Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

1985. november 28. csütörtök o IgHslUfcfilcl Hétfőtől szombatig tartó sorozatunkban e helyen ismertetjük megyénk városai­nak VII. ötéves tervi koncepcióját. Azzal a szándékkal tesszük ezt, hogy a városok lakói megismerjék azt és hozzá tudjanak szólni. Azt tervezzük ugyanis, hogy de­cember 2-án, hétfőn délután 2-től este 7 óráig a Vonalban vagyunk telefonos szol­gálatunk — első ízben — nemcsak Békéscsabán lesz, hanem a megye többi városá­ban, Békésen, Gyulán, Orosházán, Szarvason és Szeghalmon. A téma — s ezért in­dítottuk el a sorozatot — mindenhol a VII. ötéves terv koncepciója. A városi taná­csok elnökei a szobájukban várják egy-egy munkatársunkkal együtt a hívásokat, majd a szokásnak megfelelően, részben azonnal, részben a lapban, ugyancsak soro­zat formájában válaszol a kérdésekre. Kérjük tehát olvasóinkat, olyan igénnyel te­kintsék át a városukról megjelenő tervkoncepciót, hogy ahhoz kiegészítéseket, ja­vaslatokat tudjanak tenni, illetve kérdezni december 2-án, hétfőn délután. Lapunk szombati és hétfői számában közöljük azokat a telefonszámokat, amelyeken hívhat­ják majd munkatársainkat az adott városokban. Orosháza város VII. ötéves tervkoncepciója Minden ötéves terv előké­szítése nagy várakozással tölt el bennünket. Az előkészítés során számba vesszük a vá­ros igényeit, amelyeket egyeztetünk a rendelkezé­sünkre álló lehetőségekkel. A most előkészítés alatt álló VII. ötéves tervben sa­játos, a tanácsi gazdálkodás­ban jelentkező új elemekkel kell számolni. Csak a legje­lentősebbeket említjük: 1986- tól kezdetét veszi a hosszú távú terület- és településfej­lesztés célkitűzéseinek meg­valósítása, ami számos ele­met takar. így például: a települések népességmegtar­tó szerepének növelését (a város népessége a következő tervidőszak folyamán várha­tóan mintegy 1—1,5 százalék­kal növekszik, a vonzáskör­zet mintegy 80 ezres népes­ségszáma várhatóan jelentő­sen nem módosul), a fejkvó­tajuttatást, amely a városok­nak nem kedvező, az újsze­rű gazdálkodás folyamatos megtanulását és megvalósí­tását, a tanácsi felelősség, önállóság fokozását, a taná­csi tervezés kétszakaszossá- gát, egységes pénzalappal való gazdálkodást, stb. Az utóbbi megköveteli a fejlesz­tések és a város „üzemelése” helyes arányainak kialakítá­sát. A fejlesztés szükséglet, de terveinkben mértéktartó­nak kell lennünk, mert Új létesítményeink fenntartási, működési költségeivel is szá­molnunk kell. Hogyan számolunk mi, orosháziak a gazdálkodás új lehetőségeivel, s ami a leg­fontosabb, hogyan rangsorol­juk feladatainkat? Az egy­séges pénzalapból biztosítani kell a már meglévő létesít­mények, intézmények nor­matív működését, de a vá­rosfejlesztést is. Míg a VI. ötéves tervben rendelkezésre álló pénzalapunk 1,7 milliárd forint volt, addig ez a VII. ötéves tervben 2,3 milliárd forint. Ez mintegy 33 száza­lékos növekedést mutat. Az egy lakosra jutó pénzalap 63 500 forint. Fejlesztésre a VI. ötéves tervben mintegy 500 millió forintot használ­tunk fel. A tervciklusban 95 millió forinttal csökkentet­ték fejlesztési lehetőségein­ket, azonban a koordináció lehetővé tette, hogy a csök­kentés ellenére fejlesztése­inket 110 százalékra teljesít­sük. Két fő feladatot külön is ki kell emelni. Az első he­lyen az egészségügyet, a szo­ciális gondoskodást, melyre 819 millió forintot fordítunk, ami 50 százalékos növeke­dést jelent. A járóbeteg­szakellátás az új rendelőin­tézet átadása óta korszerű körülmények között törté­nik. A felnőtt körzeti orvosi szolgálat fejlesztése szüksé­gessé teszi az Ady Endre ut­ca 5. szám alatti körzeti ren­delő megfelelő körülmények közé történő helyezését, a Rákóczi-telepi körzeti ren­delő felújítását úgy, hogy itt lehetőség nyíljon gyermek­körzeti orvosi rendelő kiala­kítására is. Ez utóbbi szol­gálat létszámhiánnyal küzd. s szükséges a Táncsics utcai gyermekorvosi rendelő épü­letének és berendezésének felújítása is. Az éjszakai körzeti orvosi ügyelet tevé­kenysége szervesen kapcsoló­dik a kórház munkájához, amelynek felújítását szándé­kozunk megkezdeni és a gyó­gyítás feltételein — műszer- fejlesztéssel is — javítani. Bővíteni szeretnénk a szo­ciális otthoni férőhelyek szá­mát. belső átszervezéssel, to­vábbá a szociális napközi otthonos ellátást szélesíteni. Másik jelentős ágazat, amelyre mintegy 648 millió forintot fordítunk, 39 száza­lékos növekedéssel, a műve­lődési feladatok ellátása. Mi­nőségi fejlesztést jelent az új 16 tantermes iskola megépí­tése, mely általános és kö­zépiskolai oktatási feladatok ellátására egyaránt alkalmas lesz. Épül továbbá egy 2000 adagos napközis konyha, olyan korszerű tornacsarnok, amely versenysport ellátását is szolgálja. Lehetőség lesz ehhez csatlakoztatni egy tan­uszodát azzal, hogy ennek pénzügyi feltételeit még to­vább kell vizsgálni. Ügy gon­dolom, hogy itt az érdekel­tek hozzájárulását is igé­nyélni fogjuk. (Lakosság, vállalatok.) A szakember­utánpótlás javításában mi­nőséget jelent a gimnázium­ban és a mezőgazdasági szak- középiskolában a technikus- képzés bevezetése. Milyen fontos — a lakos­ság életkörülményeit befo­lyásoló — fejlesztéssel szá­molunk még? Első helyet foglal el a lakáskörülmé­nyek javítása. Megépítünk mintegy 70 állami lakást, kö­rülbelül 500—600 lakást OTP-beruházásban. Tovább segítjük a magánépítést, mintegy 500—600 telek kiala­kításával. Egyéni beruházás­ban 400 lakás épül. A több mint 800 lakásigényt, az ál­lami lakások leadása érde­keltségi feltételeinek javítá­sával, a lakásmobilitás növe­lésével is közelebb lehetne hozni a megoldáshoz. Neve­zetesen: többszörösére kelle­ne emelni a leadott állami la­kás után járó térítés mérté­két. Míg a VI. ötéves terv­ben 32 millió forint ellené­ben visszaadtak 250 lakást, ma nincs ilyen kedvező fel­tételünk. Jelenleg 6,5 millió forinttal számolunk. Segíteni kell a fiatalok és a nagycsa­ládosok lakásépítését, -vá­sárlását, állami támogatás­sal, kedvező hitellel. Erre a célra mintegy 25 millió fo­rint áll rendelkezésünkre. A lakosság közérzetét, életkörülményeit befolyásoló tényező a kereskedelmi, ipa­ri szolgáltatások helyzete, színvonala. Amikor az egy lakosra jutó bolti forgal­munk egy év alatt 44 ezer forint, minden négyzetméter bolti terület havonta 5 és fél ezer forintot forgalmaz, ak­kor joggal keveselljük az ezer lakosra jutó 286 négy­zetméter bolti alapterületet. Az itt jelentkező feszültsé­gek, gondok megoldásának része a Kossuth Lajos utcán épülő 1500 négyzetméter területű üzletsor, természe­tesen áthúzódó beruházással. Örömmel lehet üdvözölni az olyan önálló vállalati kezde­ményezéseket, mint például azt, hogy az Áfor javítani kí­vánja az üzemanyag- (ben­zin) kiszolgálását azzal, hogy felújítja a meglevő benzin­kutat, bővíti az egysoros kútoszlopot kétsorosra, a te­herforgalomnak a személy- forgalomtól történő leválasz­tásával. A tervidőszakban folytatni szeretnénk Gyopáros fejlesz­tését is. A medence üzembe helyezéséhez körülbelül 17 millió forint áll rendelkezés­re. Nem látványos, de költ­ségkihatásában jelentős és indokolt a szennyvízrend­szer kialakítása, az érdekel­tek társulásában. Megfelelő szennyvízelvezetés hiányá­ban a gyopárosi tó tisztasá­gáról beszélni sem lehet. Je­lentős, Nagyszénás és Gádo­Az oktatás feltételeit javítja a Rákóczi úton épülő új iskola A Kossuth utca új arca, amely a VII. ötéves tervben is formálódik ros nagyközségek vízminősé­gét is javító vízbázisfej­lesztés kezdődik, amelyhez a város 70 millió forinttal já­rul hozzá. A tanács számol olyan fej­lesztésekkel is, amelyek tár­caberuházásként, koordiná­cióban épülnek Orosházán. Ilyen a Szőlő körút, ami a Szarvasi út forgalmát ráve­zeti az Iglói úti átjáróra, és egyúttal rendezi a Szőlő vá­rosrész települési arculatát. Ebben a tervidőszakban sem épül vasúti felüljáró, még­sem lehet elfogadni azt az érvelést, hogy a Szőlő kör­út felüljáró nélkü] nem ér semmit, mert a vasútvonal által a várostól elválasztott Szőlő városrésznek a városi vérkeringésbe való bekap­csolását egyszer el kell kez­deni. A fejlesztés a Közle­kedési Minisztérium, a me­gyei tanács és a helyi ta­nács hozzájárulásával való­sulna meg: e beruházás megközelíti a 100 millió fo­rintot. A lakosság legnagyobb vá­rakozással a postafejlesztést igényli. Sajnos, ebben még nincs döntés. A fejlesztés számol a helyi tanácsok anyagi hozzájárulásával is, a posta pedig kötvénykibocsá­tással akar fedezetet terem­teni. A fejlesztési elgondo­lások rangsorolását még le­het és kell is mérlegelni. Mindezek feltétele a népgaz­dasági és a helyi gazdálko­dási egységek termelésének eredményessége. A lakosság jelentősen hoz­zájárul saját érdekeltsége alapján a közművek fejlesz­téséhez. A városban jelenleg ez a településfejlesztési hoz­zájárulás formája. Míg a la­kossági közműfejlesztéssel az elmúlt tervciklusban kö­rülbelül 12 millió forint volt, addig a VII. ötéves tervben mintegy 30 millió forint la­kossági közműfejlesztéssel számolunk. Tény, hogy a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás módjában vannak viták, eltérő vélemények. Ilyenek: miért nem fizet mindenki, a lakótelepiek most sem fi­zetnek, miért nem gyűjtünk Gyopárosra, stb. Fejlesztési politikánk vá­roskép-formáló: a városköz­pont részletes rendezési ter­Jelentős felújításra szorul a kórház vének elfogadásakor a vég­rehajtó bizottság úgy dön­tött, hogy a szorosan vett városközponti részre — Kossuth utca, Győri Vilmos. Szabadság tér, Széchenyi tér — mikrorendezési tervpá­lyázatot kell kiírni. Az ÉVM, a megyei tanács ille­tékes szakigazgatási szervei tanácsunkkal együtt a vá-' rosközpontra kiírta a terv- pályázatot. A pályaművek elbírálásának ideje ez év de­cember közepe. Ekkor dől el a történelmi bazársor (meszes-kisköz) és környé­kének sorsa is. Építkezése­ink színesíteni fogják a Rá­kóczi út déli oldalát. A ha­gyományos lapos tetős ki­vitelezésű épületek helyett az iskola, a posta, az ezután megépítendő lakások, ABC- áruház magas tetős kivitele­zésben készülnek. Ez a fej­lesztés találkozik, összekap­csolódik az úgynevezett tör­ténelmi városközponttal. összegezve: a VII. ötéves terv körülbelül annyi pénz­eszközzel számol, mint amennyi a VI. ötéves terv­ben volt. A tanácsi önálló­ság lehetőséget biztosít a vállalati (ennek nincsenek korlátái), lakossági koordi­nációkra. Ezzel lehet és kell lehetőségeinket gyarapítani. Azt mondjuk, hogy kell, mert a fontosabb fejleszté­sek teljesítésén túl nem lesz kielégítő fedezet olyan feladatokra, mint a közterü­letek tisztántartása, szemét- szállítás, parképítés és -fenn­tartás, utak, járdák felújí­tása, kereskedelmi, szolgál­tatási igények kielégítése. Ami a város gondjait illeti, sorolhatnám tovább a szennyvíz-, a csapadékvíz-el­vezetés rendszerének fej­lesztését, korszerűsítését, de ezekre ma nincs, és belát­ható időn belül sem lesz pénzügyi fedezet. A tanács úgy segít a gondokon, hogy A következő években tovább épül, szépül Gyopáros Remélhetőleg a lakossági vélemények kialakításához, majd összegzéséhez hozzájá­rul a „Vonalban vagyunk” adta lehetőség, a tanácstagi beszámolók, rétegtalálkozók, egyéb fórumok. Mi vitatko­zunk a tervkoncepción, min­denki sorol a maga igénye alapján, majd a különböző érdekek összegzésével kiala­kul egy városérdek, és a ta­nács 1986. év első negyed­évében dönt a VII. ötéves tervről. jelentős kamatteherrel is számolva, hitelfelvételt ter­vez. Végezetül köszönjük a le­hetőséget, hogy a város el­képzeléseit kifejthettük a Népújság hasábjain, s hétfőn délután a „Vonalban va­gyunk” keretében a lakos­ság véleményt mondhat, kérdezhet. A véleményekre figyelünk, a kérdésekre őszinte, objektív válaszokat aäunk. OROSHÁZA VAROS TANÄCSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom