Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

1985. december 14., szombat NÉPÚJSÁG Előzze meg! O Aki télen nem autózik Az autósok közül sokan télire leállítják gépkocsiju­kat. Mindenekelőtt jó ta­nácsként azt ajánljuk, hogy a gondosan lemosott, majd megszárított autóról a kezdő korróziót petróleumos rongy- gyal távolítsuk el. Megfelel erre a célra még a kereske­delemben kapható rozsdaát­alakító is. Ezt követően lak­kal, vagy festékkel vonjuk be a sérült felületeket. Ha ponyvával takarjuk le az autót, ügyeljünk a kocsi- szekrény megfelelő szellőz­tetésére. A védőhuzat feszes legyen, hogy az esetleg alákerült porszemcsék re kai'colhassák meg a lemezfelületet. Az utastér padlórészének szőnyegei alá helyezzünk új­ságpapírt, az ugyanis a ke­letkező nedvességet magába szívja. (Időközönként cserél­jük a papírokat.) A belső párásodás elkerü­lése érdekében időnként en­gedjük le az ablakokat. A futóművet és a gumiab­roncsokat a gépkocsi felba- kolásával tehermentesíthet­jük. Ez a művelet igen gon­dos és körültekintő munkát igényel. A kereskedelemben kapható vasbak, vagy tégla is megfelel erre a célra. Egy a fontos, hogy a bakokat le­galább négy ponton, lehető­leg az emelőknek kiképzett helyeken tegyük a kocsi alá. (A bakra történő visszaen- gedés a legveszélyesebb fel­adat, ezért az egyik oldalon elvégzett bakolás után győ­ződjünk meg a gépkocsi sta­bilitásáról!) A kipufogócső végződését és a levegőszűrő szívócsövét tömítsük el egy olajos ronggyal. (Tavasszal viszont ne feledkezzünk meg a tö­mítések eltávolításáról.) A rpotorból a gyújtógyer­tyákat vegyük ki, öntsünk 2—3 cm3 motorolajat a hen­gerekbe, majd a motort az ékszíj segítségével forgassuk néhányszor körbe. (A mű­velet után ismét tegyük visz- sza a gyertyákat.) Vegyük le az akkumulá­torról a kábelt, ezzel áram- talanítjuk a gépkocsit. Az akkumulátort — lehetőség szerint — havonta töltsük fel elektromosan. Tönkreme­het az akkumulátor, ha töltetlenül tároljuk, vagy ha kiöntjük belőle a savat. — kbt — (vége) Ezüstvasárnap előtt a kereskedelem Az országos és fővárosi ke­reskedelmi vállalatok elegen­dő árukészlettel, ideiglenes árusítóhelyek létesítésével és különféle szervezési intézke­désekkel készültek fel a ka­rácsony előtti csúcsforgalom­ra. Különösen a most követ­kező ezüstvasárnapon számí­tanak sok vásárlóra, annál is inkább, mert ezt a bevá­sárlónapot ezúttal csupán alig több mint egy hét vá­lasztja el az ünnepektől. A Centrum Áruházak köz­pontjában elmondták, hogy a választék kielégítő, a legke­resettebb ajándékozási cik­kekből elegendő áll rendel­kezésre. A legtöbb áruház­ban külön ajándékosztályt alakítottak ki, ahol főként játékokat és téli sportszere­ket árusítanak. Több helyütt kínálnak előre összeállított ajándékcsomagokat, díszcso­magolásban. s ezek ára szé­les skálán mozog. A karácso­nyi árualap két és fél milliárd forint értékű, s elsősorban a konfekcióáruk választéka ja­vult a korábbiakhoz képest. Bőséges a kínálat férfi öltö­nyökből, kabátokból, dzsekik­ből, gyermek-, női és férfi­fehérneműkből, amelyekből korábban hiány volt. Kisebb mennyiségben kínálnak a Centrum- Áruházak videoké- szülékeket, hifitornyokat is, az igényeknél lényegesen ke­vesebb azonban a televízió, az automata mosógép, a hű­tőszekrény, s nincs elegendő márkás háztartási kisgép sem. Az áruházak forgalmát ezüstvasárnap különféle szer­vezési intézkedésekkel kíván­ják gyorsítani: nyugdíjaso­kat hívtak be, s kisegítenek a kereskedelmi és vendéglá­tóipari főiskola hallgatói is. A Skála-coop néhány áru­házában