Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

0 1986. január 18.. szombat JEkiiut-firo Szombat Van már nekünk is mil­liós postarablásunk! Igaz, hogy nem angol hidegvér­rel, hanem magyaros for- rófejűséggel követték el. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság a nyugati krimifil­mek mintájára szédületes gyorsasággal, már a bűn­tett napján elfogta a gya­núsítottakat. Kíváncsi lennék rá, va­jon mi lehetett az elképze­lésük. Sikerül nyomtalanul eltűnni a hatalmas összeg­gel? A tervezéskor már be­kalkulálták az árváltozáso­kat is? Egyesek szerint fel­tűnésvágyból tették. De ek­kora kockázattal híresnek lenni, nem vallana csava- I ros eszű bűnözőkre. A hír- I adásból kiderül, hogy a pénz nagy részét lefoglalta I a rendőrség, ezek szerint azonban már költöttek be- ( lőle. A posta illetékeseinek j nyilatkozata szerint a pénzt j szállító postakocsi a szabá- I lyoknak megfelelően biz- I tonsági zárral, ellenzárral I ellátott volt. Egyikhez a t gépkocsivezetőnek, másik­hoz a kísérőnek van kulcsa és csak ketten együtt nyit­hatják ki. A szállítóknak védekezésre alkalmas esz­közeik is vannak, használ­hatják is, ha akarják. Most mondja valaki, hogy | nem a pénz körül forog a ! világ? A több mint 6 mil­liós totónyereséggel kezd- | tűk a hetet, s a 11 és fél I milliós rablással zárjuk. Mi jöhet még ezek után? B. Zs. Nem szeretem a dohány­füstöt. Csekély lelkesedéssel indultam tehát a „Dohányzó Európa” című kiállításra, amely a Békési Galériában nyílt, az Iparművészeti Mú­zeum gyűjteményeiből, ja­nuár 17-én, tegnap délután. A dohányzást ugyan nem kedveltem meg — az ipar- művészeti remekek, a bodor füstöt eregető elődök pipái, csibukjai, szelencéi és egyéb rekvizítumai viszont lenyű- gözőek! . itt Yan például egy szi­vartartó szekrény, Molnár mester keze munkája az 1930- as évekből. A tenyérnyi in­tarziaképeken Zrínyi a vad­kannal, Széchenyi, Kossuth. No, és amott egy pipatórium az 1850-es évekből, rajta gömb alakú dohánytartó, mellette bőr karosszék új­ságtartóval — szinte látom, amint egy öregúr komótosan füstölve tűnődik a '48-as szép napokon. A főszereplők persze a pi­pák, cserépből, gyúrva, pré­selve, fából faragva, vagy tajtékból metszve. Kis mű­remekek — közülük sok a maga korában is dísztárgy, becses ajándék. Mindezt, a tajték legendájával, törté­nelmi eseményekhez fűződő emlékekkel, pipázási szoká­sokkal egyetemben Lovay Zsuzsanna művészettörté­nész, a kiállítás rendezője meséli. Külön mutatja az egyik legértékesebb tajték­pipát, amely VT. Károly né­met-római császár és III. Ahmed békekötése emléké­re készült 1718-ban. Egyéb­ként a magyar mestereket a leghíresebb pipametszők kö­zött tartották számon Euró- pa-szerte, a kupakokat vi­szont inkább bécsi ezüstmű­vesekkel készíttették. A nikotin ártalmaival mindenesetre már akkor is tisztában lehettek, hiszen az egyik pipára egy koponyát és alá keresztbe két lábszár­csontot metszett a mester — talán nem volt híve a pöfé- kelésnek. Tóth Ibolya Fotó: Gál Edit Balaton-fejlesztés a VII. ötéves tervben Pénteken Abrahám Kál­mán államtitkárnak, az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal, vala­mint a BIB elnökének veze­tésével Balatonfüreden ülé­sezett a Balatoni Intéző Bi­zottság elnöksége. Megtár­gyalták a Balaton-vidék fej­lesztésével kapcsolatos hatá­rozat végrehajtását és a kö­zéptávú koncepciót. Rosta Sándor, a BIB főtitkára ar­ról tájékoztatta a testületet, hogy a VI. ötéves tervidő­szakban végrehajtották a kormányprogram előírásait és az elmúlt évben több mint 170 millió forintot használ­tak fel fejlesztésre. Az ösz- szeg jó részét a vízminőség védelmével összefüggő gon­dok megoldására költötték. A VII. ötéves tervkoncep­ció szerint továbbra is el­sőbbséget élvez a vízvéde­lem, folytatják a már meg­kezdett munkálatokat. A kereskedelmi hálózat a Balaton vidékén 5 év alatt 16 ezer négyzetméterrel bő­vül. Ez 33 települést érint. A többi között vásárcsar­nokkal gazdagodik Balaton- füred. Tovább korszerűsítik és bővítik a hírközlő háló­zatot és a tó nyugati meden­céjére is kiterjesztik a kor­szerű viharjelző rendszert. A Balaton környékén a VII. ötéves terv időszakában különféle forrásokból mint­egy 16 milliárd forintot köl­tenek, zömében Víz- és kör­nyezetvédelemre, fejlesztésre, valamint felújítási munkála­tokra. Etlapozó Vadásztanya, Mezőkovácsháza Mint ismeretes, hétről hétre ellátogatunk egy-egy étterembe, s az ott tapasz­taltakat közreadjuk, hogy átfogó és részletes képet fessünk arról, mit kínál a megyei vendéglátás. Nem mondhatjuk, hogy bővelkedünk olyan éttermekben, amelyekben vadhúsból készült ételek között válogathatunk. Azonkívül, hogy nehéz a beszerzése, sokan úgy tudják, azért sem keresett, mert túl drága, míg mások szerint úri eledel. Egyik sem igaz, nem aránytalanul drága, és az sem urizál jobban, aki a finoman rezgő főtt, füstölt csülökért rajong, ecetes tormával. Mezőkovácsházán az Áfész vadásztanyája azon kevesek közé tartozik, ahol, ha dúskálni nem is, de válogatni lehet a vadételek között. A Végegyházi út menti étte­rembe egy hétköznap délben tértem be. (Be kell vallanom, előtte megnéztem a kon- kurrens étterem, az Aranyfácán étlapját is, de ezen „csak” libamájból készült étele­ket ajánlottak,- így hát maradtam a vadásztanyánál.) Az étteremről. A nagytermes korszakban tervezték és építették, egyetlen helyi­ségből áll, szemmel láthatóan több funkcióval: söntés. közétkeztetés és a la carte ét­kezés fér meg egy helyen. A söntést a rendszeresen betérő helyiek veszik igénybe, s hangjukkal igyekeznek is betölteni a teret. Csak akkor kerekedik felül a kanálcsör­gés, amikor megérkeznek az előfizetéses étkezők. Vannak vagy 30—40-en a környező munkahelyekről, s láthatóan elégedettek a menüvel: rizsleves, marhalábszárpörkölt sós burgonyával és házi savanyú dinnyével, 17 forintért. Az étlap szerint étkezők számára fenntartott helyen ketten árválkodunk — s illik, nem illik, belenézek a szomszédom tányérjába. Aranysárgán gyöngyöző levest, szép fehér húsdarabokat lá­tok benne. Nem lehet ellenállni, ilyet kérek. Az ételekről. Rendkívül nagy a választék, ötféle leves, köztük a szomszédtól meg­kívánt fácánleves, három előétel, négyféle módon készített őz, kilenc készétel, négy kisadag és 18 frissensült — köztük libamáj, csirkemáj. rántott csirke —, és a már említett előfizetéses, valamint egy A, és egy B menü közül lehet választani. Tiszte­letre méltó kínálat! A fácánlevesben nem csalódtam, ízletes volt és nem csontkollek­ciót, hanem húst kaptam. Az ízekhez még annyit, szívesen reszeltem volna bele egy kis szerecsendiót, de a hazai éttermekben sajnos jobbára csak a sót és a borsot is­merik ételízesítőként. Második fogásnak vadász módra készült őzet kértem sült bur­gonyával. Az adag láttán felkiáltottam: ez igen! Ahogy mondani szokták, csak ma­gázni illett, akkora volt. ízeit pedig ma is érzem, pontosabban: szívesen érézném! A kiszolgálásról. IVÍint már említettem, ketten üldögéltünk az étlap szerint étke­zőknek fenntartott helyen, a poszterrel díszített fal mellett. Talán a kis forgalomnak is része volt abban (vagy mindig így van?), hogy a levest három percen belül, a má­sodikat ugyanolyan gyorsan megkaptam, a végén pedig: óhajt-e még valamit? — nem, köszönöm, nem —, akkor egészségére az ebédet! köszöntéssel búcsúzott a fiatal fel­szolgáló. No és a számla! A fácánleves 16,40-be a vadász módra készült őz 51,50-be került. Ha hozzáveszem, hogy vacsorázni sem tudtam, mert úgy jóllaktam, igazán nem mondhatom, hogy sokba került. Az ajtóhoz érve még egyszer visszanéztem és úgy láttam, nem is olyan hodály ez az étterem. Lám, mit tesz a jóllakottság! S. F. ( 1 ( Vonalban vagyunk Január 20-án, hétfőn ismét vonalban le- • szünk. Délután 2 órától 7 óráig várja a telefon innenső végén az önök kérdéseit fy8| Nemesi László, lapunk művelődéspolitikai ;v rovatának munkatársa. Bármilyen témával kapcsolatban lehet kérdéseket feltenni. JL Munkatársunk várja az önök javaslatait. 5_ ötleteit is, hogy a következőkben miről ol­vasnának még Szívesen a szombati lapszámunk 10. oldalán megjelenő Család — Otthon című rovatban. A hívásokat a 27-844-es telefonszámon várjuk a jelzett időben. Az ivóvízellátásról Valamennyiünket közvet­lenül érintő-érdeklő témával foglalkozott a Békés Megyei Tanács településfejlesztési, környezet- és természetvé­delmi bizottsága, amely Go- •da Péter elnökletével január 17-én, tegnap délután Bé­késcsabán tartotta a meg­alakulást követő első ülését. „Tájékoztató a megye ivó- vízellátásáról, különös te­kintettel az ivóvízminőségre” címmej terjesztette elő a na­pirendet a megyei tanács építési és vízügyi osztályá­nak képviselője, s a tájékoz­tatót kiegészítette a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság szakembere. Megyénkben mély fúrású kutak szolgáltatják az ivóvi­zet. Az 1950-es években kez­dődött a vízműépítési prog­ram, s mivel nagy elmara­dást kellett pótolni, minde­nekelőtt a vízszolgáltatás megteremtésére koncentrál­tak, kevésbé ügyelve a víz­minőségre. A beruházásra költhető pénzből nem jutott vízkezelési technológiákra. Mindez, és még több más tényezQ is közrejátszott ab­ban, hogy ivóvizeink minő­sége napjainkban sürgős ja­vításra szorul — a munká­latok megkezdődtek. Az új tervidőszakban foly­tatódik a vízminőség-javító beruházás — e célra jelen­leg 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre. T. I. Piaci séta Békésen A békési piac mindent kí­nál, amit egy ekkora város­ban januárban kereshetnek a vásárlók. Túlkínálat semmi­ből sincs, de ettől még az árak nem törnek az ég fe­lé, inkább áttekinthetetlenül szóródnak. Például a tojás 2 és 2,50 között változik, de egyik helyen kétszer akkora a 2,20-as, mint a másikon a 2,50-es. Kedves arcú asszony győz­köd, hogy ízleljem meg a savanyított káposztát. hát megteszem. Kiváló! Hogy ízlik, máris beavat a gyár­tási titokba. Húsz forintért adja kilóját. A mellette le­vő árus 5 forintot kér egy karalábéért, a vevő 3-ért vinné — nincs üzlet. Nála a zeller 3 forint. Másutt ki­lóra mérik mindkettőt. A békési piacon a legtöbb vásárlást alku előzi meg. A vásárlók némelyikét még egy óra múlva is ott látom bók­lászni ugyanazért a néhány áruért, csak pár méterrel odébb. A „rozsdamentes” faáruit hangos szóval reklá­mozó asszony hamiskásan csillogó szemmel mondja, hogy ő bizony nagyon szeret alkudozni. — Az a teknő 2800-ról in­dul — mutat rá az ember­magasságú (s ígérete szerint emberöltőn túl kitartó) ka­nadai nyárfából faragott sú­lyos faalkotmányra —, de meg tudunk egyezni bizto­san. Lemegy az kétezer alá — vallja be rövid faggatás után. Mellette néhány gyékény­fonást árul egy nyugdíjas" férfi. Két napi (10—14 órás) munkából „áll ki” egy ke­nyértartó 180-ért. Ö azt ál­lítja itt minden kicsit ol­csóbb mint az üzletekben. A gyümölcs, zöldség 1—2 fo­rinttal, az ő lábtörlője meg hússzal. A két pavilonban viszont drágábban adnak mindent. Az egyiknél ennek ellenére mindig állnak, viszont a má­sik pavilon előtti nagyon Sárgarépa 10—12 Ft/kg Zöldség 16—22 Ft/kg Krumpli 5 Ft/kg Karfiol 35 Ft/kg Alma 16—26 Ft/kg Körte 25 Ft/kg Dióbél 60—120 Ft/kg Mák 75—100 Ft/kg Bab 60 Ft/llt. Paradicsom 150 Ft/kg Vöröshagyma 15 Ft/kg Lilahagyma 30 Ft/kg mutatós alma- és körtekíná­lat szinte senkit sem ihlet meg. Huszonnégy meg hu­szonhat az almáért, huszon­öt, s főleg harmincöt a kör­téért sok. Átsétálok a piac vízparti oldalára. Tyúkok, kakasok, kacsák ücsörögnek — ha tud­nák hogy! — késre várva Általában párban adják őket. Két tyúkot emel elém egy idős asszony. Fiatalsá­gukat, s húsosságukat tapo- gattatja velem. Áruk 220 fo­rint. Mellette két kakast 250-ért ajánlanak. Két zöl­des-fekete kacsán akad meg a szemem. Alacsony, ősz ha­jú nénike 250-re tartja. Ügy gondolja megvan hat kiló. aztán amikor az arra sétáló helypénzszedő megméri, ki­derül, hogy 7,30. A kötöttárusnál jelen van a butikszínvonal, az áruhá­zi átlag, s ott sorakoznak a vásárban megszokott létez- hetetlen színű szörnyűségek. A gyerekkötöttáru közel sem olyan ízléses, mint amit a megye jobb boltjaiban lát­hatunk. viszont rendkívül sokféle. A fehérneműáruk megfelelnek a boltinak, sőt: 42 forintért a nagyon szexis bugyik is kaphatók. Az ócs­kapiac kicsit érdektelen, ki­csit nyomasztó, mintha téli álmát aludná. A_ lángos viszont a régi. (Idejövet már 100 méterről éreztem kívánatos illatát.) Kérek egy fokhagymásat, s a háromtenyérnyi forró ét­ket mohón falom az egyre inkább csontomba hatoló hidegben. (ungár) Szép karfiolt árultak Békésen HÍREK Hlrügyeletünk 19 óráig hív­ható, a tele- !%•% QCII (önszántunk: L /"OOU Hírügyeletes: Verasztó Lajos MA: PIROSKA NAPJA A Nap kél 7.26 — nyugszik 16.23 órakor A Hold kél 11.04 — nyugszik 0.26 órakor HOLNAP: SÁRA NAPJA A Nap kél 7.25 — nyugszik 16.25 órakor A Hold kél 11.22 — nyugszik 1.33 órakor ÉVFORDULÓ Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1901. január 18-án született Békéscsabán, és 77 éves ko­rában, 1978-ban hunyt el Tevan Margit ötvösművész, Munkácsy-díjas kiváló mű­vész. * * * Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1901. január 19-én született Egerszalókon, és 43 éves ko­rában, 1944 decemberében a fasiszták elleni fegyveres harcban áldozta fel életét Valasek József bányamun­kás, kiváló kommunista. Ilyen volt... Ismét visszatért az igazi tél. Péntek hajnalban a talaj köze- lében mínusz 7 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála Békéscsa­bán. A reggeli órákban me­gyénk nyugati részén erős ha­vazás kezdődött, ami később a megye egész területére átterjedt. Három-öt centiméteres friss hó­val borítva be a földeket. A ha­vazás nem bizonyult tartósnak, kora délután mindenütt meg­szűnt, felszakadozott a felhőzet, a hőmérséklet 16 órakor Békés­csabán mínusz 3, Szarvason mí­nusz 2 fok volt. Mindkét váro­sunkban mérsékelt északnyugati szél fújt. A tájékoztatást Zsíros György meteorológus adta la­punknak. ...ilyen lesz az idő Keleten is csökken a felhőzet, majd felhőátvonuíások lesznek, elszórtan futó hózáporral, majd nyugat felől újabb felhősödés és a délutáni óráktól egyre több helyen havazás várható. Az időnként még erős lökésekkel kísért északnyugati szél lassan mérséklődik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —12 és —7, a legmagasabb nappali hőmér­séklet —6 és —1 fok között ala­kul. — A KÖZELMÚLTBAN megalakult Tótkomlósiak Baráti Körének elnöksége tegnap délután Békéscsabán tartotta ülését. Ezen az idei feladatokat vitatták meg, és előkészítették aiz intéző bi­zottság első ülését. — SZEGEDEN Kohán György-emlékkiállítás nyílt tegnap a szegedi múzeum Horváth Mihály utcai képtá­rában. Az alföldi realista festészet kiemelkedő meste­rének 60 olajfestményét és viasztemperáját mutatják be. Az alkotásokat a gyulai Kohán Múzeum anyagából válogatták. — OROSHÁZÁN a Petőfi Művelődési Központban a január 16-án elmaradt má­sodik felnőttbérleti hangver­senyt január 21-én este tart­ják meg. Közreműködik Fal­vai Sándor zongoraművész, a Békéscsabai szimfonikus zenekart Török Géiza ve­zényli. A műsorban Chopin- és Mendelssohn-művek sze­repelnek. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a Budapesten megtartott 3. he­ti lottósorsoláson a követke­ző nyerőszámokat húzták ki: 1, 20, 49, 61, 69 F.tó: Gál Edit Pipa­parádé

Next

/
Oldalképek
Tartalom