Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI IINtCS LAPJA 1986. JANUÁR 30.. CSÜTÖRTÖK Ára 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Napirenden a gazdálkodó szervezetek fizetőképességének helyreállítása Befejeződött az atomenergetikai kormányközi bizottság ülése Szerdán a Parlamentben Bognár József akadémikus elnökletével együttes ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, illetve terv- és költségvetési bizottsága. A két testület előzetes véleményt nyilvání­tott a gazdálkodó szerveze­tek fizetőképessége helyre- állításának, felszámolásá­nak, és az állami szanálás­nak módját szabályozó tör­vényerejű rendelet, illetve minisztertanácsi rendelet tervezetéről, A felszámolásra és a sza­nálásra vonatkozó szabályo­zás ellentmondásai, hiá­nyosságai szükégessé tették az eddigi rendelkezések fe­lülvizsgálatát, Ezt indokolta a gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével ösz- szefüggésben a gazdálkodási önállóság fokozásának, a gazdálkodásért való felelős­ség következetesebb érvé­nyesítésének igénye, vala­mint az állami vállalatok és a szövetkezetek irányításá­nak, szervezeti rendszerének időközben bekövetkezett kor­szerűsítése is. Mindezek mi­att az Állami Tervbizottság előirányozta egy új, egysé­ges' magas szintű jogsza­bály előkészítését a gazdál­kodó szervezetek felszámo­lásáról, s időszerűvé vált az állami szanálásra vonatkozó minisztertanácsi rendelet elő­készítése is — állapítja meg az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium írásos előterjesztése. Szóbeli kiegészítésében Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár hangsúlyozta: a jogszabály- tervezet — amely február­ban kerül a Miniszterta­nács elé — a gazdálkodó szervezetek fizetőképességé­nek helyreállítására, a stabi­litás megteremtésére helyezi a hangsúlyt. Népfrontvita a területfejlesztésről A Hazafias Népfront újjá­választott megyei elnöksége tegnap tartotta meg idei el­ső ülését, amelyen összesen hat napirendi téma szerepelt. A kölcsönös bemutatkozás után dr. Horváth Éva elnök a HNF VIII. kongresszusá­nak állásfoglalásából adódó tennivalókat ismertette rész­letesen. Egyebek között utalt arra: bár a közmegegyezésen alapuló politikai tevékenysé­get elsősorban a lakóterüle­teken kell folytatni, de a mozgalom legyen nyitott a vállalatok, üzemek, intéz­mények irányában is. Az or­szág építésébe, a közélet szélesítésébe bekapcsolód­nak a társadalom különböző rétegei, ami nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy a párt- kongresszus célkitűzése nem­zeti programmá váljon min­denütt. A HNF megyei elnö­ke végül a népfront legfon­(Folytatás a 3. oldalon) Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejeződött az atomenergetikai gépgyártási együttműködést koordináló kormányközi bizottság XIII. ülése a Budapest Kongresz- szusi Központban. A tanács­kozáson 8 szocialista ország delegációja vett részt. Az ülésen Ivan Szilajev, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének helyettese elnökölt. Az ülésen áttekintették az atomenergetikai gépgyártási együttműködés továbbfej­lesztésével összefüggő kér­déseket, külön figyelmet for­dítottak a KGST-országok műszaki-tudományos hala­dásának 2000-ig szóló komp­lex programjából a kor­mányközi -bizottságra háru­ló feladatok meghatározásá­ra. E teendők végrehajtásá­ra kijelölték a konkrét in­tézkedéseket. Azt is meg­vizsgálták, hogy a részt ve­vő országok hogyan teljesí­tik az atomerőművi beren­dezések gyártásával és szál­lításával kapcsolatos kötele­zettségeiket, és döntést hoz­tak a berendezések ez évi szállításainak ütemezésére. Magyar szemszögből a ta­nácskozás legfontosabb eredménye, hogy a Paksi Atomerőmű tervezett bővíté­séhez szükséges berendezé­sek beszerzését és szállítá­sát partnerországok kép­viselőivel egyeztette a ma­gyar delegáció, s közösen meghatározták a szállítandó mennyiségeket és a szállí­tások ütemezését is. A Pak­si Atomerőművet a követke­ző években további négy. egyenként 440 megawattos blokkal bővítik, s ezekhez, például a szovjet vállalatok primerköri berendezéseket, a csehszlovák üzemek reaktor­egységeket szállítanak, de a többi szocialista partner is részt vesz az erőművi gépek szakosításon alapuló gyártá­sában és szállításában. En­nek megfelelően a magyar gyárak továbbra is készíte­nek majd különféle atom­erőművi berendezéseket, így komplett vízelőkészítő­ket, kazettaátrakókat, reak­tor- és gőzgenerátor-javító gépeket nemcsak a hazai igények kielégítésére, hanem a többi együttműködő part­ner számára is, Eredményes a kutatóintézet munkája A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége szerdán ülést tartott; a testület a három ágazat te­rületén végzett alapkutatás­ban érdekelt Szövetkezeti Kutató Intézet tevékenysé­gét elemezte. Megállapítot­ta: a tudományos intéz­mény vizsgálódásai jól se­gítik u termelőszövetkezeti mozgalom előtt álló, részben újszerű feladatok megoldá­sát. Az elnökség arra hívta fel a kutatók figyelmét, hogy lehetőség szerint kitar­tóbban keressék a napjaink által felvetett gondok, prob­lémák megoldására számí­tásba jöhető lehetőségeket. Az -újszerű problémák meg­oldásában az alapkutatás­nak és a hozzá kapcsolódó gyakorlatias kísérletező munkának ugyanis a jövő­ben várhatóan az eddiginél összetettebb, sokrétűbb fel­adatai lesznek. A Sárréti Tejipari Közös Vállalat békéscsabai tejüzemében a 85-ös. év tervérté kelése alapján megállapították, hogy azt az üzem teljesítette. Elkészült ezzel párhuzamosan az ez évi feldolgozási terv, mely az elmúlt évinél 2—3" ,,-kal nagyobb mennyiségű tej és tejtermék előállítását tűzte célul. Ez a fogyasztói igények teljes kielégítését jelenti Fotó: Fazekas László flfész-siker • Csaknem egymilliárd forint értékű áru tőkés exportra Mezőgazdasági exportunk az elmúlt évben is jelentős­nek mondható, annak elle­nére, hogy 1982 óta az érté­kesítési gondok fokozódtak. Ezeket a feszültségeket a nagyüzemek és a kisterme­lők a világpiaci árak és a kereslet csökkenésében ér­zékelték. A megyénkben megtermelt összes mezőgaz­dasági cikkeket tavaly 17 százalékkal olcsóbban voltak kénytelenek eladni külke­reskedőink, mint egy eszten­dővel korábban. A fogyasz­tási szövetkezetek által te- nyésztetett kisállatok közül a házinyúl exportára 13. a májlibáé 20 százalékkal csökkent, de kevesebbet ad­tak a feldolgozatlan növé­nyi alapanyagokért, a mé­zért és a különféle méhésze­ti termékekért. Mindezekről szó volt a Mészöv elnökségének szer­dai ülésén, melyet Tanai Ferenc elnökletével tartot­tak Békéscsabán. Az elhang­zottakból kiderült: az érté­kesítési nehézségek miatt a szövetkezeték partnerválla­latai is nehéz helyzetbe ke­rültek. Csökkenteni kellett a hús- és a májlipa, a gyógy­növények átvételét. Vannak viszont olyan termékek, amelyeknek a felvásárlását nem korlátozták, itt azon­ban az alacsony felvásárlá­si ár miatt a termelői kedv megcsappant. Ilyen többek között a nyúl, a galamb, a szárazbab termesztése. Rá­adásul a termelés költségei is megdrágultak az utóbbi időben, amelyet a felvásár­lási árak emelése sem volt képes lényegesen csökkente­ni. Így a szövetkezetekben megtervezett árbevétel és nyereség teljesítése nehéz feladatnak bizonyult. Mégis elmondhatjuk: az áfészek termeltető, felvásárló és fel­dolgozó munkája jól sike­rült, hiszen 1985-ben egy­milliárd 70 millió forintos forgalmat értek el, ezeknek a 70—75 százalékát szerző­dések garantálták. A feldolgozó vállalat és az áfészek együttműködéséről elmondották, hogy a kapcso­latok javultak. A Békéscsa­bai Baromfifeldolgozó Vál­lalat a szövetkezetektől ve­szi át a baromfi csaknem egyharmadát. Szakembereik tanácsokkal segítik a felvá­sárlók munkáját. Ugyanez mondható el az orosházi BOV-ról. A Vaskúti Bácska Termelőszövetkezet 16 Bé­kés megyei áfésszel van kapcsolatban. A húsnyúlra vonatkozó ez évi szerződé­seket megkötötték, a Pénz­ügyminisztérium engedélyé­vel felemelték a felvásárlá­si árakat. A Békéscsabai Konzervgyárnak a hat fo­gyasztási szövetkezet tavaly több mint 2 ezer tonna zöld­séget szállított. Ebben az évben már 5 ezer 500 tonna alapanyag átvételére köt szerződést a konzervgyár és megismerteti a szövetkeze­tekkel az új intenzív tech­nológiát, valamint árubemu­tatókat is szerveznek. A szövetkezeti közös vál­lalatok és az alapító áfészek viszonya az utóbbi években keveset javult — állapította meg az elnökség. Minden­képpen eredménynek mond­ható, hogy a közös vállala­tok költségeiknek kisebb ré­szét igyekeztek áthárítani a fogyasztási szövetkezetek­re. Sajnos, a Hungaronektár a konkurenciával szemben hátrányba került, későn je­lentkezett szerződéses aján­lataival, az árakat eddig még nem közölte. A Her- bária megyénkben mintegy 25 millió forint értékű gyógynövény felvásárlásá­ban érdekelt. A gyűjtők száma nem növekszik ugyan, de egy-egy termelő nagyobb mennyiségű áru átadására képes, a Herbária azonban nem igényel ennyi gyógynövényt, kénytelen úgynevezett keretszámokat meghatározni, amelyet a tagszövetkezetek némelyike igazságtalannak tart. A fogyasztási szövetkeze­tek a felvásárolt mezőgaz­dasági termékek 60 százalé­kát a külkereskedelem köz­vetítésével tőkés piacokon értékesítik. Tavaly az ex­portból származó árbevétel 930 millió forintot tett ki. A termeltetés komoly szer­vezőmunkát igényel. A szö­vetkezetek különfélje anya­gokat, vetőmagvakat, tápot és takarmányt adnak a kis­termelőknek. A termelési előlegek mintegy 50 millió forintra rúgnak, a takarék- szövetkezetek pedig évente 80—90 millió forint mező- gazdasági kölcsönnel segítik a gazdákat. A tőkés orszá­gokba szállított termékeket főleg a 155 szakcsoport csaknem 8 ezer tagja állítja elő. Az áfészek közül ki kell emelni a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész 400, a Békés­csaba és Vidéke Áfész 150 millió forintos tőkésex- port-árbevételét. Ezután tájékoztatót hall­gattak meg a fogyasztási szövetkezetek jogügyi mun­kájáról és irányelvet fogad­tak el a szövetkezeti közös fejlesztési alapok, valamint a kölcsönös támogatási ala­pok képzéséről. c Tanácskozott az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdán ülést tartott. A tes­tület a tanácskozáson dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes előterjesz­tésében megtárgyalta az egészségügy fejlesztésének idei elképzeléseit. A miniszterhelyettes szó­beli kiegészítésében elmond­ta. az 1986-os célokat a VI. ötéves tervidőszakban elért eredményekre, valamint a következő ötéves ciklusra vonatkozó koncepció alap­ján dolgozták ki. Az elmúlt öt évben a beruházási és költségvetési eszközöket el­sősorban a kiemelt terüle­tek ellátóképességének foko­zására fordították. Az alap­ellátásban lényegében a mennyiségi igényeket sike­rült kielégíteni, a minőségi fejlesztésben változatlanul tapasztalható lemaradás. Az 1985-ös eredményekről szólva dr. Juszt Lajos rámu­tatott, az előzetes statisztikai számítások szerint megálla­pítható: az egészségügy ta­valy felhasználta a teljes beruházási és felújítási pénzösszegeket, s átcsopor­tosításokkal segítette egyes beruházások, rekonstrukciók előrehaladását. Jelentős vál­tozás, hogy megállt a szüle­tésszámok csökkenése, sőt enyhe mértékű emelkedés is tapasztalható ezen a téren. Az 1986-os év feladatait a VII .ötéves terv elképze­léseire alapozva dolgozta ki az egészségügyi tárca. A tervezet sajátsága, hogy a helyi tanácsok önállóságá­nak növelésével csökken a központi beavatkozás lehet­séges köre és mértéke. A helyi tanácsok feladatává válik az alapfokú és rész­ben a középfokú intézmé­nyek fejlesztése, működteté­se. A szakmai tervekben hangsúlyozott szerepet ka­pott a megelőző tevékeny­ség, a betegségek korai fel­ismerése, a halálozást elő­idéző betegségek gyógyítása. Folyamatos feladat a fek­vőbetegellátó intézetek struktúrájának a szükségle­tekhez való igazítása, a gyó­gyítás technikai feltételei­nek javítása, korszerűsítése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom