Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
NÉPÚJSÁG 1986. január 2., csütörtök Kedves Olvasó! Tudjuk, hogy kockázatos vállalkozás a megszokott lapszerkezet megváltoztatása, mi most mégis erre készülünk. Az a felismerés késztet bennünket rá, hogy tapasztalataink szerint az utóbbi években növekedett az érdeklődés a bélés külpolitikai események, egyszersmind a magazinszerűen feldolgozott napi hírek iránt. Ezért kényszerülünk most búcsúztatni a több mint 8 évvel ezelőtt bevezetett, akkor időszerű és indokolt lapstruktúrát. Széles körű közvélemény-kutatás alapján mai lapszámunktól, kedves olvasó, a 3. oldalon megszokott híroldalt a hatodikon találja meg. Szeretnénk, ha az új helyén, új szerkesztésben és feldolgozásban összeállított híroldalunk megnyerné tetszését. Lapunk második oldalán színesebb, háttérinformációkban és képekben gazdagabb külpolitikai összeállítást, a 3. oldalon pedig a belpolitikai életről és a közéleti eseményekről készített írásokat olvashat a továbbiakban. Egyidejűleg változik a lapban néhány megszokott rovat helye is. Kedves Olvasó! Lehet, hogy most kissé idegenkedve fogadja a változásokat. Mégis arra kérjük, legyen bizalma hozzánk a továbbiakban is! Számítunk türelmére és segítőkészségére! Írja meg véleményét, küldje el jobbító javaslatait! Az újságot — ez változatlan célunk — önért, az olvasóért írjuk, szerkesztjük. Módosulnak a gazdasági munkaközösségekre vonatkozó jogszabályok Az Elnöki Tanács december 30-i döntése alapján január elsejétől módosulnak a Polgári Törvénykönyvnek a társaságokról szóló egyes rendelkezései. Az új jogszabályok fokozottan számolnak a kisvállalkozások kezdeményezésével, segítik a gazdasági és polgári jogi társaságok, valamint a gazdasági munkaközösségek tevékenységét, bővítik azok tulajdonszerzési lehetőségeit. A jövőben a gazdasági munkaközösségek, illetve más, közös név alatt működő társaságok számára lehetővé válik, hogy ingatlant és egyéb tulajdont szerezhessenek. A társaság fennállásáig azonban a tagok nem rendelkezhetnek önállóan tulajdonrészükkel; a közös tulajdont csak a társaság megszűnése után oszthatják fel. Jogaik hatékonyabb érvényesítése érdekében a társaságok — a közös név alatt 1— pert indíthatnak, illetve perelhetőek lesznek. Ezzel jelentősen egyszerűsödik a gazdasági munkaközösségek peres ügyeinek intézése. Újdonság, hogy többségi határozattal, írásbeli figyelmeztetés után lehetővé válik a társaság céljait veszélyeztető, illetve a szerződés- szegő tagok kizárása. így a jövőben személyi problémák miatt nem kell az egész társaságot feloszlatni. A kizárt tag a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, s ha a bíróság alaptalannak ítéli a társaság döntését, a kizárás érvényét veszti. A kizárt taggal kapcsolatos vagyoni kérdéseket a társaságok a gazdasági év végén rendezik. A vállalat, intézmény vezetője — amennyiben ez a munkahely érdekeivel ellentétben áll — továbbra is megtilthatja dolgozójának, hogy fenntartsa tagságát a gazdasági munkaközösségben. Az új rendelkezések értelmében a dolgozó ilyenkor köteles azonnali hatály- lyal felmondani gmk-tagsá- gát — ha ezt elmulasztja, a társaság kizárhatja őt soraiból —, így elkerülhető, hogy egyetlen ember miatt az egész társaságot megszüntessék. A rendelkezések a vállalati gazdasági munka- közösségek tevékenységét érintve leszögezik: a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozók, illetve azok a szövetkezeti tagok, akiknek foglalkoztatása szünetel, nem végezhetnek munkát a vgmk-ban. Számvetés Dobozon Doboz is megyénk azon települései közé tartozik, ahol a lakosság évről évre lelki- ismeretesen kiveszi részét a társadalmi munkákból. Ezek szervezését segíti a Hazafias Népfront helyi bizottsága, amelynek együttműködési megállapodása van a tanácscsal. Főként a kölcsönös és folyamatos tájékoztatás az alapja annak, hogy eredményes a közös célokra való mozgósítás. A nagyközség párt-, állami, társadalmi, gazdasági szerveinek vezetői minden hónapban megbeszélik a soron levő feladatokat, s a negyedévenként tartandó kibővített üléseken ott vannak a tömegszervezetek képviselői is. Ezekben a testületekben jó a nők és a fiatalok aránya. Például a tanácsi dolgozók több mint egyhar- mada a 35 éven aluli korosztályba tartozik. * * * A VI. ötéves terv legfőbb célkitűzéseiről, s ezek megvalósításáról. valamint az új tervidőszakról Szatmári János tanácselnököt kérdeztük meg. — Milyen fontosabb munkálatok folytak az elmúlt években? — Például az új egészség- ügyi központot 1983-ban kezdtük építeni, s 1984-ben fejeztük be. Kiadásaink fedezéséhez lakosságunk mintegy 550 ezer forinttal járult hozzá, amely az összköltség 10 százalékának felel meg. Ebben a Hunyadi téri létesítményben két körzeti orvosi, egy-egy fogorvosi, illetve gyermekorvosi rendelőt alakítottunk ki, s külön helyisége van az anya- és gyermekvédelemnek. Nagyon reméljük, hogy hamarosan gyermekorvosunk is lesz, aki nemcsak a nagyközség területén, hanem a szanazugi úttörőtáborban is rendelhet. A két orvosi és a négy pedagógusi szolgálati lakás ugyancsak a VI. ötéves tervidőszakban épült fel. A központi általános iskola felújításához 1985 tavaszán fogtunk hozzá. A födém- és tetőcserén kívül sok egyéb munkálatot gyorsan kellett elvégezni azért, hogy a tanítás szeptemberben megkezdődjön. Az oktatási intézmény tanárai és tanulói mellett jelentős társadalmi segítséget adott a Petőfi tsz, a harisnyagyár és a Béköt helyi üzeme, illetve telepe, s nem utolsósorban a költségvetési üzem. A nagyarányú felújítás költsége várhatóan eléri a 7,6 millió forintot. Központi támogatással készült el, több mint 23 millió forint értékben, Doboz teljes csapadékvíz-elvezető rendszere. Viszont a szennyvíz- hálózat kiépítése, amelyre egyre nagyobb szükség lenne, az ismert szűkös anyagi lehetőségek miatt ma még szóba sem jöhet. — Mihez ajánlottak még fel társadalmi segítséget? — Közös összefogással bővült az úthálózat a községben. Jól jött a megyei tanács útpályázatán nyert ősz- szeg. Manapság már ott tartunk, hogy a perifériákon levő utcák is szilárd burko- latúakról közelíthetők meg. Ezt a munkát tovább szeretnénk folytatni a jövőben. Jóllehet, járda még nincs mindenütt, de mégis büszkék vagyunk arra, hogy öt év alatt több mint 15 kilométernyit építettünk. A tanács adta az anyagot, a népfront pedig a szervezésben jeleskedett. Egyébként 1985-ben készültek el — szintén társadalmi munkában — a gyalogjárók, a Kodály Zoltán és a Kun Béla utcában, ahol zömmel cigány lakosok élnek. — Hogyan alakult a lélek- szám, és milyenek a munka- és életkörülmények itt Dobozon? — Nem sokkal vagyunk kevesebben, mint öt évvel ezelőtt. Vagyis 4800 körül van a település népességszáma. Az elvándorlás már nem jellemző községünkre. Ám egy-két éve azt tapasztaljuk, hogy kétszer annyian halnak meg, mint amennyien születnek. A cigányok száma meghaladja a négyszázat, s 20 százalék fölött van az idős korú lakosság aránya. Több hátrányát lehet érezni annak is, hogy elég magas — mintegy 1300 ember — az ingázók száma. Sokan Békéscsabára és Gyulára járnak dolgozni, pedig a helyi üzemek is tudnák ‘őket foglalkoztatni. De igaz az is, hogy ugyanazért a munkáért nálunk kevesebbet fizetnek, mint a nagyvárosokban levő üzemekben. Elfogadható színvonalú a közlekedés, bár reggel és délután a buszok elég zsúfoltak. Ami az élet- körülményeket illeti, a VI. ötéves tervidőszakban zömmel árvizes kölcsönből, mintegy 300 lakás épült a faluban. Ma viszont az a jellemző, hogy a fiatalok a tanács révén vásárolnak meg régi házakat: csaknem negyvenen éltek ezzel a lehetőséggel 1985-ben. Alapvető élelmiszerekből általában elfogadható az ellátás, de a különböző húskészítményekből, pontosabban a töltelékárukból több is elkelne. Közepesnek mondható a szolgáltatás, ámbár a kisiparosok száma meghaladja a hatvanat. Hiányszakmának számít a háztartásigép-javí- tó, a cipész és az órás is. Jó dolognak tartjuk, hogy a tsz a háztájit felkarolta, s ezáltal fellendült a zöldségtermesztés lakosságunk körében. A fóliázás viszont még nem olyan gyakori. — Milyen elképzeléseket tartalmaz a VII. ötéves terv? — Elöljáróban hadd szóljak arról, hogy a település- fejlesztési hozzájárulásra 600 forintot szavazott meg a lakosság 90 százaléka. A Kossuth téren egy 40 személyes öregek napközi otthonát, valamint egy 300 adagos napközis konyhát szeretnénk létesíteni. Bizton számítunk az állampolgárok és a termelő üzemek közreműködésére, akik, illetve amelyek már eddig is szinte az első hívó szóra felajánlották segítségüket. Elképzeléseink között szerepel az 1974-ben létesített művelődési ház felújítása is. Itt az a legnagyobb baj, hogy a tetőszerkezet beázik. A regionális vízműrendszerbe Dobozt 1986-ban kapcsolják be. Elkészült a gázprogram tanulmányterve, és a tanács 5 millió forintot irányzott elő a gerincvezetékek lefektetésére és egyéb berendezések felszerelésére. Jó lenne, ha a kivitelezés, a szükséges engedélyezés, és az egyéb munkálatok elvégzése után elkezdődhetne. Kép. szöveg: Bukovinszky István A felújított általános iskola épülete ~7 M ár napok óta a disznóvágás lázában égett a sarkadi Juhász Károly és családja. Beszerezték az ilyenkor szükséges fűszereket, sózott belet. A család két gyermeke, az óvodáskorú Vera és a már általános iskolás Krisztián egyre többször kérdezte: hányat alszunk még a disznóvágásig? A decemberi, viszonylag enyhe szombaton került sor a nagy eseményre. Pirkadat után sorra érkeztek a böllé- rek, az após, Gáspár Lajos és felesége, valamint a gazda édesapja, Juhász Imre. Az ólban az éjjel nyugodtan aludt a 120 kiló súlyú röfi, nem tudta, hogy végzetes „merénylet” készül ellene. Az erős böllérpálinka elfogyasztása után fél 8 tájban indultak az ólba a férfiak. Megragadták a derék jószág fülét, farkát, s kihúzták az ólból. Mindez nem ment könnyen, hiszen a gazda, Juhász Károly a nagy birkózásban még el is csúszott a sárban. Aztán hirtelen felpattant és már gerincen is volt a hízó. Gáspár Lajos jól irányzott szúrása után hamarosan megszűnt az állat visítása. A gyors perzselést és mosást követően egy jó óra múlva már felhasítva, darabokban várt további sorsára a hízó. A gyerekek nagy élvezettel figyelték a fejleményeket. Krisztián szorgalmasan hordta a vizet az állat mosásához. Közben a konyhában az asszonyok elkészítették a finom reggelit. A hagymás vér ínycsiklandozó illata becsalogatta a bölléreket az asztalhoz. Kint az üstben már javában forrt a belsőség, Juhász Imre értő irányítása mellett. A reggeli elfogyasztása után beindult a nagyüzem. Vágták és darálták a kolbásznak való húst a nagy teknőbe. A mintegy 25—30 kiló nyers húsba sorra tették a fűszereket. Előkerült az üvegből a jó minőségű piros házipaprika, a hagyma, a só. Ezután a böllérek feltűrték az ing ujját és határozott mozdulatokkal keverték össze a húst és a belevalót. Rövid ideig állni, pihenni hagyták a bekevert húst, majd felszerelték a töltőgépet, s a korábban vásárolt sózott bélbe töltötték. Vidáman, jó ütemben haladt a munka, a hangulatot csak emelte az el-elfogyasztott egy-egy pohár kisüsti. — Mindig legalább ekkora hízó jusson az asztalra, fiam — mondta Juhász Imre. — Csak legyen elegendő takarmány, akkor szépen meghízik itthon egy-két jószág. Az idén is kettőt neveltünk fel — vette át a szót Juhász Károly, s közben gyorsan tekerte a töltőgépet. Fél tizenegyet mutatott a nagyóra, mire befejezték a kolbászkészítést. Ezután a hurkának való belsőségek darálásába kezdtek. Juhá- széknál régi hagyomány, hogy disznóvágáskor háromféle hurkát készítenek. A család tagjai nagyon szeretik a májas, a véres és a tüdős hurkát. A fűszerek és a hozzávalók bekeverése után szintén a korábban vásárolt bélbe töltötték a különböző hurkaféleségeket. A konyhában sürgölődő anyós, Gáspár Lajosné az ebédet készítette. ,— Ilyenkor általában toros- káposztaleves kerül az asztalra, mellé hurkát és kolbászt készítünk ebédre — mondta, s közben fakanállal megkeverte a gőzölgő káposztát. Már közeledett a harangszó ideje, amikor a böllérek hozzáfogtak a sonka, a szalonna és a hús sózásához. Kint az üstben eközben már sült a zsírnak való. Jó fél óra elteltével, , negyed egy tájban kissé fáradtan, de elégedetten ültek le a böllérek. — Hát, ez is megvan, és még sincs este — mondta nevetve Gáspár Lajos, majd így folytatta: — Most már az asszonyokon a sor, előállhatnak a jó ebéddel. Néhány perc múlva az asztalra került a.z orrcsiklandozó illatú toros-káposz- taleves. Időközben megsült a hurka és a kolbász is. Elsőként a böllérek minősítették saját készítményeiket. — Benne van ebben a kolbászban minden — állapította meg Juhász Imre, s közben újabb darabot tört a még meleg kolbászból. Az ebéd után az asztalra került a Kőbányai világos is. A zsíros falatok elfogyasztása után jólesett a folyékony kenyér. Ä férfiak a sör mellett még hosszasan beszélgettek, a nők elmosogattak, a gyerekek önfeledten játszottak a nagyszobában. A régi időket idézte Sarkadon ez a decemberi disznóvágás. Verasztó Lajos Bontás közben Rotyog az üstben a belsőség Kolbászkígyó Fotó: Fazekas László r Disznóvágás Sarkadon
