Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám

NÉPÚJSÁG 1986. január 25„ szombat Tűzoltó nem lesz, de katona... Kezdjük egy felsorolással: Eger. Nyíregyháza, Tata, Győr, Szeged, Balassagyar­mat, Zalaegerszeg, Pécs és Székesfehérvár. És folytas­suk egy kérdéssel: mi köti össze ezeket az ország leg­különbözőbb pontjain fekvő városokat? Mivel nem aka­rok visszaélni az olvasók tü­relmével. máris elárulom — katonai kollégiumok fogad­ják a tizenéves fiúkat. Katonai kollégium. Bár a pontos elnevezésük „középis­kolai honvédkollégium”, mégis az előbbi fogalom ra­gadt meg a köztudatban az elmúlt 10 év alatt. S miért pont 10 év? Akkor nyitotta meg kapuját az első ilyen intézmény Egerben. Ami vi­szont számunkra, itt a Ti­sza partján sokkal fontosabb — immár a harmadik évfo­lyam tanult a szegediben. A név tehát ismert. A kol­légiumok létrehozásának cél­ja is egyértelmű: segítséget nyújtani a hivatásos tiszt­utánpótláshoz. De vajon há­nyán tudják, milyen képzés folyik a falakon belül? Gon­dolom, nem sokan. Épp ezért kértem a legilletékesebbet. Gazsi György őrnagyot, a szegedi kollégium igazgató­ját — mutassa be az intéz­ményt. — Mivel a Honvédelmi Minisztérium épp a közel­múltban adta ki az idei fel­vételi feltételeit tartalmazó pályázatot, kezdjük az in­dulással. Várunk minden olyan Csóngrád. Bács-Kis- kun, Békés megyében élő fiút, aki általános iskoláit legalább jó eredménnyel vé­gezte, s vonzódik a katonai pálya, a tiszti hivatás iránt. A felvételi elbeszélgetés és az egészségügyi vizsgálat után — ez egyébként feb­ruárban, vagy márciusban várható — minden felvett hallgatónkkal és szüleivel szerződést kötünk. Ebben növendékünk kötelezettséget vállal arra, hogy a középis­kola sikeres befejezése után tanulmányait katonai főis­kolán folytatja (felvételiznie nem kell!), majd ezt köve­tően hivatásos tisztként tel­jesít szolgálatot. Arra is le­hetőség nyílik, hogy a leg­jobbak honvédségi ösztöndí­jasként egyetemre, illetve külföldi katonai akadémiára kerüljenek. — Ez a távolabbi jövő. De mit várhat addig a kollé­gium növendéke? — Ami a legfontosabb: három szegedi középiskola — a Déri Miksa gépipari, a Rózsa Ferenc gépjárműtech­nikai és a Vedres István Építőipari Szakközépiskola — közül választhatja ki, hol kíván tanulni. A délelőttjük így nem különbözik egy „ci­vil” középiskolásétól. Dél­után már a kollégium peda­gógusai segítik felkészülésü­ket. Az általános középisko­lai tantárgyak mellett ilyen­kor nagy hangsúlyt fekte­tünk a honvédelmi, világné­zeti. politikai nevelésre, a fizikai állóképesség növelé­sére. Bár a mi kollégiumunk mindössze hároméves, máris minden feltétel adott a szakköri munkához is. míg kondicionáló, termünkben erősödhetnek is a fiúk. A könyvtár, a vetítőterem ta­nulási lehetőséget, kikapcso­lódást kínál diákjainknak. — Ügy tudom, mindezt in­gyen. — Valóban, a nálunk töl­tött négy év alatt a szó leg­teljesebb értelmében ingye­A tanulóban nes a tanulás, az elhelyezés, az étkezés, az egészségügyi ellátás. Emellett a kollégium vásárolja meg diákjainak a ruhákat, a tanszereket is, s a tanulmányi pótlék mellett zsebpénzt is kapnak a nö­vendékek. Természetesen mi fizetjük a szünidőkre beter­vezett országjáró kirándulá­sokat, a hétvégi túrákat. — Ez nem kis befektetés. — De megéri. Tanulóink jó eredménnyel fejezték be az első, illetve második osz­tályt iskoláinkban, s úgy ér­zem. máris sikerült bekap­csolódniuk a város középis­kolásainak közös életébe. In­tézményünket két év után tüntették ki kollégiumi cím­mel, a KISZ-eseink máris kiérdemelték a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet zász­laját. Ha nagy hagyományokról még nem is, de eredmények­ről már írhattunk. S mivel korábban már szó volt a most megjelent pályázati fel­hívásról, idézzünk ebből is: „A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, hi­vatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság és alkati rátermettség, az előírt tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történe­lem, matematika, fizika és orosz nyelv) osztályzatait fi­gyelembe véve legalább jó tanulmányi eredmény el­érése ... A jelentkezés rendje: a pályázók a jelentkezési la­pot iskolájuk igazgatójától szerezhetik be. és kitöltés után azokat az iskola a me­1 ________1LV ' A z igazgató gyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi parancsnokságon adja le. A pályázók egyide­jűleg más középfokú oktatá­si intézménybe is jelentkez­hetnek ... A felvétel rendje: a pályá­zók a Magyar Néphadsereg Veszprémi Sorozó Központ­jában február hónapban kez­dődő felvételi vizsgán vesz­nek részt. Ez egészségi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokból, fizikai ké­pességvizsgálatból. valamint bizottsági beszélgetésből áll. Pályázati határidő: a jelent­kezési okmányoknak 1986. január 31-ig kell beérkezni­ük.” Végül még csak annyit: akiket e téma még részlete­sebben érdekel, telefonon ér­deklődhetnek (62. 10-081), il­letve levélben kereshetik meg a kollégium igazgató­ját vagy helyettesét (MN 4. Középiskolai Honvédkollé­gium, Szeged 6701. Pf. 381.). Bátyi Zoltán Szakköri munka Fotó: Schmidt Andrea Paneles családi házak Megjelent az Ipari Szemle új száma Tízezer lakást épít ház­gyári paneles technológiá­val a hetedik ötéves terv időszakában a Hajdú Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat. Az új hőtechnikai szabványnak megfelelően átalakított panelekből több mint hétezer lakás Debre­cenben, a többi Hajdúszo­boszlón, Nyíregyházán, Szol­nokon, illetve a fővárosban épül fel. Az ötéves ciklus első esz­tendejében 2700 lakás ele­meit készítik el a debreceni házgyárban. Ebből hétszáz lakást Nyíregyházán, három­százat Szolnokon, hatvanat Budapesten építenek fel, a többit pedig Hajdú-Bihar- ban. Jó ütemben halad, s jövőre befejeződik Debrecen legújabb lakótelepének, a 7500 lakásos Tócoskertnek az építése. Az idei esztendő első negyedében háromszáz lakásba költözhetnek be a városnak ebben a negyedé­ben. A Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat a pane­les technológia korszerűbb alkalmazására családi sor­házakat is kifejlesztett. Ed­dig a debreceni Vezér ut­cai kísérleti lakótelepen há­romszáz ilyen jellegű, két­szintes, többségében gará- zsos lakást értékesített a vállalat, s ebben az évben is száz lakás épül ugyanott- A Debreceni Városi Tanáccsal és az Országos Takarékpénz­tár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságával együttmű­ködve a Tócó-csatorna völ­gyében megkezdődött egy háromezer lakásos új lakó­negyed építésének előkészí­tése. A legmagasabb épüle­tek három. négyszintesek lesznek, a legtöbb lakás azonban a paneles kétszin­tes családi házak továbbfej­lesztett változatából készül. A Tócó-völgyének beépítése jövőre megkezdődik. A hosszú távú erőműfej­lesztési programmal foglal­kozik a többi között az Ipa­ri Szemle, az Ipari Minisz­térium tájékoztató folyóira­tának egyik tanulmánya. Az írás szerzője prognózist ad a népgazdaság várható hosszú távú villamosener- gia-szükségletéről, s vázol­ja, hogy mikor, hol, milyen típusú erőműveket volna célszerű építeni, hogy hi­ánytalanul kielégíthessük az ország igényeit. Egy másik írás, amelynek „A fogyasztási cikkek mi­nősége” a címe, szemléletes, meggyőző adatokkal mutat rá arra a dilemmára, hogy miközben a magyar ipari vezetők többsége szerint a hazai ipari termékek na­gyobb része jó vagy kiváló minőségű, a világpiac érték­ítélete szerint e gyártmá­nyok zöme csak a közepes vagy megfelelő színvonalat ér el­„Az önkormányzattal ren­delkező vállalatok törvé­nyességi felügyelete” című tanulmányból képet kapunk arról, mit értsünk napjaink­ban, a vállalati önállóság kibontakozásának korában a törvényességi felügyelet fo­galmán, miképp gyakorolják ezt a hétköznapi életben. Tanulmányt olvashatunk még az 1986—1990. évi nem­zetközi tervkoordináció helyzetéről, és további ten­nivalóiról, a Magyar Keres­kedelmi Kamara feladatai­ról, az Ipari Minisztérium és a Kisiparosok Országos Szervezete közötti együtt­működésről, a hetedig öt­éves terv országos középtá­vú kutatási, fejlesztési ter­vének programjáról és sok másról. M. L. II beszámoló párttaggyűlések tapasztalatai írta: dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára a pártszervezetek életében minden év végén visszaté­rő feladat a végzett munka számbavétele: az ered­mények és a hiányosságok összegzése, elemzése a to­vábbi tennivalók meghatározása. Ez a munka jó lehetősé­get ad arra, hogy a párt alapszervezetei megvizsgálják: irányító, szervező, mozgósító tevékenységük milyen haté­konyan segítette elő működési területük fejlődését, hatá­rozataikat, állásfoglalásaikat sikerült-e végrehajtani, illetve végrehajtatni. Az 1985. évi beszámoló taggyűlések megyénkben betöltöt­ték alapvető funkcióikat. A párt tagjai nagy felelősséggel, aktívan vettek részt ebben a munkában. A taggyűléseken csaknem minden ötödik párttag kifejtette véleményét az alapszervezet, a vezetőség munkájáról és hasznosítható ja­vaslatokkal járult hozzá az 1986-os feladatok kidolgozá­sához. A megyei párt-végrehajtóbizottság elismeréssel állapítot­ta meg, hogy a megye párttagságának többsége fegyelme­zett és példamutató a munkahelyi feladatok elvégzésében, a párttagsággal szemben támasztott követelmények telje­sítésében, és magánéletében is. A pártmegbízatásokat be­csülettel teljesítik, növekvő mértékben és színvonalon kép­viselik a párt politikáját, mozgósítanak annak végrehaj­tására. A vezetőség és a párttagok között folytatott egyéni be­szélgetések légköre nyílt, és őszinte volt, ezeken a munka­hely, az alapszervezet eredményeiről, gondjairól cseréltek véleményt. Lehetőség nyílt arra is, hogy az egyes párttagok munkájával, magatartásával, egyéni gondjaival is foglal­kozzanak, s ez hozzájárult a párt iránti bizalom, érzelmi kötődés erősítéséhez. A beszélgetéseket követő pártcsoport- gyűléseken a tapasztalatok összegzésén túlmenően a kisebb munkahelyi, lakóterületi, illetve kommunista kollektíva te­vékenységének értékelésére is sor került. A taggyűlésekre készített beszámolók így valójában több ember munkájá­val, a párttagok többségének bevonásával készültek, s reá­lisan tükrözték az éves munkát. Előfordult azonban, hogy a beszámolók készítői a problémák lekerekítésére törekedve olyan előterjesztést készítettek, amely nemigen késztette a jelenlevőket vitára. Általában bebizonyosodott, hogy a párttagság a korábbinál is igényesebb a beszámolók tar­talmával szemben. A beszámoló taggyűlések munkajellegűek voltak, több­ségükben mentesek mindenfajta szükségtelen formaságtól. Jobban érvényesült az a törekvés, hogy a taggyűlés az érdemi politizálás, a vélemények és érdekek ütköztetésének . színterévé váljon. A párttagok többsége nemcsak hogy nem igényli, hanem határozottan ellenzi a formális hoz­zászólásokat. A felsőbb pártszervek és más meghívottak is bekapcsolódtak a vitába, elemezték, értékelték hz alapszer­vezet munkáját, a gazdasági vezetéssel, tömegszervezetek­kel és tömegmozgalmakkal való kapcsolatát. A hozzászó­lásokat a kritikus hangvétel, a problémák megoldásának keresése jellemezte. A beszámolók és a taggyűléseken le­folytatott viták egyértelműen azt bizonyítják, hogy a párt­tagság kész kiállni a párt politikai célkitűzései mellett, dolgozni azok megvalósításáért. A felszólalók többsége a gazdasági élet kérdéseivel, a szociálpolitikával és a párt belső életével foglalkozott. A párttagok a gazdaságpolitikai, és az életszínvonallal kap­csolatos célokat összességében reálisnak tartják, de hang­súlyozták, hogy ezek csak a korábbinál nagyobb erőfeszí­tésekkel, esetenként áldozatok vállalásával, fegyelmezet­tebb, hatékonyabb és eredményesebb munkával valósít­hatók meg. Helyenként türelmetlenül bírálták a munkahelyi fegyelmezetlenségeket, a nem megfelelő munkaszervezést. Elmondták, hogy megértik a gazdasági szabályozók szigo­rítását, de félő, hogy a fejlesztési lehetőségek csökkenése a műszaki-technikai fejlődés gátjává válik. Felelősen szóltak a kisfizetésűek és az alacsony nyugdí­jasok, a pályakezdő fiatalok megélhetési gondjairól, elis­merve a kormányzat és a munkahelyek erőfeszítéseit az ér­dekükben tett intézkedésekről. Szóvá tették, hogy a sza­badáras termékek áremelését az emberek csak akkor tud­ják meg, amikor vásárolnak. Kritikával illették az elmúlt időszakban megyénkben is tapasztalható szénhiány okozta feszültségeket, az elosztás fonákságait. A településfejleszté­si hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos vélemények azt tükrözik, hogy ezt a feladatot ott oldották meg sikeresen, ahol az előkészítés nagyfokú politikai érzékenységgel, a la­kosság helyzetének és törekvéseinek széles körű figyelem- bevételével történt meg. Kritikusan szóltak a pártéletben tapasztalható egyes ne­gatív jelenségekről. Élesen vetették fel az alapszervezeti rendezvényekről való távolmaradás növekedését és hang­súlyozták, hogy ez a pártfégyelem lazulását jelzi. A tag­gyűlésekről távolmaradók kivonják magukat a döntések előkészítéséből, s ez a végrehajtásra való mozgósításban, magában a végrehajtásban is káros következményekkel jár. S bár a tagság aktivitását nem kizárólag és nem első­sorban a hozzászólások számával kell mérni, arra feltétle­nül szükség van, hogy a párttagok érdemi véleményt nyil­vánítsanak a napirenden szereplő kérdésekről. Általános igényként jelentkezett a pártmunka nyitottságának erősí­tése. a pártonkívüliekkel való kapcsolat szélesítése. A beszámoló taggyűlések időszaka lezárult, pártszerve­zeteink előtt most az 1986. évi feladatok részletes kidolgozása és egyúttal végrehajtásának megkezdése áll. Mindannyiunk előrehaladása szempontjából kulcskér­dés, hogy a pártszervezetek fejlesszék tovább, tegyék még hatékonyabbá gazdasági irányító tevékenységüket. A konk­rét, kollektív és egyéni felelősségre építő feladatok kidol­gozását elősegítik a közelmúltban megtartott gazdaságpoli­tikai aktívaértekezletek és a közeljövőben sorra kerülő pártnapok. Folyamatos feladat továbbra is, a XIII. kong­resszus határozatainak érdemi feldolgozása, s ez alapján a politikai, ideológiai és cselekvési egység erősítése. Amint egész társadalmunkban, úgy a pártszervezetekben is a cé­lok egységes értelmezését a széles körű mozgósításnak, a hatékony cselekvésnek kell követnie. _____________________________________ '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom