Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

NÉPÚJSÁG Eltemették az orosházi tűzvész áldozatait Béres Ferenc Fekete Istvánná László Éva Mucsi Andrásné Orosházán az al végi temetőben tegnap délelőtt kísérték utolsó útjára az üveg­gyári tűzvész négy áldozatát. Sokan eljöttek. Családtagok, hozzátarto­zók, munkatársak, ismerősök. S ott voltak több százan a rokonok és barátok gyászá­val együttérző ismeretlenek, akiket mé­lyen megrázott az elmúlt hét szörnyű ese­ménye. A ravatalnál a hozzátartozók nevében Czédula Imre vett végső búcsút a fiata­lon elhunytaktól. — E négy koporsó mementó legyen — mondta gyászbeszédében. Okuljunk mind­annyian és vigyázzunk egymásra, vigyáz­zunk magunkra, hogy ne történjenek ilyen és hasonló tragédiák. A négy egymás mellé ásott sírgödörnél Pribék Sándor, az üveggyár dolgozója bú­csúzott kollégáitól a gyár kollektívája ne­vében. Aztán leeresztették a négy koporsót és sírhalmok emelkedtek, melyeket em­bermagasságig elborított a sok száz koszo­rú és virágcsokor. Béres Ferenc, Fekete Istvánná, László Éva, Mucsi Andrásné emlékét megőrizzük. Megemlékezés az ellenforradalom áldozatairól 1985. november 5., kedd Kiszorított pletyka Lenni vagy nem lenni?! Ez volt a kérdés a rádió tegnap esti Szorító című műsorában, de a kérdésre végül is nem kaptunk feleletet. Bár igaz az is, nem volt igazi meccs sem. A sétálóutca pártolói és ellenzői ezen a kérdésen nem csap­tak össze, hanem helyette — szerencsére — sokkal fonto­sabb témák kerültek terítékre. A demokráciáról, a döntés­hozók felelősségéről, az ártatlanul megvádoltak védekezési lehetőségeiről, a tájékoztatásról és a tájékoztatókról. Ilyen szerteágazó témacsokorról közvetlenül a 'műsor meg­hallgatása után nehéz szépen összefogott, kerek gondolato­kat írni. Talán jobb, ha erre nem is törekszünk, és meg­elégszünk reflexiónk közreadásával. Olvasóink tudják, la­punk sohasem tartozott az ilyen sétálóutca lelkes hívei kö­zé. Véleményünket a műsor is megerősítette: rosszul elő­készített, elhamarkodott döntés volt, és ennek tanulságait le kell vonniuk az illetékeseknek. Nem hangzottak el a be­vezetés előtt a műsorban is hiányolt „meggyőző, okos ér­vek”, ehelyett sokáig ködösítést, mellébeszélést kapott a la­kosság! Erre példának talán elég csak annyi: a lezárás előtt azt közölték az illetékesek, tönkrement az út alapja, ezért kellett sétálóutcává nyilvánítani ezt a szakaszt. Véleményünk szerint a döntés sem volt túlságosan de­mokratikus — bár ettől még lehet jó! Csakhogy a hiányos informálás, illetve a túlzott szakszerűség nem tette lehető­vé, hogy a lakosság magáénak érezze ezt az utcát. És mert a tanács részéről afféle „csakazértis” magatartást tapasz­talt, ők is hasonlóan reagáltak. Csak azért sem kell nekünk sétálóutca! így támadt vihar egy lavór vízben, és kezdett többről szó lenni, mint egy sétálóutcáról. Itt vetődött fel a kérdés, le- szavazhatja-e a város az általa választott tanácsot? Elvileg persze igen, de erre ma még nincs kialakult módszer, in­tézményrendszer. És ha érdemleges tettre nincs mód, elő­jön a pótcselekvés, esetünkben pletyka formájában. És itt kerülünk szembe egy újabb problémával: mit tehet a meg­rágalmazott ember, mit tehetett volna az adott konkrét esetben Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, akiről azt kezdték terjeszteni, hogy az ő éjszakai nyugalma miatt zá­ratták él a forgalom elől a Tanácsköztársaság útját. Fordulhat-e védelemért ebben az esetben a közvéleményt képviselő megyei sajtóhoz? írhat-e erről az a Békés Megyei Népújság, melynek a fejlécében ott áll, hogy a megyei ta­nács lapja? És ha hozzánk fordul, hinnének-e nekünk az olvasók? Elhinnék-e, hogy az igazat írjuk, vagy úgy vélnék, kötelességből védjük „főnökünket”? Szinte megválaszolha­tatlan kérdések ezek, és ezért úgy véljük: elsősorban a helyzet kialakulásáért felelős, a döntést meghozó városi szerveknek lett volna kötelességük, hogy tisztázzák a me­gyei tanács megrágalmazott elnökét! Egy ilyen őszinte, nyílt, a problémákat kendőzetlenül feltáró találkozóról, ahol a lakosság és a város vezetői kölcsönösen elmondhatják egy­másnak, ami a szívüket nyomja, szívesen adtunk volna tu­dósítást. De ilyen találkozó nem volt, és ennek megszerve­zése nem a mi feladatunk. Fölmerülhet a kérdés, miért nem válaszoltunk a Nép- szabadságban megjelent írásra? Mi azonban ebben az eset­ben is tartottuk magunkat hosszú évek óta alkalmazott gya­korlatunkhoz: nem vitatkozunk más lapokban megjelent írásokkal! Egy támadó sajtóközleményre ott kell válaszolni, ahol az megjelent! Hogyan lehetne ezek után röviden összefoglalni a mű­sorban elhangzotakat? Legegyszerűbben talán Pozsgay Im­rének, a Hazafias Népfront főtitkárának szavaival: nap­jainkban a közéleti demokrácia egyre jobban kiteljesedik, de az emberekben még élnek a régről megszokott, rossz automatizmusok. Minél hamarabb tudunk ezektől a bék­lyóktól megszabadulni, annál kevesebb olyan gonddal kell megküzdenünk, mint a békéscsabai sétálóutca és az egész hozzá kapcsolódó problémakör. Ezek után talán már nem is fontos, hogy a szorítóban le­zajlott képzeletbeli boxmeccset a piros sarokban küzdő Gyu­lavári Pál és Tarnói Gizella riporter nyerték pontozással.. Alkoholellenes kiállítás a MflV-nál Hétfőn koszorúzási ünnep­séget rendeztek a néphata­lom hőseinek Köztársaság téri emlékhelyén. A fellobo­gózott téren több százan gyűltek össze, hogy tiszteleg­jenek az ellenforradalmárok­kal vívott küzdelemben a pártház védelmében eleset­tek emléke előtt. A munkás- mozgalmi mártírok emlék­műve mellett magasodó dom­borművű kőfalnál a Magyar Nem kis szervezőmunka után tegnap délelőtt a Szak- szervezetek Békés Megei Ta­nácsa békéscsabai székházé­ban rendezték meg megyénk szórakoztató zenészeinek bi­zalmi testületi ülését. Jelen­leg közel két és fél száz fő­hivatású zenész dolgozik az állami és szövetkezeti ven­déglátó egységekben, közü­lük azonban csak 110-en tag­jai az ágazati szakszervezet­nek. Az elmúlt öt esztendő érdekvédelmi-szakmai tevé­kenységéről Palotai István szb-titkár számolt be az el­múlt hetekben újjáválasztott bizalmi testületnek. Beszá­molójában önkritikusan szólt azokról a hiányosságokról is, amelyek kiküszöbölését a most leköszönő szakszerveze­ti bizottságnak nem állt módjában elvégezni. A kö­vetkező időszak egyik legfon­tosabb feladataként azt jelöl­te meg, hogy visszaszerezzék a tagok bizalmát, s hogy a korábbinál hatékonyabban szolgálják a szórakoztató ze­nészek érdekvédelmét. Békéscsabán a megyei KISZ-iskolában rendszeresen biztosítanak kiállítási lehe­tőséget a megyében élő fia­tal képzőművészeknek. Teg­nap délután Görgényi Ta­másnak, a békési 3, számú általános iskola tanárának festményeiből és kisplaszti­káiból nyílt kiállítás, ame­lyet Balogh Józsefné, a KISZ megyei bizottságának politi­kai munkatársa nyitott meg. Görgényi Tamás többször részt vett már kollektív és egyéni kiállításokon, amelye­ken több díjat is kapott. Rendszeresen dolgozik az or­szág különböző alkotótábo­raiban, így például a hajósi, a békési, a gönczi táborok­Szocialista Munkáspárt Bu­dapesti Bizottsága nevében Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Borbély Gábor, a pártbizott­ság titkára koszorúzott. Ez­után elhelyezték a tisztelet és az emlékezés virágait az emlékfalnál a kerületi párt- bizottságok, a Fővárosi Ta­nács, az állami és társadal­mi szervezetek, a főváros lakosságának képviselői, a A részletes titkári beszá­molót követően tízen szóltak hozzá, így Gyimesi László, a zeneművészek szakszerve­zete elnökségének munkatár­sa és Péter Miklós, az Or­szágos Szórakoztatózenei Központ igazgatója, valamint a KPVDSZ, a MÜDOSZ és az SZMT vezető munkatársai is. A hozzászólások zöme a zenészek két legfontosabb gondját, a foglalkoztatás és a bérezés helyzetét elemez­te. Mint megtudtuk, mára már nincsen egyetlen mun­kahely nélküli kategóriás ze­nész sem a megyében. Több szempontból is a Békés me­gyei helyzetkép lényegesen jobb, mint az országos át­lag. A legnagyobb problémá­kat ma is a szerződéses üze­meltetési forma jelenti. Míg korábban csak az Afészekkel és a vendéglátó vállalattal álltak mint munkáltatóval kapcsolatban a zenészek, ma a szerződéses egységek veze­tői szabják meg a szerződte­tés nem egy alapvető feltéte­lét, körülményét. Ebből ered ban. Szülővárosában, Béké­sen felnőtt képzőművészszak­kört is vezet. Ezt a kiállítá­pártház egykori védői és a hősök hozzátartozói. Az ellenforradalmárokkal vívott harc mártírjainak sír­jait megkoszorúzták a Mező Imre úti temetőben is. A munkásmozgalmi panteon sírsétányán a hősi halottak nyughelyeire a Himnusz el­hangzása után koszorút he­lyezett el a Budapesti Párt- bizottság nevében Grósz Ká­roly és Borbély Gábor. az is, hogy a munkáltatókkal folytatandó tárgyalási felté­telek is lényegesen, nőm ép­pen a zenészeknek kedvező módon változtak meg. A gon­dokon csak úgy lehet úrrá lenni, ha a zenészek szak- szervezetük fórumait fel­használva, egységesen lép­nek fel a jobb munka- és életkörülmények megterem­tése érdekében. Ehhez azon­ban az is elengedhetetlenül szükséges, hogy minél jobb művészi színvonalra töreked­jenek. A jelölőlista ismertetése előtt Gyimesi László az el­nökség köszönőlevelét és ju­talmát nyújtotta át két idős aktivistának, Rácz Károly- nak és Csete Bálintnak. A bizalmi testület titkos szavazással a következő öt évre a szórakoztató zenészek megyei szakszervezeti bizott­sága titkárának ismét Palotai Istvánt, elnökének Puskás Sándort, a számvizsgáló bi­zottság elnökének pedig Haj­dú Antalt választotta meg. (N. L.) sát egy hónapon át tekint­hetik meg az érdeklődők. Sz. M. Újságírók kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nagy októ­beri szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából a sajtó területén kifej tett ered­ményes munkájuk elismeré­séül Újlaki Lászlót, a Nép- szabadság rovatvezetőjét Április Negyediké Érdem­renddel, dr. Halász Zoltánt, a The New Hungarian Quarterly főszerkesztő-he­lyettesét, Vajda Miklóst, a The New Hungarian Quar­terly olvasószerkesztőjét és Nagy Istvánt, a Magyar Nemzet olvasószerkesztőjét a Magyar Népköztársaság Csil­lagrendjével, Onódvári Mik­lóst, az Észak-Magyarország főszerkesztő-helyettesét és Söptei Jánost, a Szabad Föld főszerkesztő-helyettesét a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntette ki. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát tizenketten, a bronz fokozatot kilencen, a Kiváló Munkáért kitüntetést hatvanegyen kapták meg. A kitüntetéseket hétfőn a Parlamentben Bányász Re­zső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke adta át. Jelen volt Berecz János, az MSZMP KB titkára, dr. Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, La­katos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője és Lux János, a Nyomda-, a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára. Az SZMT akcióbizottság negyedszázada Az SZMT egészségügyi el­látással foglalkozó akcióbi­zottságát az Egészségügyi Mi­nisztérium és a SZOT közös határozata alapján 1960-ban alakították meg. A 25 éven át tevékenykedő bizottság legfontosabb feladata volt, hogy a megye egészségügyi ellátásának fejlesztéséért, az állami irányítás társadalmi segítéséért dolgozzon. Orszá­gos irányelv döntése alapján az akcióbizottságok minden megyében befejezik munká­jukat, helyüket, feladatkörü­ket mási összetételű társadal­mi fórumok veszik át. Tegnap, november 4-én délután Békéscsabán az SZMT-ben dr. Varga Imre, az SZMT megyei titkára kö­szöntötte az akcióbizottság tagjait és méltatta az elmúlt 25 év munkáját. Megállapí­totta, hogy a bizottság me­gyénkben teljesítette felada­tát és erről elismerően nyi­latkoztak az országos felü­gyeleti szervek is. Üléseiken többek között foglalkoztak egy-egy terület egészségügyi ellátásának kérdéseivel, a tár­sadalombiztosítás részprob­lémáival, az üzem- és mun­kaegészségügy fejlesztésével, a rehabilitációval, a betegfel­vételi rendszerrel, a gyer­mekszakrendelések gondjai­val. Állásfoglalásaikról, elem­ző munkájukról rendszeresen tájékoztatták az SZMT el­nökségét, a megyei tanács végrehajtó bizottságát. Dr. Pankotai István, a Me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója el­mondotta, hogy példaszerű­nek bizonyult az akcióbizott­ság és az ágazati állami ve­zetés együttműködése a me­gye egészségügyi hálózatának fejlesztéséért. A megyei ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezetője, dr. Horváth Éva ezt meg is köszönte a jelenlévőknek, s kérte őket, hogy bár szervezetileg to­vább nem működik az ak­cióbizottság, de a benne kép­viselt intézmények szoros munkakapcsolata továbbra is a betegellátás feltétele, ezt tartsák szem előtt. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa pénzjutalomban ré­szesítette az akcióbizottság­ban negyedszázada dolgozó­kat- B. Zs. Válkó Pál üzemfőnök nyi­totta meg azt a kiállítást, amelyet a MÁV körzeti üzemfőnöksége és a Békés Megyei KÖJÁL egészségne­velési osztálya az alkoholiz­mus elleni küzdelem jegyé­ben rendezett. — A fegyel­mi ügyeknek közel 50 szá­zaléka kapcsolatos az alko­hollal — mondotta az elő­adó, — pedig a veszélyes üzemű munkahely minden területe teljes embert kíván. A társadalom egészében gon­dot jelent a túlzott alkohol- fogyasztás, ami nemcsak munkahelyi problémákat, ha­nem gyakran a családi élet válságát is okozza. A kiállítást a témához kapcsolódó filmek bemuta­tója követte. Az egészség­nevelési osztály november 12-én a 611-es szakmunkás- képző intézet pedagógusai­nak szervez előadást. Ebben az iskolában minden osztály tanulói hallhatnak az egész­séget károsító szenvedélyek­ről és a családi élet tervezé­séről. Az előadásokat a Bé­késcsabai Egyesített Egész­ségügyi Intézmények KISZ- szervezetének tagjai tartják. Az egészségnevelési osztály reprezentatív előadásokkal kísért, az egészséges táplál­kozással kapcsolatos bemu­tatóval gazdagított rendez­vényt szervez november 21- én, délelőtt 10 órától Gyu­lán, az Erkel művelődési központban. B. Zs. Az állomásfőnökök időszakos vizsgájára érkezők is megte­kintették a kiállítást Fotó: Szőke Maigit Szakszervezeti bizottságot választottak a szórakoztató zenészek Festmények és kisplasztikák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom