Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Ars: W* forint XLI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről, a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett. életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985- ben mind rubel-, mind nem rubelelszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előre láthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. lóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent. 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energia felhasználásának. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb, nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5.1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Űj típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett a magánkisiparosok száma. Fzzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7-8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985- ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980- lól 1985.-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem. mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985 évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb. 4.9 százalék volt a létszámcsökkenés. míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz- állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állt gazdasági fejlődés főbb mutatói 1985. év 1985. év 1984. év %-ában 1980. év ° 0-ában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96—97 Ipari termelés 101 112 Országos építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek 95 88 termelése 94 112 a) Egy lakosra jutó reáljövedelem 101—101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981—1985. év összesen Szocialista szervek beruházása. milliárd Ft 190—191 kb. 935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 370 a) 1981—1985. évek átlaga az 1976—1980. évek állagának százalékában. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnövekmény 4 5-e az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984- ig javult, ez azonban 1985-ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. II termelés és a ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. AZ ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubel- viszonylatba 38 százalékkal, nem rubelelszámolásokba 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripariter- mék-kivitel visszaesésének. ‘ Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg 1984 1985-ös tél folyamán akadályozták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési programok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés, a korábbi évi 2—3 százalékról 0.5—0.6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. (Folytatás a 2. oldalon) Hz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület a Miniszter- tanács előterjesztése alapján módosította a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvény- erejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munkaközösségek mellett — jogtanácsosi munkaközösségek is végezhetnek gazdasági, vagy műszaki kutatással, fejlesztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsolatos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi; a tanácsi és külképviseleti szervek a törvényes rendelkezéseknek és az állampolgársággal összefüggő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körültekintően végezték. Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hajtani, így csak különös méltánylást érdemlő, humánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. fl Lenini Komszomol kitüntetései A XII. világifjúsági és diáktalálkozó előkészítésében és lebonyolításában végzett kiemelkedő munka elismeréseként a Lenini Komszomol Központi Bizottságának kitüntetéseit adták át tegnap délután a KISZ KB székházában. A kitüntetéseket Iván Pavlovics Aboimov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa nyújtotta át, Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára jelenlétében. A Lenini Komszomol Központi Bizottságának fcsztiválkitüntetését heten, oklevelét 14-en, köztük a Békés Megyei Népújság szerkesztősége, emlékplakettjét ugyancsak 14-en kapták, köztük Lónyai László, lapunk munkatársa. Jó évet zárt a Gyulai Munkácsy Tsz Szabó Miklós hozzászólása — No, nem panaszkodhatunk, látja, jó a hangulat is. jól megy a t.sz-nek. Szépen fizetett a gabona, pedig az időjárás nem nagyon járt a kedvünkben. Űgv tudom, 15 százalék körül lesz a részesedés, amit a béren fölül kapnak a tagok! Barna Pista bácsi ugyan már nyugdíjas a feleségével együtt, de azért tudja, hogy s mint mennek a dolgok a közösben, vagyis a Gyulai Munkácsy Tsz-ben. Fényes az ünneplő csizmája, fényes a kedve is, hiszen éppen ma. január 31-én 65 éves, amikor a tsz — amelynek ő 1952 óta közgyűlés — a felszólalók között volt Szabó Miklós is. A szünet után többek között kitüntetések, jutalmak átadására került sor. Sótyi János, a termelőszövetkezet elnöke bevezetőképpen a tsz gazdálkodásának feltételeiről, körülményeiről, s a vagyoni helyzetéről szólt, majd néhány jellemző adatot ismertetett. Eszerint 6400 hektár a Munkácsy tsz összes földterülete, s ebből 4 ezer hektár a szántó, a többi.rét. legelő és egyéb terület. A szántót évek óta növekvő szerves- és műtrágyázással. altalaj lazítással, A mikrofonnál Sótyi János elnök. Mellette, a képen jobbról: Szabó Miklós tagja — a zárszámadó közgyűlését tartja itt a városi művelődési központban. Valóban „jól megy” a Munkácsy tsz-nek, ez derült ki a vezetőség beszámolójából is. amit Sótyi János elnök ismertetett a közgyűlésen. A beszámoló előtt Kiss Mihály, a tsz pártvezetőségé- nek titkára köszöntötte a tagságot, a. meghívott vendégeket. közöttük Szabó Miklóst, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkárát. Gyula város országgyűlési képviselőjét. Ezt követte az elnöki beszámoló, majd a különböző bizottságok vezetői adtak számot a testület munkájáról. Hozzászólásokkal folytatódott a évi 5—600 hektáron mesze- zéssel javítják, összesen 873 tagot számlál a közös gazdaság, közülük 392 a dolgozó tag. a többi nyugdíjas, járadékos. Az alaptevékenységek bemutatását a növénytermesztéssel kezdte az elnök. Elmondta, hogy az 1985-ös évre a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel együtt készítették el az alaptevékenység szerkezetére vonatkozó optimumszámításokat, melyek megerősítették, hogy a jelenlegi vetésszerkezeten belül a kukorica arányát még lehet növelni, a bizonytalanabb eredménnyel járó szója és lóbab terhére. így (Folytatás az 5. oldalon)
