Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről, a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben (Folytatás az 1. oldalról) Az 19ÍÍ1—1985. években az ipari termelés hatékonysága ja­vult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jelle­mezte, és lényegében a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafel­használásban az importált villamos energia és az atomener­gia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgáltat­ja a villamosenergia-termelés egynegyedét, az összes ener­giafelhasználás 4,6 százalékát. A szén aránya az energiafor­rásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerűsítésére öt ener­getikai szakágazatban a tervidőszak folyamán kb. 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 szá­zalékát. Ennek az összegnek közel egyharmadát a Paksi Atomerőmű építésére használták fel. Ezenkívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, folyamatban van a mányi barnaszénbánya nyitása. A terv­időszak folyamán üzembe lépett a Testvériség Gázvezeték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csök­kent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, illetve harmadtermékek aránya. Az idő­szak folyamán befejeződött a Lenin Kohászati Művek kom­binált ‘technológiájú acélművének és a Dunai Vasmű kon- verteres acélművének a beruházása. A vaskohászati termé­kek exportja öt év alatt a rubelelszámolású országokba szá­mottevően emelkedett, a nem rubelelszámolású országokba csökkent. Az ötéves tervidőszak folyamán a Bitó II., a Halimba III. és a .fenyőfői bauxitbányák üzembe helyezése révén bővült a bauxittermelő kapacitás. A Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése befejeződött, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a ma­gasabb feldolgozottsági fokú alumínium félgyártmányok ter­melése emelkedett. A gépipar termelése 1985-ben 18 százalékkal haladta meg az 1989. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mértékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése emelke­dett. A tervidőszak folyamán .nagymértékben fokozódott a gépipar export célú termelése; mind a rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lényegesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kíná­lat, de korlátozták azt a fejlődő országok fizetési nehézségei, valamint a fejlett tőkés országok diszkriminációs intézkedé­sei is. Belföldre elsősorban a gépipar fogyasztási célú értéke­sítése bővült: öt év alatt 30 százalékkal. A beruházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emelke­dett. A kőolaj feldolgozó ipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolajfeldolgozó ipar ter­melésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás ter­mékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a katali­tikus krakküzem üzembe helyezése nyomán a fehérárukiho- zatai az 1980. évi 54 százalékról 1985-ben 65 százalékra emel­kedett. Korszerűsödött a műanyag alapanyagtermelés szerke­zete, emelkedett a műanyagtermelés és felhasználás, fejlő­dött a kevésbé energiaigényes műanyagfeldolgozás. Kiemel­kedően fejlődött az elmúlj öt évben a gyógyszeripar, a ház­tartási és kozmetikai vegyipar, a gázgyártás- és elosztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés országokba számottevően bővült. -Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4 százalékai növelte ér­tékesítését, ezen belül fogyasztási célra mintegy 30 százalék­kal. Az építőanyagipar a tervidőszak első négy évében 4 száza­lékkal növelte termelését. 1985-ben 3,8 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyagellátás az időszak folyamán nem volt egyenletes, 1985-ben a kínálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981—1985. években 6 százalékkal növelte termelését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új terme­lőkapacitások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, valamint a papíripar termelése. A ruházati ter­mékek termelése a hazai és külföldi kereslet, valamint mun­kaerő és anyagellátási gondok miatt egyes években csök­kent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelem­nek mintegy 7 százalékkal növelte értékesítését. 1985-ben a rubelelszámolású országokba az 1980. évinél több, a tőkés országokba kevesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 száza­lékkal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit kielégítette, s e mellett termelésének több mint egyötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékenység növekedését írta elő. az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat hatá­roztak meg. Az országos építési-szerelési tevékenység 1985- ben az előző évihez képest 5 százalékkal csökkent és kb. 10 százalékkal volt kisebb az 1980. évinél. A beruházások és a la­kásépítés mérséklése elsősorban a kivitelező építőipart érin­tette. Ennek termelése 1985-ben 8 százalékkal maradt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvet azelőttitől. A nem építőipari szervezetek építési tevékenysége 1981—1982. években bővült, ezt követően csökkent. A magánépítési tevé­kenység volumene számottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében elkészült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakásépítését a pénzügyi és hitelezési feltételek javításával is segítették, öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások alapterülete nőtt. 1985-ben átlagosan 80 négyzetméter volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban fog­lalkoztatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 százalék­kal csökkent. A létszámcsökkenés döntően a fizikai foglal­kozásúak körében következett be, és főleg a hagyományos építőipari szakmákat érintette. Az építőiparba nem tartozó szervezeteknél az építési-szerelési munkákon foglalkoztatot­tak száma kevésbé csökkent, a magánépítőiparban és a la­kosság házilagos építkezésein dolgozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12 százalékkal meghaladta és ezzel a tervben előirányzott növekedés alsó határát érte el. 1985- ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terme­lése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett. 6 százalékkal kevesebb az 1984. évi rekordmennyiségnél, öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalékkal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok növekedéséből adódott, a vetésterület 4 százalék­kal csökkent, öt év átlagában a búza hektáronkénti hozama 4630 kg. a kukoricáé 6110 kg volt, 570, illetve 1260 kilogram­mal több, mint az 1976—1980. években átlagosan. Az ipari növények közül 1981—1985. évek átlagában a cu­korrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit. a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985. évek átlagában burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az elzőző öt évben. A csökkenés a vetésterület mérséklődésének következménye, öt év átlagos gyümölcstermése 14 százaléka] több volt az 1976—1980. évek átlagánál. Szőlőből — az 1985. évi nagy­méretű csökkenés következtében — öt év alatt 7 százalékkal kevesebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-állo­mány 7- százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal, a juh­állomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A tervhez képest visszaesés elsősorban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985. évek átlagában a vágóállattermelés közel 15 százalékkal emelkedett. 1985-ben a vágóállatterrnelés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal ke­vesebb az előző évinél, de az ötéves tervben számítottat meg­haladta. A fontosabb állati termékek közül a tej- és a to­jástermelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele a terv­időszak folyamán 34 százalékkal emelkedett. Rubelelszámo­lásokba 30 százalékkal, nem rubelelszámolásokba 36 száza­lékkal adtak e] többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli te­vékenysége a 1981—1982. években gyors ütemben emelkedett. 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegészítő te­vékenységet is figyelembe véve a mezőgazdasági ágazat ösz- szes bruttó termelése 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984 között meghaladta a bruttó termelést, 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és erdőgaz­dálkodásban a tervidőszak első három évében, a kiegészítő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utób­bi két évben csökkent. Az 1986. január 1-i létszám az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal, az öt évvei azelőttinél 6,4 százalékkal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszközállománya a VI. ötéves terv­időszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabonatá­rolót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több sertés- férőhelyet építettek, mint az előző öt évben. A traktorok szá­ma évek óta alig változott, teljesítőképességük kismértékben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek folyamán erőteljesen csökkent. A műtrágyafelhasználás a tervidőszak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen végez­tek erdőtelepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron erdőfel­újítást. Nőtt az erdővel borított terület, az élőfakészlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt. ennek 58 százaléka ipari fa, a többi tűzifa. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkel kisebb tömegű árut szállítottak. Az árutonnakilométer teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási feladatok mér­séklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesésének. 1982- tol a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csök­kentek 1982 óta, nemzetközi szállításai viszont folyamatosan növekedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fo­kozta árutonnakilométer teljesítményét. A csővezetékes szál­lítás 1985. évi teljesítménye ugyancsak jelentősen megha­ladta az öf évvel korábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985-ben az 1980. évitől 11 százalékkal maradt el. Az utaskilométer­teljesítmény csökkenése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autó­busz-közlekedésben 1 százalékkal csökkent a személyszállí­tási teljesítmény. A légi közlekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városokban és a helyi közlekedési járatokkal ellátott községekben követke­zett be. 1985-ben az autóbuszok utasainak száma az 1980. évit 19 százalékkal múlta felül. A villamosok utasforgalma 3 százalékkal elmaradt az öt évvel azelőttitől. A metrót, el­sősorban az új vonalszakaszok üzembe helyezésével össze­függésben, az 1980. évinél 13 százalékkal többen vették igénybe. öt év alatt 415 km vasútvonalat villamosítottak, így a vil­lamosított vonalak aránya megközelítette a 25 százalékot. A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 százalékra emel­kedett. Befejeződött a Budapest-Kelenföld, és a Budapest- Nyugati pályaudvar rekonstrukciója, folytatódott a záhonyi átrakókörzet fejlesztése. Az autópálya-hálózat 51 km-rel bő­vült, és 28 km hosszúságú fél-autópálya épült. Befejeződött az Árpád-híd rekonstrukciója, és a Flórián tér rendezése. 1985-től fogadja az utasokat az új, Ferihegy 2 légikikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metró-motorkocsit és 4771 autóbuszt helyeztek üzembe. Bu­dapesten két új metrószakaszon indult meg a forgalom, ösz- szesen 4 km hosszúságban. A személygépkocsi-állomány több mint 40 százalékkal emelkedett, és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót. A tehergépkocsik száma növekedett, és az állo­mányon belül jelentősen emelkedett a gázolajüzemű teher­szállító gépjárművek aránya. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti sze­mély- és áruszállításban. 1985. év végére a magántaxisok száma meghaladta a 10 ezret, a teherautó-fuvarozóké pedig megközelítette a 14 ezret. A közlekedés aktív keresőinek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985-ben kissé emelkedett, így az 1980. évihez képest 1 százalékkal, 3 ezer fővel lett kevesebb. A posta és távközlés beruházásaira a VI. ötéves terv fo­lyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző terv­időszakban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult. A bekapcsolt főállomások száma 1985-ben 33 ezerrel, ct év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállomások száma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 százalékra emelke­dett, és 27 ország helyett 84 ország érhető el távhívással. A rádióműsorok vételi lehetősége URH-sávon jelentősen javult. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte sztereó adá­sok sugárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval bő-' vült. Az I. műsorral besugárzott terület aránya 1985-ben 93 százalék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország terü­letének 54 százalékáról 82 százalékra emelkedett. A posta és távközlés területén az aktív keresők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fővel emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséhez az állami és szö­vetkezeti üzletek kapacitásának bővülése, valamint a ma­gánkereskedők számának növekedése is hozzájárult. A kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzlethálóza­tuk kapacitását a nagy alapterületű, széles áruválasztékot biztosító áruházak és ABC-áruházak létesítésével növelték. Öt év alatt több mint 40 áruház és 250 ABC-áruház nyílt meg, miközben kis üzletekből lényegesen kevesebb lett. ösz- szességében az üzletek száma nem változott számottevően, alapterületük azonban kb. 10 százalékkal, az áruforgalmat meghaladó ütemben nőtt 1980—1985 között. A vendéglátó-hálózat minőségi fejlődését jelentette az utóbbi években épült reprezentatív szállodák vendéglátóhe­lyeinek megnyitása. Az italboltok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350-nel csökkent. 1985. szeptember 30-ig a szocialista kiskereskedelem szer­vezetei 4381 boltot és 7294 vendéglátóhelyet, a boltok 12 szá­zalékát, a vendéglátóhelyek 40 százalékát adták át szerződé­ses üzemeltetésre. , 1985 közepén a magánkereskedők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely működött, öt év alatt a magánboltok szama 8900-zal, a magán-vendéglátóhelyeké 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben foglalkoztatot­tak száma, különösen a tervidőszak utolsó két évében csök­kent, ugyanakkor emelkedett a magánkereskedelemben dol­gozóké. öt év alatt a kereskedelem aktív keresőinek száma mintegy 20 ezer fővel. 4,4 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán javult a lakosság közműves víz­zel és csatornával való ellátottsága. A közüzemi vízművek napi kapacitása öt év alatt mintegy 900 ezer köbméterrel nőtt. A közüzemi ivóvízzel ellátott népesség aránya az 1980. évi 75 százalékról 84 százalékra emelkedett. Egyes kisebb te­lepülések lakosságának, átmeneti megoldásként, palackozva, vagy tartályokban juttatják el az egészséges ivóvizet. A közcsatorna-hálózat bővítése a korábbiaknál gyorsabb, de az igényeknél és a vízhálózat fejlődésénél lassúbb volt. Öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ezzel a csatorná­zott területen élő népesség aránya megközelítette a 46 szá­zalékot. A közüzemek szennyvíztisztító kapacitása az elmúlt öt év folyamán mintegy 40 százalékkal bővült. 1981—1985. években környezetvédelmi beruházásokra mintegy 25 milliárd forintot fordítottak, 8 milliárd forinttal, 44 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Különö­sen a vizek minőségének megőrzésére fordított összegek emelkedtek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 százalékkal többen dolgoztak 1985- ben, mint 1980-ban. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A tervidőszak folyamán a kivitel a behozatalnál lényege­sen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-ben a kivitel menv- nyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több áz 1980. évinél. Az áruforgalmi egyenleg, a kedvezőtlen ár­alakulás ellenére, számottevően javult. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink meghatározó tényező­je a tervidőszak folyamán a szocialista országokkal folvta- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom