Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-24 / 301. szám

0 1985. december 24., kedd NÉPÚJSÁG-tér­Történelmi karácsonyok Nyugodtak, csendesek voltak-e a karácsonyok hajda­nán? Számítottak-e olyan jeles ünnepnek, mint manap­ság, amikor közeledtére lelassul a politikai élet. s még a háborúban álló felek többsége is — legalább erre a néhány napra — nyugodni hagyja fegyvereit. Kíváncsiság indított el bennünket, hogy végigjárjuk — ha gondolatban is— történelmünk országútját, s sze­mezgessünk régi karácsonyok történetéből. Nem volt könnyű dolgunk, mert rendszeres feljegyzéseket csak a XVIII. század elejétől, nagyjából a hazai sajtó kezde­tétől találtunk. így aztán a korábbi évszázadokban ..utazgatva" a történetírók kénye-kedvének voltunk ki­szolgáltatva. kibánya. Rozsnyóbánya és Igló — képviselői jöttek össze Kassán és hoztak fon­tos döntést: statútumba fog­lalták bányajogaikat. Jó négy évszázaddal később, 1903. december 26—27-én szintén bányaügyekről volt' szó, de ezúttal Budapesten, áz első országos bányászér­tekezleten. A századeleji ka­rácsonyi gyűlések sorában akad egy megyei is.: 1908. de­cember 26-án ült össze Fü­zesgyarmaton a Mezőfi Vil­mos vezette újjászervezett Szociáldemokrata Párt, és vette fel a 48-as Szociálde­mokrata Párt nevet. A ma­gát szociáldemokrata jelle­gűnek minősítő, de valójá­ban parasztpárt — mely a kisbirtokos parasztságra és a kisiparosokra épített — poli­tikájában baloldali, antimi- litarista volt. A szociálde­mokrata párt töi'ténetében is emlékezetesek maradnak a karácsonyok. A nyitány 1905. december 25—26-án volt Lú­goson, ahol a magyarországi románok tartották első szo­ciáldemokrata kongresszusu­kat. Aztán jött a többi (rendőrségi zaklatástól tart­va nyilván nem véletlenül karácsonykor): 1922-ben a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt XXI., 1925-ben pedig XXIII. kongresszusa. (Hogy miért — miért nem, a közbeeső XXII. kongresszust áprilisban tartották, 1924- ben.) Lapok és Vallomások A sajtó, az újságírás sem szűkölködött jeles karácso­nyokban, pontosabban jeles karácsonyi lapszámokban. Az ismert 1941-es és 1942-es karácsonyi Népszavák' előtt, már 1935. december 25-én — tehát holnap lesz éppen öt­ven éve — is megjelent egy emlékezetes karácsonyi lap. Az Esti Kurír adta ki. s je­les politikusok, sőt, egyházi és világi vezetők foglaltak benne állást a liberális pol­gári szabadságjogok mellett, illetve a Gömbös-kormány ellen. Néhány lap születés­napja is karácsonyra esett. 1869-ben a Rákosi Jenő ne­vével jegyzett Reform című polgári liberális napilap. 1878-ban a Pesti' Hírlap, az első, igazi üzleti vállalkozás­ként megjelenő lap, 1913-ban pedig a Függetlenségi Párt Károlyi Mihály vezette szár­nyának hetilapja, az Űj Nemzedék jött ki az utcára, és mindhárom az ünnep első napján, december 25-én. De van még egy nekünk, dél­kelet-alföldieknek igazán kedves karácsonyi megjele­nés: a vajdasági Magyar Szó jogelődje á Szabad Vajdaság első száma 1944. december 24-én hagyta el az újvidéki nyomdát. Se szeri, se száma a seho­vá nem sorolható, történelmi karácsonyoknak. Közöttük nem egy olyan akad, amely méltán kiérdemelhetné a kü­lönleges jelzőt. 1579 kará­csonyát például egy Behram nevű török kereskedő tette emlékezetessé azzal a „cse­kélységgel". hogy kávét szál­lított Budára, s ezt a tényt december 26-án bejegyezték a vámnaplóba (mint utóbb ki­derült, ez volt a kávé első hazai írásos említése). 1855. december 24-én meg új vas­útvonalat nyitottak meg Győr és Bruck között, az egy évvel későbbi december 24-ét pedig a gázlámpa „juttatta be” a nagykönyvbe — Pest utcáin megkezdődött a gáz­világítás. Operabemutató is tett híressé karácsonyt, az 1822. évit, mert akkor, de­cember 26-án mutatták be Kolozsváron Ruzitska Jó­Több mint ezeréves törté­nelmünkben boldog-szomorú karácsonyok váltogatták egy­mást. Hogy melyikből volt a több? Nehéz megmondani. Mindenesetre ■ bizonyos ese­mények rendre megismétlőd­tek. Törvények és rendeletek Nagyon szerettek például (ki hinné?) törvényt vagy rendeletet hozni az uralko­dók, majd később az erre jogosult testületek. Így a Bécs melletti Sankt Pölten városának 1487 karácsonyán (december 25-én) adományo­zott címert és jogosította lel vörös viaszpecsét használa­tára I. Mátyás. Ugyancsak karácsonykor, 1361. decem­ber 25-én kapott az egykori Pozsony vármegyében fekvő Modor mezőváros városi ki­váltságlevelet I. (Nagy) La­jostól. I. Lipót az adófizetés módját szabályozó rendeletet adott ki 1698. december 24- én. Közel 200 évvel később. 1870. december 26-án a ki­rály a Sugár út (mai Nép­A magyar állam és az egyházak évtizedek alatt ki­munkált. rendszerezett vi­szonyának köszönhető az a felismerés, hogy az egyházi műemlékek védelme az egy­házak és az állami műem­lékvédelem közös feladata, felelőssége. E felismerésnek köszönhető, hogy hazánk egyházi műemlékei, állapo­tukat tekintve, általában jó helyet foglalnak el Európá­ban, hírnevet, megbecsülést szerezve a hazai műemlék- védelem gondos munkájá­nak is a nemzetközi szak­emberekben. köztársaság útja) építését ki­mondó törvénycikket szente­sített. 1888 és 1908 karácso­nyán is aláírt a király egy- egy törvénycikket. Az előb­biben a szeszes italok kimé­rése és kis mennyiségben való árusítása feletti rendel­kezési jogot tartotta fenn az állam részére, az utóbbiban pedig az éjszakai női ipari munka eltiltásáról szóló 1906-os berni egyezményt cikkelyezte be. Három, amo­lyan ajándéknak számító rendelet is született száza­dunk karácsonyain. Igaz, az egyik, az 1920-as felemás volt, mert bár — amnesztia­rendeletről lévén szó — sza­badon engedték az őszirózsás forradalom és a Tanácsköz­társaság politikai elítéltjeit, de csak azokat, akikre 1920. február 26-a előtt sújtottak le, és akik nem voltak veze­tők. A másodikat 1956-ban tették közzé, és a gyermek- telenségi adó megszüntetésé­ről, a harmadik pedig 1966- ban a tsz-tagok nyugdíjrend­szerérői rendelkezett. Voltak nehezebb esztendők is. olyan karácsonyok, ami­kor háborús, vagy forradal­Persze nem csak a szak­emberek elismerése a fon­tos. A műemlékek védelme nemzeti ügy kell hogy le­gyen, hiszen az országos kulturális örökségnek a templomok, kegyhelyek is részei. Egyben fontos az is, hogy kulturális értékeink megőrzésének eredményeivel naponta találkozhat az ide­látogató turista is. Román Andrást, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség osztályvezetőjét arra kértük, foglalja röviden össze azo­kat a jelentősebb műemléki mi események fűződtek e napokhoz. Éppen 275 éve például, 1610-ben Báthori Gábor fejedelem hadjáratra indult Serban Radu havas- alföldi vajda ellen. A Rá- kóczi-szabadságharc sem szűkölködött karácsonyi har­ci eseményekben, mert 1703- ban — december 24-én — Károlyi Sándor tábornok be­vette a Bécs védelmére épí­tett marcheggi sáncot, 1704- ben a császári csapatok Nagyszombatnál vereséget mértek a kurucokra, 1705- ben pedig — aligha karácso­nyi ajándékként — Vak Bottyán tábornok kurucái indultak rohamra Sopron be­vételéért. (Amint ismert, eredménytelenül.) A legen­dás Bem apó is harcban, pontosabban győzelemmel ünnepelte 1848 karácsonyát. December 25-én foglalta el hadteste Kolozsvárt. Negy­venegy éve, hazánk utolsó háborús karácsonyára két katonai, esemény is esett. De­cember 25-én a Stollár-par- tizáncsoport rajtaütött a nyi­lasokon, (a tűzharcban vala­mennyien elestek), másnap pedig bezárult a gyűrű Bu­dapest körül, és megkezdő­dött a főváros felszabadítá­sa. Ülések és kongresszusok Ülésezni is szerettek — legalábbis a történelemkönyv tanúsága szerint — kará­csonykor. 1487. december 26- án például hét északkelet­magyarországi bányaváros — Gölnicbánya, Szomolnokbá- nva. Rudabánva. Jászó, Tel­munkákat, amelyek az idén a legtöbb feladatot adták. A szakember első helyen említette az ország legna­gyobb műemléki felújítását, a fővárosi bazilika rekonst­rukcióját. A helyreállítás el­ső szakasza az idén véget ért: a templom teljes tető­zetét kicserélték, amire több mint százmillió forintot köl­töttek. Jelenleg az Állami Tervbizottság asztalán fek­szik a bazilika teljes, átfogó rekonstrukciójának terve, amely a következő évek fel­adata lesz. Ugyancsak ki­emelt helyet kapott a kö­vetkező évek tennivalói kö­zött a budapesti Dohány ut­cai zsinagóga felújítása is- Az ország anyagi nehézségei miatt várható, hogy e két rekonstrukció lépcsőzetesen valósul majd meg az anya­gi lehetőségeknek megfelelő­en. A kiemelt feladatok mel­lett a Műemléki Felügyelő­ség több, kisebb munkában is részt vesz. Nem „élő" kegyhelyek, de mirídenkép- pen említést érdemelnek a sorban az V. századból ránk maradt pécsi ókeresztény sírkamrák, és az ugyancsak itt feltárt mauzóleumok. A sírkamrák nagyszabású helyreállítása jövőre is foly­tatódik, míg a mauzóleum felújítása, amelyet Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az 1970-es években fedezett fel. a befejezés előtt áll. Dolgoznak a szakemberek Sopronban is, ahol a belvá­ros átfogó rekonstrukciója keretében a bencés, a hely­beliek által Kecske-temp­lomnak nevezett épület tor­nyát állítják helyre. Az utóbbi időszak egyik legér­dekesebb műemléki felfede­zése volt a győri püspöki palota ebédlőjének falán ki-, bontott hármas, korarene­szánsz ablak. Az idén ez is megújult. Az ország egyetlen gótikus görögkeleti temploma a rác­kevei szerb templom, amely­nek építészeti helyreállítása jövőre készül el. A közel­múltban fejezték be a' fel- debrői római katolikus temp­lom teljes felújítását, s ez­után kezdték meg a munkát a Heves megyei Tarnaszent- márián is. E két épület ér­dekessége. hogy az ország legrégebbi, a X—XI. század­ból származó római katoli­kus temploma. S ha már a ritkaságoknál tartunk, érdemes megemlí­teni: Pásztón befejezés előtt áll a hatszögű román kori kápolna helyreállítása. A műemlék falait régészeti fel­tárással bontották ki, s most rekonstruálják. Ilyen kápolna nincs még egy ha­zánkban, csak az ausztriai Burgenland tartományban bukkantak hasonló építmé­nyek nyomára- Még a na­gyobb munkák között említ­hetjük a befejezés előtt álló nyírbátori és nagyszekeresi református templomot is. E kiemelt feladatok mel­lett több tucat kisebb mun­kában vesz részt az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség, anyagilag támogatva, szak­mailag segítve az egyháza­kat a saját pénzükkel vég­zet) rekonstrukciókban. így például az e§ri érsekség újítja fel a város székesegy­házát, amelyet az OMF száz­ezer forinttal támogat. Mint azt a felügyelőség osztályvezetőjétől megtud­tuk, az egyházakkal,- s va­lamennyi felekezetid na­gyon jó, harmonikus az együttműködés, a műemlék- védelemben. Segíti az érté­kek megőrzését, hogy példá­ul az egri érsekségnek s;yát helyreállító részlege van. s a Református Központi Zsi­nati Irodában is egy kézben összefogva irányítják a mű­emlékekkel kapcsolatos munkát. Az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelő­en helyreállítás) a felügye­lőség engedélyével lehet csak megkezdeni, s az OMF — lehetőségeihez mérten — e munkákat a befejezésig figyelemmel követi, szakta­nácsadással segíti­E példák is mutatják; az utóbbi években, évtizedek­ben gyümölcsöző együttmű­ködés alakul) ki a műem­lékvédelem és az egyházak között. S ez még akkor is igaz, ha e területen is akad­nak gondok. Említettük már a fővárosi balizika és a Do­hány utcai zsinagóga hely­zetét: a műemlékek felújí­tását nehezíti már az épüle­tek nagysága is, hiszen csu­pán egyszerű rehoválásuk is milliókat emésztene fel. Az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irá­nyításával most újítják fel megyénk egyik igen szép műemlék templomát, az orosházi evangélikus temp­lomot is. A templom 1786- ban későbarokk stílusban épült, homlokzati tornyos templom, melynek oltárké­pét Pesky József festette, az orgona díszítője pedig Duna- iszky Lőrinc volt. A tatarozásról Kis János igazgató lelkészt kérdeztük, aki elmondta, hogy a mint­egy kétmillió forintba ke­rülő felújítást 1985 májusá­ban kezdték, és a jövő év áprilisában fejeződik be a nagy munka, amelyből a lá­bazat, a toronysisak és a zsef Béla futása című dal­játékát — s az első magyar óperabemutatóról lévén szó —, ezzel új színházi műfaj indult hódító útjára hazánk­ban. 1918-ban a térképészek kaptak feladatot. December 26-án akár hozzá is kezdhet­tek volna a magyar államha­tár átrajzolásához, mert. ezen a napon tették közzé — nem minden előzmény nélkül — Bukarestben I. Ferdinánd ro­mán király dekrétumát, amely kimondja Erdély és Románia egyesítését. Egy má­sik területi-földrajzi átszer­vezéssel járó karácsonya is volt Erdélynek. I960, decem­ber 24-én választották le Romániában a Magyar Auto­nóm Tartomány területéből Háromszék és. Csik egy ré­szét, és helyettük odacsatol­ták Dicsőszent marton, Ma­rosludas és Sármás környé­két. A tartományban — melynek új neve Maros-Ma­gyar Autonóm Tartomány lett, a magyarság aránya a korábbi alá csökkent. (Ké­sőbb, 1968-ban megszüntet­ték az autonóm tartományt.) Végezetül emlékezzünk meg egy majd 270 esztendővel ez­előtti karácsonyra. A fon- tainebleau-i erdőben, a gros- bois-i kamalduli keresztesek kolostorában 1716. december 24-én kezdett hozzá II. Rá­kóczi Ferenc a híres Vallo­mások megírásához. „Igaz­ságos, voltam, mivel termé­szetszerűleg borzadtam az igazságtalanságtól; nem vá­gyakoztam semmire azért, nem kívántam semmit, hogy az igazi nemeslelkűség tükrét lássák bennem; a kincset megvetettem, a szűkölködő- ket felsegítettem ..." — ol­vashatjuk a II. könyvben, ezt a karácsony hangulatához, a szeretet és a béke ünnepé­hez is illő. szép üzenetet. Ä. Z. nyílászárók festése van még hátra. A felújításra — amelyben szerepel többek között az épület komplett szigetelése — az Orosházi Evangélikus Egyházközség saját munkabrigádot szerve­zett, így lényegesen kisebb a költség. A munkát az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség szakmai irányításával végzik, s a felügyelőség, ígé­rete szerint 1986-ban pénz­zel is hozzájárul a szép mű­emlék templom megújulásá­hoz. Hasonlóképpen anyagi támogatást ígért az Oroshá­zi Városi Tanács, valamint az országos egyház is. A szintén műemléki védettsé­gű parókia épületét egyéb­kén) tavalyelőtt újították fej. Az orosházi evangélikus templom, amelynek tatarozására saját munkabrigádot szerveztek Templomok, kegyhelyek, sírkamrák Közös ügyünk: az egyházi műemlékvédelem A bazilika még állványok között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom