Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

1985. december 14., szombat o (Folytatás a 2. oldalról) politikánknak. Természetes­nek tartjuk, hogy a hazánk­ban élő nemzetiségek hasz­nálják anyanyelvűket, fej­lesztik kultúrájukat, erősí­tik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azo­nos anyanyelvűekkel, az anyanemzetekkel, miköz­ben hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. Számukra ez a haza a tel­jes egyenjogúságot biztosít­ja, beleértve a közösségi jo­gokat is. Természetesen mi is igényt tartunk rá, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakossága is ta­nulhassa és használhassa anyanyelvét, gazdagíthassa nemzeti kultúráját, ápolhas­sa hagyományait — hazája hű állampolgáraként —, fenntarthassa és erősíthesse rokoni, baráti és intézményes kapcsolataikat az anyanem­zettel, a szocialista Magyar- országgal. A Hazafias Népfront fon­tos feladatának tekinti a hazai nemzetiségek támoga­tását. A szövetség és az együtt­működés, a közmegegyezés a nép különböző csoportjai, az állampolgárok között politi­kai alapon, tehát nem ideo­lógiai, nem világnézeti ala­pon jött létre. Miként álta­lában a pártonkívülieknek, úgy a vallásos embereknek és az egyházaknak is helyük, fontos szerepük van a köz­életben. Jól bevált egyház- politikánt folytatása az egész ország érdeke. Az egész nép érdekét nem előtt tartó, egymás kölcsönös tiszteleté­re alapozott párbeszéd hívők és nem hívők között a kö­zös cselekvést szolgálja. A Hazafias Népfront e kongresszus nyomán egy új ciklus munkáját kezdi el. Immár remélhetjük: kedve­zőbb nemzetközi légkörben, s így a magunk háza táján is, bár nem kisebb gondok­kal, nem csekélyebb nehéz­ségek közepette, de jobb, megnyugtatóbb távlatokkal. Én bízom abban, hogy tar­talmas és széles körű vita után mi magunk is meg­egyezésre jutunk a mozga­lom programját, az előttünk álló évek fő feladatait ille­tően — mondotta végezetül Pozsgay Imre. Az országos tanács beszá­molóját követően László An­dor, az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezután megkez­dődött a vita. Garai Róbert, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója felszólalásában hangsúlyozta, hogy a mai világhelyzet az eddiginél hatékonyabb nem­zetközi együttműködést kö­vetel országépítő munkánk külső feltételeinek alakításá­ban. E tekintetben a nép­front a jövőben nagyobb sze­repet vállalhátna. Halász József, az MTA Állam- és Jogtudományi In­tézetének igazgatóhelyettese szerint a társadalom demok­ratizmusa, a tartalmas köz­élet napjainkban és a jövő­ben is azon múlik, mekkora tényleges teret kapnak a kö­zösségek a közéleti öntevé­kenységre, a cselekvő és te­remtő szándék megvalósítá­sára. Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének főtitkára többek között javasolta: a HNF-ben tömörült szerveze­tek és mozgalmak fogjanak össze annak érdekében, hogy a természettudományok és a műszaki kultúra területei kapjanak a jelenleginél megbecsültebb helyett a ma­gyar szellemi életben. ' D Káldy Zoltán, az evan­gélikus egyház országos el­nökpüspöke a kongresszusi teremben olvasható jelszó­hoz kapcsolódva — „Erősít­sük a szocialista nemzeti egységet!” — kifejtette: a Hazafias Népfront ezért so­kat tett, s jó módszerekkel. A nemzeti egység erősítésé továbbra is napirenden lévő tennivaló. A nemzetnek egy­ségesnek kell lenni a béke akarásában, s a Hazafias Népfrontnak fontos feladata, hogy erősítse ezt. Hangsú­lyozta a vallásos és nem hí­vő emberek együttműködésé­nek fontosságát is. Ádám Antal, a pécsi Ja­nus Pannonius Egyetem ta­nára az állam és a társa­dalom viszonyával kapcso­latban kifejtette: a szocialis­ta társadalomépítés nagy történelmi vívmánya, hogy egyetlen osztály, réteg vagy csoport sincs kirekesztve az államhatalom társadalmi bá­zisából. Ezért állíthatjuk, hogy a magyar állam társa­dalmi bázisa — alapvető el­lentétektől mentesen — egységes. Darócz Ernöné felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Engedjék meg nekem, hogy hozzászólásomban arról a rétegről szóljak, amelyhez származásom köt, s azok éle­tének változásáról, e válto­zások embert próbáló nehéz­ségéről és kevésbé látványos eredményéről szóljak, amit én magam is átéltem. Mező- berényben születtem, mun­káscsaládból származom. Testvéreim száma 8. Elvé­gezve az általános iskola 8 osztályát, dolgozni mentem a helyi háziipari szövetkezet­be. Életem változása a kö­zösséghez tartozással kezdő­dött az iskolában, ahol beve­zettek a betűk és a számok birodalmába. De különösen a munkahelyemen eltöltött idő az, amit igen fontosnak és jelentősnek érzek az éle­temben. Munkatársaimban mindenkor segítő szándékot éreztem. Elmondhatom, hogy nekem is, mint társaimnak, becsületét az elvégzett mun­ka adta és adja most is. A szűkebb környezetemben élő cigányok élete eddig igen sokat változott. A gyerekek nagy többsége óvodába, is­kolába jár. Szüleik dolgoz­nak, megyénk más lakosai­hoz hasonlóan gyarapodnak, kerülnek közelebb célkitűzé­seik megvalósításához. Az önálló lakáshoz, annak be­rendezéséhez, gyermekeik -is­koláztatásához és az emberi ep- üttélést biztosító környe­zeti és tudati változások so­kaságán keresztül egyre job­ban a közösség részét ké­pezzük mi is. Ügy érzem, hogy az elmúlt időben egyre többen éppen a munkánkon keresztül a „ka­pukon belülre" kerültünk. Nem krajcárokat, hanem jo­got kaptunk az emberi élet­hez. Nagyon sokan élünk is ezzel. A mezőberényi, de a megyében élő mintegy tíz­ezer cigány lakos többsége is ezt tette, teszi nap mint nap, érezve környezete segítségét is. Társadalmunk a többi réteggel azonos jogokat adott nekünk is. Tudunk élni ez ezekkel, de még mindig h'at az előítélet, még mindig van­nak visszahúzó erők, s még sokáig szükségünk van a se­gítséget nyújtó kezekre. Ügy érzem, hogy a Hazafias Nép­front mindenkit magába öt­vöző, fogadó szervezetén ke­resztül tudunk mindkét rész­ről a szemléletváltozás ér­dekében a legtöbbet tenni. A megyei tanács mellett működő cigányügyi koordi­nációs bizottság rendszeres munkája révén jól ismerik a cigányság helyzetét. Az in­formációkat kiegészítik azok a cigányszármazású társadal­Először a kongresszuson Tráher Béláné a 29 Békés megyei küldött egyike most először vesz részt a kongresszuson. Az elnöki megnyitó előtt megkérdeztük tőle: ha szót kapna, milyen témá­val foglalkozna? — Pedagógusi hivatásomból és a népfrontban vállalt feladataimból eredően — mondotta — főként az iskola és a szülői munkaközösségek kapcsolatáról beszélnék. Ugyanis Békéscsabán a 10-es számú általános iskolá­ban tanítok, és a városi HNF-bizottság alelnöke vagyok. Ügy látom, a mozgalom már eddig is sokat tett annak érdekében, hogy a család és az oktatási intézmény mi­nél szorosabban együttműködjön a nevelési célok meg­valósításáért. Főként a fiatal szülőkkel kell megértetni a politikai és erkölcsi nevelés szükségességét, valamint azt, hogy a szokásosnál több időt töltsenek el gyermekük­kel. Igaz ugyan, ez csak hosszú távon valósulhat meg, de az áldozatvállalás, a túlmunkákról való lemondás jó befektetésnek ígérkezik. — Mit tesz konkrétan a népfront a szülők megnyeré­séért? — Erre több formát és módszert alkalmaznak a nép­frontbizottságok. Például egyre népszerűbbek a családi kör klubok Békéscsabán és számuk fokozatosan nő. A foglalkozásokon olyan témákat vitattak meg a részvevők, amelyeket jól tudnak hasznosítani az otthoni neve­lésben. Vagy: kétévente rendezzük meg a városi tanács művelédési osztályával közösen a szülők parlament­jét. Legutóbb szeptember 29-én tartottunk ilyen össze­jövetelt, amelyen mintegy 170—180 érdeklődő jelent meg. Nemcsak előadásokra, hanem szekcióülésekre is sor került és ezeken a különböző korosztályú gyermekek szülei beszélték meg a neveléssel összefüggő kérdéseket. B. I. mi aktívák, akik tagjai a különböző szervezeteknek, testületeknek. A legfőbb ten­nivaló továbbra is az évszá­zadok alatt kialakult hát­rány leküzdése — ma már nem elsősorban az anyagi körülmények, de sokkal in­kább a kultúra minden terü­letén, kezdve az óvodai ellá­tástól a szabadidő ésszerű, hasznos eltöltéséig. A jelen biztató, s talán azt tarthatjuk a legnagyobb eredménynek, hogy közülünk is egyre többen akarják a további változásokat. Szeret­nék köszönetét mondani mindazoknak az embereknek, akik sokat fáradoznak azért, hogy minket, cigányokat a kapukon belül tudjanak. Köszönöm, hogy szót kap­tam ! Köszönöm, hogy meg-. hallgattak! Kerkápoly Endre, a Buda­pesti Műszaki Egyetem ta­nára a népfront település- fejlesztési munkabizottságá­nak tevékenységéről szólva elmondta, hogy a testület az elmúlt években fokozott fi­gyelmet fordított a közleke­dési gondok tanulmányozásá­ra is. Erre annál is inkább szükség volt, mert bebizo­nyosodott, hogy a fő közle­kedési ágazatok szállítókapa­citásának elégtelensége ma már egyre inkább nehezíti a gazdaság teljesítőképességé­nek kihasználását. Szokolay Sándor Kossuth- díjas zeneszerző, az iskolai zeneoktatás, a művészi mu­zsika gyengülő pozíciójáról szólt. Mint mondotta a ze­neoktatás gondjai az egész oktatási rendszer problémái­ra is felhívták a figyelmet. Egyebek közt arra, hogy csökkent a pedagóguspálya vonzereje, s a tudás becsü­lete. „Vissza kell adni a nemzetnek az iskola igazi, lélekbe égető atmoszférá­ját” — mondotta. Ernőd Péter, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára felszólalásában hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a Hazafias Népfront tovább erősödhet azáltal, ha a felnőtt nemzedékek ta­pasztalatai az elkövetkezők­ben még inkább kiegészül­nek a fiatal korosztályok lendületével, tenniakarásá-' val, és holnapra általános gyakorlattá válik az, ami ma jó példa. A szocialista nem­zeti tudat erősítése, a fiata­lok történelemszemléletének formálása, a békemozgalmi és a szolidaritási tevékeny­ség, vagy éppen a szabad­idő hasznos eltöltése, a kör­nyezetvédelem, a családi életre nevelés, az anyanyelv védelme mind-mind olyan munkaterület, amelyen a népfrontmozgalom joggal számíthat az ifjúsági szövet­ség aktivitására, támogatásá­ra. Bors, Zoltán, a Vas Me­gyei Tanács elnöke hangoz­tatta, hogy a szocialista de­mokrácia kiteljesedésének egyik fontos színtere a la­kóhely, amely a tanácsok és a népfrontszervek napi mun­kájában a településpolitika egészére hat. Hangsúlyozta: a lakosság ellátását, életmi­nőségét befolyásoló tényezők javítása, a falvakban, a vá­rosokban élők közérzetének kedvező alakítása olyan köz­hangulatot teremt, amelyben nem a lakóhelyüket elhagyni készülők, hanem azért fele­lősen cselekvők száma gya­rapszik. Ezzel a kongresszus első napja — amelyen Kállai Gyula és Takáts Ádám ügy­véd, a HNF OT tagja felvált­va elnökölt — véget ért. * * * A kongresszus első mun­kanapjának végeztével Kál­lai Gyula és Pozsgay Imre találkozott, s kötetlen bará­ti beszélgetést folytatott a kongresszusi küldöttek egy csoportjával: az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fi­zikai munkásokkal. mf ZM Sm ílikÉMM k f • # t £ gg f yggággf. ■?* .A Az építők Rózsa Ferenc székhazában a tanácskozásán részt vevő küldöttek (MTi-fotó — telefetó — KS) Kádár János fogadta Alekszej Gyemidovot Kádár János, az MSZMP főtitkára pénteken a Köz­ponti Bizottság székházában bemutatkozó látogatáson fo­gadta A. A. Gyemidov altá­bornagyot az ideiglenesen hanzákban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnokát. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Oláh István hadse­regtábornok, honvédelmi miniszter. Havasi Ferenc látogatása a Magyar Posta központjában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken látogatást tett a Magyar Posta központjá­ban, ahol megbeszélést foly­tatott a posta szakmai és politikai vezetőivel. Tóth Il­lés államtitkár, a Magyar Posta elnöke beszámolt a posta jelenlegi helyzetéről, törekvéseiről és fejlesztési elképzeléseiről. Havasi Fe­renc megelégedéssel vette tudomásul a szolgáltatás ja­vítására tett postai intézke­déseket, és elismerését fejez­te ki a postai dolgozóknak, akik a nehéz munkakörülmé­nyek, a hiányzó technikai feltételek ellenére is nagy erőfeszítéseket tesznek a szolgálat ellátása érdekében. Oz Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Pénteken a Parlamentben Szűrös Mátyás elnökletével ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Péter János, az Országgyűlés álelnöke. Kővári Péter külügymi­niszter-helyettes a testület elé terjesztette a Külügymi­nisztérium 1986. évi költség- vetésének tervezetét. Az er­ről tartott vitában felszólalt Barcs Sándor (országos lis­ta), Réger Antal (országos lista). Apró Antal (Csongrád megye), Fekete János (Bé­kés megye), Szakács József (országos lista), valamint Szűrös Mátyás. A képviselők kérdéseire Kővári Péter, Pé­ter János, valamint Med- gyessy Péter pénzügymi­niszter-helyettes válaszolt, majd a bizottság tagjai egy­hangúlag elfogadták a költ­ségvetés tervezetét. Ezután Szűrös Mátyás tá­jékoztatót tartott a közel­múltban Genfben lezajlott szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóról, valamint az ezt követő prágai tanácskozásról, amelyen a Varsói Szerződésj tagállamainak pártvezetői ésj külügyminiszterei vettek részt. A beszámoló után Szentágothai János (országos lista), Káldy Zoltán (országos lista), Péter János, valamint Apró Antal fejtette ki véle­ményét az előterjesztett tá­jékoztatóval kapcsolatban, amelyet a bizottság tudomá­sul vett. Erdei Ferenc-emlékülés Születésének 75. évforduló­ján ünnepi ülésen emlékez­tek meg Erdei Ferenc mun­kásságról pénteken a Ma­gyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az ülésen — amelyet az MTA—MÉM Ag­rárgazdasági és Szövetkezet­elméleti Bizottsága, és az Országos Szövetkezeti Ta­nács több más szervezettel, intézettel együttműködve rendezett — az 1971-ben el­hunyt agrárközgazdász, po­litikus és tudós gazdag élet­pályáját az egykori munka­társak méltatták. A meg­emlékezésen részt vett Láng István, az MTA főtitkára és Villányi Miklós mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­nisztériumi államtitkár. Koszorúzás Mező Imre sírjánál Mező Imre. a magyar, va­lamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom kiemelkedő egénisége szüle­tésének 80. évfordulója al­kalmából pénteken, a Mező Imre úti temetőben koszo- rúzási ünnepséget rendeztek. A Munkásmozgalmi Pan­teonban levő sírjánál a tisz­telet, a megemlékezés ko­szorúit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, valamint budapesti bizottsága nevében Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára és Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesztője; a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében Ba­ranyai Tibor főtitkár és Li­geti László alelnök; a Ma­gyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetsége nevében Tömpe István alelnök és Práth Ká­roly, az országos bizottság tagja; a Ruházatipari Dol­gozók Szakszervezete nevé­ben Kroner Jánosné és Igaz Sándor, a központi vezetőség tagjai helyezték el. Elhízták a kegyelet, a megemlékezés virágait a családtagok, ba­rátok, volt harcostársak, va­lamint a Mező Imre nevét viselő intézmények, iskolák, szocialista brigádok képvi­selői. A Mező Imre út 2. számú házon levő emléktáblájánál a Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti és VIII. kerületi bizottsága nevében Borbély Gábor és Gál János, a VIII. kér. pártbizottság el­ső titkára; a VIII. kér. ta­nács képviseletében Molnár Ferenc elnök és Joó Miklós elnökhelyettes; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség VIII. kerületi bizott­sága nevében Meskó Gábor János első titkár és Pintér Sándor titkár helyezett el koszorút. A kegyelet virága­it elhozták a családtagok, ba­rátok, volt harcostársak, s a Mező Imre nevét viselő in­tézmények képviselői is. * * * Mező Imre 1945-től különböző párt- és szakszer­vezeti funkciókat töltött be, a budapesti pártbizottság titkáraként dolgozott, 1956- ban a központi vezetőség tag­ja lett. Az ellenforradalom alatt a budapesti pártbizott­ság székházának védelmében hősi halált halt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom