Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS I MEGYEI TANÁCS LIP» 1986. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Ára 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Vándorgyűlésre készülnek a könyvtárosok Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a megyei könyvtárban tartotta vezetőségi ülését a Magyar Könyvtárosok Egye­sülete Békés megyei szerve­zete. Havasi Istvánná elnök eredményesnek ítélte meg a szervezet tavalyi munkáját, hasznosnak megtartott ren­dezvényeit, szakmai előadá­sait. Jelentős eredményként említette, hogy 143-ra nőtt az egyesületi tagok létszáma, ami országos viszonylatban is igen jó arány. Az 1985. év számvetése után az idei tervekről esett szó. A feladatok középpont­jában a Békéscsabán augusz­tusban megrendezendő ván­dorgyűlés áll, melynek Bé­kés megye első alkalommal ad otthont. A fő szervező a könyvtáros egyesület a me­gyei könyvtárral karöltve. Ezenkívül a tervezett prog­ramokban többek között sze­repel egy megemlékezés Sal- lai Istvánról, amerikai úti­beszámoló könyvtárakról, a megye helytörténeti irodalma és annak könyvtári haszno­síthatósága, illetve a kortárs külföldi és magyar prózairo­dalom áttekintése. Az egyesület elsődleges feladatának a könyvtárosok szakmai továbbképzését tart­ja, de nem feledkeznek meg a tervezéskor a szabadidős programokról, a kirándulá­sokról sem. N. K. Az Országos Béketanács szerdán állásfoglalást tett közzé, amelyben aggodalmát fejezi ki a Líbia biztonságát és szuverenitását fenyegető legutóbbi washingtoni in­tézkedések miatt. A magyar közvéleményt nyugtalanítja a Földközi­tenger medencéjében vég­rehajtott katonai felvonu­lás, aggodalommal töltik el a Líbia politikai és gazda­sági elszigetelésére irányuló imperialista kísérletek — hangozatja a béketanács nyi­latkozata, majd rámutat, hogy a különböző ürügyek­kel végrehajtott agresszív lépések veszélyeztetik a tér­ség biztonságát, és növelik a nemzetközi feszültséget. A magyar békemozgalom elítéli a fenyegetés, a zsa­rolás, a beavatkozás impe­rialista politikáját, és szoli­daritásáról, támogatásáról biztosítja a haladás útját választó, következetes an- tiimperialista politikát foly­tató népeket. Sürgeti a Lí­biával szembeni kampány beszüntetését, az ország füg­getlenségének, szuverenitá­sának tiszteletben tartását — fejeződik be az állásfoglalás. Több hús, húskészítmény Munkásgyülés Budapesten flz állami Könyvterjesztő Vállalat sajtótájékoztatója Az Állami Könyvterjesztő Vállalat tavalyi eredményei­ről, s idei terveiről tájékoz­tatta a sajtó képviselőit Tö­rök Ottó igazgató tegnap, a vállalat budapesti központjá­ban. Elmondta, hogy az ÁKV rendkívül sikeres évet zárt, a vállalat forgalma több mint 100 millió forinttal nö­vekedett 1984-hez képest. Ebben nemcsak a könyvárak emelkedése, hanem a vá­sárlók számának növekedése is közrejátszott, összesen 23 millió könyvet értékesítet­tek; a kedvezményes áron kínált, régebben megjelent kötetekből 70 millió forint bevételt könyvelhettek el. Könyvjelzőszolgálatuk, amely egyebek mellett a meg­jelent művek vásárlási le­hetőségeiről ad tájékozta­tást az érdeklődőknek. 46 ezer telefonhívást fogadott. A sajtótájékoztatón az AKV Reprint-sorozatáról is tájékoztatást adtak. Kolli n Ferenc, a sorozat főszerkesz­tője elmondta, hogy 1982 óta 28 művet jelentettek meg. 33 kötetben. Az idén to­vábbi 16 kötet kiadásátter­vezik. Már januárban meg­jelenik Csánki Dezső—Feke­te Nagy Antal Magyaror­szág történelmi földrajza a Hunyadiak korában című ötkötetes munkája. A későb­biekben egyebek mellett közreadják Csikvári Jákó A közlekedési eszközök történe­te, Drescher (Szentkúty) Pál Régi magyar gyermekköny­vek 1538—1875, Rupp Ja­kab Buda-Pest és környéké­nek helyrajzi története, és Tolnai Simon A bűvészet könyve című írását, vala­mint Radvánszky Béla Ma­gyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században című munkájának 2. és 3. kötetét. A sorozat utolsó, öt­venedik műve pedig az el­képzelések szerint Alfred. Brehm Az állatok világa cí­mű, 10 kötetes, gyűjteményes munkája lesz. A fővárosi ellátás javításá­nak további lehetőségei ke­rültek szóba a Budapesti Hús-nagykereskedelmi Vál­lalat szerdai munkásgyűlé­sén. Pillát László igazgató beszámolójában elmondot­ta: az idén a tavalyihoz ké­pest 4 százalékkal több tő­kehús kerül az üzlethálózat­ba, húskészítményekből pe­dig 2 százalékkal növeli a szállításokat a nagykereske­delem. Ennél is fontosabb azonban, hogy határozott in­tézkedéseket terveznek a minőség javítására. A nagy­kereskedelemben olyan tár­saságot szervez — tsz-ek, ál­lami gazdaságok, húsipari üzemek, vágóhidak közre­működésével —, amely te­vékenységének középpont­jába állítja a minőség javí­tását. A kereskedelem több­letbevételéből jut azoknak a partnereknek, akik szavatol­ják az egyenletes minőséget. Szigorítják a minőségi át­vételt is. A vállalat más kezdemé­nyezésekkel is igyekszik ja­vítani az ellátáson. Osztrák kooperációval indul az Alu- sil-program; félkész termé­keket árusítanak majd alu- fóliás csomagolásban, eldob­ható tálcán, a háziasszony az így csomagolt májat, hurkát, stb. közvetlenül a sütőbe te­heti. Az eddiginél több hús­áru kerül a kiskereskede­lembe korszerű csomago­lásban ; az úgynevezett zsu­gorfóliás csomagolást, amely jól bevált a húskészítmé­nyeknél, kiterjesztik a mi­nőségi tőkehúsokra is. A nagykereskedelem beren­dezkedik húspogácsa készí­tésére, a tételeket közvetle­nül szállítják majd a ven­déglátóipari üzemekbe és a grillsütőkhöz. A munkásgyűlésen a dol­gozók határoztak arról, hogy a nagykereskedelem korsze­rűsítési programját a terve­zettnél nagyobb mértékben segítik helyi erővel. Ily mó­don a fejlesztési költségek 3—5 százalékát akarják meg­takarítani ; mindenekelőtt a házilagos kivitel ígéri a költségek csökkentését. A szocialista brigádok na­gyobb érdekeltséget kértek a vállalat vezetésétől a minő­ségi termelés fokozásában, amire ígéretet is kaptak. n sajtótörvény-tervezetről tanácskozott a MUOSZ elnöksége Szerdán ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége. Az ülés napirendjén a saj­tótörvény készülő tervezete szerepelt. Miként elhangzott, ez lesz Magyarországon az első átfogó, a sajtóval, a lap­kiadással, a tájékoztatás kér­déseivel foglalkozó törvény. Az elnökség örömmel üd­vözölte a tervezetet, amely átfogóan tartalmazza a sajtó feladataira, valamint az ál­lampolgárok tájékoztatásá­ban az állami és a szövetke­zeti szervekre, a társadalmi szervezetekre és az egyesüle­tekre háruló kötelezettsége­ket. Különösen hasznosnak tar­totta a testület, hogy a tör­vénytervezet az állami és szövetkezeti szervek, a tár­sadalmi szervezetek és az egyesületek kötelességévé te­szi a sajtó rendelkezésére bo­csátani a kért felvilágosítást, adatokat. Az érintetteknek elő kell segíteniük, hogy a tömegtájékoztatás munkatár­sai megkaphassák a felada­tuk ellátásához, a tömegek széles körű informálásához szükséges tájékoztatást. A tervezet megszabja a lapala­pítók. a lapkiadók és az új­ságírók jogait és kötelessé­geit. Az elnökség üdvözölte a törvénynek azt a tervezett előírását, amely az újságíró­kat fokozott védelemben kí­vánja részesíteni feladatuk ellátása során. A sajtótörvény tervezeté­vel — néhány kisebb módo­sítást javasolva — a MUOSZ elnöksége egyetértett. A ta­nácskozáson részt vett Bá­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke, Kar- valics László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, s ott voltak a szövetség or­szággyűlési képviselő tagjai. Tegnap az Ipari Miniszté­riumban első ízben rendez­ték meg a vállalati tanácsok elnökeinek fórumát, ame­lyen az ipar vezetői tájékoz­tatást adtak a testületek fel­adatairól, a vállalati taná­csok szerepéről az éves és az ötévesterv-célkitűzések meg­valósításában. A gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének részeként már tavaly megalakulta^ az első vállalati tanácsok, s várhatóan ez év közepéig az iparvállalatok döntő többsé­ge átáll az új irányítási for­mákra. Eddig 173 vállalat­nál hoztak létre ilyet; közöt­tük 138-nál vállalati taná­csot, a többinél küldöttgyű­lési, illetve közgyűlési for­mát választottak. A tanácskozáson Kapolyi László ipari miniszter hang­súlyozta: rendkívül fontos, hogy a vállalati tanácsok és vezetőik rendelkezzenek minden olyan információval, amelyek szükségesek a dön­tésekhez. Ennek érdekében a minisztérium továbbfejleszti az ipari információs rend­szert, és szoros kapcsolat ki­építésére törekszik a válla­lati tanácsokkal. Kívánatos, hogy a vállalati tanácsok jó partnerként dolgozzanak együtt a vállalatvezetőkkel, és az ipar irányítóival an­nak érdekében, hogy a VII. ötéves tervidőszak célkitű­zései eredményesen megva­lósuljanak. A tanácskozáson a minisz­térium illetékes vezetői ar­ról is beszámoltak, hogy az Országos Vezetőképző Köz­ponttal közösen most dolgoz­zák ki azt a tematikát és oktatási tananyagot, amelyet a vállalati tanácstagok kép­zésénél és továbbképzésénél kívánnak hasznosítani, a még ebben a félévben meg­szervezendő tanfolyamokon. Terefere. Képünk a Mezőkovácsházi I. sz. Általános Iskola előtt készült Fotó: Gál Edit rr^ror" Bővül a TSZKER tevékenysége A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szol­gáltató Közös Vállalata, a TSZKER 1200 szövetkezeti nagyüzem kereskedelmi és szolgáltató tevékenységét se­gíti. A vállalat tavaly — az előzetes értékelés szerint — az egy évvel korábbihoz ké­pest mintegy 4 százalékkal nagyobb, csaknem 17 milli­árd forintos áruforgalmat bo­nyolított le. Jelentős részt vállalt a szövetkezeti export fokozásából is. Mihály András, a TSZKER igazgatója az MTI munka­társának elmondta: az áru­forgalom legnagyobb hánya­dát, a korábbi évekhez ha­sonlóan, a termelőszövetke­zetekben előállított és feldol­gozott mezőgazdasági termé­nyek, valamint az állatok és az állati eredetű termékek értékesítése adta. Ezek együt­tes értéke meghaladta az öt- milliárd forintot. Az élelmi­szer-kereskedelem forgalma az előző évivel azonosan ala­kult, 2,6 milliárd forint volt. A legszembetűnőbb emelke­dés a mezőgazdasági gépek, ipari eredetű anyagok, alkat­részek, növényvédő szerek, s részben a műtrágyák forgal­mazásában mutatkozott; pél­dául az anyag- és alkatrész- forgalom 13, a növény védő­szer-eladás pedig 22 száza­lékkal nőtt. A TSZKER az utóbbi évek­ben megkétszerezte a szövet­kezeti exportot; 1985-ben csaknem kétmilliárd forint bevétel származott a külpia­ci értékesítésből. Ennek mintegy fele konvertibilis el­számolású volt. Saját export­joguk ugyan nincs, a külke­reskedelmi vállalatok azon­ban mind jobban közvetítik — a vállalat közreműködé­sével — a külpiaci igényeket a tsz-ekhez. A TSZKER a taggazdaságok kérésére újab­ban többnyire soron kívül, gyorsan fizeti ki a gazdasá­goknak az exportált áruk. ér­tékét. (Korábban az elhúzó­dó kifizetések némelykor gondot okoztak a tsz-ek gaz­dálkodásában.) Többek kö­zött nyers és szárított zöld­ségfélék, konzervek, hagyma, valamint fa- és vasipari ki­egészítő üzemek arra érde­mes termékei kerülnek a külpiacra. A közös vállalat a maga sajátos eszközeivel oly mó­don is segíti a gazdaságokat, hogy részt vesz termelési új­donságok bevezetésében, ta­lálmányok, licencek vásárlá­sában és megvalósításában. A mezőgazdasági gépek és járművek gumiköpenyeinek új raf utózásával kapcsolatos tevékenység sikere nyomán a TSZKER tavaly megkezdte a dohány- és az élelmiszer- ipari szárítmányok előállítá­sára alkalmas berendezések elterjesztését. Ma már So- mogytól Szabolcsig több mint 130 dohány-, illetve gyü­mölcsszárító működik, s a vállalatnak további nyolc­vanra van megrendelése. Sikeres volt az öt-hat gaz­daságot folyékony műtrá­gyával ellátó, közepes mére­tű tárolótelepek építési prog­ramja is. Eddig hat készült el házi szabadalmuk alap­ján, Ilyen van a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban, valamint a székesfehérvári és a kocsi tsz-ben is. A vál­lalat debreceni területi köz­pontjának szakemberei a ki­sebb üzemek számára alakí­tottak ki szárítórendszere­ket. , Jelenleg több új eljárás, korszerű eszköz bevezetésén dolgoznak a TSZKER mun­katársai. Energiatakarékos növényház tervét készítik, hamarosan forgalomba hoz­zák a humán fogyasztásra alkalmas szójagranulátumot, s máris az üzletekbe került diabetikus száraztésztájuk. Magyar—lengyel belkereskedelmi megállapodás Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter szerdán ha­zaérkezett Varsóból, ahol az ez évi belkereskedelmi vá­lasztékcsere és műszaki-tu­dományos együttműködésről megállapodást írt alá Jerzy Jozwiak lengyel belkereske­delmi és szolgáltatási mi­niszterrel. A két miniszter tárgyalá­sai során megállapította, hogy a magyar—lengyel bel­kereskedelmi választékcsere- forgalom évről évre fejlődik. Az elmúlt esztendőben a két ország ebben a formában mintegy hárommilliárd fo­rint értékű árut cserélt. 1986-ra a tavalyinál 14 szá­zalékkal több áru cseréjében állapodtak meg. A magyar belkereskedelem bútorokat, konzerveket, italokat, lakás­felszerelési cikkeket és ru­házati termékeket szállít Lengyelországba, ahonnan egyebek között Mopedek, üvegáruk és cipők érkeznek a hazai üzletekbe. Juhár Zoltánt fogadta Jó­zef Koziol lengyel miniszter­elnök-helyettes. Hz Országos Béketanács nyilatkozata VT-elnökök fóruma az Ipari Minisztériumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom