Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

NÉPÚJSÁG 1985. december 30., hétfő B-ben láttuk, megkérdeztük: mire jó a túllicitált licit? * A tegnap esti adás egyik belpolitikai riportja arról a versenytárgyalásról szólt, amelyben a budapesti Kál­vin téri áruház talált gaz­dákra. Napjainkban megszo­kottá váltak a versenytár­gyalások, így már nem kap­juk fel a fejünket, ha egy áruház „parcelláira” licitál­nak. Megyénkben elsősorban kereskedelmi üzletek és ven­déglátó egységek kerültek eddig „kalapács alá”. Épp ezért az áfészeknek már van bőséges tapasztalatuk a ver­senytárgyalásokról. A Bé­késcsaba és Vidéke Áfész 1982. április 1-én hirdetett először versenytárgyalást né­hány üzletére, és azóta 26 vendéglátó egységet és 11 üzletét hirdette meg, siker­rel. Fenyvesi Pál, a szövet­kezet közgazdasági főosz­tályvezetője a tegnap esti riportot látva, azonnal két­ségeinek adott hangot. — Egy 20 négyzetméteres butik 500 ezer forintért kelt el. Ezért, ha a butikos az ál­lami vállalatokra jellemző árréssel gazdálkodik, 10—12 millió forintot kell forgal­maznia. Ez napi 40—50 e?er forint forgalmat jelent. Nem tudom, hogy lesi képes efct teljesíteni. Adódik a másik lehetőség: kevesebbet for­galmaz — mondjuk csak 5-6 milliót — magasabb áron. Ez azonban azt jelenti, hogy ez a kis üzlet árfelhajtó te­vékenységet folytat. — Vajon a Békéscsaba és Vidéke Áfész mit tesz, hogy az ilyen árfelhajtó tevékeny­ségre ne kényszerüljenek a szerződéses felek? — Köteleztük a szerződő vállalkozókat, hogy az álta­lunk használt, vagyis a szok­ványos kereskedelmi haszon­kulccsal képzett fogyasztói áron adjanak el. — Ezek szerint a vállalko­zóknak nincs szabadsága, s mégis vállalják? — Vállalják, mert mi a korábbi évek forgalmának nem túl nagymérvű növeke­dését várjuk el tőlük. Akkor van baj, ha a licit felveri az átalányt. Ezért mi előre kö­zöljük, hogy például 50 ezer forint ugrás a licitben meny­nyi többletforgalmat vár el. Sőt, ha kell, megszakítjuk a licitet, nehogy valaki erőn felül vállaljon, hiszen ez nem vezethet jóra. — Milyen tapasztalatai vannak a szerződéses üzle­tekkel? — Volt olyan, amelyiket már visszaadták nekünk a szerződők (volt olyan, ame­lyiket már kétszer is), más­kor mi bontottuk fel a szer­ződést, többségüket azonban ma is ugyanazok a vállalko­zók üzemeltetik, akik először kötöttek velünk szerződést. A szerződéses üzleteket gyakran ellenőrizzük, nehogy valaki elússzon, ha az üzletek va­gyonát nem látjuk biztosítva, akkor kezdeményezzük mi a szerződésbontást. — Mi van akkor, ha a vál­lalkozó az önök által kitűzött forgalmat tudja teljesíteni, ám a licit által felsrófolt for­galmat már nem. — Akkor kezdeményezzük a szerződésbontást. — És ha az újabb verseny- tárgyaláson az újabb licit megint csak felveri az üzlet árát, azt hagyják? — Kénytelenek vagyunk. De mint mondtam, a ver­senytárgyalás idején figyel­meztetjük a licitálókat arra. hogy mit vállalnak. Az a ta­pasztalat, hogy a túlzott licit senkinek sem jó. U. T. Január 5-ig kell leadni a fogási naplókat A Magyar Országos Hor­gász Szövetség Békés Megyei Intéző Bizottsága Nagy Jenő elnökletével a napokban tar­totta idei utolsó ülését. Be­számoló hangzott el a leg­utóbbi ülés óta végzett mun­káról, ebben elmondták, hogy a megyei horgászlétszám 11 430, ez az előző évinél kétszázzal több. Az idén a tervezettnél többet, 4 mil­lió 45 ezer forintot fordítot­tak halasításra. A telepített állomány egészséges, jelen­tősebb halpusztulás nem volt. Megnyugtató, hogy a káka­foki holtágba már nem kerül termálvíz és a bikazugi sza­kasznak a kotrása mintegy hétkilométeres szakaszon jö­vőre megkezdődik. Az inté­ző bizottság javasolta, hogy a tavasszal esedékes megyei ÁB-bébi akció Huszonöt évvel ezelőtt, 1961-ben sorsolták ki először az Állami Biztosító életbizto­sítási kötvényét az országban újév hajnalán 0 és 1 óra kö­zött született csecsemők kö­zött. Az AB-bébik száma ed­dig 61, közülük 28 a fiú és 33 a lány. Egyetlen alkalommal születtek ikrek az év első napján: 1980-ban Szarvason, három leánygyermek. De megkapták az ÁB-bébiket megillető életbiztosítási köt­vényt az 1983. január 24-én született Tarjányi ötös ikrek, négy leány és egy fiú, vala­mint az idén május 22-én vi­lágra jött szegedi négyes ik­rek, egy lány és három fiú. Az AB-bébik közül 18. küldöttgyűlést március má­sodik felében tartsák meg. Ez követően az intéző bi­zottság tagjai elfogadták az 1986-os munkatervet és hala- sítási tervezetet, a jövő évi költségvetési terven kisebb módosítást hajtottak végre. Befejezésül az intéző bizott­ság közel ötven aktivista, va­lamint — az ifjúsági táboro­zás példás lebonyolításáért — a békéscsabai téglagyári egyesület meg jutalmazására tett javaslatot. Nyomatékosan hangsúlyoz­ták még, hogy az idei fogási naplók leadási határideje 1986. január 5-e. A naplókat a horgászoknak vagy postán, vagy személyesen kell eljut­tatniuk saját egyesületükhöz. —plp— életévüket eddig tizenné­gyen töltötték be, ők felve­hették az életbiztosítási ösz- szeget. Ez az összeg egyébként több ízben emelkedett. Elein­te 20 ezer forintos kötvényt ajándékozott a biztosító, 1984-től 40 ezer forintosat, s ezúttal — a 25 éves jubile­um alkalmából — 50 ezer forintra emelték az életbiz­tosítási összeget. S mivel az életbiztosítások kamata is 4 százalék lesz a jövő évtől az eddigi 2 százalék helyett, az 1986-os év első órájában szü­letett csecsemők közt kisor­solásra kerülő életbiztosítá­si kötvény tulajdonosai 18 éves korukban, 2004-ben 101 290 forintot vehetnek fel. (Folytatás az 1. oldalról) kőolajtermelés lényegében az 1985. évi színvonalon marad. A földgáztermelés megközelíti az ez évit, a behozatal viszont növekszik. A vaskohászatban intézkedések történnek a termelés, va­lamint a kivitel szerkezetének javítására, a belföldi kereslet jobb minőségű kielégítésére, a ráfordítások mérséklésére, a jövedelmezőség növelésére. Az alumíniumkohászatban is a ki­vitel gazdaságosságát kell elsősorban javítani. A gépipari termelés a piaci követelményekhez való ered­ményesebb alkalmazkodás esetén az ipari átlagot meghaladó­an bővülhet. Növelni kell a konvertibilis elszámolású kivi­telt, ez irányban hasznosítani a nem kellően kihasznált ka­pacitásokat. A vegyipar termelése a magasabban feldolgozott, gazdaságosabban értékesíthető termékek termelésének foko­zásával, a termelési kooperációk bővítésével, a drága behoza­tal hatékony kiváltásával emelkedhet. A könnyűiparban, különösen a ruházati iparban fontos fel­adat az államközi szerződésekben vállalt szállítási kötelezett­ségek maradéktalan megvalósítása, és a belföldi kereslet ja­vuló kielégítése. Az élelmiszeriparban átfogó intézkedések történnek az igényekhez való alkalmazkodás javítására, a jö­vedelmezőség, a hatékonyság fokozására. Indokolt esetben sor kerül szervezési, szervezeti változtatásokra is. Az építőipar legfőbb feladata, hogy a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználásával, az igényekhez való alkalmazkodással jobb minőségben elégítse ki az építés-sze­relési keresletet. További intézkedések történnek a vállalatok közötti verseny erősödésének előmozdítására, az építési árak növekedésének mérséklésére. Folytatni kell az építőipar szer­vezetének korszerűsítését, a vállalatoknál a rugalmas vállal­kozási politikához igazodó belső érdekeltségi rendszer ki­alakítását. Fontos feladat a növekvő építési-szerelési kivitel gazdaságosságának javítása. A lakásépítésben nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a jó minőségben, határidőre történő teljesítésre. A mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem legalább a termeléssel azonos ütemben emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, az anyag- és energiaráfordítások mérséklésével kell megalapozni. A termelés szerkezetének korszerűsítését az értékesítési feltételekhez való fokozottabb alkalmazkodás, a termékek feldolgozottsági fokának, csomagolásának javítása, új termékek gyártásának és értékesítésének bevezetése is se­gítse. A növénytermesztésben a gabonatermesztési program foly­tatásával, a növekvő hozamok és a kukorica vetésterületének számottevő emelkedésével legalább 16 millió tonnás termelést kell megalapozni. Az olajosmag-, a zöldség- és gyümölcster­melésben előreláthatóan az ideinél magasabb színvonal ér­hető el. Az állattenyésztésben alapvető feladat a termelés stabilizá­lása, a fajlagos ráfordítások mérséklése, a hústermelés gaz­daságosságának javítása. A tehénállomány szinten tartása, ezn belül a húshasznú állomány növelése szükséges. Fontos cél, hogy a sertések számának emelkedése a tenyészállomány minőségi cseréjének gyorsításával együtt valósuljon meg. Nö­velni kell a baromfitermelést is. Mindezek előmozdítására összehangolt intézkedések történtek a hústermelés, -feldolgo­zás és -forgalmazás területén. Fejlődjön a nagyüzemek kiegészítő (mindenekelőtt az élelmiszer-feldolgozó, a háttéripari, a szolgáltató) tevékeny­sége. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása és javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivi­telét is növelni kell. Ehhez új piacok feltárására, a termelő és külkereskedelmi gazdálkodó szervezetek munkájának ösz- szehangolására, a kiszállítások jobb megszervezésére is szük­ség van. A termelő infrastruktúra területén a kapacitások jobb kihasználásával, szervezési intézkedésekkel, a teljesít­mények fokozásával javítani kell a termelés és a lakosság szükségleteinek kielégítését. A közlekedésben meg kell kezdeni annak az ágazatközi programnak a megvalósítását, amely lehetővé teszi az áru- szállítás jelenleginél racionálisabb megszervezését és a szál­lítókapacitások egyenletesebb kihasználását. További megta­karításokat kell elérni a közlekedés fajlagos anyag- és ener­giafelhasználásában. A távközlésben kiemelt feladat a rekonstrukciós és fejlesz­tési programnak a népgazdaság lehetőségeivel összehangolt folytatása, a hálózat működőképességének javítása. Az év folyamán mintegy 40 ezer új távbeszélőállomás kapcsolható be. A vízgazdálkodásban meg kell gyorsítani az egészséges ivó- vízellátás fejlesztését, ezen belül kiemelten kell kezelni a dél-alföldi térség ellátásának és a Balaton vízminőségének javítását. Fokozni kell a vizek minőségének védelmét és meg kell kezdeni a nyolc kiemelt város szennyvíztisztítási programjának végrehajtását. BERUHÁZÁSOK A szocialista szektor beruházásainak mennyisége az 1985. évihez hasonló lehet. Mindenekelőtt a megkezdett beruházá­sok ütemes megvalósítása folytatódjék, új fejlesztések első­sorban a középtávú tervben megjelölt legfontosabb célok ér­dekében kezdődhetnek. A nagyberuházásokra az 1985. évinél kevesebbet lehet for­dítani. Az államközi szerződésben foglaltaknak megfelelően történik a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kivitelezése és megkezdődik az atomerőmű bővítésének előkészítése. Az öt­éves terv céljaival összhangban jelentősen nőnek a célcsopor­tos beruházások előirányzatai: a szénhidrogéniparban, to­vábbá az infrastruktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távközlésben, emellett az út- és a vasúthálózat, a vízgazdál­kodás fejlesztésénél. Az egyéb központi beruházások az 1986-tól jelentkező új feladatok miatt növekednek, többek között az elektronika el­terjesztéséhez kapcsolódó oktatás, valamint a mezőgazdasági kutatások alátámasztása érdekében. Az egyéb fejlesztéseknél a folyamatban levő beruházások folytatására, a legszüksé­gesebb gép- és műszerbeszerzésekre nyílik mód, A tanácsok beruházásainak előirányzata némiképp megha­ladja az 1985. évit. A vállalatok és szövetkezetek körében a beruházások fo­kozottabban segítsék elő a termelési szerkezet korszerűsítésé­nek gyorsítását. A hitelek, az állami kedvezmények és támo­gatások növekvő arányban szolgálják az exportképesség erő­sítését, a ráfordításmérséklő és más kiemelt programok meg­valósítását. FOGLALKOZTATÁS, A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA, ÉLETKÖRÜLMÉNYEI A foglalkoztatottak száma demográfiai okokból kismérték­ben csökken. Ez a foglalkoztatás hatékonyságának, a munka szervezettségének és a munkafegyelemnek a javítását igényli, amit a szabályozók változtatása is előmozdít. A szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítások zavartalan végrehajtását az állami eszközök (átképzési támogatás, munkaerő-közvetítés) is elősegítik. Az átlagos reálbérek 1985. évi színvonalának fenntartása előreláthatóan oly módon valósul meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, míg a kevésbé hatékonyaknál lassabban emel­kednek. Az átlagkeresetek növekedése — a fogyasztói árszín­vonal emelkedésével összehangolva — 5,5 százalék lehet. A keresetszabályozáson keresztül a szocialista szektorban 5—5.5 százalékos átlagkereset-növekedés valósulhat meg. Bérpoliti­kai intézkedésekre kerül sor a szén- és uránbányászatban, a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vál­lalatoknál, a bírók és ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, valamint az ingatlankezelést végző egyes vidéki költségvetési üzemek meghatározott területein dolgozók kö­rében. Emellett egyes kiemelt célok elérését bérreferenciák is alátámasztják. A költségvetési intézményeknél a béreme­lés mértéke 5 százalékos. A kisvállalkozásból származó jöve­delmek bővülésének üteme várhatóan tovább mérséklődik. A szociálpolitikai eszközrendszer továbbfejlesztése során központi intézkedések történnek: a gyermekes családok tá­mogatása céljából a gyermekgondozási díj a gyermek más­fél éves koráig vehető igénybe; a 70 éven felülieknél, vala­mint az első és a második rokkantsági fokozatba tartozóknál a reálérték teljes körű megőrzése érdekében a nyugdíjak 5 százalékkal (minimum 150 forinttal) emelkednek; a többi nyugdíjasnál havi 120 forintra nő a nyugdíjemelés minimális összege; bővülnek a tanácsi szociális segélyezési keretek. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. A piaci hatásokra bekövetkező áremelkedésen kívül új központi ár- intézkedésekre csak szűk körben — az árszínvonalat mint­egy 0,5 százalékkal növelő hatással — kerül sor. Ez utóbbi keretében emelkedik például a személygépkocsi ára; havi 20 forinttal nő a tv előfizetési díja; az év közepétől 1,50 forint helyett 2 forint lesz az előfizetők telefonbeszélgetéseinek dí­ja: és néhány más, nem alapvető fogyasztási cikk ára is vál­tozik. Az élelmiszer-kínálat színvonala fennmarad. Az árukínála­tot az iparcikkek körében — elsősorban ruházati cikkekből — javítani indokolt. Tüzelőanyagokból az illetékes szervek megfelelő ellátásról gondoskodnak. Tovább kell javítani a lakásellátottságot. Az állami és a lakossági pénzeszközök együttes felhasználásával 63—65 ezer lakás épülhet fel. A magánlakás-építés növekvő terheinek mérséklésére emelkedik a szociálpolitikai támogatás összege és javulnak a hitelfeltételek is. Előreláthatólag 56—58 ezer személyi tulajdonú lakás készül el, ezt az építési szerelvé­nyek javuló kínálata is segíti. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a leginkább rászoruló rétegek kapjanak állami bérlakást, illetve jussanak helyi támogatáshoz. Jelentős esz­közök szolgálják a lakóház-felújítási tevékenységet. A közoktatás társadalmi-gazdasági programja végrehajtá­sának megkezdésével meggyorsul a középfokú oktatás felté­teleinek javítása. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekonstruk­ciója, épül az Eötvös Loránd Tudományegyetem új lágymá­nyosi épülettömbje. Az egészségügyi-szociális ellátás javítását többek között 1300 kórházi ágy és 900 szociális otthoni férőhely létesítése szolgálja. Az egészségügy műszerellátottsága elsősorban mi­nőségi cserék révén korszerűsödhet. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A terv előirányozza, hogy a kivitel az 1985. évinél dinami­kusabban, a behozatal lassabban emelkedjen. A rubelelszámolású áruforgalomban a kivitel lényegében a behozatallal azonos ütemben bővülhet. Az energiahordozók behozatala nő és emelkedik az anyagok, alkatrészek importja is. A beszerzési lehetőségek kihasználásával, a belföldi fize­tőképes kereslettel összhangban törekedni kell a beruházási gépek behozatalának átlagosnál gyorsabb növelésére. Az energia- és nyersanyag-behozatal jobb megalapozása érdeké­ben részt veszünk a KGST keretében megvalósuló fejlesztési programokban. A kivitel áruösszetétele az államközi kötele­zettségeknek megfelelően módosul. Fontos követelmény a ki­vitel gazdaságosságának javítása. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel első­sorban a feldolgozóipari termékek körében bővüljön. Ehhez új vállalkozási formák, vegyes vállalatok létesítése, a har­madik piaci együttműködés intenzívebbé tétele, célirányos termeltetési és értékesítési tevékenység is járuljon hozzá. A kivitel növelését az exportképes termelés fejlődését elősegítő kedvezmények, pályázati rendszer és megállapodások alkal­mazása is alátámasztják. A konvertibilis elszámolású behozatal elsődlegesen a ter­melés műszaki színvonalának korszerűsítését, a gazdaságos kivitel fokozásának előmozdítását szolgálja, az energiahor­dozók importja csökken. A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Az 1986. évi népgazdasági terv fő céljainak megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer tovább­fejlesztése, hozzáigazítva a változásokat az aktuális gazdasági helyzetből és gazdaságpolitikai célokból adódó követelmé­nyekhez. Ennek keretében a gazdasági szabályozórendszer módosításának célja — elősegíteni a termelés hatékony, exportorientált fej­lesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését és ez­zel a konvertibilis elszámolású kivitel növelését, a fejlesztés­sel járó terhek csökkentését, a szelektivitás erősítését, a jö­vedelemképzésben való érdekeltség fokozását; — az indokolatlan kedvezmények és kivételek csökkentésé­vel a szabályozás kényszerítő erejének erősítése; — a pénzügyi egyensúly javítása, az árak növekedésének mérséklése, a vásárlóerő és az árualap összhangjának bizto­sítása. 1986-ban lényegében befejeződik az új vállalatvezetési for­mákra való áttérés. A szervezeti rendszer fejlesztése olyan irányban folytatódik, hogy minél nagyobb teret adjon a sza­bályozott piaci viszonyok érvényre jutása számára. Folytató­dik továbbá a bankrendszer továbbfejlesztése, a tőkeáramlás új formáinak elterjesztése, a gazdaságpolitikai célok szolgá­latában álló jogrendszer korszerűsítése, a piacfelügyeleti munka hatékonyságának javítása. A terv megvalósítását segíti, hogy az 1986. évi gazdaság- politikai célokról és feladatokról, a gazdasági szabályozás ezek megvalósítását elősegítő változtatásáról a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok a terv kidolgozásának menetében már tájékoztatást kaptak, így éves terveik kidolgozását idő­ben megkezdhették. * * * A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és szövetkezete­ket, a tanácsokat és az intézményeket, hogy saját terveiket a népgazdasági tervvel összhangban dolgozzák ki és hajtsák végre. Felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerve­ket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járulja­nak hozzá a terv céljainak megvalósításához. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom