogáló kőolajat szorgalmas parasztok termelik ki és finomítják a helyszínen erre a célra készített üstökben. A manapság különösen precíz kínai statisztika nem ad szamot arról, hogy pontosan mennyi olajat nyernek ve a szükséges rendszabályok foganatosítására. A megelőzést, szolgálja a polgári védelmi oktatás, amely átfogja a lakosság és a vezető szervek minden rétegét, szintjét. Ugyanakkor a megelőzés érdekében szükséges olyan intézkedéseket hozni, amelyek betartásával, foganatosításával növelhetjük a lakott települések, az üzemek állóképességét a földrengés hatásaival szemben. Mit kell tenni? Földrengéskor fontos, hogy az épületekben tartózkodók néhány másodperc alatt elhagyják a lakást. Ha ez nem lehetséges, rejtőzzenek ei az ajtónyílásokban. a szilárEgy sérült lakóház a békési földrengés után dabb bútorok alatt, használják ki a főfalak által képzett sarkokat. Amennyiben számolni kell utórezgésekkel. készítsék elő a saját és családtagjaik részére a kitelepítéshez (áttelepítéshez) szükséges csomagot. Ez mintegy 20 kg lehet és a legszükségesebb személyi tárgyakat tartalmazza (tjsz- lálkodó eszközök, orvosság, takaró, igazolványok, okmányok. pénz, legalább egynapi élelem stb.); Legyenek kéznél a kötözéshez, fájdalomcsillapításhoz szükséges felszerelések, eszközök, és ezek alkalmazására készük jenek fel. Elérhető közelségben kell tartani a tűzoltáshoz szükséges eszközöket, anyagokat. Amennyiben az épület fő elemein — tartófal, födém- és tetőszerkezet — rongálódást, repedést észlelnek, tilos a lakásba visszatérni. Mielőtt az ideiglenes elhelyezés megtörténik, a lakásban áramtalanítsanak, a fűből. Csupán azt tudjuk, hogy a korábbi években kevesebb mint napi két tonna volt a termelés, napjainkban pedig a pekingi lelőhely havi 1500 jüan nyereséget hoz a termelőknek. A FRANCIA PEZSGŐ iránti rajongás sehol sem lankad, csak Franciaországban. A Világon, beleértve Franciaországot is, csaknem 195 és fél millió palackkal adtak el, ez majdnem 4 százalékkal jobb a rekordot hozó 1984. évi értékesítési adatnál. Külföldre azonban — főként az angolszász nemzeteknek — 16 százalékkal többet szállítottak, pontosan 72 millió 78(i ezer 644 iiveg- gel. KEVESEBB AMERIKAI, ám összesen több turista látést szüntessék meg, a gázt zárják el! Ha a hatóságok másképpen nem intézkednek, csak forralt vizet fogyasszanak, a vízvezeték-hálózat esetleges sérülése miatt. Kútvizet. csak tisztálkodáshoz használjanak! Amennyiben a lakásba vissza lehet költözni, előtte alaposan meg kell vizsgálni az épületek főbb szerkezeteit : falakat, pilléreket, oszlopokat, ajtókat, ablakokat, áthidalókat, gerendákat, födémeket, tetőket, kéményeket. A repedés, süllyedés, ferdülés, ajtók, ablakok torzulása, tető szétnyílása esetén az épületeket szakemberrel külön is meg kell vizsgáltatni. Tilos a részben vagy nagymértékben romosodott épületbe beköltözni! Előbb el kell végeztetni az épület vizsgálatát! Állandóan figyelni kell az épületek minden részének és tartozékának állapotát. Ismét meg kell vizsgáltatni az épületeket, ha időközben hajszálrepedéseket, repedéseket észlelnek a falakon. Ha szükséges: megtámasztással, aládúcolással kel] az épületet ideiglenesen megerősíteni. Komoly helytállással A földrengés után azonnal meg kell szervezni és kezdeni a sérültek kimenekítését a romok alól, illetve a romosodott házakból, épületekből; átjárók létesítését a mentő. a polgári védelmi és más alakulatok részére; a közművek (víz. gáz. villany) kikapcsolását és a károk továbbterjedésének megakadályozását; az életre veszélyes épületek lebontását, a megmaradt falrészek megerősítését; a sebesültgyűjtő helyek kijelölését; a lakosság vízzel és élelmiszerrel való ellátását. A munkák és a kárfelszámolás sorrendjét, idejét a polgári védelem helyi parancsnoka (tanácselnök) határozza meg. Komoly, megfeszített helytállást követel minden részfeladat. Ehhez viszont szükséges, hogy a polgári védelmi oktatást ne vegyük könnyelműen. Az ember ma sokféle veszélynek van kitéve. A felkészült ember — legyen az vezető vagy egyszerű lakos — könnyebben elviseli a megpróbáltatásokat, fel tudja venni a harcot az elemi csapás okozta következmények ellen. A katasztrófa okozta anyagi veszteségek csökkentésére. az emberek életének védésére csak alapos felkészüléssel vagyunk képesek. Dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka lógatott el tavaly Görögországba, mint 1984-ben. 1985- ben 7 millió 40 ezer külföldi kereste fel a napsütötte görög földet, egymillióval többen, mint egy évvel korábban. Az Egyesült Államokból ugyanakkor 1.8 százalékkal kevesebben érkeztek. „mindössze” 466 ezren. Igaz, hogy csökkenés csak az amerikai turizmusban mutatkozott. óm az Újvilágból érkezők a statisztikák szerint a legköltekezöbbek. TAVALY ISMÉT jelentősen növelte exporttöbbletét az NSZK: az előző évi 54 milliárd márkával szemben tavaly 73,3 milliárd márkával haladta meg a kivitel a behozatal értékét. 1985-ben 537,1 milliárd márka értékben exportáltak a nyugatnémet gazdálkodó szervek, az import értéke pedig 463,8 milliárd márka volt. A kivitel értéke 10 százalékkal, a behozatalé 6,8 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. Békés megye vadállománya az elmúlt évtizedekben méltán vívott ki magának elismerést hazánkban és külföldön. Pedig a korszerű nagyüzemi mez.őgazdaság nálunk is hátrányosan befolyásolta a vadak életfeltételeit. Az évről évre felmutatott eredmények elképzelhetetlenek lennének a Békés megyei vadászati, vadgazdálkodási szakemberek és vadásztársasági tagok hozzáértése. és, nem utolsósorban áldozatvállalása. szorgalma nélkül. A vadállomány leginkább télen szorul gondozásra, amikor a határ vadjainak meg kell birkózniuk a faggyal, hóval és a mind kevesebb természetes élelemforrással. + * * A. téli vadetetés jelentőségéről Nagy Sándort, a megyei vadászati és halászati felügyelőt kérdeztük. — Az intenzív vadgazdálkodás és fokozatosan romló élőhelyi feltételek miatt nálunk minden vadféleséggel egész évben törődnek a vadászok. A vadak etetése, a takarmány pótlása folyamatos munkát követel a vadász- társaságoktól. Természetesen a téli vadetetés fontosságát külön hangsúlyozni kell. A vadbecslési adatok szerint a megyénkben tevékenykedő vadásztársaságok vadászterületein 14 ezer őz. 200 ezer fácán, 117 ezer nyúl. 10 ezer fogoly és 140 dámvad él. Élelemmel. takarmánnyal való ellátásuk szakszerűséget és igényességet kíván, hiszen több százmillió forint értékről van szó. Ügy érzem, az idfi télre a vadásztársaságok legtöbbje lelkiismeretesen felkészült, több mint 350 vagon takarmánykészlettel vágtak neki az ínséges időszaknak. Ezt a takarmánymennyiséget a különböző szemes termények, gumós növények, silók és a pillangós növények szénája teszi ki. amelyeket a termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal megkötött együttműködési szerződések alapján szereztek be, illetve termeltek meg saját vadföldjeiken. Egyébként a vadföldeken kint hagyott, egymást váltogató kender-, napraforgó-, kukorica-. cirok- sávok az élelmen kívül búvóhelyet is jelentenek a vadaknak. A laikusok azt hiszik, hogy minden törődés csak azért van, hogy a decemberi. januári, februári vadászatokon minél nagyobb legyen a teríték. Pedig ennél sokkal fontosabb a törzsállomány fennmaradása. az, hogy a vadjaink jó tény észkondícióban vészeljék át a telet, és ezzel a lehető legjobb természetes szaporulatot érjék el tavasz- szal. * * * A téli vadetetés mikéntjét két vadásztársaságnál próbáltuk megfigyelni. Az egyik a bélmegyeri Nimród Vadásztársaság, a megye egyik legkisebb területű vadásztársasága, de az adottságaik az átlagosnál jobbak. Persze, a jó adottságok, a kisebb-na- gyobb erdők, erdőfoltok még nem jelentenének önmagukban a társaságra jellemző, kiemelkedő vadgazdálkodási eredményeket. Schmidit Sándor, a társaság elnöke a köket kezóket mondja: — Évente 5-6 ezer fácáncsibét nevelünk fel. felét kotlóssal. Ennek köszönhetően nem panaszkodhatunk a fácántörzsállományunkra. Szépen fejlődik a nyúlállo- mányunk is, amit bizonyít, hogy két év szünet után idén 300-at ismét befoghatunk. Van őzünk, mintegy 110-120. és 24-25 dámvadunk is. A vadállomány takarmányozásában a hivatásos vadászunknak egy alkalmazott segít, és természetesen alkalmanként a társaság tagjai is. Az 1985—86-os télre igyekeztünk felkészülni. megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt beszerezni. Együttműködési szerződésünk van a bélmegyeri, a körösladánvi és a vésztői termelőszövetkezettel, valamint a Defaggal. Ezenkívül vadföldjeinken is télire való takarmányt termeltünk. így jut a nyulak- nak, őzeknek, dámvadaknak széna, a fácánoknak pedig szemes takarmány. ' * * * gyulai Lenin Vadásztársaság adottságai korántsem nevezhetők irigylésre méltónak. Vadászterületük túlnyomó többsége mezőgazdaságilag megművelt terület, vagy szikes legelő, csak ittrület vadeltartó képességének növelése különösen nagy erőfeszítéseket követel tőlük. A vadbúvóhelyek kialakítására az elmúlt években az utak, csatornák mentén fásítottak, bokrokat ültettek. Egyedül tavaly 'a Békéscsabai Állami Gazdaságtól átvett területen több mint 7 ezer facsemetét telepítettek. Sarkadi Gábor, a vadászmester nem véletlenül kezdi az alábbiakkal: — Ahhoz, hogy a vadjaink a területünkön maradjanak, először az életfeltételeiket kell megteremtenünk. Erőnkhöz és lehefőségeínkhez mérten ezért ültetünk fákat, bokrokat, létesítünk csendereseket. és művelünk meg 23 hektár vadföldet. A vad- földjeink egyrészt télire való takarmányt adnak, másrészt búvóhelyeik a vadnak. A téli takarmány pótlására nekünk is együttműködési szerződésünk van a gyulai és a Sarkadi Lenin Termelőszövetkezettel, valamint a gabonaipari vállalattal. Erre a télre 5 vagon szemes takarmányt. és több mint 80 mázsa szénát tároltunk be. A hivatásoson kívül a részfoglalkozású vadászunknak is a vadetetés az egyik legfontosabb feladata. Folyamatosan, szükség szerint hetente egvszer-kétszer töltik fel az etetőket. Mi egyszerűen nem engedhetjük meg. hogy kiéhezzenek a vadjaink, mert akkor elvándorolnának más területekre. Lovász Sándor A fácánclctö alá gabonaszemek kerülnek Fotó: Fazekas László hírek d vilóggazdoságból az ezer méter mélységű kútott van erdős, fás rész. A teA bélmegyeri Nimród Vadásztársaság nagyvadetetőjét szénával töltik tele
