Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

IJH;lUE7iW 1985. december 20., péntek o fl képviselő felszólalt — az államtitkár válaszolt Or. Villányi Miklós levele Mint annak idején beszá­moltunk róla, az országgyű­lés őszi ülésszakán felszólalt Balogh László, a 14-es szá­mú Békés megyei országgyű­lési választókerület képvise­lője, a Békési Egyetértés Tsz elnöke. Hozzászólásában töb­bek között az állattenyésztés gondjairól, a szarvasmarha- és sertésállomány csökkené­séről, az ebben rejlő veszél.v­Balogh Lászlóhoz ről, valamint a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek nehezen megvalósítható meliorációs programjáról be­szélt. Az elmondottak nem maradtak visszhang nélkül, a közelmúltban válaszolt a felvetésekre dr. Villányi Mik­lós mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár Az alábbiakban a válasz egyes részeit idézzük: Kedves Balogh Elvtárs! Az Országgyűlés 1985. október 11-12-i ülésszakán felve­tett javaslatait megvizsgáltam és azokkal kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom. A tehénállomány csökkenésének okai összetettek. A csökkenés oka alapvetően az alacsony jövedelmezőség, de ezenkívül szerepet játszik még a nagy­üzemek közötti termelési feltételek különbözősége valamint egyes esetekben a gazdálkodás hiányosságai is. A minisztérium vezetése figyelemmel kísérte ezt a ked­vezőtlen tendenciát és év közben, illetve az 1986. évben be­vezetésre kerülő közgazdasági szabályozók módosításánál in­tézkedéseket tettünk a nagyüzemi szarvasmarha-ágazat jö­vedelmezőségének javítására. Ez év május hónapjától a szarvasmarha-ágazat beruházá­sai felhalmozási adómentességet élveznek, amely mentesség az 1986. évre is kiterjed. Kedvező hitelfeltételek mellett vem- hesüsző-kihelyezési akciót hirdettünk meg. Jövő év január elsejétől a tejtermelő tehenészeti létesít­mények, illetve a meglevő létesítmények beruházásnak minő­sülő korszerűsítéséhez — az eddigi 30 százalékos támogatás­sal szemben — 50 százalékos mértékű támogatás adható, vagy az új tejtermelő férőhely létesítéséhez — az eddigi 12 ezer forinttal szemben — férőhelyenként 20 ezer forint tá­mogatás folyósítható. A szarvasmarha-létesítmények építésé­re és korszerűsítésére hitel továbbra is hétszázalékos kamat- térítés mellett vehető igénybe. A nem húshasznú tehénállo­mány tejének értékesítése után az árkiegészítés mértéke li­terenként — az eddigi 2 forint helyett — 2,90 forint. A szarvasmarha-ágazat ösztönzésére hozott intézkedéseket az üzemek kedvezően fogadták. Ezt mutatja, hogy a ked­vezőbb feltételek hatására eddig 14 nagyüzem összesen 10 100 darab tehénféröhely rekonstrukciójához és 3 800 darab új fé­rőhely létesítéséhez kért támogatást, illetve beruházási hi­telt; az üszökihhelyezésú akció keretében közel 13 ezer darab tej- és húshasznú üsző visszatartására, illetve kihhelyezésére került sor a nagyüzemekben. A sertésállomány visszaesésének oka, hogy az elmúlt két évben a növekvő költségek ellenére jövedelemjavító intéz­kedések nem történtek, így mindkét szektorban csökkent a sertéstartás jövedelmezősége. Emellett az aszályos időjárás a takarmány ellátást nehezítette. Az előzetesen meghirdetett minőség szerinti vágósertés-átvételi rendszer iránt bizalmat­lanság nyilvánult meg a kistermelők részéről. A kistermelői sertéstartás jövedelmezőségének javítására széles körű intézkedés történt. (Ezeket lapunk korábbi szá­maiban ismertettük. — Szerk.) Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szarvasmar­ha- és sertéságazat ösztönzésére hozott kormányintézkedések az eddig kedvezőtlen létszámcsökkenést megállítják és az ágazat jövedelmezőségének javulása következtében emelke­dik az állati termék termelése. A Képviselő Elvtárs által a komplex meliorációs beruhá­zási programmal kapcsolatban felvetett javaslatra a követ­kező tájékoztatást adom. A hazánkban folyó komplex térsé­gi meliorációs beruházási program zökkenőmentes és haté­kony végrehajtása az ágazat egyik legalapvetőbb, a tervcél­jaink megalapozásában kiemelkedő fontosságú feladat. Ebből következően a végrehajtás megfelelő feltételeinek megterem­téséhez népgazdasági érdekek fűződnek. A fentiekkel összefüggésben a programban részt vevő ked­vezőtlen természeti, gazdasági adottságú üzemek terheinek csökkentésére — lehetőségeink engedte határokon belül — megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az 1986. évi és a VII. ötéves tervmunka során. A kidolgozott és már elfoga­dott, illetve véglegesítés alatt álló támogatási és szabályozó­rendeletek kedvezményeket biztosítanak a kedvezőtlen adott­ságú üzemkörnek. Megítélésünk szerint ezek olyan mértékű biztosítékot nyúj­tanak a kedvezőtlen adottságú üzemek számára, hogy a me­liorációs programban a jó gazdálkodási körülmények között termelő üzemekkel azonos feltételek mellett vehetnek részt. Karácsonyi vásár az UNICON márkaboltban! AJÁNLATUNK: férfi, női bőrövek, női bőrtáskák, férfiingek, gyermekmelegítők, 30-40 százalékos engedménnyel Keresse fel az UNICON márkaboltot Békéscsabán, Tanácsköztársaság útja 79—81. sz. alatt így készül a szaloncukor A választék ezzel még korántsem teljes Különösen a gyermeksze­meket gyönyörködtető, sej­telmesen csillogó karácsonyfa egyik elengedhetetlen dísze a szaloncukor. A roskadásig megpakolt fenyőfa kellékeit — akár a Télapó, akár az an­gyalka hozza — leginkább mégiscsak az üzletekből le­het beszerezni. Karácsony előtt körülbelül egy hónap­pal megtelnek a boltok sza­loncukorral, figurális dí­szekkel. habkarikákkal. A századfordulón még nemigen volt gyártóüzem ezekre a szezonális jellegű termékekre. A cukrászmeste­rek jóvoltából mégis került szaloncukor a fenyőfákra. Igaz, november elejétől kezdve, emberfeletti mun­kával, olykor napi két mázsa édességet is készítettek a megrendelőknek. Éjt nappal­lá téve főzték a fondant, íze­sítették, koprélisztből ké­szült negatív formákba töl­tötték. Selyempapírt vag­dostak be ollóval, majd a szaloncukrot szemenként eb­be. és még egy celofánpapír­ba is becsomagolták. — Mennyiben különbözik a mai szaloncukor attól, me­lyet a század eleji cukrászok és inasaik készítettek? — kérdeztük Mika Imrétől, a Szerencsi Csokoládégyár ke­reskedelmi igazgatóhelyette­sétől ? — Ma már eljutottunk odáig, hogy nem különbözik. Legalábbis a konzum sza­loncukor minőségileg eléri, vagy talán már jobb is, mint elődje. A nagyüzemileg gyár­tott szaloncukrot évekig nem kedvelték a fogyasztók. Az egyre növekvő igényeket kis­ipari módszerekkel azonban már nem lehetett kielégíteni. A 63 éves szaloncukorgyár­tási múlttal rendelkező sze­rencsi gyárban ezért évről évre nőtt a termelés. Ma már egy karácsonyi szezonra mintegy 800 tonna mártott konzum szaloncukorkát ál­lítunk elő. — A termék idényjellege miatt nyilván mást is gyár­tanak, de mikor kezdenek hozzá a szaloncukor gyártá­sához? — Gyárunk termelése há­rom főcsoporta osztható: a kakaópor előállítása, a cso­koládé- és cukorkagyártás. Ezen belül foglal helyet a szaloncukorgyártás, vala­mint a közel 160-féle figu­rális termék előállítása. Ezek között található . csokoládé Mikulás, ehető karácsonyfa- dísz és húsvéti nyuszi. Kará­csonyi termékeink — így a szaloncukor — gyártásához is már a nyár közepén hoz­zákezdünk. A szalon-, de kü­lönösen a függelékáruink, a gépesítés ellenére, még ma is nagyon sok kézi munkát igényelnek. . — Nézzük hát, hogyan is készül a szaloncukor? — A tömény cukorsziru­pot felfőzik, majd az . így el­készült masszát ízesítik, szí­nezik. A formázógép a desz­kalapokra 1-2 cm vastagság­ban púdert (burgonyából ké­szült keményítőport) terít szét. A szaloncukor negatív formáját présgép alakítja ki ebbe az elsimított púderbe. Ezután az öntőgép folyékony fondant tölt a mélyedésekbe. Egy-két napos szikkasztás után a púdert újra felhasz­nálják, a szaloncukor pedig egy másik gépsoron csokolá- démáz-bevonatot kap. Ettől ízletesebb is lesz, ugyanak­kor a csoki, védőréteget ké­pezve, óvja a cukrot a kiszá­radástól. Ezek után fél­automata gépeken csomagol­ják a jellegzetes selyem- és sztaniolpapírba. mely egy újabb védőfelületet képez. Legvégül, mérlegelés után dobozokba rakják a kará- conyfa egyik ékességét. így kerül ezután a kereskedejmi forgalomba is. — Növekszik, vagy csök­ken hazánkban a szaloncu­kor-fogyasztás? — kérdeztük ismét a szerencsi gyár igaz­gatóhelyettesét. — Mi mindig a kereskede­lem által megrendelt meny- nyiséget gyártjuk. Ügy ta­pasztaljuk, a korábbi évek­hez képest az utóbbi időben kevesebbet kell előállíta­nunk. — Mi lehet ennek az oka? — A karácsony, mint né­pi hagyomány megmaradt hazánkban. Elképzelhetetlen a fenyőfa szaloncukor nél­kül. Mégis, valahogy meg­változtak a szokások. A la­kótelepek elterjedésével sző­kébbek lettek a szobák, ki­sebb fát vesznek az embe­rek, és erre kevesebb szalon­cukor is elegendő. Az egy ki­logrammos csomagolás mel­lett most már gyártunk fél kilogrammos kiszerelésűt is. Ezenkívül a szaloncukor ára is meghatározó. Mérlegel a vevő, s nem vesz annyit, mint korábban. Más díszeket, figurális termékeket is meg akar venni a karácsonyfájá­ra. — Valójában hányféle sza­loncukorból választhatunk? — A mi gyárunk jelenleg csak mártott konzumot gyárt, de ma már igen nagy a vá­laszték, hiszen kapható az üzletekben zselés, marcipá­nos, desszert stb. szaloncu­kor. Ezeket más édesipari vállalatok gyártják — mondta Mika Imre. Ezután felkerestük a Bu­dapesti Édesipari Vállalat Csemege Édesipari Gyárát, ahol Balázs Gyuláné keres­kedelmi osztályvezető el­mondta. a csemegegyárban évente 4-5-féle szaloncukor­ból 1600—1700 tonnát készí­tenek. Legnagyobb mennyi­ségben a csokoládés desszert krémszaloncukorka készül, mely természetes dúsítóanya­gokat tartalmaz, ötféle íze­sítéssel (vanília, kakaó, mo­gyoró, kávé. meggy) kerül forgalomba. Ez egyik legré­gebben gyártott termékünk. Üjabban keresett a kiváló minőségű, rummal, marci­pánnal ízesített, csokoládé­val bevont krémszaloncukor is. Gyártunk ezenkívül még Szalon-különlegesség. Cse­mege csokoládés szalon ne­vű termékeket is. — Terveznek-e újabb, esetleg diabetikus szaloncu­korral megjelenni a piacon? — Cukorbetegek részére készülő szaloncukorral még nem próbálkoztunk. Min­den évben gyártunk ugyan néhány újfajta terméket pi­ackutató jelleggel. — Mi volt a meglepetés az idei karácsonyra? — Hópihe néven, viszony­lag olcsó (55 forint 0,80 kg- os doboz) mártatlan termé­ket — meggyhússal dúsított fondant — gyártottunk sza­loncukor-csomagolásban. Ez évben kis mennyiségben (70 tonna) került az üzletekbe, de ha megismerik, megked­velik a vásárlók, jövő kará­csonyra már többet is tudunk gyártani. — A túlzott termelésnöve­lés nem jár-e együtt a minő­ség romlásával? Esetleg a nagyon hamar legyártott sza­loncukor, mire a fogyasztó­hoz kerül, úgy kiszárad, hogy ehetetlenné válik. — A Csemege Édesipari Gyárban évek óta — és az idén is — már márciusban elkezdjük a karácsonyi édes­ségek gyártását. A legyár­tott termékeinket 18—22 Cel- sius-fok hőmérsékletű rak­tárainkban tároljuk. Garan­ciát vállalunk, hogy édessé­geink kifogástalan minőség­ben és küllemben kerüljenek a kereskedelmi hálózatba. Helytelen tárolás vagy szál­lítás esetén előfordulhat mégis, hogy a csokoládéáru fényét veszti (kiszürkül), azonban ez a termék élveze­ti és tápértékére nincs hatás­sal. A vásárlók egyébként minden dobozban találnak egy garanciajegyet, mellyel a Csemege gyár szavatolja az általa gyártott szaloncukrot. Egyúttal várjuk Békés me­gyei fogyasztóinktól is a ter­mékeinkről alkotott véle­ményeket — mondta Balázs Gyuláné. Gondolom, olvasóink több­sége már megvette a szalon­cukrot. Cikkünk nem is azzal a szándékkal készült, hogy elolvasása után, bárki is a konyhába rohanjon szalon­cukrot főzni. A szeretet ün­nepe előtt azonban talán ér­demes szólni azok munkájá­ról, akik hozzájárulnak ah­hoz. hogy minden kará­csonykor szépen feldíszített fenyőfákkal ünnepelhetünk. Bacsa András Ezek a dobozok mind egy kilogrammosak lesznek Csomagolás közben a mártott konzum szaloncukor Gál Edit és a szerző felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom