Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

1985. december 20., péntek — Olyan volt ez kérem, mint egy kis paradicsom — szólal meg mögöttem valaki. — Nehezen hihetem — válaszolok a biciklijéről lekászáló­dó embernek, miközben feléje botorkálok a galléromba ka­paszkodó bojtorjának között. — Pedig higgye csak el! Amíg iskola volt a kastélyban, gyönyörű volt a kert, s az épületnek nem volt semmi hibája. Aztán kevés lett a gyerek, az iskola megszűnt, s hagyták az egészet elbitangolni. Kár volna szépíteni a dol­got, valóban így történt. A zsadány-fancsikapusztai klasszicista kastély a múlt század közepén épült. A fel- szabdulás után a tanácsi ke­zelésű állami tulajdonban előbb általános iskola volt. majd megvette a Zsadányi Építőipari Szövetkezet. A szövetkezet hamar feloszlott, s utólag úgy tűnik, talán leg­maradandóbb tevékenysége az volt, hogy keze között in­dult romlásnak a műemlék jellegű kastély. Az épület újra viszakerült a zsadányi tanács kezelésébe, de az nem tudott vele mit kezdeni. Mi­vel a tanácsnak még az elen­gedhetetlenül szükséges ál­lagmegóvásra sem volt pén­ze. többször is felajánlotta az épületet, hogy kezdjen vele valaki valamit. Senkinek sem kellett. Legfeljebb részletei­ben, amikor elhordták belő­le ezt-azt ismeretlen tette­sek, tovább gyorsítva ezzel a romlást. Idén megvásárolta a kas­télyt a Gyulai Szolgáltató Kisszövetkezet. A gyulaiak szeretnék műemléki szak­emberek bevonásával megóv­ni a kastélyt a végső pusztu­lástól. Néhány állagmegóvó munkát máris elvégeztek. Hogy az épület milyen funk­cióra lesz legalkalmasabb, s a helyreállításához szüksé­ges 15 millió miből lesz elő­teremthető, azt viszont még senki sem tudja. Egyre azonban már most is tökéletesen megfelel: jel­képe lehet az értékek hozzá nem értő elherdálásának. Csak az a baj, hogy abból van elég a zsadányi kastély nélkül is. Mindenesetre re­ménykedjünk! . .. — út — Fotó: Szőke Margit Lakásépítés — A télbe nyúlt ősz kedve­zett az építőknek: valameny- nyi létesítmény kivitelezésé­vel jó ütemben haladnak a Békés Megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói. Szük­ség is van az ütemes szabad­téri munkákra, ugyanis az elmúlt cudar tél nemcsak a vállalatot, hanem az egész iparágat visszavetette. — Erre az évre 760 millió forint termelési érték és 35 millió forint nyereség eléré­sét tűzték célul. A kedve­zőtlen időjárás miatt 94 ezer munkaóra-kiesésünk volt. aminek csak töredékét sikerült behozni. Már most látjuk, hogy éves szinten ter­melésünkben 5—8 százalé­kos lemaradás lesz — fogad Jámbor Ferenc, a Békés Me­gyei ÁÉV igazgatója. A vállalat programjában az idén is kiemelt szerepet ka­pott a lakásépítés, termelé­sünknek több mint 55 szá­tempósan zalékát adja. A hónap elején a vállalat teljesítette idei la­kásépítési tervét: a program­ban szerepelt 497 lakással szemben 508-at adtak át. To­vábbi 29 műszaki átadására a napokban kerül sor. Az el­készült otthonok háromne­gyed része panelos, a többi blokkos és univáztechnoló- giával épült. v—. A mostani tervidőszak­ban 2886 lakás adtunk át, az ötéves tervi előirányzatnál 5-6 százalékkal kevesebbet. Ezek a hiányzó lakások lé­nyegében megvannak, a kö­vetkező esztendőre több mint 500 az átmenő lakások szá­ma — folytatja az igazgató. A BÁÉV a tervidőszak első évében maradt el lakásépítési tervétől, az azt követő esz- endőkben viszont sikerült éves célkitűzéseiket túltelje­síteni. A legtöbb új otthont — az elkészült lakások 80 százalékát — Gyulán és a Átadásra váró lakások a me­gyeszékhelyen Fotó: Fazekas László megyeszékhelyen építették. S még valami: a korábbi tervidőszakokhoz képest a nagyobb lakások irányába tolódtak el, változtak az igé­nyek, vagyis zömében 2,5, illetve 3 szobás lakást építet­tek. Persze, a lakásokon túl tucatnyi egyéb létesítmény kivitelezésén is dolgoztak. Ezek közül legjelentősebb a Démász központja és a hűtő­ház rekonstrukciója volt: S miket tartalmaznak a jö­vő évi elképzelések? Egyebek között az ideihez hasonló nagyságrendben épí­tenek lakásokát, megkezdték Békéscsabán, az iskolacent­rumban a 24 tantermes isko­la, Békésen a nevelési köz­pont, Orosházán a 16 tanter­mes iskola építését. E mun­kálatokat gyorsítják az el­múlt 2-3 évben megkezdett, és az . idén bevezetett fej­lesztések alkalmazása. Így kohósalakblokkból épültek már otthonok, saját fejlesz­tésben valósult meg váztech­nológiás beruházás, és a kor­szerűsített pécsi típusú laká­sok kivitelezése, a piachoz való alkalmazkodás, a ver­senyképesség növelését, a vá­laszték bővítését, a változa­tosabb városkép kialakítását is serkentik. — szekeres — Kongresszusi számvetés az NDK-ban Egy termelőszövetkezeti egyesülésben A termelőszövetkezet bejá­ratánál átható krumpliszag fogad, és néhány markáns arcú, határozott férfiú, az LPG, vagyis a termelőszö­vetkezet vezetői. Szabályos­nak nemigen nevezhető a tsz bemutatása, érződik, hogy nem terveztek meg semmit előre, de talán így vált iga­zán érdekessé. Itt van mind­járt a burgonyatárolás. Ez a tsz a Rosslau-i járásban van, közel Haliéhoz, ahol a bur­gonyatermesztésre alkalmas éghajlat, a földminőség és az erdőségek jellemzik a mező- gazdaságot. Kooperációs munkaszervezetük azt a célt szolgálja, hogy biztosítsák a helyi élelmiszer-ellátást, és jelentős mennyiségű termést adjanak közellátásra, a töb­bi között burgonyából is. Ehhez szükséges a burgonya gépi szelektálása, téli tartó­sítása, amit olcsón beszer­zett, de jól hasznosítható tá­roló-, hűtőgépekkel oldanak meg. Idén nem volt jó a burgonyatermés, ezért már rég végeztek a szelektálás­sal, a tárolni való burgonyát elhelyezték a szárítógépek rekeszeiben, de a munka még korántsem fejeződött be. Ottlétemkor éppen, hogy csak elkezdték a répasze­dést. Az állattenyésztésre szakosodott termelőszövetke­zetekben pedig úgysem szü­netelhet a munka egy pil­lanatig sem. A ..Flemming kooperáció”, amint arról Gerhardt Sitting elnök tájékoztatott bennün­ket, szakosított szervezettsé­gű. Az egyesüléshez négy termelőszövetkezét tartozik. Egy a szükséges takarmányt és a burgonyát, répát terme­li meg, a másik hálómban pedig állattenyésztés folyik. A négy egységet — melyek önálló termelőszövetkezetek is — közös pártszervezet, szakszervezet, FDJ-vezetőség irányítja. Közös költségve­téssel gazdálkodnak, együtt sírnak-nevetnek az évvégi zárszámadások idején. A kooperációban 1200 tag dolgozik, fele állattenyésztő, szakgazda. A tagokat tizen­négy községből toborozták. Az első tsz-közösség már 1960-ban megalakult ezen a környéken, de a szakosodás itt csak 15 év múlva vette kezdetét. A burgonyatermő terület 1250 hektárnyi. Az ál­lattenyésztők hatezer szar­vasmarhát. 20 ezer sertést, 12 ezer szárnyast, háromezer fejőstehenet, ötezer birkát gondoznak, birtokukban van ötven hátasló is, az itteniek előszeretettel űzik a lovas­sportot. Az évi gabonater­més 3200 tonnát tesz ki, eb­ben az ágazatban 600 tsz- gazda dolgozik, többségük nagy teljesítményű gépek­kel. A kooperáció tulajdo­nában van 120 traktor, 24 kombájn, 8 daru és sok ki­sebb, de ügyes célgép. Itt is jellemző a tudatos fiatalítás. Az állattenyésztők között például a legöregebb is csak 42 éves. A gépekről negyvenéves korban minden­kit levesznek, és könnyebb, nem fizikai erőt kívánó munkát bíznak rá. Az után­pótlásra nagy gondot fordí­tanak. Ennek az alapelvnek az érvényesülését szolgálja a tízéves politechnikai iskola, amely teljes vertikumában a kooperációra, illetve a ter­melőszövetkezetek minden­napi tevékenységére támasz­kodik. A tsz legjobb szak­emberei oktatják itt az alap- ismereteket. A fiatalok a tsz gépein tanulják meg a sze­relést, a járművek kezelését. 1979, óta száznál többen sze­reztek politechnikai szakkép­zettséget. Közülük 86 végle­gesen is letelepedett. Ehhez persze tudni kell, hogy aki tíz évre leszerződik, annak a termelőszövetkezet előlege­zi, és tíz* év után el is en­gedi a lakásvásárláshoz szük­séges 10 ezer márkát. Nem csoda, hogy a katonaság le­töltése után a legtöbb fiatal ide jön vissza, itt keres menyasszonyt, itt nősül és itt válik hasznos munkát végző tsz-taggá. A nyugdí­jasok helyzete is elfogadható. Végzett munkájuk alapján 400 márkát kereshetnek a nyugdíjukon felül, és min­den jogot ugyanúgy élvez­hetnek, mint a tsz aktív tag­jai. Vasvári Ferenc (Vége) II könnyűipar idei mérlegéről A 355 ezer dolgozót fog­lalkoztató iparág termelése az idén meghaladja a 150 milliárd forintot. A népgaz­dasági terv erre az évre a könnyűipari termelés 3 szá­zalékos növekedésével szá­molt, ám az elvárásoknak nem sikerült eleget tenni. Az elmaradás okai között említették az év eleji szo­katlanul hideg időjárást. A kemény tél sok helyen ener­giakimaradást okozott és emiatt több üzem időlegesen leállt. Akadályozta a tervtel­jesítést az is, hogy novem­berig az ipari átlagot meg­haladóan, 1,5 százalékkal csökkent a könnyűiparban foglalkoztatottak száma. Az iparág ebben az évben csaknem 700 millió rubel ér­tékű terméket értékesített a rubelelszámolású piacon. Ez­zel a tervezett 6 százalékos növekmény helyett csaknem 17 százalékos emelkedéstért el. A konvertibilis elszámo­lású piacra várhatóan 420 millió dollár értékű árut ex­portál, ami kevesebb a ter­vezettnél. Az elmaradást egyebek között az okozta, hogy a piacképtelenné vált termékeket a vállalatok nem pótolták exportképesebb áru­val. A belföldi fogyasztói igé­nyeket a könnyűipar összes­ségében kielégítette. A leg­fontosabb termékcsoportok­ból elegendőt gyártott, csu­pán a gyapjúszövet, a kon­fekcionált termékek és a pa­pírkarton gyártása maradt el a tervezettől. Az előző évekhez viszonyítva javultak a vállalatok közötti koope­rációs kapcsolatok. Az együttműködő partnerek többnyire megtartották a szerződésben vállalt szállítá­si kötelezettségeiket. Jövőre az idei évhez viszo­nyítva az ágazatnak 2,5 szá­zalékkal kell növelnie ter­melését. A szocialista orszá­gokba irányuló exportnál 12 százalékos, a konvertibilis kivitelnél 7 százalékos növe­kedésre van szükség. A he­tedik ötéves terv induló évé­ben a könnyűipar mérsékel­tebb lakossági fogyasztásra számít. A vállalatok csak úgy fe­lelhetnek meg az elvárások­nak, ha a jövőben rugalma­sabb piackutató munkát vé­geznek. A következő eszten­dőben tovább folytatják az iparvállalatok vidéki telep­helyeinek dinamikus fejlesz­tését. Üjabb termékszerkeze­ti változásokra is sor kerül. A textilruházati iparban a felsőruházatok termelésének arányát a jelenlegi 55 szá­zalékról csaknem 69 száza­lékra emelik. A mostaninál több cipőt készítenek korsze­rű, ragasztásos eljárással. A bútorgyáraknak arra kell tö­rekedniük, hogy a lakások méreteihez jobban alkalmaz­kodó bútorokat állítsanak elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom