Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-30 / 281. szám
1985. november 30., szombat NÉPÚJSÁG Évi 10—11 milliárd forint Korszerűsödő tanácsi munka Miért sok a táppénzes? A táppénzes helyzet alakulásáról, a betegen töltött napok számának növekedéséről beszélgettünk az adatok és tények alapján dr. Pan- kotai Istvánnal, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatójával és dr. Avar Zoltánnal, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága egészségpolitikai munkabizottságának vezetőjével. A napokban e témáról számolt be a megyei társadalombiztosítási tanács előtt dr. Halmai Zoltán megyei táppénzfelügyelő szakfőorvos is. A legfontosabb szempont mindnyájunk számára az ember egészségének, munka- képességének megőrzése, a betegek lehetőség szerinti gyors és teljes gyógyulása. Márpedig az utóbbi évben országosan, de megyénkben is igen nagymértékben emelkedett a táppénzes napok száma. Vajon ennyivel betegebbek lettünk? űki beteg, legyen táppénzen, de aki nem? — 1984 szeptemberében 4,8 százalékos volt megyénkben a táppénzes mutatószám — mondja dr. Pankotai István. — 1985 szeptemberében pedig már 5,3 százalék. Békés megye eddig a táppénzes napok kedvező alakulásáról volt ismert. Tudnunk kell, hogy egytizedes növekedés 317 ezer forint táppénzemelkedést jelent. Ez naponta 112 forint. Tavaly szeptemberben Békés megyében 131 ezer napot vettek igénybe a táppénzesek, az idén ugyanebben az időszakban -már 149 ezer napot. Érdemes a gyermekápolási táppénzes napokat is értékelni. A tavalyi 8 ezer helyett az idén 14 ezer 200- nál tartunk. Igaz, időközben 6-ról 10 éves korig tolódott ki a gyermekek életkora, akikkel édesanyjuk táppénzre mehet. Az egészségügyi osztállyal karöltve kutatjuk az okokat és tervezünk döntő, radikális intézkedéseket. Először is nem jó az, hogy egy-egy ember több mint tíz orvos kiírása alapján kerülhet táppénzes állományba. Üzemorvosnál, szakorvosnál, gyermekorvosnál, s a gondozás fő gazdája, a körzeti orvos esetleg erről nem is tud. Aki beteg, legyen táppénzen, mindaddig, amíg meg nem gyógyul, de egy nappal sem tovább! A betegeknek is vannak kötelességei önmagukkal szemben. Ha nem tartják meg az orvos utasításait, akár táppénzmegvonással is sújthatok legyenek. Tapasztaljuk, hogy kezd megyénkben is bocsánatos bűnné válni a tavaszi, őszi kerti munkák idején a táppénzes betegszabadság. Lehet, hogy ez jó egyes családoknak; gondozottabb a kiskert, de az ország jelenlegi anyagi helyzetének, a sokat emlegetett népgazdaságnak, a termelésnek, mindnyájunk közös pénztárcájának semmiképpen nem használ. Gyakrabban rendezünk majd közösen az egészség- ügyi osztállyal rendkívüli táppénzes felülvizsgálatokat. Ilyenkor három nap a be- idézési idő és ezalatt érdekes módon a betegeknek több mint a fele keresőképes lesz. Tapasztaljuk, hogy sok vállalatnál nem tartják meg a kormányintézkedést, a nagy többségnél nem is alkalmaznak betegellenőröket. A vállalati érdekeltség érthetetlenül alakul, ha a dolgozó táppénzen van, a társadalombiztosítás fizet, a munkahelyen pedig bérmegtakarítás képződik. Ezt a pénzt használják fel jutalmazásra, egyebekre. Felmértük a vállalatok táppénzes helyzetét, egy- egy meghatározott időszakban például a Gyulai Harisnyagyárban 10,8 százalék, a békéscsabai Uniconnál 7,3 .százalék, a Gyulai Húskombinátban 7,9 százalék, a békési kosárgyárban 7 százalék, a szarvasi Szirénnél 12 százalék volt táppénzes az összes dolgozók közül. Levélben kértük a gazdasági vezetőket, hogy közös erőfeszítéssel küzdjünk a táppénzszámok emelkedése ellen. Ök is kérhetik a rendkívüli felülvizsgálatot, a táppénzes fegyelem szigorítását. Szerintem a megoldás csak a vállalatok vezetésével, a megyei tanács egészségügyi osztályával, a társadalombiztosítási igazgatósággal közösen, valamint a táppénzrendszer korszerűsítésével képzelhető el. Májcirózis, érszűkület - elkeseredik az orvos — Egy orvos számára nemcsak a táppénzes napok számának a növekedése elkeserítő — mondja dr. Ávár Zoltán —, hanem az is, hogy mit tapasztal a felülvizsgálatokon. Egyre több 50 éven aluli beteggel találkozunk, akin alkohol okozta károsodást, májcirózist, májelégtelenséget állapítunk meg. Milyen sors vár ezekre az emberekre? Erre ők nem gondolnak, amikor a pohár fenekére néznek. Az egyik cigarettáról a másikra gyújtóknak sem jut eszébe az érszűkület, a szívbetegség, a tüdőkárosodás fenyegető réme. A koszorúér-betegségtől a végtagok meszesedéséig mindenért felelős lehet a dohányzás. Nézegetjük a táppénzes adatokat, amelyek .önmagukban nem sokat árulnak el a különböző betegségek gyakoriságáról. Hányán voltak táppénzen és hány napig — ennyit mond a satisztika. Az egészségügyiek statisztikájában több beteg, több nappal szerepel, hiszen ők a tsz-ta- gokat is számon tartják, míg a társadalombiztosítás adatai között nincsenek jelen. A táppénzes napok szaporodásában szerepet játszhat az orvosi liberalizmus is. Nem közömbös a községi orvos, a körzeti orvos számára, hogyan vélekednek róla a betegei. Arról nem is beszélve, hogy a táppénzes felülvizsgálati rendszerben vannak kérdéses pontok. Például egyik körzeti orvos vizsgálja felül a másik munkáját. Hallottunk olyan községről a megyében, ahol majd fél évig nem volt táppénzes felülvizsgálat. — Meggyőződésem, hogy a probléma gyökere az egészségtelen életmódban rejlik — mondja Ávár Zoltán. — Nem veszik komolyan az emberek a figyelmeztetést, hiszen akkor hatékonyabb lenne az egészségnevelés, a megelőző munka. A különféle szűrő- vizsgálatokat. sokfelé nem tekintik fontosnak. Nagyon magas a balesetek száma, nemcsak a közútiaké, hanem a házi baleseteké is. Oka legtöbbször a figyelmetlenség. Egyre több a mozgásszervi megbetegedés. Elmegy a beteg a körzetbe derékfájásos panaszokkal, az orvos ilyenkor további vizsgálatokra küldi vagy táppénzre veszi. Nyilván nem lát az emberekbe. igazat mondanak-e vagy sem, a gyógyításra pedig felesküdött. Tény, hogy az év végi, a nyári szabadságok idején, a pihenőnapokon lényegesen kevesebb a táppénzes beteg, mint máskor. A békéscsabai körzeti orvos kollégák kérésünkre jelzik a gyakori betegségcsoportokat. A szív- és érrendszeri, a daganatos, a mozgásszervi, a légúti betegségek, a balesetekből származó munkanapkiesések vezetnek a listán. Szerintünk az országban máshol is hasonló lehet a helyzet. Jó lenne az ilyenfajta adatszolgáltatást általánosítani, így a számítógépek is feldolgozhatnák a betegségcsoportok, s egyéb fontos mutatók szerint. Időszerű lenne a táppénzes felülvizsgálati rendszer megújítása is. Táppénz, morál, munkakörülmények A megyei társadalombiztosítási tanács társadalmi aktívái gyakran tanúi problémafeltáró, jó előadásoknak, mégis megkülönböztetett figyelemmel hallgatták dr. Halmai Zoltánt, a táppénzes téma kifejtését. Lényeg, hogy ez év utolsó négy hónapjában óriási mennyiséggel megugrott Békés megyében, s az egész országban a táppénzen lévők száma. „A táppénzes helyzet morálisan nem kielégítő, sem az orvos, sem a munkaadó, sem a beteg szempontjából” — idézték egy országos hírű szakember véleményét. „Liberalizmus, a nem megfelelően funkcionáló felülvizsgálat, s a magas üzemi táppénzszázalék az ok" — mondták mások. Az Egészségügyi Minisztérium munkaértekezletén is kutatták az összefüggéseket. Romlott a lakosság egészségi állapota, öregedünk, sok a nyugdíjas munkavállaló — aki szintén könnyeg lesz táppénzes —, a munkaalkalmassági vizsgálatok nem megfelelőek. Sokan betegre dolgozzák magukat, hajnaltól estig, pihenőnap nélkül. Hiányzik a rehabilitáció, a megváltozott munkaképességű dolgozót nem táppénzen kellene tartani, hanem más munkakörbe helyezni. Az üzemi balesetet szenvedők magasabb összegű táppénzt kapnak, mint mások, nem érdekük a gyors gyógyulás. Az orvosi liberalizmus, amely összefügg a dolgozók egyéni felelősségével is. Ugyanis a valódi betegséget egyszerűbb megállapítani, mint az egészséget (különféle kontrollvizsgálatok után) valakire „rábizonyítani”. Példát is hallottunk; a másnapos fiatalember, a hétköznap hajnalig mulató leányzó addig mesterkedik, míg (a vírusos kötőhártyagyulladás fő szezonjában) átmenetileg bepirosodik a szeme, orvoshoz megy, kiírják. Műtétek után, krónikus betegségeknél magas vérnyomás, mozgásszervi, egyéb bajjal, sokkal tovább tartják otthon a betegeket, mint évekkel korábban. Félreértés ne essék, senki nem kívánja, hogy a beteg ember betegen dolgozzon! De a lógóst, a fusizót, a másnapost mindnyájunk költségére fizetik. Az éves országos táppénzszámla 10—11 milliárd, a havi 150 millió, ebből Békés megyei 16 millió 800 ezer forint! Mit tehet az egészségügy, az egész társadalom? Gyors és folyamatos ellenőrzésre van szükség betegségtípusonként. Éljenek a vállalatok a táppénzmegvonás lehetőségével, az ital miatt hiányzóval, a saját gyógyulását késleltetővel szemben. Terjesszék ki a rehabilitációt, s az egészségügyiekkel karöltve tevékenykedjenek. A dolgozók egészségének megőrzéséért a munkakörülmények is felelősek (hideg botiok, hatalmas terhek ci- pelése, egészségre ártalmas zaj, vegyi, egyéb hatások). A körülmények javítására nem szabad sajnálni, sőt, kötelező külön költségvetést kialakítani. Az is tény, hogy akinek nincs mellékjövedelme, nemigen akar szántszándékkal táppénzre menni. Az ok és okozati összefüggések roppanj bonyolultak, de fel kell ismerniük a gazdaság, s az egészségügy irányítóinak egyaránt. Bede Zsóka A helyi tanácsok vb-titká- rai tegnap, november 29-én értekeztek Békéscsabán a megyei tanácsnál. A szervezési és jogi osztály vezetője, dr. Sós Sándor tartott tájékoztatót a résztvevőknek a választásokat és a pártkongresszust követő tanácsi teendőkről. A felkészítés alapjául a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának feladatmeghatározó elemzése szolgált, amelyet nemrégiben Budapesten ismertettek a megyei vb-tit- károkkal. A helyi tanácsi szervek tevékenységének új irányítási rendszere két éve működik, s a tapasztalatok szerint az átszervezés jól szolgálta az állami irányítást, az önállóság fejlesztését, korszerűsítését, a hatáskörök decentralizálását. A helyi tanácsi munka feltételei javultak, bár a szakemberhiány, a személyi feltételek biztosítása a községekben még gondot jelent. A feltételek javultak, a munka színvonala azonban lassan emelkedik. A kisközségekben hozzászoktak a járási tanácsok irányító munkájához, nehezen szakítanak a megszokott struktúrával. Gyakran a megyei apparátus is a régi szisztéma és munkamódszerek szerint dolgozik. Országos gondként is jelentkeznek a fenti problémák. A tanácsi hivatal megállapításai között szerepel, de a megyei gyakorlat is bizonyítja, hogy kevesebb, de tartalmasabb komplex ellenőrzésre és felügyeleti vizsgálatra van szükség a tanácsoknál. A belső, testületi ellenőrzést szükséges fejleszteni és a helyi testületek beszámoltatási rangját szeretnék emelni. A tanácsi testületek fontos feladata, hogy meghatározzák a kongresszus határozataiból adódó helyi feladataikat. Szükség van a tanácsok hatáskörének védelmére, arra, hogy lényeges döntési jogkörök kerüljenek vissza a testületekhez. A döntések előtt kérjék ki a lakosság véleményét, a hatósági ügyek elbírálása előtt pedig kérdezzék meg a tanácstagokat. Rugalmasabban, a korszerűség jegyeit alkalmazva szükséges dolgozniuk a városi tanácsoknak, a kisvárosi szervezetekben dolgozóknak, a községek vezetőinek és az elöljáróságoknak egyaránt. B. Zs. Elnökségi állásfoglalás a Kiszövben Csupa tájékoztató jellegű, de témájukban annál lényegesen nagyobb jelentőségű, az ipari szövetkezeti mozgalmat érintő ' kérdésekről tárgyalt tegnap, november 29- én Békéscsabán a Kiszöv elnöksége. Az előterjesztések jól tükrözték azokat az erőfeszítéseket, melyeket az Ipari Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége, a háziipari és népművészeti szövetkezeti alágazat fejlesztésére az Okisz támogató egyetértésével az utóbbi években tett. Vigh Imre, a Gyulai Népművészeti Szövetkezet elnöke meleg szavakkal emlékezett meg arról, hogy milyen jelentős épület és gépi beruházások szervezői lehettek. Szólt arról is, hogy ezek a fejlesztések, hogyan hatottak a foglalkoztatásra, a népművészeti tevékenységek felkarolására, továbbfejlesztésére. De egyben az is igaz, hogy a központi tervek közgazdasági intézkedései kedvezőtlen anyagi pozícióba juttatták az alágazatot. Ezt felismerve most újabb lépéseket tesznek a szigorú szabályozásból adódó terhek könnyítésére, a népművészeti tevékenységgel foglalkozó szövetkezetek fenntartásának ésszerű ösztönzésére. Ezek az intézkedések 1986-tól lépnek életbe. A szövetkezetek 1985-re várható exportmunkájával kapcsolatban vita alakult ki. Ebből egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy az ipari szövetkezetek ez irányú munkáját helyenként másként ítélik meg. Az ország külkereskedelmi egyensúlyának megőrzése szükségessé teszi a tőkés export lehetőségeinek gazdaságos, jó kihasználását, de ez ellen szól több olyan közkézen forgó intézkedés, mely az ilyen exportot folytató szövetkezeteket hátrányos helyzetbe hozza a belföldre irányuló, vagy a rubelelszámolású export- termeléssel szemben. A szolgáltatással foglalkozó szövetkezetek is további kedvezőtlen anyagi helyzetbe hozta a vagyon- és béradó bevezetése, noha ismert, hogy ez a tevékenység nem bírja el azokat a központi terheket — különösen nem vidéken —, melyeket az utóbbi időben ráraktak. A szolgáltató profilú ipari szövetkezetek éppen a szorító intézkedések következtében csökkentik ez irányú munkájukat, s váltanak át ipari tevékenységre. Ebből tagjaik, dolgozóik részére a megélhetéshez jobb anyagi körülményeket tudnak biztosítani, mintha a fodrász megmarad a borbélyszakma mellett, s ha a suszter cipőjavítással fogalkozik. Az elnökség állást foglalt amellett, hogy az előterjesztések kapcsán feltárult és megoldásra váró gondokat eljuttatja az Okisz vezetőihez, és egyben jelzi a megyei tanácsnak, segítségüket kérve rendezésükhöz. Szó volt még az állampolgári fegyelem helyzetéről, majd dr. Sümeghy Csaba Kiszöv-elnök előterjesztésében az elnökség elfogadta a jövő első félévi testületi ülések munkaprogramját. D. K. Cigányügyi tanácskozás Irányelvek a munkavédelem továbbfejlesztéséhez A vállalati munkavédelem továbbfejlesztéséhez irányelveket adott ki az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen. Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőségen az MTI munkatársának elmondották: bár a vállalatoknak gazdálkodásuk fejlesztéséhez a hetedik ötéves tervidőszakra már nem kötelező tervet készíteniük, a munkavédelem középtávú és éves tervezése változatlanul feladatuk. Ehhez a tervező munkához nyújtanak segítséget az irányelvek, alapul véve azt, hogy a munkavédelem jogi, műszaki és biztonságtechnikai előírásainak betartása továbbra is kötelező a vállalatok számára. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével és az új vállalatvezetési formák bevezetésével a munka- körülmények, a munkavédelem tervszerű javításában is megnövekedett a gazdálkodó szervezetek önállósága és felelőssége. KISTERMELŐK FIGYELEM! Törzstenyészetből származó, minősített tenyészkan-süldők korlátozott számban 6000 Ft-os egységáron vásárolhatók december l-től. ÉRDEKLŐDNI: Állattenyésztő Állomás Békéscsaba, Penza ltp. 5. Tel.: 27-611. Tegnap délelőtt Békéscsabán a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Békés Megyei Cigányügyi Koordinációs Bizottság kezdeményezésére azok a tanácstagok és póttanácstagok tartottak megbeszélést, akiket olyan körzetekben választottak meg, ahol a cigánylakosok száma nagy. Az ülésen először dr. Lú- czi József, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának helyettes vezetője beszélt a tanácsi' testületek és a tanácstagok munkájáról, az időszerű feladatokról. Ezután Blahut Károlyné, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának munkatársa tájékoztatta a jelenlevőket a népfront társadalompolitikai munkájáról, különös tekintettel a megyei cigányság körében folytatott ez irányú tevékenységéről. Említette többek között, hogy sokféle fórumot szerveznek, melyeken a cigánylakosság gondjairól van szó, természetesen az érintettek részvételével. Hevesi József, a Békés Megyei Cigányügyi Koordinációs Bizottság titkára azt hangsúlyozta, hogy a cigányok problémáit, gondjait elsősorban a lakóhelyükön lehet, s kell megismerni, ezért nagyon fontos az ottani tanácstagok felelős munkája. Mindezeken túl az érintett különböző szervezetek, bizottságok összehangolt tevékenységére is nagy szükség van. Végezetül a Békés megyei cigányok című filmet vetítették le. P. F. Indul a karácsonyi vásár! 40—50 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT DECEMBER Z-TÖL, AMÍG A KÉSZLET TART. Fiú hosszú ujjú inget, gyermekpizsamát, kamasz kötött pizsamát, bakfis frottír köntöst, női extra méretű krepp hálóinget, női kardigánt, női kétrészes ruhát és munkaköpenyt BÉKÉSCSABÁN az Áfész Ifjúsági Áruházában, Tanácsköztársaság útja 6.
