Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 1 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TANÁCS UPM 1986. FEBRUAR 17., HÉTFŐ Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Befejeződött a szakszervezetek XXV. kongresszusa Szombat reggel fél 9-kor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A szombati vitában elsőként Harangozó József, a Tégla- és Cserépipari Tröszt szakszervezeti intéző bízott" ságának társadalmi titkára szólalt fel. Megfontolásra ajánlotta a szakszervezeti tagdíjak fizetésének egyszerűsítését, a bélyegek helyett valamilyen más, kevesebb adminisztrációval járó elszámolási rendszer bevezetését. Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek és az állami szervek kapcsolatairól szólva kifejtette, hogy az együttműködés az elmúlt években eredményesen fejlődött, jóllehet a gazdasági előrehaladás lassúbb üteme, az elosztás szűkösebb lehetőségei e kapcsolatokat problematikusabbá, esetenként feszültebbé tették. Az előrelépés feltétele az is, hogy a szakszervezeti mozgalom képviselői tervszerűbben és gyakrabban fejtsék ki véleményüket az Országgyűlés plénuma előtt, s a bizottsági üléseken is ismertessék álláspontjukat. Szemán József, a Dunai Vasmű hengerésze arról szólt, hogy a ’80-as években válságágazattá vált kohászat dolgozóira ma fiémileg meg- nyugtatólag hat az, hogy központi intézkedések segítik rendezni az ágazat vállalatainak anyagi helyzetét, hozzájárulva működőképességének biztosításához. Elmondta: a vállalat szocialista brigádjai az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére felajánlásokat tettek szállítási kötelezettségeik folyamatos teljesítésére és termékeik minőségének javítására. Szőlősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezete Kaposvár körzeti bizottságának alapszervezeti titkára elsősorban a kistelepüléseken tanító pedagógusok lakásgondjaival foglalkozott hozzászólásában. Kérte, hogy a szakszervezet is tegyen lépéseket e falvakban élő pedagógusok életkörülményeinek javítására, elsősorban lakáshoz jutásuk elősegíté- sére. Ezután Alekszandra Bir- jukova, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökhelyettese szólalt, fel. Méltatta a magyar dolgozóknak a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar szakszervezetek tevékenységét a különböző nemzetközi fórumokon is elismerik. A magyar és a szovjet szak- szervezetek folyamatosan fejlődő együttműködése jól szolgálja a két ország közötti kapcsolatok elmélyité- sét. Mint mondotta, népeink barátságát tovább erősítette Kádár János és Mihail Gorbacsov tavaly szeptemberben Moszkvában megtartott találkozója. Rámutatott, hogy a KGST- országok felsőszintű tanácskozásának határozata, valamint a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programja a szakszervezetek közötti együttműködés hatékonyságának fokozására és elmélyítésére is új lehetőségeket biztosít. Hangsúlyozta, hogy a magyar és a szovjet szakszervezetek között teljes a nézetazonosság a szakszervezeti világmozgalpm és a nemzetközi kapcsolatok minden időszerű kérdésében. Ezt az egyetértést fejezi ki az is, hogy a szocialista közösség országai — s ezen Délül a két ország szakszervezetei — egyhangúlag jóváhagyták és támogatják a Mihail Gorbacsov januári nyilatkozatában megfogalmazott leszerelési javaslatot. A konstruktív békekezdeményezés javasolja a nukleáris fegyverek teljes felszámolását az egész világon, s ez megegyezik a dolgozók, a szakszervezetek és a föld minden békeszerető, haladó és demokratikus erőinek érdekeivel. Kriston István, a Nógrád Megyei Volán Vállalat-szakszervezeti bizottságának titkára egyebek között arról szólt, hogy erősödött a verseny a fuvarpiacon, s ma már mintegy harmincezer magánfuvarozó is részt vállal a szállítási feladatok ellátásában. A nagyüzemi fuvarvállalatok sérelmesnek tartják, hogy nem egyenlő- ek a versenyfeltételek, véleményük szerint a jelenlegi adózási rendszer az indokoltnál nagyobb előnyhöz juttatja a magánfuvarozókat. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára elmondta, hogy a kongresszus elé terjesztett dokumentumok, illetve az eddigi vita hiteles képet ad az elmúlt időszak szakszervezeti munkájáról, az ifjúsággal való törődés is visszatükröződik benne. Szólt arról, hogy a KISZ számára nem lehet közömbös, milyen választ adnak a szakszervezetek az ifjúság problémáira és hogyan képviselik azokat. A tenniakarás érezhető — mondotta —, hiszen a szak- szervezeti ifjúsági tagozatok és tanácsok most kiépülő rendszere is az érdekképviseleti és mozgalmi munka ifjúsági vonásait erősíti. EzTisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete és a szőkébb hazám, Békés megye szervezett dolgozói nevében tisztelettel üdvözlöm a kongresszuson megjelenteket. A magyar szakszervezetek 24 kongresszusa óta eltelt zel kiépülhet az ifjúsági érdekek többcsatornás képviseleti rendszere. Természetesen az ifjúsági tagozatok létrejötte nem jelentheti a két szervezet üzemen belüli rivalizálását — mondotta. A KISZ közelgő, XI. kong-- resszusáról szólva kiemelte, hogy az ifjúsági szervezetpolitikai platformjában markánsabb, a szocializmus értékeit és problémáit, a párt törekvéseit még inkább hirdető és vállaló szervezetté kíván váinh Gérard Alézard, a Francia Általános Munkásszövetség, a CGT titkára átadta a kongresszusnak a legnagyobb francia szakszervezeti szövetség üdvözletét. Elmondta, hogy a CGT megkülönböztetett figyelemmel kíséri a szocialista országok szakszervezeteinek munkáját, s a tapasztalatokat igyekeznek hasznosítani. Véleménye szerint a magyar szakszervezetek elsősorban azzal érnek el eredményeket, hogy aktív részesei a gazdálkodásnak is, részt vállalnak a döntések meghozatalában. Beck Tamás, a Magyar Ke- reksedelmi Kamara elnöke arról szólt, hogy a vállalati érdekek képviseletét, egyeztetését ellátó kamara egyre több kérdésben működik együtt a szakszervezetekkel. A dolgozók tulajdonosi tudatának feljesztése, a munkavállalók és a gazdálkodó szervezetek közötti szemléleti egység erősítése közös feladat. Ezután Szabó Sándor, az ÉDOSZ Békés megyei titkára Szólalt fel. időszak jelentős változásokat, új feladatokat adott a szakszervezeti mozgalomban dolgozóknak is. Többek között szakszervezetünk és alapszervezeteink kezdeményező közreműködésével indult meg és lényegében befejeződött szakmánkban az új vállalatvezetési formák kialakítása. Az Édosz a MÉM-mel együttműködve úttörő szerepet vállalt. Miért vállaltuk ezt? Azért, mert úgy gondoltuk és ma is valljuk, hogy közvetlenebbé válik a dolgozók részvétele a vezetésben, növekszik a vállalatok önállósága, háttérbe szorul az államigazgatási szervek gazdasági beavatkozása. Az új vállalatirányítási formák bevezetése után legfontosabb kérdés: hogyan valósul meg az együttműködés a napi gyakorlatban a szak- szervezeti testületekkel. Nem jelentheti a vállalaton belüli bürokrácia növelését, a testületi ülések számának növelését. Ha nem lesz a tulajdonosi joggyakorlás formája. nem érheti el célját. Fontos, tisztázandó kérdésnek tartjuk többek között azt is, hogy a vállalati tanács tagjainak milyen, és mely kérdésekben kell a választóitól véleményt kérni, és melyek azok a döntések, melyekről a vállalati tanács (Folytatás a 2. oldalon) Békés megyeiek a tanácsteremben. Az első sorban középen Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára, mellette — balra — Szabó Sándor, az Édosz megyei titkára Szabó Sándor felszólalása Külpiacon is jól értékesíthető a magyar nád, amelyet — a gabonával ellentétben — a tél derekán aratnak. Az apróbb nádfoltok levágására az évszázadok óta változatlan tolókasza a megfelelő szerszám, a nádgazdaságokban pedig nagy teljesítményű, speciális betakarító gépekkel dolgoznak. Képünk a Fertői Nádgazdasági Vállalatnál készült (MTI Fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Alapító munkásörök baráti találkozója Békésen A békési „Rózsa Ferenc” munkásőregység szervezésében, a munkásőrség megalakulásának közelgő 30. évfor- dulója tiszteletére az egység alapító munkásőrei pénteken este baráti találkozót szerveztek. Nyíri Sándor egységparancsnok előadói beszédében visszaemlékezett az elmúlt 29 év eseményeire, az ellenforradalom leverésére, a konszolidáció nehéz időszakára, valamint a testület fejlődésének eltelt ciklusára. Megköszönte azoknak az alapító munkásőröknek a segítségét, akik hozzájárultak az egység történetének megírásához. A baráti találkozón részt vett és felszólalt Tóth Pál munkásőr ezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka is. Hozzászólásában kiemelte, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága legutóbb 1984. augusztus 14-i ülésén tárgyalta a munkásőrség helyzetét, és többek között állást foglalt az alapító munkásőrök megbecsüléséről. Helyesnek tartotta azt a kezdeményezést, hogy a békési egységnél már most megkezdődött az alapító munkásőrökről való megemlékezés* illetve a 30. évfordulóra való felkészülés. Szólt arról, hogy az egység története, amely most került megírásra. hű és méltó emléket állít az alapítóknak. A találkozó részvevői egyperces néma felállással adóztak az elhunyt alapító tagok emlékének. Ezt követően a visszaemlékezést és a régi élmények felelevenítését családtagokkal együtt közös vacsorán folytatták, ahol pohárköszöntőt mondott Ínokai János, az MSZMP Békési Városi Pártbizottságának első titkára. Szakcsoportok évzáró tagértekezlete Békéscsabán Idestova tíz éve, hogy megalakult Békéscsabán a májlibahizlaló szakcsoport. Az akkori alapítók száma a húszat sem érte el. Ezzel szemben Mochnács Pál elnök az évzáró tagértekezleten már arról adhatott számot, hogy a szakcsoportnak jelenleg 110 tagja van. Tulajdonképpen ezzel indította múlt évi számvetését. Majd azzal folytatta, hogy a szakcsoport tagjainak zöme évek óta becsületesen helytáll. Így volt ez a múlt évben is. Ez tette lehetővé, hogy a kedvezőtlenebbé lett termelési és értékesítési körülmények ellenére is e közösség 110 és fél millió forintra tehető árbevételt ért el. Ugyanakkor múlt évi nyereségük meghaladta a 438 ezer forintot. Itt tette szóvá az elnök azokat a hátráltató külső és belső tényezőket, melyek a szakcsoport • egészét több esetben is hátrányosan érintették. Ugyanis a hízott liba, illetve a devizát hozó máj értékesítései körüli gondok mellett mintegy 50 termelőnek kellett javasolni, hogy hagyja abba a májlibahizlalást, mivel eredményeik messze elmaradtak a kívánalomtól és ezzel veszélyeztették a szakcsoport 1985. évi árbevételi tervének teljesítését. A tagság túlnyomó része azonban megértette a változó piaci körülményeket, s annak figyelembevételével szervezte munkáját. Ez is hozzájárult ahhoz — hallottuk a számvetésből —, hogy 1985. végén a szakcsoport köz. vagyonának értéke meghaladta a 3 millió 400 ezer forintot. Ezután az idei termelési tervet ismertette Mochnács Pál elnök. Mint mondotta, az intéző bizottság az értékesítés várható lehetőségeinek figyelembevételével készítette el az Áfész keretében működő Békéscsabai Májlibahizlaló Szakcsoport (Folytatás az 5. oldalon)