már vannak tapasz­talatok a vasárnapi for­galomról: a budapesti Ská­lában, a Skála Metróban és a Skála Prizmában a múlt vasárnap összesen 25 millió forint értékű forgalmat bo­nyolítottak le. A Triál szintén gondosan felkészült a várható ezüstva­sárnapi forgalomra. Saját boltjain és az iparcikk-ke­reskedelmi vállalatokkal kö­zös üzletein kívül országszer­te több mint száz helyen árusít a karácsony előtti csúcsforgalomban játékokat. A Keravill 60 üzletet tart nyitva ezüstvasárnapon, 10— 18 óráig, sőt már szombaton is kinyit a legtöbb olyan Ke­ravill bolt, amely más szom­bati napokon zárva van. Az Amfora több tízezer árucikke közül szinte vala­mennyi alkalmas ajándéko­zásra. A vállalat saját, és más iparcikk-kereskedelmi cégekkel közös üzleteiben bő­séges a kínálat nemcsak üveg- és porcelán edények­ből, hanem a terítéshez szük­séges textil, papír és zo­máncárukból is. MOZI Gárdonyi, Móra, Fekete István és sokan mások Gyerekekkel az iskolai könyvtárban Már évek óta december el­ső hete a gyermekek olvas­nivalóját kínálja, s ugyan­csak régi gyakorlat, hogy egészen karácsonyig tart a vásár. Nem mintha évköz­ben nem lenne kelendő, hi­szen a kis faluktól a városo­kig napicikk a könyv, külö­nösen a gyermek- és ifjúsá­gi irodalom. A beköszöntő napján azonban nem kis ria­dalmat okozott a rádió reg­geli krónikája, mely sokak véleményével egyezik: nem tudnak, nem tanulnak meg a -kellő időben olvasni a gye­rekek. Természetesen nem mind — ilyen nem is lehet­séges —, de valami baj mégis van az olvasással. Hogy mennyire, azt csak egy alapos felmérés bizonyít­hatná, amire egy napilap nem illetékes, amit tehet, az csak egy szúrópróba. Tizenkettő nem egy tucat Épp ennyien ülik körül az asztalt a Békési 3. Számú Általános Iskola könyvtár- szobájában. Fiúk. lányok, kisebbek, nagyobbak, s ta­nulmányi eredményre sem egyformák, mint később ki­derül. Épp beszélgetnek, a nemrég elköltött ebéd után. Köztük, de egy kicsit távo­labb, Soós Katalin pedagó­gus, az iskola könyvtárosa. — ötezer kötetünk van — mondja —, többségében kö­telező olvasmányok és a tananyaghoz illő irodalom, meg versek, továbbá lexiko­nok és más kézikönyvek. Forgatják a gyerekek itt, és viszik is, de nem ez az egyetlen forrásuk, akiknek sok könyvük van odahaza, azok ritkábban. És sokan járnak a városi könyvtárba. Az asztalon az Egri csilla­gok. Itt és most olvassa va­laki? Az ötödikes Lipcsei Imre tette le, amikor beléptünk, nézegette, ismerkedett vele. mert majd kötelező olvas­mány lesz, igaz, csak a ha­todikban. Kis Krisztina már túl van rajta, mert ő hetedikes. Ha­mar kiolvasta annak idején a vaskos könyvet, két hét kellett hozzá neki. Mint Margitnak, a másik Kisnek. ök ketten kezdik mondani a tartalmát, egy kis röpismer- tetést rögtönözve. A kérdés­re — mi fogta meg legjob­ban őket? — mindketten a Bornemissza Gergely és Ce- cei Éva szerelmére szavaz­nak. . Kicsi koruktól kezdve, hűségesen szerették egy­mást, és ezt a sok viszontag­ság, kaland sem tudta meg­másítani. Már csak ezért is érdemes elolvasni. Lássuk a medvét Vagyis az olvasást. Le­het? Igen. Olyannyira, hogy nehéz választani, ki kezdje, amikor tizenkét kéz emelke­dik egyből a magasba. Csak találomra lehet, és az a kis­lány, akire rámutatok, a ne­gyedikes Laczkó Brigitta. Felüti a könyvet úgy a kö­zepe táján, s felnőttnek is dicséretére válna, ahogy ol­vas. Nagyon szépen, kellő ütemben, folyamatosan, ér­telmesen, sőt, értelmezve a teljesen ismeretlen szöve­get. Pisszenés nélkül — szinte lenyűgözve — hallgat­ja mindenki. Hozzám közel egy ötödi­kes kisfiú fészkelődik na­gyon, nyilván ő szeretné folytatni. Mikor a nevét kér­dem, kibetűzi, hogy pontos legyen, s kiderül: Uhrmann. — És Károly — teszi hozzá általános derültséget keltve, s ahogy az már ilyenkor szo­kás, ezen a délutánon, ő már Éskároly marad. Ahol ki­nyitja a könyvet, épp a ki­rályné hurcolkodásáról van szó, s hogy Gergely bánatá­ra, Éva is velemegy. Élve­zettel hallgatjuk a szép fel­olvasást. S pont ez a szép üt szöget a fejembe. Talán csak nem válogatott gyerekek ülnek itt? Nem sokat tűnődhetek, mert újból választani kell. sokan akarnak még olvasni. A negyedikes Karsai Csaba következik, s míg olvas, érez­ni a buzgalmát, de a küzdel­mét is, hogy legyőzze a ne­hézséget. Vajon mi okozza? Meglepő, amit mond: na­gyon picik a betűk. Gyorsan megnézem a könyvet, tényleg apró betűk­kel nyomták, ami azért is érthetetlen, mert ezt a re­gényt gyerekek és az idős emberek olvassák leginkább. Folytatják az olvasást, s az eredmény nagyjából a fentiekkel egyezik. Mit szerettek jobban? Ha kötelező valamit elol­vasni, vagy, ha választani lehet? Kórusban zeng az „öntudatos” válasz: amit magunk akarunk! Akkor nézzük, mik azok? A legtöbb szavazatot Mó­rától a Kincskereső kis köd- mön. Fekete Istvántól a Tüs­kevár és persze, az örök kedvenc, az előbb forgatott Egri csillagok kapja. De hisz ez mind kötelező olvasmány is! Jót nevetünk, de a sza­bad akaratból csak érvénye­sül valami olyképp, hogy előbb olvassák el, mint kelle­ne. Aztán azt vesszük számba, ki, mit olvas, éppen most? Megint Fekete István viszi el a pálmát: Kele, Vük, Tüs­kevár felállásban, de van, aki verseket olvas, más Csukás István Vakáció egy halott ut­cában című könyvét. De a Kis herceg is kézben van otthon. Án nem lenne igazi a délután meglepetés nélkül, s ezt Vidovenyecz Laci szál­lítja. ő, a Modultévé szerviz­könyvet olvassa, s mint nyo­matékosan hozzáteszi: mind a két részt. Talán még ké­telkednénk is benne, ha a könyvtáros nem mondaná, hogy ez a negyedikes kisfiú az itteni könyvtárból már minden műszaki jellegű könyvet kiolvasott. Érdeklődése otthonról ered, édesapja tévé-rádió műsze­rész, a hatodikos testvér meg a példa, akitől sokat tanul. De meséket is olvas, nyugtat meg, míg a forrasztásról, meg integrált áramkörről be­szél. — Akkor te műszaki em­ber leszel? — kérdem végül tőle. — Hát, úgy néz ki — fele­li szinte felnőttes komolyság­gal. Üveggyöngy, háncsszövet, tulokszarv Takácsné Gregus Mária harmadik és negyedik osz­tályban tanít. — Az.olvasás készség és képesség dolga is, de főleg a tanításé — mondja —, ez viszont lezajlik az első és második osztályban. S. az a gyerek, aki ott nem tanul­ta meg, nehezen tudja utol­érni magát, akinek pedig jól megy, az szárnyakat kap. A negyedikeseim például gyö­nyörűen olvasnak. — Ez mit jelent? — Azt, hogy az osztály háromnegyed része jól ol­vas, és csak egynegyede kö­zepesen. A harmadikosoknál viszont fordított az arány. — Ebbe — sok mindenen kívül — az olvasnivaló szö­veg is közrejátszhat? — Hogyne. Ma a harma­dikban az olvasmány példá­ul arról szólt, hogy egy törzs miként, milyen varázslattal próbál esőt csinálni. Alig volt gyerek, aki meg ne akadt volna az ilyen sza­vaknál, mint az üveggyöngy, háncsszövet, tulokszarv, hogy csak egy párat említsek hir­telen. És nem ez az egyedüli komplikált szövegük. — Vagyis nem fokozatos az átmenet a másodikból a harmadikba? — Már decemberben va­gyunk, és eddig nehéz, ter­mészettudományos szavak­kal volt megtűzdelve az anyag, míg a negyedik osz­tály népmeséket, népdalokat, azaz egyszerű szövegeket ol­vasott. Ez a kisebbeknek való lenne, akik még szep­temberben inkább másodiko­sok, ha harmadikba járnak is. Azért nem vesztették el a kedvüket. Mindkét osztály­nak megalakítottuk a ..kis könyvtáros” szakkört. és nagyon kedvelik a gyerekek. Játékosan tanulják meg, mi is az a könyvtár, milyen a könyvek rendszerezése, ho­gyan lehet eligazodni a lexi­konokban stb. S a felkészí­tésnek hasznát veszik a gya­korlatban. — Nekik már nem gond — teszi hozzá László Imré- né. az iskola közművelődési felelőse — a Barátunk a könyv című éves vetélkedő első feladata: az ismerkedés a könyvtárral. Vass Márta Fetó: Gál Edit Csak egy mozi Ha valakit szeretünk, an­nak mindent meg tudunk bocsátani. Akik szerettük-szeretjük Sándor Pál rendező filmjeit, vártunk újabb opuszára. Hi­szen sokan szeretjük. A hat­vanas évek végén, a hetve­nesek elején egy egész gene­ráció vett mintát-példát az ö akkori filmjeiből. És akkor most itt van az új: Csak egy mozi. Az alig másfél órás film alatt máris furcsa gondola­tai lehetnek a nézőnek. Itt van ez a film; tessék, fogal­mazza meg hát röviden, mit is lát a képsorokban? Mi az "uzenét, milyen irányú, jelle­gű összegzésbe tömörödnek össze a szálak? Aztán fel­gyulladnak a mennyezeti fé­nyek, felállunk a székekből, és tanácstalanul bámulunk bele a kora téli ködbe. Aho­gyan a valóságban elmosó­dottan látszódnak a kontú­rok, úgy a filmbeli.üzenet is alig megfoghatóan álomsze­rű. Aztán ballagunk hazafe­lé, és egyre többször jön elő a homlokra csapó mozdulat; az ősi heuréka-fel ismerés. S ha a film nézése közben va­lamin nevettünk, most attól sírni lenne kedvünk, ha va­lamiért bosszúsak voltunk, most kárörvendően kaján- kódunk, ha valamiért össze­szorult a torkunk, most fin­torba rándul az arcunk ... Miért? Igazándiból nem is játék­film a Csak egy mozi. Ki­csit önéletrajzi ihletettségű pannó (a forgatókönyvet Sándor Pál írta Molnár Gál Péterrel közösen). Kicsit apokaliptikus vízió az embe­ri személyiség lehetségesi szétforgácsolódásáról. Egy hatalmasnak és ijesztőnek szánt filmeposz arról, ami még nincs, és aminek soha­sem szabad bekövetkeznie. S mindezt belecsomagolva a „film a filmben” szimpati­kusán zörgő selyempapírjá­ba. Csakhát a parazsat nem lehet gyúlékony anyagba burkolni. Ahogyan a filmbéli díszlet is leég. úgy kap láng­ra bennünk is a Sándor Pál sugalmazta gondolat. Mert igen, igen, megvan a lehető­sége annak, hogy kiürüljön, és ezáltal mindent tönkre te­gyen a család intézmény- rendszere. Megvan a lehető­sége annak, hogy ideáinkat rákopírozzuk a valóságra, és így egy ártalmasán torz me­sevilágban tengődjünk. Le­hetősége van annak is, hogy mindenféle emberi kapcso­lat felszínessé zülljön. és ezáltal a mindent megmér­gezze. Az üzenet ebből is le­vezethető, de másképp is egyértelmű: ezeknek a lehe­tőségeknek nem szabad ki­bontakozási teret, megvaló­sulásukhoz alkalmat nyújta­nunk. Groteszk, kajánkodó. már- már sértően banális a film hangvétele, amitől még kont­rasztosabb a Csak egy mozi. Elmesélhetetlen a történet. Szinte minden elhangzó mondat, szó a közhelyek en­ciklopédiájából való. S mel­lette mindig és mindig, szin­te unásig ismételve zeng Csajkovszkij édes-mesés ba­lettzenéje, részletek a Haty- tyúk tavából . . . Jean-Pierre Leaud, De­rűssel Kucserova, Major Ta­más és Gisela May tökélete­set hoztak létre: szolgálva a rendező elképzeléseit. Aho­gyan Ragályi Elemér opera­tőr is csak ezt tehette. Ha valakit szeretünk, an­nak majdnem mindent meg tudunk bocsátani . .. (nemesi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom