Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

1986. január 28., kedd Harmadik­munkaév Stockholmban Szovjet memorandum A Szovjetunió rendkívül fontos feladatnak tartja a nem­zetközi gazdasági biztonság megteremtését. A népek társa­dalmi és gazdasági felemelkedését szolgáló igazságos nem­zetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében az ENSZ-ben, s azon kívül is kész konstruktívan együttműköd­ni minden állammal. Ezt tartalmazza egyebek között a szov­jet kormánynak az a memoranduma, amit a világszervezet hivatalos dokumentumaként tettek közzé New Yorkban. „Az államok nemzetközi gazdasági biztonsága — a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebbé tételének fon­tos feltétele” című szovjet memorandum szövegét hétfőn tette közzé a TASZSZ hírügynökség. A memorandum négy pontban foglalja össze azokat a té­nyeket, amelyekre a szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a világszervezet tagállamainak figyelmét. 1. A tőkés államok tevékenységének következtében az utóbbi években jelentősen romlott a nemzetközi gazdasági légkör, erősödtek a világgazdaságban a válságjelenségek. A világgazdaság és a nemzetközi gazdasági együttműködés normális fejlődésének legfőbb akadálya az a politika, amely a vitás nemzetközi kérdéseket erőszak alkalmazásával kí­vánja megoldani. A fegyverkezési hajsza, a világűr militari- zálásával kapcsolatos veszélyes tervek hatalmas eszközöket vonnak el a társadalmi-gazdasági fejlődéstől. 2. Az utóbbi években minden eddiginél élesebben vetődik fel a fejlődő országoknak a tőkés államokkal szembeni el­adósodása. Az adósságok kamatainak fizetése önmagában is elvonja a fejlődő országok gazdasági erőforrásait. A külső el­adósodás problémája része a fejlődő és a nyugati államok kö­zötti kapcsolatrendszernek; tényleges rendezése csak a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok igazságos, egyenjogú és de­mokratikus átalakítása alapján lehetséges. 3. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebbé téte­lének, és a nemzetközi gazdasági biztonság megteremtésének lényeges feltétele a gazdasági és a pénzügyi-valutáris helyzet egészének stabilizálása, s azoknak az ENSZ-határozatoknak a végrehajtása, amelyek a nemzetközi gazdasági rend igaz­ságos és demokratikus átalakításáról intézkednek. 4. A szovjet kormány mélységes aggodalommal szemléli, hogy egyelőre semmilyen előrelépés sem történt az ENSZ-ben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebbé tétele te­rén. A Szovjetunió felszólít minden tagállamot, hogy juttas­sák kifejezésire politikai akaratukat: készek közreműködni a nemzetközi gazdasági biztonság megteremtéséhez szükséges feltételek kialakításában. A Szovjetunió úgy véli: megérett az idő arra, hogy konk­rét lépéseket tegyenek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok­ban a diszkriminációs korlátozások megszüntetéséért, s min­den olyan mesterséges akadály felszámolásáért, amely veszé­lyezteti a nemzetközi gazdasági biztonság megteremtését — hangsúlyozza végezetül a szovjet kormány memoranduma. Mnszkvában tárgyal Alessandro Natla Nem a kikötőből való kifutás, hanem a kikötőbe való befutás határozza meg az út sikerét — mondja egy angol közmondás, s ez most, a harmadik évébe lépő stockholmi konferen­cia „hajójára” is érvényes. Záróokmány nélkül ért vé­get az emberi jogok kérdé­sében megtartott ottawai értekezlet és a budapesti kulturális fórum, s most a világközvélemény a svéd fővárosra figyel, ahol ez év őszére egyeztetett okmányt kell kidolgozni az európai bizalom, és bintonságerő- sítő intézkedésekről. A ma kezdődő kilence­dik forduló 33 európai or­szág, valamint az Egye­sült Államok és Kanada politikai, részint katonai­technikai töltetű megbe­széléssorozatának része, amely úgy illeszkedik a helsinki folyamathoz, hogy a madridi utótalálkozótól kapta mandátumát és a bécsi utótalálkozónak tar­tozik beszámolni eredmé­nyeiről. „Genfben a hadviselési képesség csökkentésének, Stockholmban a háború le­hetősége csökkentésének módozatait keresik” — fo­galmazta meg egy küldött­ségvezető. Tény, hogy ami­kor az államok háborúra készülnek, szeretnék, ha ez titokban maradna. Ha vi­szont nem készülnek hábo­rúra, szeretnék, ha efelől mások is bizonyosak len­nének. Ugyancsak tény, hogy a váratlan, meglepe­tésszerű támadással szem­beni védelem, állandó fel­készülés óriási erőforráso­kat köt le, önmagában is állandósítja a feszültséget, alkalmanként elhamarko­dott döntésekhez vezet. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszkvában tárgyalt Ales­sandro Nattával, az Olasz KP főtitkárával. A felek tájékoztatták egy­mást pártjaik belpolitikai tevékenységéről, valamint arról, hogyan készül az SZKP a XXVÍI., illetve az OKP a VII. kongresszusára. Mihai) Gorbacsov és Ales­sandro Natta ma folytatja tárgyalásait. Portugál szorító Pintasilgo asszony Márlo Soares Francisco Salgado Zenha uiogo rreitas do Amaral (Fotó: AP — MTI — KS) A címben érzékeltetett küzdelem Európa nyugati szélén, a területnagyságban és lélekszámban hazánkhoz hasonló Portugáliában zaj­lott le a hét végén. A szorító ezúttal az elnökválasztási porond volt, ahol a több mint hétmillió szavazásra jogosult állampolgár jelentős hányada adta le voksát ar­ra, hogy szerinte ki legyen a Portugál Köztársaság kö­vetkező elnöke. Az 1974-es áprilisi forra­dalom eredményeképpen ez az ország mondhatja magáé­nak Nyugat-Európa egyik legdemokratikusabb alkot­mányát. A baj azonban ép­pen az, hogy immár eszten­dő k óta heves és eredményes támadások sorozata éri en­nek az alapokmánynak a be­tűjét és szellemét. Az ál­lamfői bársonyszékért vívott harc kimenetele befolyásol­hatja annak a küzdelemnek - az alakulását is, amely az alkotmányt érvényesíteni kí­vánó progresszió és a leg­fontosabb cikkelyeket mó­dosítani kívánó f jobboldal között folyik. A vasárnapi forduló a jelek szerint egy­értelműen a jobboldal esé­lyeit növelte. Miért beszélünk forduló­ról? Azért, mert az elnökvá­lasztási törvény kimondja: ha egyik jelölt sem kap az összes leadott szavazatok fe­lénél legalább eggyel többet, akkor a két legtöbb voksot kapott jelölt továbbjut egy­fajta döntőbe, és közöttük dől el a verseny. Mint vár­ható volt, ketten jutottak to­vább a február 16-án esedé­kes finisbe: Freitas do Ama­ral, a jobboldal jelöltje és Mario Soares, a szocialista párt veterán vezetője, hosz- szú időn át az ország kor­mányfője. Ha egy szorítóban több menetre van kilátás, a néző jól teszi, ha az első me­net után nem von le végle­ges következtetéseket. A lisszaboni politikai ringben azonban e szabály aligha ér­vényes. Portugália Salazar évtize­dei után iszonyatos csődtö­meggel kezdte tizenkét éve az új utat, amit — tekintet­tel a világrecesszióra és Soa­res sokéves következetlensé­geire, valamint a kívülről támogatott jobboldal növek­vő erejére — sok csalódás követett. Ebben a hangulati közegben, az új EGK-tag- sággal kapcsolatos gátlásta­lan ígéretek rózsaszín köd­függönyében kezdődött meg a jobboldalnak a hazai és külföldi nagytőke által tá­mogatott kampánya, ami sok portugállal hitette el, amit el akart hitetni. Legalábbis a legközelebbi kiábrándulásig. Harmat Endre n portugál választások eredménye Freitas do Amaral 46,31 százalék Mario Soares 25,43 százalék Salgado Zenha 20,83 százalék Maria de Lourdes Pintasilgo 7,37 százalék A szavazásra jogosult választó polgárok (hét és fél mii­liö) közül 25 százalék tartózkodott Kongresszusi előkészületek Kubában Kubában a hét végén be­fejeződtek azok a megyei ér­tekezletek, amelyeken a Ku­bai Kommunista Párt feb­ruár 4-én kezdődő III. kong­resszusának küldöttei átte­kintették a legfelső pártfó­rum elé terjesztendő doku­mentumokat. A Granma, a KKP KB hivatalos lapja a főváros 532 küldöttének tanácskozásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felszólalók behatóan foglalkoztak az úgynevezett gazdaságfejlesztési és irá­nyítási rendszer kérdéseivel. E rendszer bevezetéséről a KKP I. kongresszusa 1975- ben hozott határozatot, öt év múlva a II. kongresszus to­vábbfejlesztette azt, s most újabb döntést hoz a III. kongresszus e rendszer mó­dosításáról. A kongresszus mintegy 1800 résztvevőjének döntő többsé­gét az 1985-ben tartott já­rási, majd megyei küldöttér­tekezleteken választották meg. A küldöttek egy kisebb hányadát a nagyvállalatok, intézmények, a belügymi­nisztérium és a forradalmi fegyveres erők alakulatai delegálták. A Nemzeti Ellenállási Hadsereg (NRA) alakulatai hétfőn elfoglalták Uganda második legnagyobb városát, a Kampalától 80 kilométer­re keletre levő Jinját, és tovább nyomulnak előre a kenyai határ felé — közöl­ték nyugati hírügynökségek az NRA illetékeseire és dip­lomáciai forrásokra hivat­kozva. A főváros bevétele után a győztes NRA vasárnap fel­oszlatta az országot kor­mányzó katonai tanácsot, amelynek élén Tito Okello tábornok állt, s Yoweri Mu­seveni volt hadügyminiszter elnökletével nemzeti ellen­állási tanács vette át a ha­talmat. Museveni, az NRA 41 éves vezetője a kenyai elnökhöz intézett üzeneté­ben, amelyet a kampalai rá­dió ismertetett, széles ala­pokon nyugvó kormány lét­rehozását jelentette be. A kormányban helyet kapnak valamennyi párt képviselői, közöttük az északi törzsek olyan tagjai is, akik nem kompromittáltatták magu­kat. Yoweri Museveni hátfőn Az NRA szóvivője nyilatko­zik (Telefotó) sajtóértekezletet tartott, és fogadta a diplomáciai kép­viseletek vezetőit. Kijelen­tette, hogy kormányzata jó kapcsolatokra törekszik min­den országgal, s egyben se­gítséget kért, a polgárhábo­rú dúlta Uganda újjáépíté­séhez. Ügy nyilatkozott, hogy az NRA ura a hely­zetnek, a megdöntött rend­szer hadserege teljesen szét­zilálódott, és hatezer kor­mánykatona adta meg ma­gát az NRA alakulatainak. Videózás Kormányátalakítás a bolgár nemzetgyűlésben Jelentősen átalakították a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának struktúrá­ját, és megváltoztatták sze­mélyi összetételét — egyebek között erről döntött hétfőn, egynapos rendkívüli ülésén a bolgár nemzetgyűlés. Az ágazati irányítás íej- lesztése jegyében több mi­nisztériumot és országos ha­táskörű szervet megszüntet­tek, helyettük a miniszterta­nács mellett működő taná­csokat hoztak létre. Megala­kították a gazdasági taná­csot, a szociális tanácsot, a tudományost, kulturális és ok­tatási tanácsot. E szervek a bolgár kormány meghatároz­ta körben és módon, állami irányítást gyakorolnak a mi­nisztériumok, a főhatóságok és a szervezetek felett, koor­dinálják tevékenységüket. Az újonnan megalakított taná­csok élén elnökök állnak, akiket a nemzetgyűlés vá­laszt meg. A három tanács Határidő előtti választáso­kért, s a két nagy osztrák párt legalább 8 éves kor­mánykoalíciójáért szállt sík­ra hétfőn Alois Mock, az Osztrák Néppárt (ÖVP) el­nöke. Mock, az 1970 óta el­lenzékben lévő nagy polgári párt vezetője már . nem elő­ször javasolta a kormányzó Osztrák Szocialista Pártnak Olasz-jugoszláv tárgyalások Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök kétnapos jugoszláviai baráti látogatá­sának befejeztével hétfőn hazautazott Dubrovnikből, ahol vendéglátójával, Rado­van Vlajkoviccsal, az ál­lamelnökség elnökével a két­oldalú kapcsolatok és a nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott meg­beszélést, s megismerkedett a város történelmi neveze­tességeivel. által kiadott határozatok ér­vénye azonos a miniszterta­nács által kiadott rendeletek hatályával. A bolgár nemzetgyűlés megszüntette az országos tervbizottságot, a tervezés állami bizottságát állami tervbizottsággá változtatta. Megszüntette az építési, te­rület-, településrendezési és építőművészeti minisztériu­mot, a külkereskedelmi mi­nisztériumot, az ellátási mi­nisztériumot, a közszükségleti cikkek termelésének és ke­reskedelmének minisztériu­mát, létrehozta a kereske­delmi minisztériumot a kül- és a belkereskedelem, vala­mint az anyagi források irá­nyítására. A minisztertanács­hoz csatolták az állami és népi ellenőrző bizottságot. A nemzetgyűlés előtt be­szédet mondott Todor Zsáv- kov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság ál­lamtanácsának elnöke. (SPÖ), hogy ossza meg az ÖVP-vel a hatalmat a há­ború utáni évek „nagykoa­líciójának” példájára. Az SPÖ azonban, amely 1983- ban a kicsiny liberális- „nemzeti” Osztrák Szabad­ságpárttal (FPÖ) alakított koalíciót, határozottan eluta­sítja mind az együttműkö­dést, mind a határidő (1987 tavasza) előtti választásokat. A videokazetta-kölcsönzés alapjainak megteremtéséről már korábban kellett volna a legkomolyabb formában beszélni — írta a hetente háromszor megjelenő Szov- jetszkaja Kultúra című lap­ban P. Boreckij, a moszkvai állami egyetem professzora. Mint emlékeztet, az utób­bi időben a sajtóban sok szó esett a videomagnóknak ter­melésükhöz képest nagy ke­resletéről, és gyenge minő­ségéről, a videokazetták iga- zolhatatlanul magas áráról, és a megvásárolható video­filmek szegényes választéká­ról. Miként lehetséges, hogy videoűzérek 5—10 fős cso­portja 415 kazettára való kü­lönböző programot tud rövid idő alatt forgalomba hozni, míg a központosított állami szolgáltatás fennállása egész ideje alatt 350-et produkált? — kérdezi a professzor. Ezt a számadatot ráadásul büsz­kén emlegették egy tévémű­sorban. Fokozatosan nő a video­magnók és a műsoros video­kazetták gyártása, egyre- másra nyílnak a különböző szovjet városokban a video­tékák, de ma még kevés van belőlük. Moszkvában is nyílt egy videoszalon — egyetlenegy, a hatalmas vá­rosban. Amíg a fogyasztók nem jutnak hozzá a szovjet vi­deofilmek valóban érdekes, és sokrétű választékához, ad­dig a nyugati videópiac ízlé­se és előítéletei fogják uralni a terepet — állapítja meg, s javasolja: a társadalmi-gaz­dasági fejlesztési tervekbe vegyék be: növeljék a video- magnetofonok és kazetták termelését, s javítsák minő­ségüket. il hibakusa halála Hetvennégy éves korában egy hirosimai kórházban a hét végén elhunyt Kikkava Kijosi, akit az Egyesült Államok­ban a Japánra ledobott amerikai atombomba „egyes szá­mú áldozatának” neveztek el. A bomba annak idején tes­tén mindörökre szörnyűséges nyomokat hagyott. 1947-ben Kikkava Kijosi volt az első életben maradt áldozat, aki az egész testét beborító égési sebesüléseket — az atomfegyver borzalmas pusztításaira való figyelmeztetésként — meg­mutatta az amerikai újságíróknak. Ekkor nevezték el a bomba „egyes számú áldozatának”. Valójában ő csak egyike volt azon japán százezreknek, akik egész életükben magukon viselték a Hirosima és Na- gaszaki elleni amerikai atomtámadások nyomait. Az úgy­nevezett hibakusáknak, az atombomba életben maradt ál­dozatainak száma meghaladta a háromszázezret. Négy évtizeden keresztül küzdött azért, hogy soha ne'is­métlődjön meg Hirosima és Nagaszaki. Hz osztrák ellenzék programja Normalizálódik a helyzet Ugandában

Next

/
Oldalképek
Tartalom