Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-30 / 281. szám
HCl 1985. november 30., szombat Vonalban vagyunk Hétfőtől szombatig tartó sorozatunkban ismertettük a megye hat városának VII. ötéves tervkoncepcióját. Tettük ezt azzal a céllal, hogy a lakosság megismerje és december 2-án, hétfőn délután 2-től 7-ig a Vonalban vagyunk keretében véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen, kérdezzen a tervvel összefüggésben. A városokban a tanácselnökök — munkatársaink közreműködésével — várják a hívásokat. Az elhangzó véleményekre, kérdésekre az azon nyomban adandó felvilágosítás mellett lapunkban december 9-től 14-ig, hétfőtől szombatig Vonalban voltunk címmel válaszolnak. A városokban a hívásokat december 2-án, hétfőn délután 2-től 7-ig a kővetkező telefonszámokon várják a tanácselnökök: Sasala János, Békéscsaba: Verbal László, Békés: 41-011 Dr. Takács Lőrinc, Gyula: 22-(i4fi és 24-987 és 41-375 62-155 és 62-347 Mihály András, 120 és 121 Orosháza: Dr. Pataki István, Szarvas: 35 és 43 Kozák Sándor, 1 és 69 Szeghalom: Tanácskozott a termelési és ellátási bizottság A megyei tanács termelési és ellátási bizottsága Győrfi Károly elnökletével ülést tartott november 29-én, tegnap Békéscsabán, a Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet tanácskozótermében. A tanácskozás első napirendjében dr. Tóth János osztály- vezető a lakossági szolgáltatások helyzetét elemezte. Többek között elmondta, hogy a megyei tanács 1981- ben határozatot hozott, amelyben a megye 1990-ig terjedő szolgáltatásfejlesztési koncepcióját körvonalazta, illetve meghatározta a fejlesztési feladatokat és módszereket. Évtizedünk első négy évében megyénkben a szolgáltatások fejlődése tükrözte az országos tendenciákat. Folyó áron számítva a fogyasztási szolgáltatások 50 százalékkal, ezen belül a lakossági szolgáltatások 57 százalékkal növekedtek. De ha figyelembe vesszük a mintegy 33 százalékos árnövekedést,, akkor a lakossági szolgáltatások csak 18 százalékkal, a kiemelt szolgáltatások pedig 15 százalékkal emelkedtek. Megyénkben tovább csökkent a szocialista szektor részaránya a lakossági szolgáltatásokból. Békés megye szolgáltatásainak fejlődése megegyezett az országos növekedéssel, így az egy lakosra jutó teljesítményérték szerint nem tudtunk javítani a megyék közötti rangsorban elfoglalt helyünkön. Jelenleg a vidéki átlagtól kismértékben elmaradva a 12. helyen állunk. Az ülés második részében Hankó László osztályvezetőhelyettes a takarmánygazdálkodás aktuális kérdéseit elemezte, illetve kitért a további feladatokra. L. S. Jövőre Magyarországon Európai állattenyésztési konferencia Budapesten, a MÉM-ben tegnap, pénteken délelőtt sajtótájékoztatón ismertették a jövőre hazánkban megrendezésre kerülő Európai Állat- tenyésztők Szövetsége 37. tudományos ülésszakának és közgyűlésének programját. Dr. Magyar Gábor, MÉM miniszterhelyettes bevezetőjében elmondta, hogy a szervezet 1939-ben Zürichben alakult meg azzal a céllal, hogy az állattenyésztési tudományos és műszaki fejlesztési tevékenység nemzetközi fóruma legyen. Napjainkban 29 európai ország tagja az EÁSZ-nek. Hazánkban 1970- ben első ízben tartották meg a 21. tudományos ülésszakot és közgyűlését. A magyar mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés elismerését jelzi, hogy a múlt év áprilisában a szervezet elnöksége ismét Magyarországot kérte fel a sorra kerülő 37. közgyűlés megrendezésére. Ezt követően a miniszter- helyettes részletesen elemezte a magyar állattenyésztés elmúlt másfél évtizedének eredményeit. A mezőgazda- sági bruttó termelésen belül az állattenyésztés részaránya az 1970-es 43 százalékról a múlt év végére 51 százalék fölé emelkedett. Jelentős a vágóállat- és a tejtermelés emelkedése is, s egyaránt meghaladja a 60 százalékot. Nemzetközi érdeklődés nyilvánul meg a hazai állattenyésztés sok tenyésztési és technológiai megoldása iránt. Az EÁSZ 37. közgyűlésére és tudományos ülésszakára 1986. szeptember 1—4. között kerül sor Budapesten. a Kongresszusi Központban. Hét szekcióban, várhatóan mintegy 400 előadást hallgatnak meg majd a részvevők. Keserű János, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ főigazgatója, a szervezőbizottság elnöke arról számolt be, hogy ezen kutatók, oktatók és az állat- tenyésztési szervezetek szakemberei vesznek részt. A szervezők gondoltak arra is, hogy a vendégek a néhány nap alatt jobban megismerkedjenek hazáikkal. Ezért iktatták a programba a vidéki mezőgazdasági üzemek megtekintését. Üllőn állattenyésztési kiállítást és fajta- bemutatót tartanak. A. Roos, az EÁSZ svéd elnöke beszélt a szervezet előtt álló legfontosabb feladatokról. Elmondotta, napjainkban Európában túltermelés jellemzi az állattenyésztést. Az elkövetkező időszakban fontos feladat a termékek minőségének javítása, a környezetvédelmi gondok és állategészségügyi problémák mielőbbi megoldása. „Ügy érzem, mindezekről a kérdésekről hasznos eszmecserét folytatunk majd Budapesten” — fejezte be tájékoztatóját A. Roos. V. L. Földgáz Nagyszénáson Nagyszénáson november 29-én, tegnap délelőtt ünnepség keretében dr. Varga János, a Dégáz igazgatója meggyújtotta a gázlángot, jelezvén ezzel, hogy elkészült a település földgázhálózatának első üteme. Az ünnepségen jelen volt dr. Gonda József, az orosházi városi pártbizottság első titkára, valamint Nagyszénás nagyközség párt-, állami, társadalmi szerveinek vezetői, képviselői. A településen teljesen lakossági erőből valósul meg a gázbekötés; az itt élők 76 százaléka vállalta, hogy három év alatt 9 ezer forintot fizet a hálózatépítésre. Hozzájárulnak a költségekhez az érdekelt közületek is. így Nagyszénáson a VII. ötéves terv időszakában az egész községben kiépül a földgázhálózat. Közgyűlés az ÉTE-ben Három Békés megyei a központi vezetőségben Az Építőipari Tudományos Egyesület szerdán, 27-én tartotta Budapesten, az Építők Szakszervezete székházában a XIII. vezetőségválasztó küldöttközgyűlését, melyen a Békés megyei csoportot nyolcán képviselték. Megtiszteltetés és a csoport munkájának elismerését jelentette, hogy az ÉTÉ Központi Vezetőségébe ezúttal 3 megyei küldöttet — Jámbor Ferencet, Korek Ferencet és Rokszin Mihályt — választották. A kitüntetésekből is részesült a Békés megyei csoport, ugyanis eredményes munkája elismeréseként Vincze Károlyt, a csoport vezetőségének tagját az építésügyi és városfejlesztési miniszter „Kiváló Munkáért!” kitüntetésben részesítette. Meszöv-elnökségi ülés — fl belső ellenőrzés tapasztalatai — II gyors meggazdagodás reményében — Visszaélés a húsboltban — Hagy étterem — kicsi haszon A Mészöv Ellenőrzési és Jogi Irodája figyelemmel kíséri a fogyasztási szövetkezetek belső ellenőrzésének színvonalát, amely meglehetősen változatos képet mutat. Erről tárgyalt tegnap, november 29-én a Mészöv elnöksége Tanai Ferenc elnökletével. A tapasztalatok szerint van javulás, de sok helyütt alapvető hiányosságok fordulnak elő. amely hatékonyabb ellenőrzést feltételez. A 4486 fogyasztói érdekvédelmi vizsgálat sok visszaélésre derített fényt. Szeghalomban főleg a húsboltokban volt súlycsonkítás, többletszámolás, másutt kevesebb fagylaltot mértek a kelletnél. Orosházán 174 esetben ellenőrizték a szerződéses üzleteket. Szarvason javult a vizsgálatok visszatartó ereje,- hiszen a mezőtúri és a békéscsabai áfésszel közös ellenőrzéseket tartottak. Többen kifejtették: nagy szükség van a hálózati ellenőrök továbbképzésére, a jó ellenőrzési módszerek átadására. Nagyobb gondot kell fordítani az új üzemeltetési formában működő üzletek vizsgálatára, mert egyes üzletvezetők a gyors meggazdagodás reményében visszaélnek a lehetőségekkel. Hangsúlyozták: mielőbb egységes ellenőrzési szervezetet szükséges létrehozni minden szövetkezetben. Rózsa Imre, a megyei kereskedelmi felügyelőség vezetője arról beszélt, hogy az ellenőrzési módszerek alkal- . mazásával van a legtöbb gond. Baj van a próbavásárlásokkal, a kalkulált és a felhasznált anyagok ellenőrzésével, a helyszíni mintavétellel. Legutóbb harminc húsboltot vizsgáltak meg. A szövetkezeti ellenőrök a tíz helyen egyetlen hibát sem fedeztek fel, míg az államiak húsz üzletéből 18-ban tapasztaltak visszaélést. Állást foglaltak abban is: javítani szükséges a belső és a hálózati ellenőrök erkölcsi, anyagi megbecsülését. Ezután megtárgyalták a melegkonyhás vendéglátóipari üzletek gazdálkodását. Az áfészek 447 ilyen egységet üzemeltetnek a megyében és a vendéglátóipari forgalomból 60 százalékban részesednek. Bővültek az új vállalkozási formák, hiszen szeptember 30-án 249 üzletet szerződéses, huszonegyet pedig jövedelemérdekeltségű formában működtetnek. A 112 melegkonyhás étteremből 49 a szerződéses. Ezek az üzletek fontos szerepet töltenek be a közétkeztetésben, mert az előfizetéses ételforgalom 98 százalékát itt bonyolítják le. Az éttermek állapota nem a legjobb, csupán 30 százalékukról mondható el, hogy jó felszereltségű, amely meghatározza a jövő fejlesztési feladatait. Megállapították, hogy a nagy alapterületű vendéglátóipari üzleteknek nincs létjogosultságuk, kicsi a haszon, a kihasználtság mintegy 55—60 százalékra tehető. Ezért szorgalmazni kell a hidegkonyhai termékek és más büféáruk forgalmazását. Végül tájékoztatót hallgattak meg az áfészek, a takarékszövetkezetek 1985. háromnegyedévi gazdálkodásáról. S. S. Étlapozó Szarvas, Árpád étterem Mint ismeretes, hétről hétre ellátogatunk egy-egy étterembe, s az ott tapasztaltakat közreadjuk, hogy átfogó és részletes képet fessünk arról, mit kínál a megyei vendéglátás. 1 j í v I í u Két évvel ezelőtt hétköznap délben farkaséhesen estem be a szarvasi Árpád éterembe. Emlékezetes eset volt. Mintha a szakácsok és a pincérek minden komisz- 'ágot rajtam akartak volna kipróbálni. Ahogy kifelé jöttem, úgy döntöttem, hogy azoknak, akikre haragszom, az Árpádot fogom ajánlani. De hát könnyen megbocsátó típus vagyok, így nem álltam senkin bosszút ekkora mélyütéssel. Most, hogy elhatároztam, újra felkeresem az Árpádot, igyekeztem kiéheztetni magamat. Mert bár tudom, hogy a minden elképzelést alulmúló színvonal sem tart- nató örökké, azért biztos, ami biztos. No, meg magamat vetném meg, ha finnyásnak vélne bárki is. A ruhatárosnő kedvesen köszön és kéri a kabátomat. Észreveszem, hogy a kocsiban maradt a papírzsebkendőm. A hölgy készségesen kínál meg saját csomagjából. Az étterem félig. A pincérek hétköznapi gyorsasággal teszik dolgukat. Az étlapon a választék gyenge-közepes. Különösebben semmi sem csigázza étvágyamat ovább. Orjalevest és még egy kis időt kérek az ebéd másik felének kiválasztásához. A borús időben alig látom az étlapot, mert csak minden második lámpa hal- ványkodik. Négyféle leves, három főzelék, nyolc frissensült (melynek fele bordából készült), kilenc készétel. Nem sok ahhoz képest, hogy egy másodosztályú étterem- oen ülök. Van bácskai, temesvári, bakonyi, párizsi, brassói, de semmi tájjellegű. Hoppá! Pusztapörkölt! Ez talán... Kérdem a pincért, mi ez, de nem tudja. Fél perc múlva már jön is a válaszfal. A fantázianév mögött a paprikás krumpli lapul 32 forintért. (Csak összehasonlításként, a pirított máj 24,60.) Még meglepőbb, hogy mindössze kétféle tészta van: tojásos galuska és lekváros derelye. Semmi más, még palacsinta sincs. Végül is kelkáposztát és kis adag párizsit kérek rizibizivel, káposztasalátával. Jön a leves. Ahogy fölé hajolok, a csontszag szinte orrba vág. Nem engedem elijeszteni magam. Hozzálátok. A zöldség nagyon hiányzik a levesből. A méretes csontokon hús is van rendesen. Csontostányért viszont nem kaptam. A kelkáposzta már régi emlékeimet idézi. Két kanál után félreteszém a langyos, szétfőtt, enyhén káposztaízű masszát. A kis adag párizsi szép szelet, de a hús, mielőtt felöltöztették, nem találkozott a sóval. Így aztán sózhatom, ebből már csak sózott panír lesz sótlan hússal. Pedig a hús zsírtalan, nem pacskolták papírvékonyságúra, s a bundája sem kincstári vastagságú. Szóval, neki volt esélye. A rizibizi •angyos és ropogósra száradt. A számla 58 forint egy üdítővel. Az étteremben uralkodó sötét lassan már nyomasztó. Igaz, ez a sötét jótékony is: a lyukak az egyébként tiszta térítőn, a falak és az álmennyezet különlegesen ízléstelen burkolása, a beázások kevésbé érvényesülnek így. Átolvasva az eddigieket, szomorú az összkép. Jegyzetemben kutatok, hol van valami, ami még megérdemli a dicsérő szót. A káposztasaláta kellemes volt. És a kenyér friss volt és finom. S ez nem csekélység, mert két éve olyan száraz volt szenny, ha befestik barnára, beállhatott volna pirításnak. Ungár Tamás J
