Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. FEBRUAR 15., SZOMBAT Ars: 2,20 forint XT.T ÉVFOLYAM, 39. SZÁM II magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa Farkas Miklós, a Békéscsabai Május 1. Tsz elnöke beszámolóját tartja Fotó: Fazekas László Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában péntek reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. A szervezett dolgozókat több mint 800 küldött képviseli. A. tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelőmunkában élen járó dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudományos élet ismert személyiségei, a szakszervezeti mozgalom veteránjai, és ott vannak az állami és társadalmi élet képviselői. A kongresszuson jelen vannak a külföldi testvérszervezetek küldöttségei is. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A kongresszust Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, köztük a külföldi testvérszervezetek, illetve nemzetközi szervezetek küldöttségeit. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentését a XXIV. kongresszus ótavégzett munkáról és a magyar szakszervezetek további feladatairól, illetve szóbeli kiegészítést fűzött a SZOT” írásos beszámolójához, amit a küldöttek már korábban kézhez kaptak. Gáspár Sándor beszéde Zárszámadásokról jelentjük A SZOT elnöke emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt a XXIV. kongresszus egy igen feszített cselekvési programot fogadott fel. Ennek lényege az volt, hogy mozgósítani kell a dolgozók, a szakszervezetek minden erejét hazánkban a szocialista vívmányok és az élet- színvonal védelmére, a gazdasági visszaesés megakadályozására, és egyben erőt kell gyűjteni a későbbi fejlődéshez. — Ismeretes — mondotta —, hogy e célokat lényegében teljesítettük, de nem valósítottuk meg teljes mértékben. Nem sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét, szinten tartani a reálbéreket. Ez nehéz helyzetet teremtett, amely természetesen rányomta a szakszervezeti eredményekre is a bélyegét. Valamennyi konkrét célunkat nem értük el, de azt igen' — és ez, figyelembe véve népgazdaságunk teljesítőképességét és gondjait, nagyon nagy dolog —, hogy a mostani kongresszuson már dinamikusabb fejlődést segítő cselekvési program kitűzéséről beszélhetünk. A XIII. pártkongresszus döntése alapján a VII. ötéves tervben a gazdaság, az élet- színvonal és társadalmi életünk fejlődésében ismét növekedést terveztünk. Ennek az eredménynek az elérésében a szakszervezeteknek is. jelentős részük volt. Köszönet a dolgozóknak, különösen a nagyipari üzemeiknek, akiknek áldozatos munkája döntő volt az eredményekben. Az egyik legsúlyosabb, legtöbb negatív következménnyel járó gond a munkának és a hozzáértésnek, a tudásnak a tekintélyvesz- tettsége, becsületük alacsony színvonala. Így minden erőfeszítés ellenére túlságosan kevés a különbség anyagiakban a tisztességes munkát végzők és a gondatlanok, a felelőtlenek között, a jól végzett minőségi és a rossz munka között. — A fejlődés jelenlegi szakaszában sok az ellentmondás céljaink és a napi gyakorlat között. Rossz beidegződések, mozdíthatatlan- nak tűnő kövületek egyszerre vannak jelen történelmi léptékű eredményekkel, gondokkal. Bizonyos értékek teljes kibontakozásához még nincsenek meg a feltételek. Előre sietni pedig nem lehet. Adminisztratív módszerekkel erőltetni a fejlődést nem is szabad, de az értékek természetesen akkor is értékek maradnak, ha még nem tudnak tökéletesen érvényesülni. Időnként teret hódítanak az ügyeskedők, a „szemfülesek”, a helyezkedők. Ezeknek az embereknek a viselkedése olyan amilyen. Erkölcse csak annak van, akinek viselkedési szabályai, értékei, és ezekhez ragaszkodó indulatai vannak. Mindennapi életünk jelzéseit erre vonatkozóan komolyan kell venni, még ha nehéz is szembenézni a belőlük fakadó tennivalókkal. Nem mi hangsúlyozzuk elsőnek, de vállaljuk az ismétlést : közösségi társadalom nem épülhet föl tagjainak becsülete, tisztessége, biztonságtudata nélkül. Demokrácia, gazdasági megújulás, az értékek megbecsülése nem lehetséges anélkül, hogy a haza lakói ne érezzék saját felelősségüket mindazért, ami ebben az országban történik. Valamennyi dolgozó ember csak a közösségben válhat maga is boldogabbá és értelmesebb jövőt okkal remélő emberré. És, hogy így van, s hogy így legyen, azt most, amikor a jelen helyzet ismét többletmunkát igényel, újra hangsúlyozni kell, azért, hogy egy percig se hihessék az ügyeskedők, a közös érdektől elszakadni igyekvők, hogy feladtuk eszméinket. — A szakszervezetek támogatják a gazdasági és társadalmi felemelkedést, a rendet, a fegyelmet, a hatékony munkát, a demokrácia érezhetőbb érvényesülését. Támogatják mindazt, ami hasznos a társadalomnak, ami szocialista fejlődésünket és az érte való cselekvést erősíti. Ütkereső próbálkozásainkról szólva pontos választ kell adni tagságunknak a vgmk- król is. Ez is egyfajta újítás. Megvan az értelme, és ha rendeltetésszerűen működnek, pluszértéket tudnak létrehozni. Ismeretes, hogy létrejöttük eredeti értelme menet közben kissé háttér be szorult, és ez torzulást idézett elő, amelyet meg kell szüntetni. Figyelembe véve a dolgozók részéről elhangzott véleményeket, a szocialista brigádok működési feltételeit célszerű lenne úgy módosítani, hogy vgmk-jellegű munkát is tudjanak végezni. Ennek érdekében növelni kell önállóságukat a munka- szervezésben, a munkaerőgazdálkodásban, a bérosztásban, hogy a közös ügy szolgálatában még jobban érdekeltnek érezzék magukat, de ezen túl * még gondoskodni kell arról is, hogy a dolgozók keresete a tényleges teljesítménnyel arányosan valóban növekedhessen, és a nagyobb teljesítmény ezáltal beépülhessen a törvényes munkaidőbe. Élénk érdeklődést keltett az új vállalatirányító szervek létrejötte. A vállalati tanácsok irányító jogkört töl_ tenek be, ez a feladatuk. Nem helyettesíthetik, ezért nem is gyengítik a szakszervezetek szerepét. A munka- vállalói helyzet nem tűnik el. Sajnos igaz: a vállalati tanácsok tagjai között kevés a fizikai dolgozó. Nem akarjuk misztifikálni a fizikai munkások jelenlétének fontossá(Folytatás a 2. oldalon) CSABACSÜDI LENIN TSZ Tegnap délelőtt a csaba- csüdi művelődési házban tartotta zárszámadó közgyűlését a helyi Lenin tsz. Pékár Mihály, a tsz nyugdíjasa, volt általános elnökhelyettes üdvözölte a tagságot és a vendégeket. Első napirendi pontként az alapszabály módosításáról szavazott a közgyűlés. A tsz múlt évi eredményeiről Palyov György elnök tájékoztatta a tagságot. Nehéz körülmények között dolgozott a gazdaság. Mára korábbi két év is aszályos volt, s ’85-ben is kevesebb csapadék hullott az átlagosnál. így szerencsés döntés volt a kukorica vetésterületének csökkentése. A növénytermesztés három százalékkal múlta felül a tervet, örvendetes, hogy emellett csökkentek az ágazat költségei is. Az állattenyésztés összességében néhány százalékkal elmaradt a tervtől. A szarvasmarha-ágazat elmozdult az egy évvel korábbi mélypontról, s a célkitűzésekhez képest 6 százalékkal nőtt az egy tehénre jutó tejhozam. A sertéságazat személyi gondokkal küzdött, többek között emiatt nem sikerült az év maradéktalanul. Csabacsüdön is rosszul jövedelmez és csökken a juhállomány. Aggasztó, hogy a tsz gépparkja öregszik, s az elmúlt években nem volt lehetőség új gépek vásárlására. összességében jó eredménynek mondható, hogy a tagok átlagbére 55 ezerről 64 ezer forintra nőtt. ’86-ban azonban minden ágazatban be kell hozni az elmúlt évek elmaradásait. A tervek 3, 3 és fél százalékos növekedést Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt pénteken a munkásmozgalmi múzeumban. A magyar és a nemzetközi forradalmi mozgalom kiemelkedő személyiségére emlékező tárlatot Berecz János, az MSZMP KB titkára nyitotta meg. Az eseményen jelen volt a politikai, a társadalmi és a kulturális élet számos vezető képviselője, valamint Kun Béla családjának tagjai is. Berecz János beszédében hangsúlyozta: az országos rendezvénysorozatba illeszkedő centenáriumi kiállítás azt a célt tűzte maga elé, hogy a történeti muzeológia sajátos eszközeivel, tárgyi forrásokkal, fényképekkel, dokumentumokkal bővítse ismereteinket a Kommunisták Magyarországi Pártja irányoznak elő, s különösen a növénytermesztéstől várnak sokat a következő években. Ezután a különböző bizottságok beszámolói következtek, majd a közgyűlés megválasztotta az elnököt, a tsz vezetőségét, az ellenőrző és a nőbizottságot, valamint a küldötteket. A tsz elnöke Palyov György BÉKÉSCSABAI MÁJUS 1. TSZ A Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet február 14-én, tegnap délelőtt a megyeszékhelyen, az ifjúsági házban tartotta meg zárszámadó közgyűlését. Fehér Miklós, a közös gazdaság párttitkára mondott köszöntőt, üdvözölte a tagságot, külön is a nyugdíjasokat, s a vendégek sorában a megyei és a városi nártbizottság, a MÉM, a TOT, a megyei tanács. a társgazdaságok és vállalatok, szervek képviselőit. A vezetőség beszámolóját Farkas Miklós, a termelőszövetkezet elnöke ismertette, majd két hozzászólás után a tsz-elnök „Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért” kitüntetést adott át Báné Endrének, Horváth Fajosnak, Laukó Jánosnak és Szabó Imrénének. Alapszabály-módosításról döntött ezután a tagság, majd megválasztották a termelő- szövetkezetek területi szövetségének küldöttei. Néhány adat, tény a beszámolóból : a csaknem 4 ezer hektáron gazdálkodó tsz szerény, de tisztes eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt. A növénytermesztésben különösen a búza és (Folytatás az 5. oldalon) megalakítójárói, az első magyarországi munkáshatalom vezető személyiségéről. A tárlatnak — mondotta — sikerült megjeleníteni a nagy ívű életpálya legfontosabb állomásait, megvilágítani Kun Béla történelmi szerepét és jelentőségét, ugyanakkor a kiállítás érzelmi és eszmei élménye arra is ösztönöz, hogy gondolatait, munkásságának tanulságait hasznosítsuk mai életünkben. A munkásmozgalmi múzeum, a párttörténeti intézet, a hadtörténeti intézet ési múzeum gyűjteménye, valamint Kun Béla családjának értékes dokumentumai fel- használásával összeállított tárlaton több mint félezer fotó, írásos és tárgyi emlék idézi fel Kun Béla életútját és politikai munkásságát. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. Gáspár Sándor beszél, háttérben az elnökség (Telefotó) Kiállítás Kun Béla születésének centenáriumára
