Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

1986. február 22., szombat o Tizenegy bányász vesztette életét Megkezdődött a hatósági vizsgálat Péntekre virradó éjszaka befejeződött a Vasas bányai fejtésomlásban rekedt bá­nyászok kimentése. A Me­cseki Szénbányák bánya­mentői a nap első órájában emelték ki az omlás mögül — sajnos, már holtan — Bartók Béla 37 éves pécs-so- mogyi vájárt, és Gémes Il­lés 35 éves pécsi bányalaka­tost. A bányaüzem V/A szint­jén kedden délután történt omlás tizenöt dolgozót zárt el a külvilágtól. Az egymást váltó bányamentő rajok élve mentettek ki közülük négyet: Berzsenyi Géza csillést — teljesen épen, súlyos sérül­ten Wladislaw Straczynskit, könnyű sérüléssel Bogumil Marczak, valamint Jung Mik­lós vájárokat. A három utób­bi bányászt várhatóan már a jövő héten kiengedik a pé­csi honvédkórházból. Jozef Cwikla, Riszard Korczak, Franciszek Sírej, Jan Kur- zarcz és Stanislaw Zaija len­gyel vájárokat, továbbá Szonda László csapatvezetőt, Brandt József, Klajbár Mi­hály, Horváth János, Bartók Béla vájárokat, valamint Gé­mes Illés bányalakatost már csak holtan tudták a felszín­re hozni a megmentésükért szakadatlan erőfeszítéssel küzdő társaik. „Szénbányászatunk hősi halottai embert próbáló hi­vatásuk, áldozatos munkájuk teljesítése közben, a termé­szettel vívott nehéz küzde­lemben áldozták életüket. Mély részvéttel osztozunk a hozzátartozók gyászában. Az elhunytak emlékét kegyelet­tel megőrizzük, és emberség­gel, segítő akarattal mindent megteszünk, hogy enyhítsük a hozzátartozók fájdalmát. Az elhunytakat a Mecseki Szénbányák Vállalat saját halottjának tekinti, teme­tésükről később intézkednek” — olvasható a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, az Ipari Minisztérium és a Me­cseki Szénbányák által ki­adott gyászjelentésben. Megtörtént a Vasas bányai fejtésomlás első részletes, helyszíni hatósági vizsgálata. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, az Ipari Mi­nisztérium, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság képviselői a pénteki szemlén megvizsgál­ták a biztosító szerkezetek állapotát, helyzetét, a kőzet­viszonyokat, az omlás körül­ményeit, és az okának meg­állapításához szükséges töb­bi tényezőt. A vizsgálat még a baleset idején észlelt föld­mozgásokra is kiterjedt, s többek között megállapítot­ták, hogy a tragédia előttiéi órával a bányától ezer kilo­méternyire észlelt kis erős­ségű földrengésnek nem volt szerepe az omlás bekövetkez­tében. A beépített acél-, il­letve fémtámok teherbírását még utólagos mérésekkel is ellenőrzik. Neuberger Antal, az Orszá­gos Bányaműszaki Főfel­ügyelőség elnöke a sajtó munkatársainak elmondta, hogy a helyszíni szemle után hozott intézkedések értelmé­ben a fejtést felhagyják, az­az iszappal elárasztva meg­szüntetik. Erre elsősorban azért van szükség, mert az omladékban levő szénben melegedés jelei mutatkoznak, s a fejtés huzamosabb nyit­va hagyása esetén bányatűz- től lehet tartani. Emellett a főte — fedőkőzet — fellazu­lása miatt a helyreállítás nem látszik eléggé biztonsá­gosnak. Elkészült a Románváros rendezési tervprogramja Gyulán 1983-ban jelent meg azaz ÉVM-rendelet, ami a helyi tanácsoknak lehetővé tette, hogy a különböző lakóöveze­tekre területrendezési terve­ket készítsenek. A Gyulai Városi Tanács műszaki osz­tálya az elsők között élve a lehetőséggel, hozzákezdett az úgynevezett Románváros rendezési tervének elkészíté­séhez. (Korábban már ír­tunk arról, hogy Gyula bel­városának részletes rende­zési tervét több társadalmi vita után jóváhagyta a ta­nács végrehajtó bizottsága.) A Románvárosra vonatko­zó terv az Élővíz-csatornától északra levő városrészre vo­natkozik, amit a körgát és a Nagyváradi út határol. A vá­rosrészen belül a konkrét tervezési munka a vártól északra, az Ernyő—Sáros ut­cán belüli területre terjed ki. A terv elkészítését az indo­kolta, hogy az 1977-ben ké­szült hasonló rendezési terv a városrész nagy részére je­lentős átépítéseket javasolt. Másrészt a várfürdő fej­lődésével is idegenforgalmi funkciókat kapott. De azt is meg kell említenünk, hogy a városrész egyes utcáiban 1977 óta építési tilalom van érvényben, ami miatt jó né- hányan nem kezdhettek hoz­zá az építéshez. A megvál­tozott körülmények és a szemléletmódosítás minden­képpen indokolta a korábbi elképzelések felülvizsgála­tát. Gortka István, a tanács műszaki osztályának főelő­adója az új rendezési terv­programról mondja a követ­kezőket: — A tervezés kezdetén először a Románváros föld­Gazdag kínálat az építőanyagokból A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárá­ban az idén mintegy 300 mil­lió forint értékben készül­nek az építkezésekhez, köz­műfejlesztéshez szükséges anyagok. A gravitációs be­toncsőből 270 ezer folyómé­ter előállítását tervezik. A BVM összes termékeire 10 százalékos engedményt ad­nak a gyár területén levő boltban (MTI Fotó: Balaton József felvétele — KS) rajzi és történelmi vizsgála­tait végeztük el, hogy a jö­vőben is megőrizzük a vá­rosrész jellegzetes arculatát. Az úgynevezett Nagy-Ro- mánváros az 1720—30-as években kezdett kialakulni. Azóta őrzi településszerke­zetét, jellegét. A zegzugos utcák, a hajdani Körös-ágak és vízfolyások mentén hú­zódnak. A városrész jelenle­gi formáját a kiegyezés után nyerte el. Ekkor készült el a városi körgát, szabályozták a Fehér-Köröst, és megépült a vasút. Áttanulmányoztuk a ko­rábbi évtizedek rendezési terveit és igyekeztünk belő­lük átvenni azokat az ele­meket, amelyek a városrész továbbfejlődését szolgálják. Kiderült, hogy a ma is érvé­nyes, az egész városra ki­terjedő rendezési tervtől, szerkezeti vonatkozásokban, nem kell lényegesen eltér­nünk. De módosítva néhány elképzelést, célszerűnek lát­szik egyes részeken —. így különösen a Vár utcától dél­re, az úgynevezett váraljai területen — az építészeti el­gondolásokat megváltoztatni. Ide korábban többszintes vállalati, szövetkezeti üdü­lőket terveztek. Most az az elképzelésünk, hogy meg­tartva az üdülőterületi funk­ciót, elsősorban kereskedel­mi, szolgáltató és vendéglá­tóipari egységeket javaso­lunk építeni, a hozzájuk tar­tozó lakásokkal együtt. Az építészeti megoldásokkal ar­ra keli törekedni, hogy az építmények igazodjanak a vár léptékéhez, hangulatá­hoz, és egyben segítsék elő a vár körbejárhatóságát, több irányú kitárulkodását. Ugyanilyen felülvizsgálatra szorul a Tiborc és Gábor Áron utca közötti terület is. Ide egy nagy épületet ter­veztek, de e helyett jobb lenne kis épületegységeket kialakítani, amelyek körbe­vennék a középen kialakí­tandó várfürdői parkolót. Különös gondot kell for­dítanunk a Vár utca északi részének és a Galamb utca teljes egészének kialakításá­ra. Ügy kell biztosítanunk a zegzugos utcavonalak meg­maradását, hogy lehetősé­günk legyen a terület meg­újítására, szerkezeti tovább­fejlesztésére is. A tervprogram eddig is­mertetett részébő) kiderült, hogy a tervezők a Román­város hangulatát a jövőben is meg akarják őrizni. A tervprogram azzal számol, hogy elsősorban a magán­erős építkezések feltételeit biztosítsák, illetve ezt szor­galmazzák. Egyébként a tervprogramot az elmúlt év végén társadalmi vitára bo­csátották. Az ott elhangzott lakossági véleményeket fi­gyelembe vették, ez idő tájt építik be a programba. A közeljövőben az így módo­sított tervprogramot a vég­rehajtó bizottság megtár­gyalja, és ha egyetért vele, jóváhagyja. Ezt követően újabb társadalmi vitát ren­deznek, amelyen a lakosság már a konkrét megoldások­ról mondhajta el a vélemé­nyét. Személy szerint remé­lem, hogy a belváros rész­letes rendezési tervéhez ha­sonlóan a Románváros ren­dezési tervénél is sikerül ki­alakítani a lakosság és a tervezők közötti összhangot. Ha így lesz, akkor a műsza­ki osztály dolgozóinak el­képzelése szerint a rendezé­si terv még év vége előtt el­készül. Lovász Sándor 11 család boldogságáért Interjú a HNF Családvédelmi Tanácsának munkájáról A családvédelem ügye az egész társa­dalomé. Sokak szerint a mai házasság za­varai társadalmi és gazdasági okokkal ma­gyarázhatók. A házasság, a jó házasság az alapja a rendezett családi élet kialakítá­sának, garanciája társadalmi rendszerünk egészséges fejlődésének. Orvosok, szocio­lógusok, pedagógusok a lélek kutatói, a vi­lágunkért aggódók számos oldalról pró­bálják megtalálni az okokat, a megoldás lehetőségét. Ne a széthulló, hanem az erős családi kötelékek szaporodjanak. 1984 júniusában megala­kult a Hazafias Népfront Or­szágos Családvédelmi Taná­csa, amelynek elnöke Pozs- gai Imre, a HNF főtitkára. A népfront társadalompoliti­kai osztályának vezetője, Vass Csaba — hivatalból se­gítője, magánemberként megszállottja a családvédelem ügyének — beszélt nekünk a hangsúlyozottan társadalmi jellegű családvédelmi tanács feladatairól, terveiről, mun­kájáról : — A tanács a HNF Orszá­gos Tanácsa mellett működő tanácsadó, javaslattevő szer­vezet, amelynek tagjai kivé­tel nélkül társadalmi aktí­vák. Politikusok, tudósok, művészek, az egyházak, a tömegpolitikai szervek kép+ viselői vesznek részt a csa­ládvédő munkában. Nem ve­hetjük át az államtól a csa­ládgondozás feladatkörét, ha­nem egészséges munkameg­osztással segíteni kívánjuk azt. Több mint hetvenféle in­tézmény, társadalmi szervezet foglalkozik a család külön­böző tagjaival, az idősekkel, a gyerekekkel, a nőkkel. A CSVT a család egészével tö­rődik, és nem utógondozási, hanem a megelőzés szemléle­tével. Az egésszel, a közös­séggel, a személyek közötti viszonylatokkal. A gondozás az állam feladata, az állam rendelkezik ehhez költségve­téssel, szakemberrel. Az Egészségügyi Minisztérium kapott anyagi lehetőséget családgondozói központok alakítására, amelyek kísér­leti jelleggel már működnek. Az Egészségügyi Minisztéri­um Szolnok, Bács-Kiskun és Szabolcs megyében, valamint néhány budapesti kerületben tavaly márciustól működtet családsegítő központokat. Itt összetett módon nyújtanak segítséget a családi konflik­tusok megoldásához, az or­vos, a védőnő, a gyógypeda­gógus, a pszichológus. Ho­gyan kapcsolódik a CSVT az állami elképzelésekhez? — Nekünk nincsenek szak­embereink, pénzünk és in­tézményrendszerünk ilyen gondozók alakításához, de társadalmi aktívahálózatunk van. A család támogatásá­nak olyan útját választjuk, amely csak a népfrontra jellemző, és a széles körű társadalmi segítő rétegben találjuk az egyházak ma­gas rangú képviselőit is. Adódhatnak váratlan ese­mények az egészségesen, jól élő családoknál is. Előre ta­lán nem látható, ezek ho­gyan következnek be, de a nagy tömegeket tekintve bi­zonyos szabályszerűségek ér­vényesülnek. Például a bal­esetek sokasága, bizonyos fajta betegségtípusok megje­lenése elemezhető egy-egy területen, netán megelőzhe­tő. A megelőzés alapja a fia­talok, a családalapítók, a családban élők felkészítése a problémák, a konfliktus­helyzetek megoldására. Már az is jó, ha az iskolában a gyerekek megtanulják az emberi életciklusok jellem­zőit. Bizonyosan másként él­hetnek együtt majd a kü­lönböző nemzedékek, más­ként szól az unoka a nagy­mamához. — A családok akarják-e, hogy életükbe valaki bele­szóljon, beavatkozzon? — Ez komoly kérdés. Tud­juk, mennyire zárt terület a magánélet. Segítséget nyúj­tunk, ajánlunk, de ezt nem kötelező igénybe venni. Nem tudunk igazságot tenni váló­perekben, nem tudunk la­kást adni rászorulóknak, csak például a család életé­re ható társadalmi folyama­tokat, döntéseket tudjuk be­folyásolni. A CSVT működésében hármas feladatkört fontos megkülönböztetnünk. Első az érdekképviseleti, érdekvé­delmi funkció. Eddig a HNF az érdekfeltárásban segített a döntést hozóknak. A kor­mánnyal kötött megállapo­dás szerint ezentúl megkér­dezik a CSVT tagjait a csa­ládok életét érintő kérdé­sekben, például a gyed idő­tartamának meghatározásá­ról, vagy a családjogi tör­vény módosításáról. A fel­tárt jelenségeket jobbító szándékkal próbáljuk befo­lyásolni. Ezen a területen fokozottan érvényesül a me­gyékben, városokban meg­alakítandó CSVT-k jelentő­sége. — Hogyan képzelik el • területi és az országos taná­csok együttműködését? — Az egész országban fog­lalkoztak már a népfront testületéi családvédelmi kér­désekkel. Ezentúl is hivatá­suk a megyei, a városi, a községi, állami irányítók fi­gyelmét felhívni, munkáju­kat ellenőrizni a családok érdekeinek védelmében. A CSVT-k többek között meg­vitatják a megyei tanácsok családdal kapcsolatos felter­jesztéseit és segítenek a döntésben. Jelezzék a taná­csoknak, ha bajt észlelnek. A társadalmi aktívák olyan helyekre eljutnak a család­ban, ahová semmiféle kuta­tó, irányító nem férkőzhet. Foglalkoztat bennünket pél­dául a lakossági jövedelem- adó alakulása, az idős, ápo­lásra szoruló szülők gondo­zásának kérdése. Öröm és feszültségforrás a kisgyer­mek érkezése a családban, a kamaszodó diák formálódá­sa, a pályát módosító szülő, egyik vagy másik fél karri­erje, a betegség, az öregedés jelentkezése. A mai csalá­dok ezekre a váltásokra nem elég felkészültek. — Hallhatnánk a terveik­ről? — örülünk, hogy az egész országot, a családokat érin­tő tervjavaslatokhoz hozzá­szólhatunk. Ezt természete­sen a végleges döntés előtt senki sem hozhatja nyilvá­nosságra. Erről kevesen tud­nak. egyáltalán nem látvá­nyos, de nagyon fontos munka. Szeretnénk, ha eb­ben az évben minden me­gyében megalakulna a CSVT. A teljes hálózat kiépülésé­hez és megfelelő működésé­hez három-négy év feltétle­nül szükséges. Alapelvünk, hogy bízunk a család, az ér­zelmek összetartó erejében. Legyen körülöttünk bármi­lyen ellentmondásos a világ, az alapérték, a morális tar­tás nem változhat. Bede Zsóka Újfajta rádiók, televíziók a Videotonból Műszerjellegű, sokféle csil­logó kézelőgombbal, villogó kijelzővel felszerelt rádiók, a mostaninál szögletesebb for­májú, barna, szürke, fekete műanyag kávájú televíziók készülnek — a már megszo­kott hagyományos formájú- ak mellett — a következő években a Videoton Elektro­nikai Vállalat székesfehérvá­ri gyárában. A nagyüzem formatervezési csoportjánál már készen vannak az új ké­szülékek küllemének a ter­vei. A legújabb divatirányza­tok figyelembevételével ké­szítették el őket, minden tí­pushoz hármat. A vállalati zsűri választja majd ki kö­zülük a legtetszetősebbeket és a leggazdaságosabban elő- állíthatókat. A vállalat 25 formaterve­zőjének munkáját dicséri, hogy szinte minden évben nyernek egy-egy nívódíjat. Legutóbb hordozható színes televízióval érdemelték ki e szakmai elismerést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom