Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
1986. február 17., hétfő IgUiWkftW \ Befejeződött a szakszervezetek XXV. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) kára elmondta: hogy az elmúlt öt évben 7 milliárd kilowattórával nőtt az évi villamosenergia-fogyasztás, ennek ellenére 1985-ben 1980-hoz képest csaknem 200 ezer tonna fűtőolajat takarítottak meg az áramszolgáltató vállalatok. Rédei Alajosné, a KPVDSZ Vendéglátó és Idegenforgalmi Titkárságának titkára hangsúlyozta: a szak- szervezetek változatlan céljaikat a változó gazdasági körülmények között csak úgy tudják elérni, ha módszereikben rugalmasabbakká válnak, s érdekképviseleti munkájuk is megújul. Vasárnap reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatódott a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. A kongresszus harmadik munkanapjának első felszólalója, Farkas György, a 43. Sz. Állami Építőipari Vállalat szb-titkára, a lakásárak alakulásáról szólva elmondta, hogy az elmúlt öt év alatt az egy négyzetméterre jutó építési költség csaknem 50 százalékkal emelkedett. Horváth József a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának vezető titkára beszámolt arról, hogy a megyében tovább egyszerűsítették az SZMT szervezeti rendszerét. Dolecskó Kornélia Rózsa Fe- renc-díjas újságíró arról beszélt, hogy kiteljesedő demokratizmusunkban az emberek jogos igénye a pontos, a gyors és a valósághoz hű tájékoztatás. Papp Sándor, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár főtechnológusa elmondotta: továbbra is hiányzik a késztermékgyártók BÉKÉS MEGYEI SZOT-TAGOK: Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára; Szabó Sándor az Édosz megyei titkára; Márton Jánosné, Békéscsabai Kötöttárugyár, szakszervezeti bizalmi, felvető; Bottó Zsuzsanna, Gyulai Kötőipari Vállalat, kötőnő; Fórján Zoltán, az Orosházi Üveggyár szb-titkára, az Éfédosz központi vezetőség tagja. és az alkatrészszállítók közös érdekeltsége. Hrabovszki András, a Somogy Megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőmérnöke arról szólt, hogy sok területen nagy erőfeszítésekre , van szükség ahhoz, hogy a lakosság folyamatos tűzifaellátását meg lehessen oldani. Matuszka István, a Közalkalmazottak Szakszervezete néphadseregi bizottságának vezető titkára állami garanciákat javasolt a tisztességtelenül szerzett jövedelmek visszaszorítására. Dr. Kóbor József főorvos, a Baranya Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője a többi között megállapította: társadalmi összefogásra van szükség, hogy növekedjék az egészséges életmód presztízse. Ezután Gáspár Sándor összefoglalta a vitában elhangzottakat. Gáspár Sándor vita-összefoglalója A SZOT elnöke a tanácskozás munkáját értékelve rámutatott, hogy a kongresz- szus elvégezte azt, amire hivatott volt. ?— A küldöttek magas fokú felelősségtudatról tettek tanúságot, hozzászólásaikban kitértek a tagság' gondjaira, és ismertették a dolgozók törekvéseit is — mondotta. — Több építő bírálat is elhangzott, és sokan tettek javaslatokat a nehézségek leküzdésére. A hozzászólásokból is kitűnt, hogy csak közös erőfeszítéssel tudunk gondjain- krm túljutni; minden erőnCsapatunk korelnöke A 67 esztendős Resetár Józsi bácsi, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát nyugdíjas szb-titkára. régi mozgalmi ember. Hosszú időn át tagja volt a Medosz központi vezetőségének, 25 évig az elnökségnek. Bevallása szerint eddig minden szakszervezeti kongresszuson részt vett. — A szünetben Gáspár Sándor elvtárssal is beszélgettem — mondja büszkén. Szóbeli kiegészítője a kongresszus hangulatát, a nyíltságot, az őszinte kritikai szellemet jellemezte. Otthon mindenről beszámolok majd, hiszen az itt elhangzottak nagyon foglalkoztatják az embereket. A kongresszustól én is, mint annyian, sokat vártam, és nem csalódtam. Szerettem volna találkozni itt Hunya Pista bácsival, hallani, hogy újra öcsémnek szólít. Bár hallottam, hogy Pista bátyám nagyon gyenge, s alkalmanként csak néhány órát tölt a kongresszuson. két össze kell fogni ahhoz, hogy az ország gazdasági erejét növelve kielégíthessük a dolgozók itt is sokféleképpen megfogalmazott jogos igényeit. A felszólalók jóváhagyták és kiegészítették a kongresszusi dokumentumokban megjelölt fő feladatokat, amelyek végrehajtása segíti népünk gyorsabb előrehaladását, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítását. Ezt követően a kongresz- szus a határozati javaslatról szavazott, s azt 21 ellenszavazattal, és ugyancsak 21 tartózkodással elfogadta. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, továbbá a szám- vizsgáló bizottság jelentését, az ezekhez kapcsolódó beszámolókat, a vitában elhangzottakra adott választ, valamint az alapszabály módosítására vonatkozó előterjesztést a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Ezután a kongresszus zárt ülést tartott, amelyen megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot. Mindkét újonnan választott testület megtartotta alakuló ülését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megválasztotta elnökségét, titkárságát, vezető tisztségviselőit, és kinevezte, illetve megerősítette a SZOT osztály- és -intézményvezetőket. A számvizsgáló bizottság megválasztotta elnökét és titkárát. A kongresszus plenáris ülésén Martos Istvánná, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a választások eredményét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége: elnök: Gáspár Sándor; alelnökök: Földvári Aladár, Gál László, Ligeti László, Palotai Károly, dr. Prieszol Olga; főtitkár: Baranyai Tibor; titkárok: Kósáné dr. Kovács Magda, dr. Nagy Sándor, Sólyom Ferenc, Szlovatsik Károly, Vi- rizlay Gyula. A számvizsgáló bizottság elnöke: Biszku Béla, titkára: Pandurovics József. Gáspár Sándor bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gál Lászlónak több évtizedes eredményes munkásságáért, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozta. Méltatta a SZOT volt titkárának értékes munkásságát, majd átadta a kitüntetést Gál Lászlónak. Baranyai Tibor elnöki zárszavában hangsúlyozta a szakszervezeti mozgalom nagy felelősségét a közösen vállalt feladatok végrehajtásában; a népgazdaság további fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának javításában, mindannak a célnak az elérésében, amit a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa kijelölt, megerősített. A kongresszus az Interna- cionálé hangjaival ért véget. A meghívottak egy csoportja a tanácskozáson. A kép jobb szélén a kongresszus legidősebb résztvevője, a Békés megyéből elszármazott, 92 esztendős Hunya István 11 magyar szakszervezetek XXV. kongresszusának határozata Az alábbiakban rövidítve ismertetjük a szakszervezetek kongresszusának határozatát. * * * A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa megvitatta és elfogadta a Szak- szervezetek Országos Tanácsának az elmúlt öt évben végzett munkájáról készített beszámolóját, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését, és módosította a szakszervezetek alapszabályát. A határozat leszögezi: társadalmi helyzetünket, szocialista fejlődésünket illetően a kongresszus egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa által elvégzett elemzéssel, értékeléssel, magáénak vallja a kitűzött célokat és feladatokat, amelyek megfelelően tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és fél milliós szakszervezeti tagság érdekeit, törekvéseit. A határozat megállapítja, hogy a szak- szervezetek a XXIV. kongresszus határozatát teljesítve hozzájárultak az ország gazdasági erejének gyarapításához, a nép- gazdasági egyensúly javításához, szocialista vívmányaink megőrzéséhez. A gazdasági és az életszínvonal-politikai feszültségek feloldására, enyhítésére irányuló törekvések azonban a szakszervezeti mozgalomban is gyakran teremtettek bonyolult helyzetet. Az életszínvonal stagnálása, a ' reálbérek csökkenése, az egyes rétegek helyzetének romlása miatt szaporodtak a szakszervezetek tevékenységét bíráló megjegyzések. A XXV. kongresszus hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek a jövőben is állhatatosan törekedniük kell hivatásuk betöltésére. Ennek megfelelően elkötelezetten részt vesznek a munkáshatalom erősítésében, a szocialista társadalom építésében; kötelességüknek tartják, hogy minden szinten és területen feltárják, egyben képviseljék a dolgozók jogos igényeit, közreműködjenek az igények kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtésében. I. A határozat a szakszervezetek társadalmi szerepét elemezve rámutat: a kongresz- szus nagyra értékeli, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i állásfoglalásában összegezte a párt szak- szervezeti politikájának lényegét és tapasztalatait. A Központi Bizottság állás- foglalása hangsúlyozza, hogy társadalmunkban tovább növekszik a szakszervezetek jelentősége. A szakszervezetek — elismerve a párt társadalomirányító, vezető szerepét — önállóan, a szocializmus ügye iránt elkötelezetten töltik be hivatásukat. Politikai rendszerünk nagy vívmánya, hogy hazánkban a szakszervezetek — a hatalom részeseként — nem szorítkoznak az igények, az érdekek képviseletére, hanem elősegítik az igények kielégítését szolgáló feltételek megteremtését is. A szak- szervezeteknek továbbra is következetesen vállalniuk kell a gazdaság fejlesztéséből, a szociális biztonság, a társadalmi stabilitás és közmegegyezés fenntartásából, erősítéséből adódó feladataikat. Ezek ellátásának formája az érdekképviselet, az érdekvédelmi tevékenység, valamint a gazdaság és a társadalom irányításában való önálló részvétel. E kétirányú kötelezettség egyidejű érvényesítése ellentmondásokkal terhes, az egyoldalúság elkerülése szüntelen feladatot jelent. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése során a termelőegységek egyre nagyobb jogokat kapnak a vállalatok vezetésében. Növekszik a dolgozóknak a vállalat eredményes tevékenységéhez fűződő érdekeltsége. Ez megköveteli, hogy a szakszervezetek munkájában is végrehajtsák a szükséges változtatásokat, a helyi szakszervezeti szervek önállóságának növelését. II. A gazdasági építőmunka, valamint az élet- és munkakörülmények kérdéseit érintve a határozat rámutat, hogy a VII. ötéves terv a megalapozott és növekvő ütemű gazdasági fejlődés programja. A gazdálkodás, a termelés segítése, fejlesztésük előmozdítása a szakszervezetek egyik alaphivatása, egyben alapvető jelentőségű érdekvédelem is, miként az érdekvédelem is pótolhatatlan lendítője a termelésnek, a gazdaság fejlesztésének. A szakszervezetek fontosnak tartják, hogy a tervben megfogalmazódik az életszínvonal érezhető növelése. A szakszervezetek a népgazdasági terv teljesítése érdekében fontosnak tartják a vállalati önállóság növekedését, a dolgozók mind nagyobb arányú bekapcsolódását munkahelyi életük irányításába. A határozat rámutat, hogy a munkában még sok a tartalék, ezek kihasználásában a legközvetlenebb feladat a munkaszervezés javítása, a technológiai és a műszaki színvonal gyorsabb fejlesztése. Továbbra is szükség van a szocialista munkamozgalmakra, a szocialista munkaversenyre, mint a dolgozói aktivitás és kezdeményezés sajátos formájára. A határozat rámutat, hogy nagyobb önállóságot és felelősséget kell adni a szocialista brigádoknak a feladatok vállalásában, a teljesítmények értékelésében, az anyagi és erkölcsi elismerés személyenkénti megállapításában, a verseny formáinak megválasztásában, a munka elosztásában és tagjaik kiválasztásában egyaránt. A kongresszus megítélése szerint a vállalati gazdasági munkaközösségek jelentős része hasznos munkát végez, tapasztalhatók azonban tevékenységükkel kapcsolatban szocialista értékrendünket, felfogásunkat sértő jelenségek is, s ezekre társadalmunk érzékenyen reagál. A vgmk-k fennmaradása minden olyan helyen célszerű, ahol gazdaságosan, becsületesen és megfelelő színvonalon elégítenek ki valós szükségleteket. A kongresszus elsőrendűen fontosnak tartja, hogy hazánkban a megélhetés és az életkörülmények javításának fő forrása a jövőben is a kereset legyen, a következő években érezhetően és egyenletesen emelkedjen a reálbér. Különös figyelmet kell fordítani a nagyüzemi munkásság életkörülményeire, jövedelmi helyzetére. El kell érni, hogy a dolgozók egyre inkább a fő- munkaidőben fejtsék, fejthessék ki képességeiket és találják meg mindenirányú számításaikat. A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy a szocialista építés jelenlegi időszakában újratermelődik, ezért nem küszöbölhető ki a hátrányos társadalmi helyzet, de leszögezik, hogy e tendenciát lehetséges fékezni, jó irányba befolyásolni. Szükséges, hogy mielőbb stabilizálódjék, majd emelkedjék a nyugdíjak reálértéke, javuljanak a gyermeknevelésnek, a családalapító fiatalok otthonteremtésének a feltételei. A továbbiakban a szocialista életmód térhódításával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat taglalja a határozat. III. A szakszervezeti élet fejlesztésével kapcsolatban a határozat elsősorban a szak- szervezeti egység további erősítésének jelentőségét hangsúlyozza. A mozgalom tevékenységét a változó körülményekhez kell igazítani, a szakszervezeti mozgalom egészét érintő kérdésekben erősíteni szükséges a SZOT elvi irányító, ellenőrző munkáját. Erősíteni kell a szakszervezetek belső életének demokratizmusát, tevékenységük mozgalmi jellegét és önállóságát, a tagsággal való kapcsolatait. Bátrabban szembe kell nézni azokkal a fogyatékosságokkal, amelyek a mozgalomnak a tagsággal való kapcsolataiban fellelhetők. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy rendszeresen kérjék ki a tagság véleményét a helyzetét érintő kérdésekben. Minden lényeges kérdést előzőleg meg kell vitatni a szakszervezeti csoporttal. El kell érni, hogy a különböző szakszervezeti tisztségviselők a tagsággal együtt alakítsák ki álláspontjukat és ennek alapján döntsenek. A szakszervezeti tevékenységnek változatlanul a bizalmi munkája az alapja. A szakszervezeti bizottságoknak rendszeresen foglalkozniuk kell a bizalmiakkal, folyamatosan kell tájékoztatniuk őket és képzésükről is gondoskodniuk kell. A munkahelyeken nagyobb teret kell adni a csoport-, réteg- és szakmai érdekek kifejeződésének, ezeket szükség esetén országos szinten is szembesíteni kell egymással. A szakszervezeteknek is az eddigieknél többet kell tenni a felnövekvő nemzedék érdekében. Az ifjúságnak és a szakszervezeteknek egyaránt érdeke, hogy a fiatalok jobban megtalálják helyüket a szak- szervezeti mozgalomban. IV. A szakszervezetek pénzügyi munkájára utalva a határozat a takarékosabb gazdálkodás jelentőségét hangsúlyozza. Erősíteni kell a tagság közvetlen érdekeltségét a pénzeszközök hasznosításában. Az emelkedő kiadások ellensúlyozására jövedelmet biztosító vállalkozásokkal kell növelni a bevételeket, mégpedig a szakszervezetek céljaival összeegyeztethető módon. V. A szakszervezetek nemzetközi tevékenységével foglalkozó fejezet .megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista országok szakszervezeteihez fűződő sokrétű kapcsolatok ápolására, a két- és többoldalú együttműködés fejlesztésére. A magyar szakszervezetek erősítik kapcsolataikat, fokozzák erkölcsi, politikai szolidaritásukat a fejlődő országok szakszervezeteivel, megőrzik és elmélyítik a fejlett tőkés országok szakszervezeteivel kialakult kapcsolatokat. A magyar szakszervezetek továbbra is aktív tevékenységet fejtenek ki a Szakszervezeti Világszövetségben és a nemzetközi szakmai szövetségekben. (MTI)
