Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
1985. december 7„ szombat ■MHilHMTcl Jelenet az első felvonásból, a dohánygyárnál. Carmen — Szonda Éva és Don Jósé — Vajk György Fotó: Kovács Erzsébet Bizet Carmenja Békéscsabán flz Ön véleményét is várják n megyei könyvtár közművelődési terveiről Az első jó érzés nem is az volt, hogy a Szegedi Nemzeti Színház Oberfrank Géza dirigálásával és rendezésében elhozott Békéscsabára egy nevezetesen szép, habár nem hibamentes, mégis emlékezetes Carmen-előadást, hanem az, hogy telt ház tapsolta végig a Jókai Színházban ezt a Carment. Sokan és sokféle átkot szórtak már a csabai közönségre, hogy „vidéki”, hogy nem kell itt más, csak operett; hogy színházkultúra és Békéscsaba az két különböző fogalom; hogy komoly zene és Békéscsaba hasonlóképpen. Aztán kitalálták a Jókai Színház vezetői (és milyen okosan találták ki!), hogy operabemutatókat „bérelnek” Szegedről és Debrecenből, s mit tesz isten: nem vallottak vele sem szégyent, sem csődöt. Nem kell hozzá különösebben érzékeny közönségismeret, ha megállapítjuk: az operabemutatók szorgalmazása sikeres volt, valóságos törzsközönség alakult ki. és (mint szerdán este is) zsúfolásig megtölti a színház nézőterét. Mi ez. ha nem annak világos cáfolata, hogy „itt csak az operett megy”, vagy egyszerűen csak annyi, hogy felnőtt egy zeneértő közönség, amely igényli az operaelőadásokat, szeret hangversenyre járni, és (talán ideje jön), hogy Shakespeare, Moliére, Örkény István (teljesen logikátlan válogatás) is telt házakat és olyan értő közönséget vonz majd, mint Bizet Carmenje legutóbb. A pusztító szenvedély gyönyörű zenedrámáját alkotta meg Bizet a Carmennel, ritka, szép alkalom volt halla- ni-látni, és még azt sem vettük észre, hogy ezúttal a második szereposztás jött vendégszerepelni. Kitűnő együttes a szegedi operatársulat, nyilván erejét-kvalitását a szegedi szabadtéri játékok is jó irányban befolyásolják, de hát ki kérdi meg, valami miért szép, miért felemelő, miért élmény? Itt is a végeredmény az, ami számít, és a végeredmény: vastapsos siker a negyedik felvonás végén. Pedig nem úgy indult, hogy így felforrósodik a levegő, a színház légtere. Az első felvonás némi bizonytalankodásokkal indult, ä szereplők-énekesek nem találták önmagukat és egymást, pedig már akkor kitűnt: Vajk György (Don Jósé) érzelemgazdag, kitűnő tenor, és Szonda Éva hajlékony, habár nem teljesen Carmen-tü- zű szopránja megrázó pillanatokat tartogat még. Aztán jött Micaela szerepében Iván Ildikó, a kemény, de élv- hajhász hadnagy, Zuniga, Szakály Péter, és Gurbán János mint Escamillo, a bikaviador: hogy máris teljes pompájában (a remekül hangzó zenekar jóvoltából is) kibontakozzon Bizet világsikerű operája, a Carmen. Az operák történetében feljegyezték, hogy a Carmen — első bemutatóján — megbukott. Azt is, hogy a káprázathoz és pompához szokott párizsi közönség nem értette Bizet valóságábrázolását, és fintorgott attól, hogy emberi vallomást lásson az emberről, a pusztító szenvedélyű szerelemről, vágyakról, örömökről. Hogy mindez ma szinte hihetetlen: ennyit változott a világ bennünk és körülöttünk. A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata íme, sorra aratja sikereit a békéscsabai színházban is. Ez a Carmen-előadás, mely Oberfrank Géza zenei egyéniségét és rendezői sokoldalúságát, lényegre törekvéseit világosan visszaadja, végül is felívelt a vastapsos elismerésig, a feljegyzésre érdemes zenei élményig. A már említett nagy pillanatok, részletek egyike az opera talán legismertebb áriája, a virágária Vajk György produkciójában a mindent lebíró, kivédhetetlen szenvedély. a tragédia nyitánya volt. Pózmentes, nyílt előadást kaptunk, melyben az egyes jelenetek drámai feszültségét több, egészen színvonalas énekesi alakítás és a muzikális, dinamikusan mozgatott kar is kellően kiemelte. Szólni kell még a díszletekről. melyek hangulatilag is megfelelő keretet adtak az előadáshoz (Mira János munkája), a spanyol világot és ízlést mértéktartóan tükröző jelmezekről, melyek Ék Erzsébet tervezői műhelyében születtek, valamint a táncbetétekről, ezek koreográfusaként Kuli Ferenc nevét jegyzik. Sass Ervin „Bekapcsolódva a városi közművelődési intézmények közötti munkamegosztásba, olyan témákkal és azokkal a rétegekkel, kiscsoportokkal szeretnénk elsősorban foglalkozni, amelyekkel a többi intézménynek nincs módja” — fogalmazta meg elképzeléseik lényegét Zsíros Ist- vánné, a Békés Megyei Könyvtár közművelődési tevékenységért felelős csoport Vezetője. A nyár végén az ország egyik legszebb könyvtára nyílt meg Békéscsabán; nekünk, békésieknek mindenképpen a legcsodásabb, való di büszkeség. Egy nagyszerű közgyűjteményt befogadó épületegyüttes és ugyanakkor közművelődési intézmény is. Olyan, amelynek jut — és ennek így kell lennie — ideje, ereje, tehetsége arra is, ami több a hagyományos könyvtári tevékenységnél. Ezekről, a jövő évi tervekről beszélgettünk. adottság a kamaraprogramokra A vagy másfél száz gyermek kényelmes elhelyezésére alkalmas játszóterem (amely az Élővíz-csatorna felőli oldalon, a régi épületben kapott helyet) mellett a legnagyobb helyiség száz nézőt, hallgatót tud befogadni. Ebből az adottságból kiindulva olyan programokat szeretnének szervezni, amelyek ka- marajellegűek, s amelyek sajátos igényeket elégítenek ki. Számítanak arra, hogy a városban is gyarapodó kulturális egyesületek vagy akár baráti társaságok részére is helyet, igényük szerint programokat biztosíthatnak. A városszépítő egyesület is úgy tervezi, hogy találkozásait a könyvtárban tartja, s máris itt az otthona a Megyei Mű-’ velődési Központ honismereti körének. Főbb vonalaiban már elkészült az 1986. évre szóló közművelődési terv. A leg- fiatalabbaknak szombatonként délután három óra után, a felnőtteknek pedig hétköznapokon a késő délutáni, illetve a kora esti órákban szeretnének programokat szervezni. Ezek a rendezvények zöme értelemszerűen az irodalomhoz (és persze társművészeteihez), valamint a jeles könyvészeti ünnepekhez kapcsolódik. Egy-egy programtípusból legfeljebb havi egyet tartanak majd, hogy ezzel is fenntartsák a közönség érdeklődését. 0 gyerekeknek, a tiniknek A következő napokban a megyei könyvtárba látogatókat meg fogják kérni az olvasószolgálat munkatársai egy-egy rövid terjedelmű kérdőív kitöltésére. Az íven a következő évi programok egy részének ajánlása szerepel, de azt is kérik, hogy igényeiket, kívánságaikat is tüntessék fel. A tájékozódás célja értelemszerűen az, hogy minél jobban szolgálhassák majd a közönséget, s akár a sajátos igényeket is kielégíthessék. Nos, a legfiatalabbaknak a már említett, gazdagon felszerelt játszóteremben lesznek zömében a programok. Február 4-én például a Kárpát-medence táncaiból lesz bemutatókkal színesített gyermektáncház, majd február 17-én nekik muzsikál a Kaláka együttes. Terveznek olyan kamarakoncertet is (a Szegedi fúvósötös közreműködésével), amelyet hangszerismertetéssel kötnek egybe. Áprilisban a békéscsabai Napsugár bábegyüttes tagjai bábkészítési bemutatót tartanak az érdeklődő kisiskolásoknak. De nemcsak benn a könyvtár épületében lesznek érdekes rendezvények. Tavasszal — majd a következő tanév elején, ősszel is — olyan kirándulás lesz, amelynek, keretében a gyerekeknek a Móra Könyvkiadó szerkesztőinek segítségével mutatják be a természet, az élővilág néhány érdekességét. Májusban anyák napja előtt ajándékkészítésre hívják a legfiatalabbakat, majd a városi gyermeknapi program részeként játszóházat tartanak. A gyermekkönyvhétre pályázatot hirdetnek, rajz- és szavalóverseny is lesz. A középiskolás korúaknak például hangversenysorozatot indítanak, amelynek első alkalma január 21-én lesz, a téma pedig az orosz zenei romantika. Áprilisban Szend- rey-Karper „ László gitár-, Matuz István fuvola- és Baranyai László zongoraművész ad koncertet. A nyár folyamán azoknak a harmadikos középiskolásoknak szeretnének olvasótábort szervezni, akik továbbtanulni akarnak. Februárban itt lesz a Berzsenyi versmondó verseny megyei selejtezője, amelynek rendezője az MMK. A nyári hónapokban a lehetőségek szerint szabad téren, a könyvtár átriumában akarják a programokat megtartani. ... és a felnőtteknek- mindenkinek Az irodalmi jellegű estek sorát január 13-án Tomanek Gábornak, a megyei színház művészének Erato című önálló műsora nyitja meg. Februárban a mezőgazdasági könyvhónaphoz, áprilisban a költészet napjához, május végén az ünnepi könyvhéthez, decemberben pedig a gyermekkönyvhéthez kapcsolódóan szerveznek programokat. Júliusban az átriumban hangverseny lesz. Augusztusban a könyvtár ad otthont a Magyar Könyvtárosok Egyesülete háromnapos vándorgyűlésének. A zenei programok sorában tallózva több csemege is ígérkezik, öt-hat részből álló előadássorozatot terveztek (kamarakoncerttel egybekötve) a mai magyar zenéről. Az esteket egy-egy kortárs zeneszerző vezeti majd. Áprilisban Kokas Klára zenepedagógus lesz a vendég, aki a Kodály-mód- szerről tart előadást és bemutató foglalkozást elsősorban pedagógusoknak. Ezt a rendezvényt videoszalagra akarják venni, majd sokszorosítani, és megyénkben terjeszteni. Az ősz kiemelkedő eseménye lesz az a program, amelyet Liszt Ferenc születésének 175. évfordulójára készítenek elő. Az eddigiekből is kiderült, hogy nemcsak a város közönségére, hanem megyénk többi településén élő érdeklődőkre is számítanak. A képzőművészet barátainak is előadássorozatot terveznek, amelyek alkalmain a mai magyar képzőművészet esy- egy ágáról (januárban a festészetről, márciusban a grafikáról, majd ősszel a szobrászatról, a belső építészetről és végül a fotóművészetről) lenne szó. A már említett baráti körök, klubok, közösségek kialakítását, annak megköny- nyítését szolgálja például az a másik sorozat is, amelyet szintén a jövő év elején bocsátanak útjára az angol, a német és az orosz nyelvet már beszélők, értők, illetve most tanulók számára. Az adott nyelven lesznek majd a találkozások előadásai. Hasonló célzattal szeretnék megalakítani a Stúdió ’86 elnevezésű klubot a Televízió szerkesztőségével közösen. Havonta egyszer egy keddi adást követően a műsor valamelyik vendégével találkozhatnak majd az érdeklődők a megyei könyvtár valamelyik klubjában. S végül még néhány mondat a könyvtár nyújtotta szolgáltatások bővüléséről. Lassan kialakul a videobázis, a moziüzemi vállalat segítségével pedig a felnőtteknek és a gyermekeknek külön- külön rendszeres „vetítéseket” szeretnének tartani: indul a videomozi. MOZI Nyomás utána! E. B. Clucher rendező feltehetően máris bekerült a Legek könyvébe, mert any- nyiszor sikerült neki meghámoznia a léggömböt, amit lehetetlenség lenne bárkinek túlszárnyalni. Valamikor, nagyon régen kiötlött két vonzó, érdekes figurát, szellemes, szórakoztató szituációba helyezte őket, s a vidámságra, könnyed szórakozásra kiéhezett milliók világszerte ráharaptak. A kedves kis hógolyó elindult a csúcsról, s már a lavinává terebélyesedett. Végeérhetetlen görgeteggé, amely — mily természetellenes dolog — nem kergeti, de maga felé vonzza az embereket. Egymás sarkát taposva rohannak a mozipénztárakhoz, hogy aztán mind csalódottabban álljanak fel a film után nehezen kiharcolt székükről. Közben múlik az idő, a sok evészettől a kemény öklű Búd Spencer hatalmas pocakot növesztett, behízta a szemeit, a szívtipró, kedves csibész, Terence Hill pedig megtanult görkolycsolyázni és hasbeszélni. A nevükkel fémjelzett Clucher filmek pedig egyre sápkórosabbak, unalmasabbak lettek. A régi petárdák pukkadoznak újra. persze egyre halkabban, véznábban. Minden filmben szegény Búd és Terence kénytelen újraismerkedni, ami már magában egy vicc. A néző azt várja, hogy amikor meglátják egymást néhány hónap elmúltával, egymás nyakába esnek, s sűrű könnyeket hullatnak a viszontlátás örömére. Erről persze szó sem lehet, a rendező makacs, mert hát nem akar holmi folytatásos képregény vádjába esni. Ezért most újból összeismertette őket, hogy ökölvetve, mint botcsinálta CIA- ügynököket dobja be egy világmegváltó akcióba. És nem fogják elhinni! A két szuperfiú legyőzte az emberek agyából a számok világát kirakétázni akaró őrült milliomost. No nem ment egyszerűen, mert számtalan hamburgernek, pofonnak és hasba rúgásnak kellett áldozni közben. Persze a tudomány legújabb eredményeit is bedobta a rendező, mert hát a könnyű műfajnak sem illik lemaradni. Olyan budit (ez nem Spencer beceneve) konstruáltatok amelyik liftként szolgált, a rakétákat csak úgy lekoppintotta, megszülte a mindent tudó csodaautót — cukros máz helyett arannyal befújva —, s a legjobb csipogót megszégyenítő fagylalt adó-vevőt. Szóval bevetett apait, anyait, mégsem ihlett jót. Mert valószínű elfáradt. Elfelejtették a filmben például megrajzolni a figurákat, kidolgozni az ötleteket — bár egy-két szellemes megoldás azért csak akadt —, poénokat. A dialógusok szinte eltűntek, a két főszereplő már alig beszél egymással, feltehetően, mert unják a rájuk erőltetett süketségeket, de az is lehet, hogy az egész miskulanciát. Csakhogy gondolom, nekik is bőven hoz a konyhára, így inkább elrejtik viszolygásukat, ami úgy lehetséges a legkönnyebben, ha nem beszélnek. Azért ha jósolni lehet, szívesen elárulom, hogy a Nyomás utána! kasszasiker lesz, s a jelen gazdasági helyzetben ez ellen nem illik szólni. Akkor azt ajánlom: uccu neki, azaz nyomás utána! B. S. E. (Nemesi) Ilyen volt szeptemberben és ilyen is marad (ha nem jobb . ..) a máris közkedvelt játszóterem Fotó: Szőke Margit
