Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
1986. január 11., szombat o Helységneveink nyomában Békéssámson A település nevének Sámson része a héber eredetű Sámson személynévből keletkezett.' A Békés előtag a vármegyéhez, illetve a megyéhez való tartozásra utal. A hajdan Csongrád vármegyéhez tartozó, egykor Sámson néven jegyzett „népes magyar pusztának” a múlt század közepén 1500 lakosa volt. A főleg kertészkedésből élő népesség száma 1891-re 3277-re emelkedett, s ekkor a lexikonok már gőzmalomról, vasútállomásról, valamint posta-, távíró- és távbeszélő-hivatalról is említést tettek. (Békéssámson lélek- száma 1984-ben 2798 volt.) I. világháborús emlékmű a főtéren F«tó: szők« Margit Csaknem 100 nőt foglalkoztat a Hódiköt békéssámsoni üzeme. Munkaterületük a konfekcionált felsőkötöttáru készítése Kereskedelmi palota a Duna partján Máris kitehetnék a „megtelt” táblát A Trade Center első emeletén, a légitársaság irodájában A szerző felvétele Azt hiszem a pesti Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi Központ láttán még kiváló közgazdászunk, ifj. Marosán György is elismerően csettintene, mert ami itt — épületben, elgondolásban és üzletben — megvalósul, legalábbis megközelíti a kaliforniai Szilícium-völgy nyomán a magyar realitás viszonyaira adaptált álmait... Konkrétabban: a Duna partján olyan „csodapalota” jött. létre, ahol hosszabb-rö- videbb időre helyet találnak a hazánkbéli külkereskedelmi cégek, gyártók és ügynökségek, vagy tárgyalásához, megbeszéléséhez szép. otthonos környezetet lei — akár csak egy-két órára is — néhány üzletember ... Afféle szálloda ez tehát — vállalatoknak. Támaszpont, ahol dolgozni lehet. Az ára elég borsos, mert egy négyzetméter terület egy hónapra 15 dollárjába kerül a bérlőnek, de a Fiat, a hamburgi kikötő képviselete, a Marubeni japán üzletház vagy a holland bőrös cég, Peja, bizonyára nem ok és elképzelés nélkül vett bérbe itt egész „lakrészeket”, s a Lufthansa sem véletlenül foglalja el csaknem az egész Váci utcai frontot. Az emeleti konferenciatermet épp a technikusok szerelik, csak nemrég ért véget itt a nemzetközi birkózószövetség kongresszusa, amelyen — a FILA. ismert olasz sportszercéggel egyetemben — rendezvényeikről döntöttek 1995-ig. A terem végében szinkrontolmácsok fülkéi: a technikusok százvonalas hálózatról tudósítanak, aminek' egyszerre harminc vonala „él”, s az épp soros világnyelveket, amit az elnök közölt, egy apró dobozkán lehet venni, beállítani. Tetszés szerint kapható itt így vagy úgy berendezett kis vagy nagy terem; fent, a hatodikon egy traktust, a központ belsőépítészei rendeztek be, egy másikat viszont — ahonnan a Gellérthegyre és régi iskolámra látok — maga a bérlő, a Dow Chemical rendez be vagy 250 négyzetméteren, igényei szerint. Itt is, ott, is apró ipari tv- kamerák: mindenütt széf is van; lent, a földszinten, külön helyet kapott az a berendezés, amivel — akárcsak némely filmeken — tetszés szerint lehet az épületben bárkinek az útját követni, már azokét, akiket a fotocgllás liftek ajtaja nem présel maguk közé, mint engem kis híján, le-föl jártamban kétszer is. Október elején még volt három kiadó traktus — ma már mind el van adva... Tulajdonképpen ebben az egyetlen, fent idézett mondatban minden benne foglaltatik, amely a nyugatnémet légitársaság, a Lufthansa szolgáltatásait vezérli. Nem véletlen tehát, hogy jószerivel ezzel kezdte, s ezzel is fejezte be a cég magyarországi igazgatója, G. L. Kru- kenberg úr az iroda megnyitása alkalmából mondott köszöntőjét . . . Amikor pedig dr. Poliakovits László, a képviselet másik vezetője hozzátette, hogy két hónappal ezelőtt itt még csatatér volt, a meghívottak őszintén csodálkoztak. Nálunk is lehetne ilyen gyorsan építeni, berendezni? Lehet, méghozzá olyan színvonalon is, amit mi olykor túlozva világszínvonalúnak ítélünk, holott tényleg csak a nemzetközi üzleti élet minimuma. Ám ne idézzük újra a bevezetőt, inkább nézzünk szét a Lufthansa háza táján. A légitársaság 1967 óta repíti gépeit Budapestre, az első irodát Ferihegyen rendezték be, amely még rnesa- sze volt a korszerűtől. Hamarosan a Váci utcába költöztek — volna. Igazából csak tavaly merülhetett fel ismét, hogy a városközpontban fogadják majd ügyfeleiket. Utólag már valamelyest érthető, hogy óriási konkur- renciaharc dúlt a Trade Center-beli elhelyezésért, s mire sikerült „megszerezniük” a mostani épületrészt a pénz„Világszínvonal?” Aligha... Amit itt látunk, az nem a plafon, hanem inkább a kötelező minimum a nemzetközi üzleti életben. Varga János intézeti központtól, igencsak közeledett a tervezett átadás ideje. Márpedig a tavaszi fesztiválon bejelentették, szeptember 30-án nyitnak! Ilyen helyzetben, ilyen színvonalon dolgozni, valóban nem könnyű. A legtöbbet, a jó kapcsolatokon túl, az a napra készen elkészített hálóterv segített, amelyet szentnek tekintettek. Talán az sem érdektelen a Luft- hansa-iroda méltatásakor, hogy a belső tervezést a magyar származású Rosemarie Pogány készítette. A berendezés egy része nyugatnémet, s lényegesen könnyebb képet alkotni színvonaláról, ha közelebbről megnézzük, mintsem írjunk róla. Egyébként is természetesen ez csak egyik, bár nem kevéssé fontos része a Lufthansa szolgáltatásainak. Ennél is fontosabb, amit az utazási feltételek terén nyújtani tudnak. Mindenekelőtt az idén új célvárosokat mondhatnak magukénak, így Houstont, Szöult, Aleppót, Muscat, Bahraint, Lyont, Salzburgot. Új repülőgépeket állítottak forgalomba, amelyekre újszerű a csomagfeladási lehetőség is. Egyszóval a Lufthansa minden téren igyekszik tartani magát saját maga által kreált házi szlogenjéhez, vagyis: „Kívánság szerint, s minimum a legjobbat!” (fábián) LUFTHANSA: „KÍVÁNSÁG SZERINT, S MINIMUM A LEGJOBBAT!” Hazai tájakon Kilencszáz éves remekmű Feldebrő. Heves megyei település a Tárná völgyében. Boráról, a hárslevelűről és a XI. század derekán épült románkori templomáról ismert. A Váradi Regestrum 1212-es keltezésű két oklevele igazolja: már a tatárjárás előtt monostor volt itt. Plébániáját az 1232—37. évi pápai tizedjegyzék Debrew néven emlegeti. Az Aba-nem- zetséghez tartozó Debrei család regnált errefelé, birtokaihoz tartozott Debrő is. Az altemplom centrális elrendezéssel épült, freskók díszítik, ami egyértelmű jelzése a keleti hagyatéknak, itt van Abu Sámuel sírja is. A műemlék épület eredeti jellege az évszázadok sorára módosult: a XIII. században háromhajós, hosszházas jellegűvé formálták, hamisítatlan román stílus jegyében. Déli homlokzatát a XV. században késő gótikus keretű ajtókkal törték meg. A csodálatos építmény megmenekült mind a tatárdúlás, mind a török pusztítás elől. A templom helyreállítása évek óta folyamatos, napjainkban látogatók ezreit varázsolja a keletimádó Abák világába. Szekeres András képriportja
