Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-17 / 40. szám

o 1986. február 17., hétfő Visszhang MÁV-vám A MÁV-vám című, janu­ár 28-án megjelent cikkünk nyomán levelet kaptunk a MÁV Békéscsabai Körzeti Üzemfőnökségétől. Ebből idézünk: „A minden igényt kielégí­tő tájékoztatás elmaradása miatt, az utastájékoztató be­rendezést kezelő dolgozóin­kat utasíotttuk ezirányú kö­telezettségeik maradéktalan teljesítésére. Az írásban kö­zölt időpont alapján, meg­vizsgáltattam a kérdéses pesti vonat késésének gya­koriságát. Megállapítottam, hogy a bekövetkezett késé­sek — az utóbbi 30 nap — nem vezethetők vissza em­beri mulasztásra, számszerű­sége pedig elfogadható, ter­mészetesen ez nem azt je­lenti, hogy számunkra meg­nyugtató. El kell mondanom, hogy a jegyvizsgáló a vasúti előírá­soknak megfelelő felvilágo­sítást adott az átszálló nő­nek, ellenkező esetben, meg­szegte volna azokat a szabá­lyokat, amelyek tevékenysé­gét szabályozzák, és így el­lene felelősségre vonást kel­lett volna alkalmazni. A 100 forintos pótdíjat — nem büntetést — minden olyan utasnak meg kell fizetni, aki menetjegy nélkül száll fel a vonatra, ez alól nem lehet felmentést adni, ha a vonat késik, de a csatlakozás, az átszállás biztosított. A MÁV menetrendjének kialakítá­sánál — a minél kedvezőbb csatlakozás biztosítása érde­kében — nem tudja figye­lembe venni azt az eshető­séget, hogy a csatlakozási idő tartama alatt, az átszálló utasok menetjegyeiket a sze­mélypénztáraknál kiegészít­hessék, vagy megválthassák. Ezért arra törekszünk, hogy utasaink utazásuk megkezdése előtt, menet-, és helyjegyeiket elővételben, az utazás egész útvonalára, és lehetőleg menettérti útra valamennyi vasúti személy­pénztárnál megválthassák. Ez a törekvésünk — a nemzet­közi és a*MÁV-GYSEV ir­galom kivételével — vala­mennyi vasúti személypénz­tárnál biztosított. Ezért úgy érezzük, hogy ebben az eset­ben, nem „kérlelhetetlenség- ről” „makacsságról” volt szó. I Valkó Pál üzemfőnök * * * Hasonló tartalmú levelet kaptunk a MÁV Szegedi I gazgatóságától. Megértjük a MÁV törek­véseit. kétségtelen, minden­ki számára jobb, ha előre — s a végső úticéljáig — vált­ja meg menetjegyét. Azt is megértjük, hogy a jegyvizs­gáló a szabályoknak megfe­lelően járt el. Egyedül azt nem tudjuk elfogadni, hogy miért kell az utasnak olyan dologért bűnhődnie, amely­ről ő tehet a legkevésbé. Mi való a kirakatba? „A Békés Megyei Népúj­ság 1986. január 22-i számá­ban megjelent Kirakati ter­rorizmus ... ? című cikkével kapcsolatban az alábbiakról adunk tájékoztatást: a kira­katot Zwara László dekora­tőr tervezte és készítette. Az „álarcba bújtatott bamba bábu”-t szánta a kirakat blikkfangjának. Rohanó vi­lágunkban ugyanis egyre ne­hezebb a járókelőket a ki­rakat megnézésére csábítani. Ügy gondolta, hogy ilyen módon sikerült sok-sok té­mában közömbös közéletün­ket meghökkenteni és úgy hisszük, attól, hogy elhall­gatjuk a terrorizmus létét, mint világjelenséget, a prob­léma még nem oldódik meg. Az árukirakat mondanivaló­ján túl, talán ezzel is sike­rült ébren tartani a terro­rizmussal szembeni elítélő közvéleményt. Kétségtelen, hogy logikai kapcsolat nem volt a kira­kat témája és a blikkfang között. Bizonyára szerencsé­sebb, ha témához közelebb álló geg is választható lett volna. Megköszönjük a cikk­írónak, hogy nem ment el szó nélkül a kirakatunk mel­lett és gondolatainak közlé­sével is hozzájárult annak értelmezéséhez. Az írásból kitűnik, hogy nem a kiraka­tot tartja rossznak, meg­jegyzésével a logikai követ­kezetlenséget kifogásolja. Szeretnénk a jövőben, ha a jól sikerült kirakataink blikkfangja is kifogástalan lenne.” Ábrahám György igazgató * * * Köszönettel vettük a Bé­kés Megyei Elelmisjzer-kiske- reskedelmi Vállalat igazgató­jának levelét. Ajzt azonban mi nem hisszük, hogy a tö­megkommunikációs eszközök elhallgatnák „a terrorizmus létét, mint világjelenséget”. Sőt tudjuk, hogy sem a saj­tó, de még a frányamód ösz- szeállított kirakat sem oldja meg a terrorizmus prob­lémáját. Egy dologban viszont mélységesen egyetértünk a levél írójával, mégpedig ab­ban: „kétségtelen, hogy lo­gikai kapcsolat nem volt a kirakat témája és a blikk­fang között.” Talán majd legközelebb sikerül... — oké — Ismét a taxitarifáról Battonyai mozaik Február 9-én Battonyán Jár­tam, előadást tartottam az otta­ni román klubban a nemzetisé­gi irodalomról, amely szellemi híd hivatott lenni a szomszéd népek között. Többen tisztel­tek meg a jelenlétükkel, mint hittem, hogy eljönnek egy TIT- előadásra. Ügy látszik, e há­rom nemzetiségű községben az emberek kölcsönösen tisztelik egymás kultúráját, és a hosszú téli esteken hasznosan töltik az időt. Előttem a szerb klubban tartott előadást egy neves ven­dég, őt megelőzően pedig a mű­velődési házban egy budapesti előadó. A kultúra iránti érdeklődést és a megbecsülést tükrözi az a tény is, hogy a közelmúltban Molnár C. Pál festőművész tisz­teletére emlékházat létesítettek. A battonyai születésű neves fes­tőművész alkotásáinak nagy ré­szét a községnek ajándékozta, s a község méltó helyet adott az emlékháznak. Visszatérve a román klubhoz, az előadás után sokan elmond­ták észrevételüket, amelyekből kicsendült, hogy az idősebb ge­neráció jobban kötődik anya­nyelvi kultúrájához, mint a fia­talabb nemzedék. A községben együtt élő nemzetiségek meg­tanulták kölcsönösen egymás nyelvét. A hozzászólók közül egy idősebb szerb nemzetiségű ember volt a legaktívabb, aki mindhárom nyelvet beszéli. Ott az előadáson találkoztam egy régi barátommal, Dénes Mihály- lyal, aki 26 évig volt a batto­nyai művelődési ház vezetője. Nyugdíjas már, de nem tud tét­lenül élni. Mint a helyi TIT- szervezet titkára, lelkesen segí­ti a községi kulturális élet szer­vezését. Tőle és a jelenlegi mű- velődésiház-igazgatótól, Lovász Mihálytól tudtam meg, hogy az ismeretterjesztő előadások mel­lett sok más kulturális esemény volt és lesz a közeljövőben: nemzetiségi bálák, énekkarok vetélkedője, pávakörök találko­zója, és vendégszereplésre vár­ják a fővárosi Népszínház mű­vészeit. A művelődési házból a köz­ségi filmszínház helyiségébe mentünk át, ahol Szelezsán D. Endre, a román klub vezetője és az iskola igazgatója előadást tartott a bemutatásra kerülő filmekről. Gazdag program vár­ja tehát a battonyaiakat. Ivanus Illés A Népújság február 3-i számá­ban, a Szerkesszen velünk ro­vatban ,,Mennyi a taxitarifa?” címmel jelent meg egy cikk. Sa­ját tapasztalataim szerint a kö­zölt Volán-tarifa nem pontos, ugyanis Gyulán az autóbuszpá­lyaudvar és a szanatórium kö­zötti távolság több mint 9 kilo­méter, nem pedig 5,1 kilométer. Másrészt Gyulán 7, illetve 8 fo­rint a magántaxi-tariía kilomé­terenként, a várakozás díja pe­Az Országos Takarékpénztár tájékoztatója szerint erről a té­máról a következőket tudtuk meg. Kölcsön kapható: lakóházak, lakások felújítására (tatarozásá­ra), a lakások műszaki megosz­tására, kisebb lakások összevo­nására, nem lakás célját szol­gáló helyiségek lakássá törté­nő átalakítására, lakások bőví­tésére (toldaléképítésre), laká­sok korszerűsítésére és közmű­vesítésére, az energiahordozók­kal kapcsolatos gazdálkodás ke­retében meghatározott fűtési módokra történő átállásra. Ma­gántulajdonú lakások, lakóépü­letek utólagos hőszigetelésére; olyan többlakásos lakóépületek közös tulajdonban álló épület­részeinek, valamint a lakások­nak a teljes felújítására, ame­lyeket az állami tulajdonú ház­ingatlanok elidegenítésének sza­bályozásáról szóló rendelet alap­ján vásároltak meg, és az el­idegenítés időpontjában az épü­let utolsó teljes felújításának befejezésétől már több mint ti­zenöt év telt el. Kik azok, akik kaphatnak köl­csönt az előbbiekben felsorolt munkákra? A lakások tulajdo­nosai, bérlői, lakásfenntartó szövetkezetek. A rendelkezésre álló saját anyagi eszközök ki­egészítésére kedvezményes ka­matozású állami kölcsön, mun­káltatói kölcsön, helyi tanácsi támogatás vehető igénybe. dig percenként 2 forint (a Vo­lánnál pedig percenként 1 forint és nem 2, ahogyan írták). Ha a vendég nem ismeri a díj­szabást, készséggel felvilágosít­juk indulás előtt az utast. Való­ban kerülhetett tehát 148 forint­ba a fuvar magántaxival az említett távolságon. Egy gyulai magántaxis (név és cím a szerkesztőségünkben) A kedvezményes kölcsönök felső határai a következők: la­kások bővítésére (toldaléképí­tésre) nyújtható kedvezményes kamatozású kölcsön felső hatá­ra százötvenezer forint. A lakó­házak (lakások) felújítására (tatarozására), a lakások mű­szaki megosztására, kisebb la­kások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakás­sá történő átalakítására, lakások korszerűsítésére és közművesí­tésére, meglévő lakások utóla­gos hőszigetelésére, valamint az energiahordozókkal való gaz­dálkodás keretében meghatáro­zott fűtési módokra való átál­lásra nyújtható kölcsönök felső határa százezer forint. Az olyan állami tulajdonban volt lakó­épületek esetében, amelynek ér­tékesítésekor az épület teljes felújításától már több mint 15 év telt el, az újabb felújításhoz nyújtható kölcsön felső határa százötvenezer forint. Ha az utó­lagos hőszigetelést, vagy a fűtés átállítását egyéb építési mun­kákkal (felújítás, korszerűsítés) együtt végzik, el, a hitel felső határa százötvenezer forint. Az előbb említett lakásszövet­kezetek és társasházak esetében a közös tulajdonban álló épü­letrészek munkálataira külön- külön lehet kölcsönt igénybe venni. Az állami kölcsön kiegészíté­sére bankkölcsönt is fel lehet venni. A törlesztés ideje legfel­jebb 10 év. Dr. Kertész Éva Uj lakásrendelkezések Tatarozás, bővítés állami kölcsönnel Szerkesztői üzenetek L.A.JKL a Népújságban Az Ablak című televíziós műsor békéscsabai telefonügye­letére érkező közérdekű, illetve megyei témájú kérdések egy részére ezeken a hasábokon válaszolunk. Hívásaikat a febru­ár 28-i adás idején is várjuk a (66) 25-173-as telefonszámon. Lipcsei Mihály, Békéscsa­ba: Levélírónk és lakótársai az új lakások kulcsátadása­kor beléptek a lakásszövet­kezetbe, de alig egy év után a kilépés mellett döntöttek. Így lakásonként 1600 forin­tért kénytelenek voltak úgy­nevezett társasházalapító okiratot készíttetni. Arra va­lóban nincs mód, hogy ezt az OTP készítse el. Ha a tulajdonosok a társasháztu- lajdoni-formát választották volna a kulcsátadást követő 90 nanon belül, akkor tu­lajdonjoguk bejegyzését a társasház jogi feltételei sze­rint az OTP végzi. * * * Gulyás Györgyné, Békés­csaba. Mi sem tudtuk kide­ríteni, hogy ki volt a busz vezetője. A vizsgálat ered­ményéről a Volán levélben részletesen tájékoztatta ol­vasónkat. * * * Id. Klement Jánosné, Tót­komlós. Sajnos, nemmel kell válaszolnunk. A kérde­zett 90 filléres árkiegészítés a nagyüzemekre vonatkozik, s nem a kistermelőkre. * * * „Egy csorvási lakos” (tel­jes név és cim szerkesztősé­günkben) : Levelének tartal­mát nem áll módunkban közzétenni, az elismerő so- í rókát továbbítottuk az ille- ; tékes egészségügyi hatóság- ! nak. * * * W. M., Gyomaendrőd: A száznyolcvan forint jövede­lempótlék mindenképpen megilleti. A házastársi pót­lék ügyében írjon kérelmet a következő címre: Nyugdíj - folyósitó Igazgatóság, Buda­pest, XIII. kerület, Váci út ’ 69—79. 1820. Hivatkozzon a : törzsszámára. * * * Kocsor László, Békés. Bo­nyolult kérdésben kért vá­laszt, ehhez azonban egyéb körülményeket is ismerni kellene. Javasoljuk, hogy ke­resse fel Varga Sándort, a Hazafias Népfront városi titkárát, akinek a segítségé­vel személyesen megbeszél­heti problémáját a témában járatos szakemberrel, ingye­nes jogi tanácsadás kereté­ben. * * * Kovács Mihály, Szarvas. Amennyiben pontosan irta le a körülményeket, a vála­szunk a következő: a válla­lat nem helyesen járt el, ugyanis, ha olvasónk gmk- tag a vállalati gazdasági munkaközösségben, a két jövedelmet, tehát a fizetését és a gmk-val keresett pénzt összevonni nem szabad. Egyébként a gmk tagjai a vgm-jövedelem alapján csak 10 százalékos társadalom- biztosítási járulékot kötele­sek fizetni, ezen összeg után nyugdíjjárulék nem vonha­tó. Füleki Zoltán (tel.: 27-753) az egyik korábbi adásban lá­tott-hallott laskagomba-te- nyésztési témáról érdeklő­dött. Hol szerezhető be, s miként tenyészthetné? •—■ kérdezte. Kovács Miklós (Orosháza, Tóth u. 3) egy ugyancsak korábbi adásban az óriáskaralábé-magról ér­deklődött, annál is inkább, mert itt, helyben nem tud­ja beszerezni. Mindkét kérdést dr. Bálint Györgyhöz továbbítottuk, s az alábbi válaszokat kaptuk: — Hazánkban két helyről szerezhető be a laskagomba- tenyésztéshez szükséges, ol­tott táptalaj. Személy sze­rint a Csepeli Dunamenti Tsz-t ajánlanám, itt készült annak idején riportunk is. Koronczy Imréné, a szövet­kezet elnökhelyettese min­den tenyésztéssel kapcsola­tos kérdésben szívesen ren­delkezésére áll. Talán még csak annyit, hogy általában 5 zsákot kell egymásra ten­ni és (az út nélkül számít­va) minden berakott négyzet- méterre 5 zsák, a gomba csí­rájával beoltott táptalajt szükséges elhelyezni. Egy zsák 60 forintba kerül. Fi­gyelmébe ajánlom, hogy a Népszabadság 1986. január 11-i számában meglehetősen részletes cikk jelent meg a laskagomba-tenyésztés tech­nológiájáról. Bálint gazda válaszát azzal egészítjük ki, hogy a mező- berényi Litvai György kész­séggel áll rendelkezésére azoknak a magánszemélyek­nek, akik laskagomba-te- nyésztéssel szeretnének fog­lalkozni, szaktanácsadással, sőt 1-2 zsáknyi táptalajjal segíti munkájukat. Címe: Me- zőberény, Kinizsi u. 1 B. (Szombaton és vasárnap vár­ja az érdeklődőket.) — A „Kék góliát” néven ismert óriás karalábé magja a vetőmag-termeltető válla­lat budapesti mintaboltjá­ban, a Rottenbiller u. 35. szám alatt kapható. Oda for­duljon bizalommal, tudomá­som szerint jelenleg is kap­ható. Mi is felhívtuk a minta­boltot, ahol azt a tájékozta­tást kaptuk, hogy jelenleg minden mennyiségben kap­ható az üzletben óriáskara- lábé-mag. Tóth Pál (Békéscsaba, Nagy Antal u., tel.: 22-069) a megyeszékhely III. kerületé­ben levő utcájukban ural­kodó áldatlan állapotokat te­szi szóvá. Főként a rossz idő beálltával vannak bajban a sáros utcában. Panaszát a Békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályához továb­bítottuk. — Az említett probléma sajnos, az egész városra jel­lemző: az utak 60 százaléka nem szilárd burkolatú. Ezek korszerűsítése leginkább pénzügyi nehézségekbe ütkö­zik. Egyre inkább előtérbe kerül tehát, hogy lakossági hozzájárulással hozzák rend­be az utakat. Konkrétan a Nagy Antal utcával kap­csolatban elmondhatom, hogy ott jelenleg csatorna- építést végeznek, utána lesi­mítják az utat. Javaslom, hogy keressék fel az utcában lakó Gregor Györgyöt, aki bizonyára szívesen vállalko­zik az utcabeliek felkeresé­sére és összefogására. Anyagi hozzájárulásukkal pedig rö­vid időn belül számíthatnak az utca korszerűsítésére. Csáki Antal osztályvezető-helyettes B. János, Békéscsaba, Ber­csényi utcai telefonálónk la­kóházának kerítését egy személygépkocsi megrongál­ta. Kárigényét az Állami Biz­tosító Békés Megyei Igazga­tóságának bejelentette, de kártalanítást — január 31-i telefonügyeletünkig — nem kapott. Ügyével kapcsolatban Zoltán Tamás, az Állami Biz­tosító megyei igazgatója le­vélben adott felvilágosítást: — Nevezett kárbejelentése alapján kárfelmérést végez­tünk, majd megállapodtunk ügyfelünkkel, hogy számlák­kal igazolja a helyreállítási költségek összegét. 1986. ja­nuár 7-én a számlák megér­keztek, a kártérítési összeget megállapítottuk, azonban sajnálatos tévedés folytán lakcímelírás történt, és a kártérítést két ízben is Bé­késcsaba, Berzsenyi u. 16/2. szám alatti címre utaltuk. Az összegek visszaérkezte köz­ben felülvizsgáló kárszakér­tőnk ismételten felmérte a kárt, és azt 5486 forinttal jó­váhagyva, ügyfelünknek immár helyes lakáscímére február 13-án kiutaltuk. Ré­szünkről az ügyet lezártnak tekintem, ügyfelünk az őt megillető jogos kártérítési összeget megkapta, ami re­mélem, megelégedésére fog szolgálni. Nem először hozott ilyen bő termést Zelenyánszki György fóliaházában a banánfa. Az idős békéscsabai nyugdíjas egyik legkedvesebb időtöltése a nem kevés munkát igénylő délszaki növény gondozása Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom