Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

1985. november 25., hétfő o IZIjiWKTiW Hétfőtől szombatig tartó sorozatunkban e helyen ismertetjük megyénk városai­nak VII. ötéves tervi koncepcióját. Azzal a szándékkal tesszük ezt, hogy a varosok lakói megismerjék azt és hozzá tudjanak szólni. Azt tervezzük ugyanis, hogy de­cember 2-án, hétfőn délután 2-től este 7 óráig a Vonalban vagyunk telefonos szol­gálatunk — első ízben — nemcsak Békéscsabán lesz, hanem a megye többi városá­ban, Békésen, Gyulán, Orosházán, Szarvason és Szeghalmon. A téma — s ezért in­dítottuk el a sorozatot — mindenhol a VII. ötéves terv koncepciója. A városi taná­csok elnökei a szobájukban várják egy-egy munkatársunkkal együtt a hívásokat, majd a szokásnak megfelelően, részben azonnal, részben a lapban, ugyancsak soro­zat formájában válaszol a kérdésekre. Kérjük tehát olvasóinkat, olyan igénnyel te­kintsék át a városukról megjelenő tervkoncepciót, hogy ahhoz kiegészítéseket, ja­vaslatokat tudjanak tenni, illetve kérdezni december 2-án, hétfőn délután. Lapunk szombati és hétfői számában közöljük azokat a telefonszámokat, amelyeken hívhat­ják majd munkatársainkat az adott városokban. Szeghalom város VII. ötéves tervkoncepciója Harminckilenc tetőtér-beépítésű tanácsi bérlakás épült 1984-ben Szeghalom város az 1970- es évek elején megindult ál­lami ipartelepítés hatására megyénk északi térségének foglalkoztatási központja lett. Megoldódtak az alapve­tő foglalkoztatási gondok, növekedtek a családok jö­vedelmei, javultak az élet- körülmények. Megszűnt az elvándorlás, az urbanizáció hatására a lakosság számá­nak növekedése következett be. A dinamikus fejlődést nem mindig követte az inf­rastrukturális igények ki­elégítése, mivel az anyagi eszközök időben nem min­dig találkoztak a jelentkező szükségletekkel. A sokolda­lú fejlődés velejárója a fo­kozottabb igények jelentke­zése, ennek ellenére a tele­pülés történetében másfél évtized alatt soha nem ta­pasztalt fejlődés ment vég­be. Tudatos, fegyelmezett, tervszerű városfejlesztés kö­vetkeztében eljutottunk oda. hogy 1984. január 1-gyel. a települést városi címmel tüntették ki. Minőségi vál­tozás ment végbe a város alap- és középfokú ellátó ké­pességében. Létrejöttek azok az intézmények, lakosságot ellátó szervezetek, amelyek a város saját lakosságának alap- és középfokú, továbbá a város környékének közép­fokú szükségleteit képesek kielégíteni. Ugyanakkor az alapvető társadalompolitikai gondok megoldása mellett újabb igények fogalmazód­tak meg a lakosság részéről. Annak ellenére, hogy a vá­ros teljesítette VI. ötéves tervét, sőt, olyan feladato­kat is megoldott, amelyek eredetileg nem voltak ter­vezve, újabb feszültségek jelentkeztek. A kisvárosok­kal szemben támasztott alapvető követelmények kö­zé sorolhatjuk a foglalkoz­tatási. egészségügyi, közok­tatási, közlekedési, kereske­delmi, közmű- és lakásellá­tási területeket. A város VII. ötéves terv- koncepciójánál figyelembe kellett vennünk a követke­ző időszak demográfiai hely­zetét, kihangsúlyozott tár­sadalmi igényeket, a tanácsi gazdálkodás megváltozott rendjét, a helyi tanácsokra háruló fokozottabb felelős­séget és önállóságot. Arra kell gondolnunk, hogy az új gazdálkodási rendszerben gondoskodnunk kell a meg­levő intézményhálózat mű­ködéséről, a fejlesztés kö­vetkeztében belépő új léte­sítmények fenntartásáról, to­vábbá gondosan rangsorolni a feladatokat. Azzal számolunk, hogy 1990-ig tovább emelkedik a lakosság száma, évi 2 száza­lékkal. Figyelembe kellett vennünk azt is, hogy a la­kosság korösszetételét te­kintve a megye legfiatalabb városa vagyunk, miután a 40 éven aluliak aránya a la­kosság 64,8 százaléka, míg a többi városokban ez az arány 57,4 százalékot tesz ki. Ezenkívül figyelembe vettük a lakosság és a ta­nácstagság közel félezer be­jelentését, amelyek tanács­tagi beszámolókon és jelö­lőgyűléseken hangzottak el. Az így összeállított VII. öt­éves tervkoncepciót széles körű társadalmi vitára bo­csátottuk, s ma már el­mondhatjuk, hogy lakossá­gunk ismeri a célokat, s azok megvalósításáért kész cselekedni is. A tervjavas­latot két változatban készí­tettük el, augusztusban ta­nácsunk azt elfogadta, és a végrehajtó bizottságot a részletes terv kimunkálásá­val megbízta. A koncepciókból kiderül az, hogy a város alapvető gondjai között olyan felada­tok megoldása szerepel, amelyek egybeesnek a me­gyei és országos társada­lompolitikai célokkal. Más szóval, a megyei tanács ál­tal jóváhagyott céltámogatá­sos rendszerbe illő feladato­kat határoztunk meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a saját erőforrásainkon túlme­nően mintegy 65 millió fo­rint megyei céltámogatás­ban részesülünk. Szeghalom város VII. öt­éves tervkoncepciója a kö­vetkező főbb feladatokat je­löli meg. A lakásépítés iránti igény társadalompolitikai gond. A fiatalok lakáshoz jutása érdekében továbbra is azt a lakásépítési progra­mot folytatjuk, amely kiter­jed a családiház-építés és az OTP-beruházásban ké­szülő telepszerű többszintes lakásépítésre, továbbá a lép­csőzetes lakáscsere megte­remtésére, 27 garzonlakás és 14 tanácsi bérlakás építésé­re. A következő tervidőszak­ban 260 OTP-s. 41 tanácsi bérlakás és 200 családi ház megépítésével számolunk. A csaladiház-építést oly mó­don is támogatjuk, hogy bő­vítjük az állami telekkínála­tot, közműves házhelyeket alakítunk ki, lehetőleg ked­vezőbb értékesítési formá­ban. A fiatal házasokat és többgyermekes családokat szociális helyzettől függően lakásépítési és -vásárlási tá­mogatásban részesítjük. Vá­rosunkban a lakáshoz jutás nem kilátástalan, viszonylag rövid időn belül kielégítjük az igényeket. Az egészségügyi és szociá­lis szolgáltatások közü[ a VI. ötéves tervben korszerű körülmények közé helyeztük a körzeti orvosi, az anya- és gyermekvédelmi szolgálatot. A 10 millió forintos költség­gel épült orvosi rendelőben 4 körzeti és 2 gyermekkör­zeti rendelés folyik. A 140 férőhelyes bölcsődénk min­den igényt, kielégít. A tervcélok között szere­peltetjük az öregek napközi otthonának bővítését 25 fé­rőhellyel, s erre a célra az Újtelepen levő tanácsi in­gatlant kívánjuk felhasznál­ni. A következő időszakban bővítjük a házi szociális gondozást, az idősekről való üzemi és vállalati gondos­kodást. Az óvodai ellátás 580 fé­rőhellyel megoldott. Az utób­bi 10 évben 350 új óvodai férőhelyet hoztunk létre kor­szerű elhelyezésben. Öröm­mel mondhatjuk, hogy min­den óvodás korú gyermek elhelyezését biztosítani tud­juk. Felújításra szorul a vá­ros első óvodája a Béke ut­cában, amely 1885-ben nyílt meg, műemlék jellegű épü­let. Szeghalom városban az ezer lakosra jutó élve szüle­tések száma az 1970-es évek­ben a megye valamennyi te­lepüléséhez viszonyítva a legmagasabb volt. Az általános iskolai elláT tásban feszültségeink van­nak, a 8 tantermes általá­nos iskola építése elenged­hetetlen feladat a közeljövő­ben. Jelenleg is szükségtan­teremben, egészségtelen, zsú­folt körülmények között vannak, amelyek hosszú ideig nem tarthatók. Ide tar­tozik az a gondunk is, hogy az általános iskolai napközi­ellátás területén szűkös konyhai kapacitással ren­delkezünk, s ilyen okok mi­att 230 gyermek nem része­sülhet napközis ellátásban. Célunk ennek a gondnak a megoldása is. Városunkban a középfokú oktatási igényeket a Szeg­halmi Péter András Gimná­zium és Szakközépiskola elé­gíti ki. Megoldatlan azon­ban a megye északi térségé­nek szakmunkásképzése, amely a pályaválasztásban, a nyolcadik osztályt elha­gyott fiatalok jövőjének szempontjából kedvezőtlen. A ’80-as évek végén a de­mográfiai helyzet azt mu­tatja, hogy a középfokú ok­tatás és főleg a szakmun­kásképzés iránti igény fo­kozódni fog. A város célul tűzte ki egy önálló, 8 tan­termes szakmunkásképző in­tézet létesítését, amely meg­szüntetné azt az áldatlan ál­lapotot, hogy a város és környéke fiataljai az ország minden részében keresik boldogulásukat. A település sokoldalú fej­lődése magával hozza a köz­művek fejlesztésének szük­ségességét. A vezetékes ivó- vízhálózat teljesen kiépült a városban, a mennyiségi igé­nyeket ki tudjuk elégíteni. A tervidőszakban 9,4 millió forintot fordítunk a víz mi­nőségét javító intézkedések­re, amely mennyiségi növe­kedéssel is együtt jár. Na­gyobb gondot jelent azon­ban a növekvő szennyvíz elvezetése és tisztítása. A tisztítótelep túlterhelt, befo­gadóképessége az elviselhető határon van, s ezért a ka­pacitás növelése szükséges. Jelentős összeget tervezünk erre a célra, s a víz- és csa­tornamű-vállalattal közös beruházásban bővítjük a te­lep befogadóképességét. Lényeges környezetvédel­mi okok indokolják — tár­sadalmi viták alkalmával is ezt hangoztatták — a köz- tisztaság számos területén való előbbre jutást, a sze­métszállítás szervezettebbé tételét, a szeméttelep kor­szerűsítését, a zöldterületek rekonstrukcióját és bővíté­sét, pihenő- és szabadidő­parkok kialakítását. A város belterületi útjai közül a forgalmasabbak át­kelési szakaszok, és egyben gyűjtőutak. Célkitűzésünk a szilárd burkolatú úthálózat bővítése. A földutak állapo­tát saját üzemeltetésű mun­kagéppel burkolatjavítást szolgáló lakossági és üzemi segítséggel javítjuk. Alapve­tő feladatnak tekintjük a gyalogjárdák további építését és felújítását. Erre a célra 3 millió forintot és jelentős társadalmi munkát tervez­tünk. A város távbeszélő-háló­zata elavult, kapacitása a minimális igényeket sem elé­gíti ki. A város összekötte­tése a városkörnyék telepü­léseivel és a megyeszékhely- lyel korszerűtlen. A távbe­szélő-igazgatóság sem a kö­zű letek, sem magánszemé­lyek igényeit nem tudja ki­elégíteni. A postával együtt­működve tervezzük egy 1000 állomásos központ beállítá­sát, melyhez a közületek hozzájárulását is igényelni fogjuk. Közművelődési intézmé­nyeink — az ifjúsági ház ki­vételével — korszerűtlenek­ké váltak, s ezért szükséges a művelődési otthon és az Ady filmszínház felújítása. Ennek befejezése 1986 első felében várható. így alkal­mas lesz arra, hogy megfe­lelő körülmények között szol­gálja a lakosság kulturális igényeinek kielégítését. A Sárréti Múzeum a volt kastély épületébe költözött, s ezzel az a célunk, hogy fo­kozatosan az Országos Mű­emléki Felügyelőség segítsé­gével a Sárrét múltját és életét bemutató intézménnyé alakítsuk át. Ezért a felada­tok között az épületnek és környékének helyreállítása is szerepel. A Szeghalmi Városi Ta­nács a VII. ötéves tervben megközelítően 700 millió fo­rint pénzalappal rendelke­zik. Ennek kétharmadát az intézmények működésére és fenntartására, körülbelül 30 százalékát újabb létesítmé­nyek létrehozására fordítja. A tanácsi pénzeszközök új rendszerében nagy felelőssé­get kell viselni azért, hogy a bevételeket megfelelő idő­ben és ütemezésben biztosít­suk. Bevételeink között kü­lönösen fontos az érdekelt­ségi bevételek fokozása, mert azzal a település önál­lóan rendelkezik. Az érde­keltségi bevételek között 7 millió forintot tervezünk a lakosság településfejlesztési hozzájárulásából. Örömmel mondhatom, hogy az érde­keltek közel 60 százaléka egyetértett a településfejlesz­tési hozzájárulás bevezetésé­vel és ezzel is tanújelét ad­ta, hogy a kiemelt állami juttatások mellett a város lakói is hozzájárulnak a te­lepülés további fejlesztésé­hez. Az állami támogatás, a helyi és egyéb szabályozott bevételek sem elegendők ah­hoz, hogy öt év alatt minden feszültséget feloldjunk, min­den gondot megoldjunk. Na­gyon jól egészíti ki bevéte­leinket a megyei céltámoga­tási rendszer. Kétségtelen, hogy ez ösztönzőleg hatott a VII. ötéves tervkoncepcióink kialakítására is. A legnagyobb gondosság­gal összeállított és rangso­rolt feladatok mellett sem lehetett bevételeinket tovább fokozni. A következő fe­szültségek feloldására a VII. ötéves teVvben sincs kilátás, így a szociális otthon, autó­busz-pályaudvar, piaccsar­nok, tornacsarnok megépíté­sére valószínű nem kerül sor. Összefoglalóan megállapít­ható, hogy Szeghalom város­ban a VII. ötéves terv biz­tató jövőt ígér, mivel a VI. ötéves tervi 102 millió fo­rintos fejlesztéshez képest megkétszereződik az az ösz- szeg, amelyet ilyen célokra fordíthatunk. Határozott, szándékunk, hogy a jövőben is egységes várospolitikát folytatunk, amely alatt azt értjük, hogy a tanács és a gazdálkodó szervek szoros gazdasági koordinációban dolgozzanak együtt, nem is­merünk külön tanácsi vagy vállalati érdekeket, csak a lakosság egyetemes érdekét tekintjük szem előtt. Bízunk abban, hogy a területünkön működő vállalatokkal és üze­mekkel az eddig kialakított jó kapcsolat tovább erősö­dik és közös felelősséget érezve lakosságunk és a vá­roskörnyék lakosságának el­látásáért, sikeresen oldjuk meg VII. ötéves tervi célja­inkat. Ennek támogatására kérjük ezúton is városunk lakóit, a társadalmi és tö­megszervezeteket, a tanács­tagok és póttanácstagok ak­tív közreműködését. SZEGHALOM VÁROS TANÁCSA Épül a 36 OTP-társasház, földszintjén 350 m- alapterületű ABC-áruházzal A körzeti orvosi, anya- és gyermekvédelmi szolgálat új szék­haza Fotó: Berta Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom