Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

1986. január 28. kedd o i\ci Felhívás a megye MSZBT-tagcsoportjaihoz A Békés megyei MSZBT-tagcsoportok számára 1986-ban vetélkedőt indítunk, a „Szovjet irodalom barátai” elneve­zéssel. Az egy évig tartó program célja: alkalmat biztosíta­ni a mai szovjet irodalom széles körű megismerésére, to­vább növelni a Szovjet Irodalom című folyóirat olvasóinak táborát, szovjet irodalmi estek rendezésével találkozási le­hetőséget teremteni a fordítókkal, irodalomtörténészekkel, a művek művészeti tolmácsaival. A vetélkedő tartalma: a versenyzőknek ismerni kell a Szovjet Irodalom című folyóirat 1986. évi számaiban megje­lent szépirodalmi alkotásokat (próza, líra). A verseny pon­tos anyagát a már megjelent számokból munkacsoport ál­lítja össze, és küldi el a benevező tagcsoportoknak megfe­lelő példányban. A vetélkedőbe benevezhet valamennyi tagcsoport 3 fős csapatokkal. Jelentkezési határidő: 1986. február 15. A versenyek időpontja: munkahelyi vetélkedők: október 15-től november 10-ig. Középdöntők (megfelelő számú je­lentkező esetén): november 22. Megyei döntő: november 29. A tagcsoportok önállóan rendezik meg a házi vetélkedő­ket, amelyre a meghirdetők forgatókönyvet biztosítanak. Amennyiben 6-nál kevesebb csapat jelentkezik, összevont elődöntőt szervezünk több tagcsoport részvételével. Az a tagcsoport, ahol 10-nél több csapat jelentkezik, két ver­seny rendezésére jogosult. Valamennyi első fordulóból egy- egy csapat juthat tovább. A tagcsoportok önálló estjeihez forgatókönyvet állítunk össze, amelyet áprilisban küldünk el a versenyanyaggal. Egy-egy település tagcsoportjai együttesen is szervezhetnek irodalmi esteket, író-olvasó találkozókat, ehhez kérjék a helyi könyvtárak segítségét. A Szovjet Irodalom című fo­lyóirat előfizethető bármely postahivatalnál. A jelentkezési lapokat az MSZMP Békés Megyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztályára kérjük elküldeni, Békéscsaba. Pf. 88. A verseny díjait a középdöntőkön és a döntőn a meghir­dető szervek biztosítják. A győztes csapatok szovjetunióbeli társasutazást és más értékes díjakat nyerhetnek. Valameny- nyi tagcsoportnak, versenyzőnek jó munkát és sikeres ver­senyzést kívánnak: a meghirdető szervek, az MSZBT orszá­gos elnöksége, a Lapkiadó Vállalat, a Szovjet Irodalom Szerkesztősége, a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa, a KISZ Békés Megyei Bizottsága, a Békés megyei könyvtárak, és a szervező munkát végző MSZBT megyei koordinációs munkabizottság. Ülésezett a megyei vadászszövetség intéző bizottsága II Vöröskereszt és a HNF együttműködése Az intéző bizottság teg­napi ülésén Csatári Béla el­nökletével megvitatták a békéscsabai Vöröslobogó Vadásztársaság tevékenysé­gét, amelyről Szabó Béla el­nök adott számot. A vitát követően az inté­ző bizottság egyetértett a beszámolóval. Megállapítot­ta, hogy a vadásztársaság nehéz adottságok között gaz­dálkodik, de ennek ellenére — a szilárd vezetésnek kö­szönhetően — a társaság kö­rében jó a társasági szel­lem és fegyelmezettség ural­kodik. A vadállomány ugyan folyamatosan csökken, de ennek elsősorban a mostoha élőhelyi feltétel az oka. A jelenlegi gazdálkodási szint tartásával vizsgálni kell an­nak a lehetőségét, hogy mi­ként növelhető elsősorban a fácánállomány a vadásztatás elősegítésére. Ezt követően az intéző bi­zottság saját évi munkaprog­ramját határozta meg. s vé­gül bejelentések tárgyalásá­val ért véget, az ülés Szarvason a Hazafias Nép­front városi elnökségének legutóbbi ülésén két fő na­pirendi témát tárgyaltak meg a résztvevők. Az egyik az újjáválasztott HNF-tes- tületek idei munkaprogram­jának ismertetése, illetve el­fogadása volt, a másik a városi Vöröskereszt munká­jára, valamint a népfronttal való együttműködésre vonat­kozott. Ez utóbbiról Frankó Pál, a vezetőség titkára tá­jékoztatta az elnökséget. Bevezetőjében megemlí­tette, hogy az önálló költ­ségvetéssel gazdálkodó, és éves munkaterv alapján te­vékenykedő városi vezető­ség működési területe Szarvasra és körzetére tér­ied ki. A 22 felnőtt vörös­keresztes alapszervezet kö­zül hat a lakóterületen, 10 a különböző munkahelyeken alakult meg. A városban le­vő 16 felnőtt alapszervezet­nek 1450, a két ifjúságinak pedig 145 tagja van. Az ak­tivisták feladatai közé tar­tozik a családok és egyének patronálása, gondozása, a véradás megszervezése, az elsősegélynyújtás és így to­vább. A szervezettséget tovább lehetne növelni oly módon, hogy még több intézmény­ben (például városi tanács, Haki, ÖKI stb.) megalakíta­nák a vöröskeresztes alap­szervezeteket. Biztató jelnek tekinthető: a kapcsolatokat már felvették ezen munka­helyek vezetőivel, akik az ilyen tömegszervezeti egysé­gek lértehozásához egyúttal segítséget ajánlottak fel. Nemcsak az aktivisták, ha­nem a vezetőségi tagok is társadalmi munkában látják el teendőiket, így többek között előadásokat, tanfo­lyamokat és egyéb rendez­vényeket szerveznek. A Vöröskereszt a nép­fronttal közösen hirdeti meg kezdettől fogva a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgal­mat. Mivel a cigány lako­sok körében merül fel sok kifogás a tisztasággal kap­csolatban, ezért ösztönző jelleggel 1984-ben ilyen ak­ció indult a részükre. Az 1—5. helyezettek ágyneműt és ruhát vehettek át juta­lomképpen. Ugyanis a „Tisz­ta udvar, rendes ház” címet közülük senki sem kaphat­ta meg, mert az ellenőrzés­ben érdekelt szervek szigo­rúan vették a közegészség- ügyi előírásokat, követelmé­nyeket. A két testület is azon van, hogy e társadal­mi réteget, is együtt lehes­sen majd értékelni a többi lakossal a jövőben. Sikeresnek mondható az együttműködés az egészsé­ges életmódra, a korszerű táplálkozásra való nevelés­ben. E vonatkozásban már jó néhány városi rendezvény volt az elmúlt 3 évben. Az egyéb összejövetelek látoga­tottságát illetően már nem ilyen rózsás a helyzet, ami­nek oka a szervezési mód­szerek hiányosságában ke­resendő. A Vöröskereszt városi ve­zetőségének titkára befeje­zésül az idei feladatokat is­mertette. E szerint a Köjász és az áfész közreműködésé­vel kóstolóval egybekötött ételbemutatót tartanak a ci­gánylakosság részére. A tisztasági és a virágos város mozgalom további szélesíté­sén kívül folytatódik a küz­delem a káros szenvedélyek visszaszorításáért. Ezzel függ össze az az elképzelés, hogy Szarvason alkoholelle­nes klubot hoznak létre, ám a működési feltételek meg­teremtéséhez vállalatok, üzemek segítsége is szüksé­ges. Orbán Béla, a HNF városi elnökhelyettese utalt arra, hogy a népfront körzeti bi­zottságai és a vöröskeresz­tes alapszervezetek számos területen együttműködhet­nek, s ebbe a munkába be lehetne vonni a nyugdíja­sokat is. Folytán János, a szlovák általános iskola igazgatója szintén a vörös­keresztes tevékenység társa­dalmasításának fontosságát hangsúlyozta hozzászólásá­ban. A lakosság tudatformá­lását előmozdíthatnák a filmvetítésekkel kiegészített ismeretterjesztő előadások. Az elnökség egyetértett az elhangzottakkal, és mivel nem új kezdeményezésről, hanem a Vöröskereszt, a HNF, s más szervek, testü­letek, gazdasági egységek még jobb, még összehangol­tabb munkálkodásáról van szó, a vezetőség által kitű­zött célok korántsem elérhe­tetlenek. Bukovinszky István Ami jó a városnak... Lesz tanulószoba Az, hogy valaki pénz nél­kül fog bele az építkezésbe, manapság cseppet sem ritka. Arról azonban eleddig még nem hallottam, hogy egy ki­vitelező anélkül kezdene el egy felújítást, hogy a gaz­dának egy vasa sincs. De haladjunk sorjában! 1955-ben a szeghalmi Pé­ter András Gimnázium és Szakközépiskola leánykollé­giuma a Kárász-kastélyba költözött. A múlt század hat­vanas éveiben épült eklek­tikus kastély a háború után alaposan megcsonkult, s a maradványban nem jutott hely tanulószobának. Két éve a helyi tanács a kollégiumnak ítélte a kas­tély melletti gazdasági épü­leteket. Ezeket gyorsan el­bontották, a romok eltakarí­tásában a diákok is segítet­tek. A kollégium és az is­kola agilis vezetősége a kas­tély megroggyant külön álló épületszárnyát szemelte ki tanulószobának. Az Országos Műemléki Felügyelőség 250 ezer forintot adott a felújí­tásra. Az összes költség vi­szont meghaladja a félmilli­ót, s a kollégiumnak nem volt pénze. Ekkor jött a Békés Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat szeghalmi leányvállala­ta. Mintha minderről nem is tudtak volna. Vezetőjük, Sándor Imre elkészítette a felújítás tervét, a vállalat pedig munkához látott. Mi­ért vágtak bele? Furcsa vá­lasz, pont azért, mert ed­dig még ilyet nem csináltak. Volt szabad kapacitásuk, rejtező és mindeddig kihasz­nálatlan szakmai tehetségük, s úgy gondolták, e munká­ból sokat tanulhatnak, amit majd másutt „bevethetnek” még, no és a felújítás a vá­rosiasodé város számára mindenképp jól jön. Hogy esetleg ráfizetnek? A lé­nyeg, hogy Szeghalom és a kollégium jól jár. (Semmi kétségünk, aki így gondol­kozik, az előbb-utóbb ugyan­csak jól jár, de mi lesz ve­le addig.) Az máris látható, hogy a leányvállalat tehetségesen tanulja a műemlék-felújítás míves feladatait. Ügyes ke­zekről tanúskodnak a hom­lokzati díszek, s az egyedi nyílászárók. A szeghalmiak­nak ezek után valószínűleg „meg se kottyan” néhány különleges formájú ajtó vagy ablak. Májusban már az új ta­nulószobát birtokba vehetik a „koleszosok”. Kívül látvá­nyos terasz, belül csigalép­cső teszi hangulatossá a műemlék jellegű épületet. Hogy a határidő ne módosul­jon, s a költségek minél ki­sebbek legyenek, a leány- vállalat dolgozói 100 ezer fo­rint értékben társadalmi munkát is vállaltak, de so­kat segítenek a kollégium dolgozói, később pedig di­ákjai. Negyedmillió még így is hiányzik. Vagy talán akad az ÁÉV-hez hasonló lelkes támogató? U. T. Fotó: Szőke Margit A megújulás útján a z év eleji ipari, kereskedelmi, valamint a mezőgazda- sági, élelmiszeripari aktíván a beszámolók elismerés­sel szóltak az ipari, a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetek, valamint társulásaik, közös vállalataik, álta­lában az ágazatok megyei együttműködésének 1985. évi ta­pasztalatairól, eredményeiről, gazdálkodásuk alakulásáról, jövedelemtermelő képességükről. Érthető az elismerés bár­melyik ágazat munkáját is vizsgáljuk. Az ipari szövetkezetek eredményei: termelésük, tervtelje­sítésük, munkájuk minőségének, gazdasági hatékonyságuk alakulásának gyökerei 1985-nél korábbra nyúlnak. Felzárkó­zásuk az országos követelményrendszerhez évekkel ezelőtt elkezdődött egy átgondolt, jól irányított megyei koncepció alapján, melyet a Kiszöv operatív és társadalmi vezetése fo­galmazott meg. Ma már az illetékesek úgy foglalják össze ennek a nem éppen könnyű időszaknak a lényegét, hogy ipari szövetkezeteink befogadták, magukévá tették, minden­napi munkájukban az általános gyakorlat szintjére emelték az innovációs tevékenységet. Szerencsére bőven szolgálhatunk példákkal annak illuszt­rálására, hogy Békés megye ipari szövetkezetei milyen ered­ménnyel lábaltak ki a gazdasági értelemben véve nehéz helyzetből. A legnagyobb nyereséggel gazdálkodó szövetke­zetek közé küzdötte magát a Gyulai Fa-, Fémbútoripari, az Endrődi Cipész és a szarvasi Szirén ISZ. Vagy: a népgazda­ság fizetőképességének javításához, növeléséhez, a tőkés és rubelelszámolású exporthoz kimagasló eredménnyel járult hozzá a szarvasi Szirén és a vas-, fémipari, az endrődi ci­pész, a gyulai szabók, a békéscsabai Rutex, a Csaba sző­nyegszövő, a gyulai fa-, fémbútoripari, az orosházi vas-mű­anyag-, a békéscsabai bútoripari és a mindvégig nehéz, szi­gorú közgazdasági környezetben dolgozó háziipari, népmű­vészeti szövetkezetek egész sora. A fogyasztási szövetkezetek 1985. évi munkája is megfe­lelő méltatást kapott. Az áfészek tevékenységére jellemző, hogy a megye kereskedelmi forgalmából ötven százalék fe­lett részesülnek olyan körülmények között, amikor a közsé­gek, falvak, kistelepülések, a szétszórt tanyavilágban élők napi és tartós cikkekkel való ellátásáról gondoskodnak. Ebben az ágazatban is lényegében a hatodik ötéves terv első évében kezdődött el, gyorsult fel a megújhodás folya­mata. Az eredmény: Békés megye fogyasztási szövetkezetei, aránylag rövid idő alatt, az országos ranglista utolsó har­madából az első harmad első felébe küzdötték magukat. Sőt, egyes területeken, mint a kisárutermelés szervezésében, az exportárualapok képzésében, nagyságrendjében országos első helyre kerültek. Voltak, akik ebben a nehéz időszakban lazítani szerették volna a szövetkezetek és a tagság közti kapcsolatot. Ügy állították be a szövetkezeti törekvéseket, mintha azok a tag­ság érdeke ellen irányultak volna. A mozgalom felvette a küzdelmet e téves nézetek ellen, hangsúlyozva: a tagság ér­deke megköveteli az eredményes, színvonalas gazdálkodást, áruellátást, kisárutermelés-szervezést és -értékesítést. A szövetkezetek tagsága azzal válaszolt ezekre a kihívá­sokra, hogy növelte soraiban a fiatalok számát, s a tisztújí­tások során a választott testületek munkájába minden ed­diginél több alkotóképes, tennikész tagot vont be. A tagság valamennyi szövetkezetben növelte részjegyeit, azok értékét. Ez az aktív társadalmi háttér a korábbinál jobb munkára kötelezi a megye fogyasztási szövetkezeteit, jelzi és mutat­ja az összefogáson alapuló eredményeket, ideértve a lakás-, garázs-, üdülő- és takarékszövetkezetek munkáját is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari aktíva a tsz-ek szá­mára az elért eredmények számbavétele mellett azért is volt jelentős, mert a további feladatokra progresszív irányt mur tatott. A hatodik ötéves terv végén összesített adatok az ágazat lendületes fejlődését tanúsítják, az egyre mostohább termelési és közgazdasági körülmények ellenére, összességé­ben a megye termelőszövetkezeteinek növekvő teljesítmé­nye, az országos átlagnál jobb eredménye, gazdálkodásuk színvonalának javulása figyelhető meg. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás kéz­zelfogható eredménye: a korábbi évek veszteségtömegének nagyarányú csökkenése. Ez az összeg tavaly még 200 millió volt, most alig 40 millió forint körül várható. Óriási munka van ebben, a szövetkezetek és a szövetség részéről, de jól tükrözi más szervek munkáját, működésük hatását is. Az aktíva mérleget vont a tekintetben is, hogy az arra il­letékes párt-, társadalmi és szövetkezeti szervek helyesen határozták meg a hatodik ötéves terv beruházási koncepció­ját. A szűkös fejlesztési források tekintélyes részét a megye a meliorációra fordította, melyhez igen jelentős állami támo­gatást is kapott. A beruházott területeken már most is szá­mottevő terméstöbblet figyelhető meg. A technológiai színvonal fejlesztésében a megye és a ter­melőszövetkezetek lemaradása, sajnos, növekedett, ugyanak­kor az energiaracionalizálás országos programjából Békés megye szövetkezetei jelentős részt vállaltak. A földgáz és a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában elért ered­mények mutatják, milyen sokoldalú és irányú munkával telt el a hatodik ötéves terv. A gazdálkodás szervezésével kapcsolatban kritikai meg­jegyzésként hangzott el a műtrágya-felhasználás alacsony színvonala. Csak kevés szövetkezet vállalta az ilyen irányú kockázatot, ám bevételeik bizonyítják: érdemes volt az át­lagosnál több műtrágyát vásárolni és felhasználni. n z elmondottakból következnek a hetedik ötéves terv idejére, közelebbről 1986-ra meghatározott feladatok. i Ezek közül legjelentősebb az 1,6 millió tonna gabona megtermelése, a gazdaság komplex fejlesztése, a hústerme­lési színvonal visszaállítása, a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése, a háztáji és a kisárutermelő gazda­ságok integrálásának hatékony folytatása. Mindezek a célok szorosan kapcsolódnak a népgazdaság helyzetének megszi­lárdításához, elválaszthatatlanok a gazdaság dinamikusabb növekedésétől, az életszínvonal tervezett javulásának eléré­sétől. Lényegében sorsunk alakulása, megyénk helyzetének javulása szorosan összefügg a gazdasági életben produkált eredményeinkkel. Éppen ezért célja, értelme van az általá­nos, folyamatos, igényes megújulásnak. Dupsi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom