Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-22 / 45. szám
NÉPÚJSÁG 1986. február 22., szombat Helységneveink nyomában Csanádapáca Egy kovács nem kovács, két kovács fél kovács, három kovács egy kovács — tartják a Széchenyi Tsz kovácsai. Patkókészítéssel, lópatkolással, lovaskocsi-javítással foglalkoznak a műhelyben Az Arany János művelődési intézményt egy régi malomépületből alakították át — könyvtár, mozi is kapott itt helyet. A tágas, szép könyvtárban sok gyermekfoglalkozást tartanak 1984-ben nyitották meg a Móricz utcát Fotó: Szőke Margit A helységnév Csanád előtagja az egykori Csanád vármegyéhez tartozásra utal. Az Apáca utótag azt sejteti, hogy a helység valamikor apácamonostornak volt a birtoka. A múlt század végi lexikonok még említést tesznek az apácák templomának fellelhető nyomairól. Csanádapáca — vagy ahogy korábban nevezték: Apáca — XIX. század közepén települt újjá (a korábbi falu a török uralom alatt pusztult el). 1851-ben 673-an lakták, s főleg juh- és marhatenyésztéssel, valamint dohánytermesztéssel foglalkoztak. Csanádapáca lélekszáma a múlt század végén 3630, 1984. január 1-én pedig 3232 volt. Száz éve született Gajdács Mátyás, a csabai Mrika-vadász Ma már csak az öreg csabaiak emlékeznek Gajdács Mátyásra, az afrikai utazóra, az Afrika-vadászra, azok egy része is csak hallomásból. 1886. február 22-én született Békéscsabán, sokgyermekes családban. Az állatok kitömését a szegedi Haering Herta-féle cégnél tanulta meg, ugyanakkor sajátította el a szűcsmesterséget is. Ezután a budapesti Nemzeti Múzeumba került preparátornak. 1911-ben afrikai expedícióval utazott Abesszíniába (Etiópiába). Kittenberger Kálmán sógora, Kovács Ödön volt az expedíció vezetője, a harmadik tagja pedig szintén csabai: Dörflinger Sándor fényképész. Anyagi problémák miatt az expedíció szinte azonnal csődbe került. Kovács továbbment egyedül, majd valahol a Kék-Nílus felső mocsárvidékén halt meg. Dörflinger fényképészműtermet, Gajdács pedig pre- parátor-műhelyt nyitott Ad- disz-Abebában. Mindketten hosszú évtizedekre telepedtek le, jó hírnevet szerezve a magyar névnek. Gajdács vadászott, preparált, „fehér vadászként” gazdag expedíciókat kísért, gyűjtött gerinces és gerinctelen állatokat egyaránt. Anyagát a világ legnagyobb múzeumainak küldte rendszeresen, természetesen haza is. Anyagi szempontból fontos volt, hogy szűcsmesterségét is gyakorolja, ez tette lehetővé számára a kitűnő összeköttetéseket és kapcsolatát az etióp császárral. Gajdács főként emlősöket és madarakat preparált, tudatosan gyűjtött, feljegyzett minden apróságot, és rendszeresen vadászott nemcsak Etiópiában, de Kenyában és Tanganyikában is. Összeköttetései révén eljutott Dana- kiföldre és Ogedenbe is, ahol ő volt az első fehér ember. Kitűnő nyelvérzéke, nyitottság és csendes, bölcs humora révén könnyen létesített kapcsolatot mindenfelé. Szakmailag rendszeresen képezte magát, nagy szak- könyvtárat alakított ki magának, mely egy része később a Madártani Intézetbe, illetve a a Természettudományi Múzeumba került. Levelező kapcsolatban volt Éhik Gyulával, Kittenberger Kálmánnal és korának több más kitűnő zoológusával, vadászával. Adományainak nagy része sajnos elpusztult itthon; 1945-ben a Madártani Intézet égett ki, 1956-ban pedig a Természettudományi Múzeum trópusi gyűjteménye semmisült meg. Nagyértékű néprajzi gyűjtését a Néprajzi Múzeumnak ajándékozta, de ez az anyag sajnos „lappang” valahol. A több mint ötvenéves afrikai tartózkodása alatt rengeteg preparátumot és vadbőrt küldött haza, Békéscsabára barátainak és üzletfeleinek, de ezek nagy része sajnos már elveszett, tönkrement. 1963-ban törzsgyűjteményét, a hatalmas afrikai gyűjteményt a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel megvételre, de az intézmény anyagi okok miatt elállt a vásárlástól. Páratlan értékű életművét nagyobbrészt a belga közép-afrikai Tervuren Múzeum vásárolta meg. Gyűjteményének egyes részei a Madártani Intézetbe, a Természettudományi Múzeumba, a szegedi múzeumba és egyes magángyűjtőkhöz kerültek. A fiatal Gajdács Mátyás Sokoldalúságára jellemző, hogy nemcsak kiváló vadász, preparátor és gyűjtő volt, de rengeteget írt és fényképezett is. Beszámolói és novellái számos hazai lapban — köztük az egykori Körösvidék-ben — jelentek meg. Írásaiból és eredeti fényképeiből remek kötetet lehetne ma is szerkeszteni. Fényképein és írásaiban nemcsak a természet, hanem a teljes századeleji Etiópia jelenik meg. 1965 augusztusában jött végleg haza, újabb gyűjteményekkel. Azt mondta, hogy „az elefánt is hazamegy meghalni”... Ez a jókedé-. lyű csabai-afrikai alig két év múlva, 1967. február 3-án hunyt el. Születésének századik évfordulója alkalmából •— szétszóródott életművének gyűjteménymorzsáira alapozva — a békéscsabai múzeumban kiállítással emlékezünk meg róla. Ezzel szeretnénk nevét bevezetni a köztudatba, amely a helyi alkotókat, kutatókat és gyűjtőket is számon tartja. Réthy Zsigmond Küzdelmes expedíciós út a húszas években Zirci séta • Zirc. A több mint 800 éve alapított település 1984. január 1. óta városi rangot visel. Neve szláv eredetű; jelentése magányos. Itt halt meg 1060-ban I. Endre (király, akit az általa alapított tihanyi apátságban temettek el. III. Béla király 1182-ben Szűz Mária tiszteletére cisztercita apátságot alapított Zircen, amely 1814-től a tanítórenddé átalakult ciszte- rek magyarországi központja lett. Az első szerzetesek 1100 körül Franciaországból érkeztek. Építészeti stílust is teremtő szellemiségükben az egyszerűség és a szigorúság uralkodott. Iskoláikban hazánk számos kiválósága tanult az évszázadok során. Az apátsági épület 2. emeletén rendezték be az Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antalról elnevezett 65 ezer kötetes tudományos könyvtárát A város központjában a falakkal körülvett kertben magasodik a cisztercita templom és kolostor. A barokk stílusú templomot, melyet 1752-ben szenteltek fel, Kayr Mátyás és Wittwer Márton tervezte. A kolostor és az apátsági lakosztály több építési időszak eredménye. Az épület belső udvarában található a Bakonyi Pantheon emléktáblás kegyeleti helye, amely tudósok emlékeit hirdeti. (Köztük van az orosházi születésű Vitális István geológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki számos tanulmányában foglalkozott a Bakony hegység eredetével.) A természet, a vadregényes táj, a turistaútvonalak, a műemlékek, az arborétum növényi ritkaságai teszik vonzó idegenforgalmi célponttá Zircet, a Bakony egyik legmagasabban (397 méter) fekvő kisvárosát... A városközpont egyik új lakótömbje Korabeli rajz az apátsági épületegyüttesről Zircen született 1819. július 11. napján az Észak-Urai első kutatója, a magyar nyelvészet úttörője, Reguly Antal Az eredeti, 1182-ben alapított zirci apátsági templom emlékét ma már csak a kolostor falain kívül álló Szent Imre-szoborral díszített pil- lérköteg őrzi Hom®k Ernő képösszeállítása
