Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
NÉPÚJSÁG 1986, január 18.. szombat Helységneveink nyomában Békésszentandrás Vértesi Mihály községi bírónak 1960-ban állítottak emlékművet. Az 1735. évi békésszentandrási paraszt- felkelés vezére volt A települést temploma védőszentjéről, Szent Andrásról nevezték el. A Békés előtag a vármegyéhez, illetve a megyéhez tartozásra utal. A korábban Szent-András néven emlegetett település igen régi helység, mert már 1536-ban említést tett róla Oláh Miklós a Hungáriában. A múlt század közepén, 1851-ben 4152 lakosa vol, zömük földművelésből élt. A falu akkori természeti-környezeti adottságait jól jellemzik Fényes Elek geográfiai szótárának alábbi sorai: „A föld tulajdonságára nézve, fekete, porhanyós agyag, melly minden trágyázás, ugar nélkül is bőven terem, csupán egy feltúrásra (mert csak egyszer szántanak, s akkor is rosszul). A búza különösen aczélos, sikeres, s azért a pesti zsemlyesütőktől nagyon becsültetik. Bora kedves ízű; szőlős- kertjeikben sok megygy, cseresznye, alma, szilva terem, de fanemesítéssel nem sokat bajlódnak. A Körösben rákot sokat fognak, de halat kevesebbet.” Békésszentandrást 1891- ben 6735-en lakták, s az akkori lexikonok már takarék- pénztárról, különböző társulatokról, postahivatalról és postatakarék-pénztárról is említést tettek. (A település lélekszáma 1984. január 1- én 4264 volt.) Itt született Berger Aladár, a munkásmozgalom mártírja, és Pólya Jakab múlt századi közgazdasági író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Hazai tájakon Sopronhorpács nevezetességei A Soprontól 31 kilométerre fekvő Sopronhorpács két híressége a Szent Péter és Pál templom, valamint a Széchényi kúria. A horpácsi nemzetiségi templom a 12. század végén épült; a páratlan szép díszkapu 1230 körül. Az 1241-es tatárjárás idején megrongálódott, majd gótikus stílusú részletekkel építették újjá. Kőszeg ostromakor (1532) a portyázó török hadak Hor- pácsot is dúlták, a templom is erősen megsérült, beszakadták a boltozatai. 1714.-ben kezdtek hozzá a tönkrement templom újjáépítéséhez. A munka az 1740-es években fejeződött be, ekkor építették a templom barokk tornyát, és elkészítették a mai boltozatokat. A horpácsi templomot az Országos Műemléki Felügyelőség soproni építésvezetősége 1957—1960 között restaurálta. Meghagyták a barokk tornyot, de ahol lehetett, a barokk köntös alól kibontották a román és a gótikus részleteket. A templom belseje a román, a gótikus és a barokk építészet jó összhangjával tűnik ki. Különösen szépek a gazdag faragású román oszlopfők. Feltárták a templom körüli temetőt is, ide a középkortól a 18. századig temetkeztek. A kőtárban a restaurálás során előkerült, de a templomba vissza nem építettt faragványokat tekinthetik meg a látogatók. A templom melletti kis tér neve Szent László kert, Szent László királyunk — a „Lovagkirály" — 1927-ben készült szobrával. A horpácsi Széchényi kastélyt 1771-ben kezdték építeni. Mai egyemeletes, késő barokk formáját gróf Széchényi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója adta meg 1800—1801-ben. 1857-ben lebontották a korábbi, úgynevezett „kiskastélyt”, 1864—72 között pedig az egészet átalakították. A Széchényi kúria a második világháború során megrongálódott, helyreállítása után a A sopronhorpácsi Szt. Péter és Pál templom belseje Növénynemesítési Kutatóintézet kapott benne helyet. A kastély későbbi gazdái, Széchényi Lajos és fia, Imre nagy zenebarátok voltak, több neves zeneművészt láttak vendégül. Horpácson Liszt Ferenc 1872-ben és 1874- ben több hetet töltött. 1874-es látogatásakor Lenbech német arcképvestő lerajzolta Lisztet horpácsi társaságában. II. Vilmos német császár is járt a horp4csi kastélyban 1893-ban, s elküldte a látogatás emlékére saját márvány képmását — Begas szobrász alkotását. A kastélyt egy 24 holdas kert veszi körül. Ez a 18. században telepített angolkert ma természetvédelmi terület. B. J. Tábla a tanácsházán 187? 1893 IRÁNYI DANIÉI 1945 Ha nézelődni megáll valaki a békési tanácsház előtt, három emléktáblát figyelhet meg. Az egyik az 1848—49- es szabadságharcban, a másik a Tanácsköztársaságban részt vettek emlékét örökíti meg, a harmadik időben a kettő közé esik, és így szól: „1872—1893. Békés ország- gyűlési képviselője Irányi Dániel, a márciusi ifjak egyike, a Kossuth párt titkára. 1945.” Hogy a dátumokkal ki téved, a békésiek, vagy az Üj Magyar Lexikon, amely a halálozási évet 1892-ben jelöli meg, az még eldöntendő. E mostani írás célja: a régi újságcikkek nyomán feleleveníteni, miként ünnepelte meg a város nevezetes képviselőjének tízéves jubileumát. De előbb nézzük meg, KI IS VOLT IRÄNYI DÁNIEL? Az 1822-ben született politikus és publicista az 1840- es években az Ellenzéki Kör választmányi tagja, az 1848- as márciusi ifjak egyike, a Batthyány-kormány igazságügyi minisztériumának titkára és Pest országgyűlési képviselője. A szabadság- harc idején előbb Sáros megye, majd az északkeleti területen harcoló hadsereg, később Buda és Pest kormány- biztosa, és a forradalmi törvényszék tagja volt. A bukás után Párizsba emigrált, itthon halálra ítélték. A kiegyezés után tért haza, az országgyűlési szélsőbalhoz tartozott, majd a Függetlenségi Párt egyik vezére lett. Harcolt az Ausztriával közös ügyek ellen és a polgári szabadság- jogokért. BÉKÉSRŐL A BÉKÉSBEN J' A lap 1882. június 26-i számában (Jázon) adja hírül, hogy a békési függetlenségi párt helyi elnöke, Vincze Sándor, a 11-én tartott pártértekezleten „méltó szavakkal ecsetelte szeretve tisztelt képviselőnk,' Irányi Dániel úr érdemeit, és felhívd nyilatkozatra a jelenvoltakat: a 10 éves évforduló ünneplése tervét pártolják-e?” A javaslatot egyhangúlag elfogadták, mindjárt 50 tagú bizottságot választottak, amelyet — mai szóval — szakosítottak is nyomban. A gyűjtés, a fogadtatás, az ebéd és bálrendezés, valamint az album elkészíttetése céljából. Tíz nap múlva készen állt a végleges program. „Július 1-én ünnepélyes — lovasokból és fogatokból álló — menet indul M.-berénybe az érkező képviselő úr fogadására és haza kísérésére. Este a templomtéren zene le- end, vasárnap reggel körmenet zenével, délelőtt beszámoló beszéd, ennek végeztével a díszalbum átnyújtása, díszebéd, délután ünnepélyesség a vásártéren, este báj 2 helyiségben.” Az albumot Pesten csináltatták „Morzsányi J. jóhírű díszművésznél”, fehér bőrből készült, barokk stílusban. „Az előboríték oldalon I. D. monogram látható kék-fekete színben, fényes, domború paizsszerű fémlapon, tűz zo- máncz munkával, a hátulsó oldalon — szintén hatásos, s festői kiállításban — Békés város czímere látható: a csillagos zászlót kopján tartó pánezélos kar.” FOGADTATÁS, TÉRZENE, TŰZIJÁTÉK Július elseje szombatra esett, s reggel korán „mozsárlövések” jelezték a kétnapos ünnepség kezdetét. A 48 lovas legényből — „mind fehér gatyában, lobogós ingben, még az úri fiatalemberek is” — álló bandérium és a fogatok a vásártéren gyülekeztek. Innen indultak hosszú kocsisorral a lovasok után, a mezőberényi állomásra, ahol az „indulóháznál” zeneszóval várták a vonat érkezését. Majd mikor az befutott, a nagy számú közönség — a helybeli hölgyek is. akik közül ketten csokrot adtak át — dörgő éljenzéssel fogadta Irányi Dánielt. Üdvözlések, rövid ebéd és indulás Békésre. Elöl a bandérium, utána a város négyes fogatán a képviselő a bíróval, majd a hatalmas kocsisor, melyből a herényiek a határukig kísérték a menetet. A többiek a szőlőskerteken keresztül, ezrek sorfala és éljenzésén át, a fellobogózott házak közt vonultak be a városházára. Itt a nagy tömeget a képviselő üdvözölte, majd a szállásá- ra ment egy kis pihenésre, aztán sétát tett a templomtéren és meghallgatta a térzenét. Az est fénypontjának szánt tűzijátékba beleszólt az orkánszerű szélvész, de szerencsére csak a vége felé, s így „nem volt képes kioltani a tűzijáték sorrendjének utolsó számát, a fénylő betűkkel égő Éljen Irányi Dániel 1848 felírást, és elfojtani az erre kitört eget verő éljenzést.” BESZÁMOLD BESZÉD, BANKETT, BÁL Vasárnap reggel ötkor díszlövés, és hamarosan talpon az egész város. Gyülekeznek a vendégek is Gyuláról, Csabáról, M.-berény- ből és a Sárrétről. Tíz órakor a „teli városházán” beszédet mond Irányi. Bevezetését legalább, érdemes szó szerint közölni, mert mint végig az egész beszéd: szónoki remeklés. „Miként minden évben, ez idén is megjelentem becses körükben, hogy előadjam főbb vonásaiban úgy a’ kormány, mint az országgyűlés újabb működését, valamint ennek irányában követett magamtartását. Megjelentem, hogy — ámbár távolról is figyelemmel kísérem —, a hely színén vegyek tudomást szükségeikről, kívánságaikról, s ezeket — amennyiben a közérdekkel nem ellenkeznek — tehetségemhez képest teíjesltsem. Megjelentem, hogy ismét szerencsém legyen találkozni és kezet szorítani Önökkel, barátaimmal, akiknek részéről tegnap is a szeretet és ragaszkodás annyi és oly kétségtelen jeleit tapasztaltam. Fájdalom, a hírek, a melyeket Budapestről hoztam, nem éppen örvendetesek. A kép, melyet az ország állapotáról vázolni fogok, nem alkalmas arra, hogy derült hangulatot keltsen, ámbár a valóságnak megfelelő s éppen nem túlságosan sötét színeket fogok használni. Ügy az — kevés kivétellel —, amit tett a kormány, mint az, amit elmulasztott tenni, érzékenyen sérti a hazafiúi érzelmeket.” A beszéd után került sor az album átadására, közben az estinél is hatalmasabb eső szakadt a városra, elmosta a délutáni népünnepélyt is, de ennél sokkal nagyobb baj volt az, hogy ártott az aratásnak. A bankettnak nem. Az jó hangulatban tartott délután öt óráig, s rengeteg felköszöntő hangzott el a Wallin- ger-féle kávéház „födött színkörében”, ahol tartották. A zenét a csabai Purcsi Jancsi zenekara és egy „trombitakar” szolgáltatta felváltva. S este, dacára a rossz időnek, mindkét bál — egyik itt a színkörben, a másik a szomszédház udvarán felvert sátorban — jój sikerült. Irányi mindkettő^ meglátogatta, és csak éjfél után tért vissza szállására, Asztalos István házába. Vass Márta A volt Űri utca, mely Irányi nevét kapta a felszabadulás után (Fotó: Ferenczi Sándor) Zömmel exportra készíti kézzel szövött gyapjúsző- nyeit a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet Hősök tere . Fot6: Szöke Margit
