Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

NÉPÚJSÁG 1985. december 20„ péntek Végső búcsú Oláh Istvántól Elvtársainak, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek hosszú menete kísérte utolsó út­jára csütörtökön a Mező Imre úti temetőben Oláh István hadseregtábornokot, honvédel­mi minisztert, az MSZMP KB tagját. A vö­rös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalnál — ahol kitüntetéseit bí­borpárnákon helyezték a koporsó elé — díszőrségben tisztelgett az elhunyt előtt az MSZMP Politikai Bizottságának, a kormány­nak több tagja, párt- és állami életünk szá­mos személyisége. Elmentek a végső tiszte­letadásra a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, illetve a temetésre érkezett katonai delegációk tagjai, s ott voltak a budapesti diplomáciai testületek képviselői is. A gyászszertartáson — a Himnusz elhang­zása után — a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács nevében Czinege Lajos miniszterelnök- helyettes vett búcsút az elhunyttól. Életpá­lyáját felidézve kiemelte, hogy még nem volt 18 éves, és belépett a Magyar Kommu­nista Pártba, s 1945. március 15-én jelentke­zett a születő demokratikus hadseregbe. — Amilyen egyenes út vezette Oláh Ist­vánt a tanítói pályához, olyan kristálytiszta volt a logikája annak a döntésnek is, ami­kor a párt hívó szavára ismét — és most már véglegesen — magára öltötte a nép ka­tonájának egynruháját — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyettese. — 1947-ben lépte át az akkori Kossuth Akadémia kapu­ját, tehetsége, alkotóképessége kibontakoz­tatásával arányosan egyre nagyobb és fele­lősségteljesebb feladatok megoldásának vált részesévé. 1966-ban miniszterhelyettes, 1973- ban pedig az egyik legnagyobb felelősséggel járó vezető katonai posztra került: a ma­gyar néphadsereg vezérkari főnöke lett. Ép­pen egy esztendeje vette át a honvédelmi miniszteri tisztet. Ez évben kapta meg a legmagasabb, a hadseregtábornoki rendfoko­zatot. Oláh István elévülhetetlen érdemeket szer­zett a magyar néphadsereg fejlesztésének, erősítésének és korszerűsítésének nagy hord­erejű feladatai megoldásában — mondotta végezetül Czinege Lajos. A Honvédelmi Minisztérium, a néphadse­reg személyi állománya, a gyászoló család, a barátok és a fegyvertársak gyászát Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi államtitkár tolmácsolta. A gyászszertartáson a fegyverbarátok együttérzését Flórián Sziwcki hadseregtábor­nok, a Lengyel Népköztársaság honvédelmi minisztere, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának póttagja tolmá­csolta. Ezután a koporsót ágyútalpra helyezték, s a gyászolók sokasága kísérte a díszsírhelyre Oláh István földi maradványait. A gyász- szertartáson a díszzászlóalj díszmenettel és sortúzzel tisztelgett a hadseregtábornok em­lékének. A kegyeletes búcsúztatás az Inter - nacionálé hangjaival ért véget. Tanácsülés Okányban Tegnap, december 19-én, délután 2 órai kezdettel tar­totta soron következő ülé­sét az Okányi Községi Ta­nács. Első napirendi pont­ként Kincses Imre tanácsel­nök emlékezett meg a taná­csok megalakulásának 35. évfordulójáról. Nem volt könnyű dolga a második napirendi pont elő­adójának, Szili Zoltánnak, a vésztői Körösmenti Áfész elnökének, aki az áfész Okányban végzett kereske­delmi és szolgáltató tevé­kenységről számolt be. Bár leszögezte, hogy a község egységeinek árbevétele meg­felelő ütemben növekedett — a ruházati és a takar­mánybolt kivételével —. ám a beszámoló ismertetését kö­vető kérdések, hozzászólások azt bizonyították, akadnak gondok bőven. Nem megfele­lő a húsellátás, bébiételt és italt nem lehet kapni, gyak­ran árulnak lejárt szavatos­ságú élelmiszert, szűk az ABC. A tanácsi beszámolókon, jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok, bejelentések in­tézéséről Kincses Imre, majd az 1986-os költségvetésről Szarvas Lajosné vb-titkár számolt be. A tanácsülés résztvevői elfogadták a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás­sal kapcsolatos tanácsren­deletet, majd az ülés beje­lentésekkel ért véget. N. A. Falinaptár-mellékletünkhöz Kohán a legszebb képnek tartotta Lapunk ingyenes falinap­tár-mellékletével a Székely­földről elvándorolt és hosszú ideig Gyulán élt festőmű­vész, József Dezső emléke előtt tisztelgünk. A Behava­zott aranyzúzó malmok alko­tója száz évvel ezelőtt szüle­tett Udvarhely megyében, öt­gyermekes pedagóguscsalád második gyermekeként. Ta­nulmányait a firtosváraljai egy tantermes népiskolában, édesapjánál kezdte, majd a székelyudvarhelyi kő- és agyagipari szakiskolába, ké­sőbb pedig ugyanott, az Ál­lami Főreál Gimnáziumba járt. Ennek elvégzése után Székelykeresztúron. az Álla­mi Tanítóképző Intézetben szerzett kántor-tanítói okle­velet, ezt követően pedig, 1912-ben Budapesten, a Ma­gyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán rajztanári képesí­tést. A főiskolán Révész Im­re és Edvi Illés Aladár volt a mestere. A rajztanárként elhelyez­kedő József Dezső az első világháború után, 1919 októ­berében került Gyulára. Két évvel később festményeivel — főleg erdélyi vonatkozású képeivel — már önálló ki­állításon jelentkezett a vá­rosban. De nemcsak festett, hanem valóságos alkotókö­zösséget is létrehozott Gyu­lán. Kezdeményezésére ala­kult meg 1922-ben a 36 fes­tőművészt, szobrászt, építészt és iparművészt átfogó Békés megyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat. Jó­zsef Dezső igazi mesterévé is vált a körötte jelentkező és felnövő tehetségeknek. Ko­hán György, Koszta Rozália, Pataj Pál és sokan mások voltak a tanítványai. Hetvenévesen, 1956-ban vonult nyugdíjba. Három év­vel később, gyulai letelepe­désének 40. évfordulóján gyűjteményes kiállítást ren­deztek tiszteletére Gyulán. Legkiválóbb képei — Beha­vazott aranyzúzó malmok, Belépés a termelőszövetke­zetbe, Krumpliszedők, Pa­rasztportrék, Erkel-portré, Kohán levele a képről Erkel szülőháza, öreg szé­kelykapu Farkaslakán, Bras­sói képek, Firtosváraljai szé­kely kúria — közül többet bemutatott a tárlaton. A falinaptár-mellékletün­kön látható Behavazott aranyzúzó malmok című ké­pe 1914-ben készült Abrud- bányán, fiatal tanár korá­ban. Bányai János geológus tanár társaságában egy téli kiránduláson barangolva, a Veres patakra épült arany­zúzó malmok látványa adta hozzá az ihletet. A képnek meghatározó szerepe volt Kohán György munkásságára. Erről ő maga így vallott 1961-ben, József Dezsőhöz írott levelében: 1925-ben Gyulán — a Me­gyeház dísztermében képki­állításon láttam egy képet „Behavazott aranyzúzó mal­mok”. Ez a kép adta a dön­tő lökést a művészi pályá­ra. Ez volt a legszebb kép, amit életemben láttam — mert ez hagyott bennem leg­mélyebb nyomot. József Dezső húsz éve, 1965-ben hunyt el Gyulán. D. Nagy And rák 0 technikusképzés beindításának tapasztalatai A megyei tanács művelő­dési bizottsága két napiren­di pontról tárgyalt leg­utóbbi ülésén, a nappali rendszerű technikusképzés beindításának megyei tapasz­talatairól, illetve a művelődé­si otthonok új gazdálkodási rendjéről. Vámos László osztályveze­tő beszámolója az 1985/86. tanévben a kijelölt műszaki szakközépiskolákban meg­kezdődött technikusképzéssel, s az iskolák egy részében fo­lyó szakközépiskolai szak­munkásképzéssel foglalko­zott. Mint ismeretes, Békés­csabán a Kemény Gábor Szakközépiskola gépjármű­technikai (autószerelő) és gépjárműüzemi (autóforgal­mi) szakcsoportot indított. A Vásárhelyi Pál Szakközépis­kolában magasépítőket és út­építő-fenntartókat képeznek ki. A beszámoló kiemeli, hogy a pedagógusok a me­gyei képzés jelentőségét fel­ismerve. iskolájuk presztízse­ként is, kiemelten kezelik az új képzési formát. A beisko­lázásnál a 4+1-es típus je­lentette a legtöbb gondot. Ehhez hozzájárul a szülők, illetve az iskolák nem meg­felelő tájékoztatása. Az írá­sos anyag kitér a tanköny­vekkel, az óratervekkel kap­csolatos problémákra, a mindkét iskolában biztosított második idegen nyelv tanítá­sára. összegzésként megálla­pítja, hogy mindkét iskola erőfeszítései sikeresnek bi­zonyultak, minden kezdeti nehézség ellenére. Tóth Mihály szóbeli kiegé­szítőjében többek között a technikusképzés üzemi hátte­réről, a tanműhelyek felsze­reltségéről, a jobb szakmai könyvellátásról beszélt. A vitában hozzászólók elsősor­ban a megyei középkáder ­képzés fontosságát hangsú­lyozták, összehasonlították Békés megye helyzetét az or­szágos tapasztalatokkal. Az iskolák igazgatói kiemelték, mennyire fontos a jövő szem­pontjából, hogy a gyerekek a legkorszerűbb technikát, a legkorszerűbb tudást vigyék magukkal a munkahelyekre. Többen foglalkoztak azzal, hogy a modern gépek, fel­szerelések, a számítástechni­kai eszközök, laborok rend­kívül drágák, pedig ezek nél­kül lehetetlen a korszerű képzés. Engloner Gyula cso­portvezető, a Művelődési Mi­nisztérium középfokú nevelé­si főosztályának képviselője többek között arra hívta fel a figyelmet, mennyire fon­tos a technikusképzés újbóli bevezetésekor már a kezdeti tapasztalatokat értékelni, hogy időben tudják az illeté­kesek, jó úton halad-e az oktatás. Pap István igazgató a mű­velődési otthonok új gazdál­kodási rendjének tapaszta­latairól számolt be. Mint is­meretes, ez több lehetőséget biztosít a művelődési ottho­nok számára (átcsoportosít­ható béralap, a bevétel és ki­adás különbözeié a művelő­dési otthont illeti meg, ven­déglátóegységet isi lehet üze­meltetni stb.). Szólt arról, hogy a művelődési otthonok bevételt biztosítani általá­ban rendezvényekből tudnak. Hangsúlyozta, hogy az intéz­mények nagy része megta­lálta magának a legmegfe­lelőbb gazdálkodási típust, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az utasítás­ban foglalt lehetőségeket nem ismerik mindenütt kel­lőképp, vagy ha ismerik, nem merik alkalmazni. Általá­nos tapasztalat, hogy több művelődési otthon azért nem ismeri kellőképpen az utasí­tást, mert bevételeiből ki­adásait csak szűkösen tudja fedezni. Jellemző továbbá, hogy az új gazdálkodási rend­del nagyobb önállóság is együtt jár. S természetesen nagyobb felelősség. A művelődési bizottság ülése, amelyet Hajdú Jánost- né vezetett le, a második na­pirendi pont feletti vita után bejelentésekkel zárult. N. K. Ünnepi nyílva tartási rend A Békés Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának tájé­koztatása alapján a következők­ben — a lakosság alapos infor­málása érdekében — ismét köz­zé tesszük az ünnepi nyitva tar­tási rendet. December 22-én, aranyvasár­napon a városok és városi jogú nagyközségek központjaiban az áruházak, ruházati és iparcikk­üzletek 9-től 14 óráig lesznek nyitva. December 23-án, hétfőn afe élelmiszerüzletek, csarnokok, piacok 19 óráig, a pénteki naK pokon ennél később záró élelj- miszerboltok a pénteki rendi­jüknek megfelelően tartanak nyitva. Az iparcikkboltok ép áruházak a keddi, a vendéglá*- tóipari egységek a hétfői nyitva tartás szerint üzemelnek. December 24-én, kedden a? élelmiszerboltok, csarnokok ép piacok a szokásos nyitva tartái- si idejüktől 14 óráig, a városok­ban az ezüst- és aranyvasárnap nyitva tartott áruházak,’ ruháza­ti és iparcikküzletek 8—12 óráig fogadják a vevőket. Minden más üzlet és áruház egész nap zárva lesz. A vendéglátóipari egysé­gek általában 15 óráig tartanak nyitva. A szállodával rendelke­ző éttermek és az utasellátó ét­termek 20 óráig üzemelnek. December 25-én, szerdán min­den üzlet zárva lesz. Az édes­ség-, a dohány-, a virágboltok a vasárnapi, a vendéglátóipari egységek a szombati nyitva tar­tás szerint üzemelnek. December 26-án, csütörtökön szintén zárva lesznek az üzle­tek. Az édesség-, a dohány-, a virágboltok és a vendéglátóipa­ri egységek a vasárnapi nyitva tartás szerint üzemelnek. December 27-én, pénteken minden üzlet a szerdai nyitva tartási rendjének megfelelően fogadja a vevőket. December 28-án, szombaton minden üzlet a keddi nyitva tartási rendjének megfelelően tart nyitva. December 29-én, vasárnap az élelmiszerboltok, csarnokok és piacok 19 óráig, a péntekenként ennél később záró élelmiszer- boltok a pénteki rend szerint lesznek nyitva. Minden más üz­let és áruház a keddi nyitva tartási rendet követi. December 30-án, hétfőn az élelmiszerboltok, csarnokok és piacok 19 óráig, a pénteki na­pokon ennél később záró élel­miszerboltok pénteki rendjük­nek megfelelően tártanak nyit­va. Minden egyéb üzlet és áru­ház a hétfői, a vendéglátóipari üzletek pedig a szombati rend szerint nyitnak-zárnak. December 31-én, kedden a vá­rosokban az élelmiszerboltok, csarnokok és piacok 7—13 órá­ig tartanak nyitva. Minden más üzlet zárva lesz. Az édesség-, a dohány- és a virágboltok a va­sárnapi nyitva tartási rendet követik. A vendéglátóipari üz­letek közül az éttermek és szó­rakozóhelyek 1986. január l-én 5 óráig, minden egyéb vendég- . látóipari egység a szombati rend szerint, de legfeljebb 1 óráig tart nyitva. 1986. január l-én, szerdán min­den üzlet zárva lesz. Az édes­ség-, a dohány-, a virágboltok és a vendéglátóipari üzletek a vasárnapi rend szerint tartanak nyitva. Karácsonyi hangverseny A karácsony gondolata min­den időben foglalkoztatta az al­kotóművészek legjobbjait: béke és szeretet a jóakaratú embe­reknek. Ennek jegyében állítot­ták össze műsoraikat a decem­ber 17-i békéscsabai koncert szereplői. Elsőként a barokk ze­néből, J. S. Bach kantátáiból kaptunk ízelítőt Urmössy Imre stílusos előadásában. Fényesen csengő regisztereiben folyama­tosan gördültek a súlyos bachi melizmák, bizonyítva a bel cantóhoz értő előadóművész stí­lusbeli járatosságát. A koncer- táló oboaszólamot — közjátéko­kat — Nagy Csaba kitűnően játszotta. A zongorakíséretet Kiss Zsuzsanna látta el az együttmuzsikálás örömével. Is­mét J. S. Bach-mű következett, a fuvolára és zongorára írott E-dúr szonáta, melynek szóló szólamát Alföldy-Boruss Eszter játszotta ragyogó technikával és szép, éneklő tónussal, a nagy zenei ívek összefogásával. A si­kerben osztozott zongorapart­nere, Nátor Éva is. Meglepetés volt a műsorban Somos Johan­na Beethoven-játéka. A Hold­fény szonátát játszotta, de nem sápadt fényben, hanem tűzvö- rös izzásban. A zárótétel dübör­gése beethoveni mélységekből feltörő démoni vízió volt. Szíve­sen halljuk máskor is. A műsor befejező száma Hummel: Beve­zetés, téma, variációk címet vi­selte. A zongoraszólamot Lang Gusztáv, az oboaszólamot Nagy Csaba játszotta. Hummel dal­lamvilága a barokkot követő gáláns stílushoz áll közelebb. Ritmikus invenciója szinte ki­fogyhatatlan, és sokat kíván az előadótól. Nagy Csaba itt tetéz­te tudását — a két Bach-mű után —, és briliáns hangszertu­dásról adott számot. A zongora­szólamot játszó Lang Gusztáv partneri segítőkészsége vi­tathatatlanul sokat jelentett a koncertálás folyamatában, s a szólóállásokban. Ez alkalommal is csak öregbítette kiváló muzsi­kus hírét. Dr. Sárhelyí Jenő Nemzetközi galamb- és kisállatkiállítás A Békéscsabai 52. számú Galamb- és Kisállattenyész­tők: Egyesülete holnap ési va­sárnap a Padrah Lajos Ál­talános Iskola tornatermében (Békéscsaba V. kér., Oroshá­zi út 79—81.) városok között ti nemzetközi galamb- és kisi- állatkiállítást rendez. A nagyszabású bemutatóra a házigazdák a jugoszláviai Növi Sad, az NDK-beli Dachau és Hochstadt, a ro­mániai Kolozsvár és Lugos, a szovjetunióbeli Szocsi, vala­mint a magyarországi na­gyobb városok tenyésztői vesznek részt, illetve állítják ki büszkeségeiket. A bírála­tot egy húsztagú nemzetközi zsűri végzi. A csabai bemutatóra 1400 galambot hatvankét fajtavál­tozatban neveztek. A nagy testű Magyar begyestől, a legkisebb testméretű Brünni hegyesig, a különböző hús­galamboktól a röpgalambokig mindenki megtalálhatja ked­vencét. A különböző baromfi­fajokból negyvenkettőt lát­ható majd, így Óriás Brahma, Angol törpeharcos, Hollandi bóbitás, Orpiton és selyemba­romfi is. A bemutatón természete­sen házinyulak is szerepel­nek. Különlegessége lesz a kiállításnak a fodros angóra tengeri malac, a díszmadarak sokasága. Bemutatásra kerül rókatenyészet is; ezüst, kék, fehér és vörös divatszínű ál­latok. A kiállításra több macskatenyésztő isi elhozza tenyészállatait. A nemzetközi kiállítás ün­nepélyes megnyitója hol­nap, szombaton délelőtt 10 órakor lesz; a bemutatót az érdeklődők holnap délután 4 óráig, vasárnap pedig 8 és 15 óra között tekinthetik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom