Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

1985. november 25., hétfő JgHiUMTd A jó könyv: társ Segít a nevelésben, a tanulásban és szórakoztat November 29-től december 9-ig, az országos gyermeke könyvhét idején megkülönböztetett figyelem fordul a ki­csik és a fiatalabbak olvasmányai felé. Az ünnepi hét kulturális életünk jelentős eseménye. Országszerte író­olvasó találkozókat, irodalomtörténeti előadásokat, szer­kesztői ankétokat, könyvkiállításokat rendeznek, rendha­gyó irodalomórákat, műsoros esteket tartanak. A kiadók újdonságokkal lepik meg olvasóikat. Az akcióval együtt könyvvásár lesz, időpontja szerencsés, hiszen egybeesik a karácsonyi ajándékvásárlással. S remélhetőleg egyre több családban számít szép ajándéknak a könyv, így a gyermekkönyv is. Olvassatok mindennap! A rendezvénysorozat jelszava a régi, komoly felhívás a gyerekekhez. Szülők, pedagógu­sok tanúsíthatják, hogy bár egyre gazdagabb a gyermek­irodalom-kínálat, és egyre több kicsi vagy fiatal ismer­kedik meg az olvasás örömével, a könyv még korántsem jutott el mindenkihez, még mindig nem eléggé tartozik hozzá valamennyi gyerek napi programjához. Pedig kell a jó könyv — a gyereknek ugyanúgy, aho­gyan a felnőttnek, ahogyan mindenkinek. Hogy többet értsenek meg a körülöttük történő dolgokból, a világból, hogy jobban tudjanak örülni a szépnek, az értékesnek, s könnyebben viseljék el azt, ami fáj. A kicsinek szüksé­ge van a képeskönyvre, hogy kérdéseivel — Honnan fúj a szél? Hová mennek a felhők? Mit csinál a templomto­rony? Mi beszél az ablakon? — ne maradjon magára. Az iskolásnak az ifjúsági regény társ, akivel megoszthat­ja búját-baját, titkait. Megtárgyalhatja, miért furcsák a felnőttek, választ kaphat barátságról, szerelemről, termé­szetről, suliról, leckéről. A jó könyv segíthet mindabban, ami az apró szíveket nyomja, amit anya, meg apa gyak­ran későn vesz észre, vagy észre sem vesz, mert olyan elfoglalt, sok a dolga, fáradt. Tudatosan vagy sem, olvasáskor az irodalmi példák­ban, hősökben önmagunkat keressük, tetteinkhez, éle­tünkhöz hasonló után kutatunk. Miért lenne ez másként a gyerek esetében? Sok gyerek maga is ír verset,, játszik a szavakkal, így fejezi ki érzéseit, gondolatait, újra éli élményeit, felfe­dezéseit. A versírás bizalmas játék: a mű csak az övé. féltett titka, kincse — az önkifejezés lehetősége. Mai világunkban — gazdasági-technikai központú vi­lágszemlélet, fegyverkezés — egyre fontosabb az emberi szó. Egyre nagyobb feladat hárul az irodalomra, a mű­vészetre. Értékeink, lelki, erkölcsi viselkedési normáink megőrzéséért tehet sokat egy-egy jó olvasmány. Segíthet a nevelésben, a tanulásban; és szórakoztat, örömet ad — felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt: a szépiro­dalom. Niedzielsky Katalin Ilyennek fényképezték 1910-ben az üstököst. Most lényegesen csillagászati kisenciklopédia alapján) . Mint az a lap alján elhe­lyezett tudományos igényű írásunkból is kiderül, a boly­gónkat különböző intervallu­mokban megközelítő üstökö­sök közül talán az E. Halley csillagászról elnevezetthez fűződik a legtöbb mende­monda, kelti fel ma is leg­inkább az emberek érdeklő­dését. Az elmúlt hetekben szerkesztőségünkhöz is több kérdés érkezett ezzel kapcso­latban. Az elmúlt napokban Lobó Jánossal, a TIT gyulai városi szervezete csillagdájá­nak vezetőjével beszélgettünk ezekről a dolgokról: ,,róla”, a Halley-üstökösről. — Az elmúlt vasárnap este (november 17-én) olyanok voltak az időjárási viszonyok, hogy személyesen is megfi­gyelhettem a Földhöz közele­dő üstököst. A Fiastyúk csil­lagképben a 150 mm-es mű­szerünkkel, kilencszeres na­gyítással észleltem. Magnitú­dó értéke — becslésem sze­rint — 7,5—8 volt. Sajnos, a következő napokban ez az érték erősen változik, mind halványabbnak látjuk Ma­gyarországról. A földközelsé­get a szakirodalom szerint november 27-én éri el az üs­tökös — első alkalommal. Ugyanis, miután megkerüli a mi csillagunkat, a Napot, április 11-én ismét — úgy­mond — földközelben lesz. Az amatőrök szerdán, no­vember 27-én a +16 fokos deklinációban észlelhetik. Jobb minőségű, úgynevezett vadásztávcsővel, valamint a Kepler-rendszerű amatőr csillagászati távcsővel látha­tó a Kos, majd a Halak csil­lagképben. A „jobb szeműeknek” java­soljuk, hogy november 26-án hajnalban kb. 10 fokkal a látóhatár fölött kémleljék az eget; az előrejelzések szerint ekkor jól megfigyelhető a 76 esztendőnként bennünket megközelítő üstökös. — December 5-ig minden kedden és csütörtökön este fél 7 órától természetesen mi is várjuk az érdeklődőket ide, a gyulai csillagdába. Csopor­tosan és egyénileg egyaránt. Amennyiben igény van rá és azt korábban közlik ve­lünk, úgy az észlelést meg­,kisebbnek” láthatjuk... A előzőén előadást is tudunk tartani a Halley-ről, illetve az üstökösökről. A lehetősé­gekhez mérten gazdag vá­lasztékú szemléltető anyag is a rendelkezésünkre áll. Meg kell jegyeznem, hogy az ok­tóberi csillagászati hét ideje alatt szinte minden nagyobb településen volt előadás eb­ben a témakörben. Aki pedig otthon, maga szeretné látni ezt a ritka, egy ember életében csak egyszer előforduló természeti jelensé­get, annak figyelmébe ajánl­juk a Csillagászati évkönyv 1984 című kötetet, amely na­pi „lebontásban” közli, hogy az adott napon pontosan me­lyik csillagképben észlelhető a Halley üstökös. S még egy, igen fontos dolog: ezt az üstö­köst is — a többi égi objek­tumhoz hasonlóan — érte­lemszerűen csak derült idő­ben, tehát felhő- és pára- (köd-) -mentes időben lehet megfigyelni. Még a legna­gyobb teljesítményű műszer (távcső) sem „lát át” a fel­hőkön ... (nemesi) Csillagászati kislexikon CSILLAGASZATI EGYSÉG (CsE): a távolság mértékegy­sége a Naprendszerben; a Föld és a Nap közepes távolsága. 1 CsE = 149,6 millió km, plusz-mínusz 5 ezer km. ÜSTÖKÖSÖK: parányi égi­testek. Átmérőjük mindössze néhány km. A szilárd magot ködszerű burok, a kóma öve­zi. Ez a gáz és poranyag a Nap melegének hatására ke­letkezik a magból. A szilárd magot és a ködszerű burkot együtt az üstökös fejének ne­vezzük. A Naphoz közeledve a gázanyag kipárolgása egyre erőteljesebbé válik, megnő a magot burkoló koma mérete, és a Nap felé kilépő gázmole­kulákat és a parányi porré­szecskéket a Nap sugárnyo­mása ellentétes irányba for­dítja. Ez a kifelé áramló anyag alkotja az üstökös csó­váját. A legnagyobb üstökö­sök magjának átmérője sem nagyobb 30 km-nél, a kóma viszont 10—100 ezer (!) km-t is elérhet, a csóva hossza pedig néhány esetben 100 millió (!) km-nél is nagyobb. Az üstökös látszólagos fényessége annál nagyobb lesz, minél közelebb jut a Naphoz, illetve a Föld­höz. MAGNITÚDÓ (M) : a csilla­gok (égi objektumok) látszó­lagos fényességének mérték- egysége. A nagyon fényes csillagokat (csillag alatt az önálló fényt kibocsátó égites­teket értjük, pl. a mi Napun­kat) negatív előjelű magnitu- dószámmal jelölik. A skála nullpontja önkényesen a Sark­csillag fényessége. „ÉGI” KOORDINÁTAREND­SZER (deklináció): az ún. egyenlítői (vagy ekvatorális) koordinátarendszernek koordi­nátái egymásra merőleges kö­rök : az egyik körsereg át­megy a két (égi) Póluson, a másiknak különböző nagysá­gú körei párhuzamosak az" égi egyenlítővel. A DEKLINACIÖ az égi egyenlítőtől északra, illetve délre 0 foktól pozitív, illetve —90 fokig mérünk. AJÁNLOTT SZAKIRODA­LOM: Csillagászati Évkönyv 1984.; Csillagászati Kisenciklo­pédia (Gondolat); Dr. Kulin György: A távcső világa (Gondolat); A természet vilá­ga A világmindenség című kötete; Természettudományi Kisenciklopédia; toyábbá a TIT csillagászati szakköri fü­zetek sorozat egyes kötetei. Halley üstököse Valahol, tőlünk nagyon messze, úgy százezernyi Nap- Föld távolságra egy üstökös­felhő határolja Naprendsze­rünket. Mintegy százötven milliárd üstökösmag találha­tó benne. Elsősorban a kö­zeli csillagok zavaró hatása következtében egyesek útra­kelnek bolygórendszerünk belső vidékei felé és a Nap­hoz közeledve lényeges vál­tozáson megy keresztül meg­jelenési formájuk. Az üstökösmagot, „szeny- nyezett jéghegy”-nek is ne­vezik. Meteorikus anyag van beleágyazva elsősorban víz-, széndioxid-, ammónia-, me­tánjégbe. Ahogy egyre köze­lebb kerül a Naphoz, ez a kötőanyag párologni kezd. Szilárd részek és por szakad le a magról és az elpárol­gott gázzal együtt a magot körülvevő ködszerű burkot képezve alakul ki a kóma. Ezt követően megjelenik az­tán a csóva is, amely a nap­szélnek a kómára gyakorolt hatása révén keletkezik, és a Naptól elfelé irányul. Bár minden évben megkö­zelítően egy tucatnyi üstökös figyelhető meg, mégis év­századonként mindössze 5—6 olyan akad, amelyik feltűnő jelenség. Amikor az ég háborítatlan rendjét egy-egy fényesebb üstökös megzavarta, valami­lyen csapás szimbólumának tartották, és mindig nagy hatással volt az emberiségre. Az ilyen, szép és lenyűgöző látványt nyújtó üstökösökről feljegyzéseket is készítettek. A Halley üstököst több tra­gédia okozójának is tekintet­ték. I. e. 12-ben az üstökös megjelent Róma fölött és „megjövendölte” Agrippa ha­lálát. I. u. 66-ban Jeruzsá­lem fölött látták, mielőtt a város elpusztult. Újra meg­jelent 451-ben a Catalaunu- mi csata alatt, amikor Aetius nyugatrómai hadvezér Atti­lával megütközött. 1066-ban a hastingsi csata alatt ott fénylett az égbolton és így vált felelőssé Harold király hadseregének Hódító Vilmos által való legyőzéséért. Ami­kor 1456-ban feltűnt ugyan­akkor, amikor a törökök ost­romolták Nándorfehérvárt. III. Calixtus pápa imát ren­delt a török ördögöktől és üstököstől való megszabadu­lás végett. Régi írásokban ar­ról is olvashatunk, hogy ki is közösítette az üstököst, de ezt a tényt nem lehet egy­értelműen bizonyítani. Hu­nyadi győzelmének emlékére aztán ő rendelte el a déli harangszót. A legutóbbi visz- szatérése 1910-ben szintén nagyfokú nyugtalanságot kel­tett, főleg amikor ismertté vált, hogy a Föld ténylege­sen áthalad az üstökös csó­váján. Helyenként intézke­déseket tettek a mérgező ci­ángáz hatásának elkerülésé­re. Ma már a legtöbb tudós ártalmatlannak tekinti az üstökösöket. 1682-ben Edmund Halley fiatal angol csillagász a Ca- lois—Párizs közötti úton egy üstököst pillantott meg, ame­lyet éppen az a Hevelius fe­dezett fel, aki az üstökösök iránti fokozottabb érdeklődé­sét felkeltette. Párizsba meg­érkezvén az ottani híres csillagvizsgáló első igazgató­jával, Cassinivel több alka­lommal is megfigyelték az üstököst. Halleyt igen meleg barát­ság fűzte Newtonhoz. Az ő tanácsára és az ő módszerét alkalmazva 1703-ban 24 ko­rábbi üstökös pályaelemeit kezdte el kiszámítani. Szá­mításainak eredményét 1705- ben tette közzé. Azt találta, hogy az 1531, 1607 és 1682 évi üstökösök azonos pálya­elemekkel rendelkeznek, és a keringési időkben is csak olyan kis eltéréseket tapasz­talt, amelyeket fizikai okok­ra lehetett visszavezetni. „Én ezért biztonsággal jelentem be visszatérését az 1758-as évre” — írja dolgozatában. Felismerte tehát, hogy ugyanazon üstökös ismételt visszatéréseiről van szó. Halley 1656-ban született, így később panaszosan írja: „ ... ezért ha az előrejelzés szerint valóban visszatér 1758-ban, a pártatlan utókor ne utasítsa vissza annak el­ismerését, hogy ezt először egy angol ember fedezte fel.” A visszatérés pontos helyé­nek és időpontjának a kiszá­mítását Lalande francia csil­lagász és segítőtársa, egy pá­rizsi órásmester felesége, Hortenz Lepaute 6 hónap alatt végzeték el a híres ma­tematikus, Clairaut irányítá­sával. A párizsi Tudomá­nyos Akadémián Clairaut 1758 novemberében ismertet­te az eredményeket. Ezt kö­vetően 1758. december 25-én éjjel egy Drezda melletti fa­luban saját távcsövével egy német parasztember, Pa- litzsch találta meg az üstö­köst, a számított hely köze­lében. Halley jóslata tehát bevált, és a hálás utókor et­től kezdve ezt az üstököst róla elkeresztelve emlegeti. Érdekességként még meg lehet említeni azt is, hogy a XVIII. sz.-ban a nők köré­ben még igen szokatlan volt a matematikával való foglal­kozás. így aztán nagy feltű­nést keltett Hortenz Lepaute részvétele a számításokban. Abban az időben honosítot­ták meg Európában azt a Japánból származó szép vi­rágot, amelyet ma az ő ér­demeinek elismeréseként ne­vezünk hortenziának. Az a nagyszerű színjáték, amit a Halley üstökös 1910- ben nyújtott az emberiség­nek, az 1985'86-os megjele­nésekor biztosan nem fog megismétlődni. Az 1982. októ­ber 16-i megtalálását követő becslések a várható látványt illetően meglehetős csalódást okoztak. Az azóta eltelt idő megfigyeléseire alapozott pontosabb előrejelzések már biztatóbbak az előzőeknél. Sajnos az a körülmény nem változik, hogy az üstökös a mi földrajzi szélességünkön oly alacsonyan lesz a látó­határ fölött, hogy ez a megfigyelést megnehezíti. Bi­zonyos időközönként még a holdfény is zavarólag fog hatni rá. Az üstökös Földtől való távolsága két minimumot mutat majd. Az egyiket a Nap felé haladva 1985. no­vember 27-én éri el 93 mil­lió km-rel, a másikat pedig 1986. április 11-én 63 mil­lió km-rel. Közben 1986. feb­ruár 9-én lesz napközeiben. Régi megfigyelések alapján tudjuk, hogy mindig a nap- közelponton való áthaladás után nyújtott szebb látványt. Jelenlegi ismereteink sze­rint az üstökös tömege 65 millió tonna, átmérője 3 és 13 km közötti, legnagyobb valószínűséggel 5 km. Forgás­ideje 10,3 óra, míg keringés­ideje 75—76 év. Jelenleg a Bika. csillagkép­ben a Fiastyúktól délre talál­ható és november 27-én, ami­kor a Kosba lép át, már egy negyedrendű objektum lesz. December elején a Halak csillagképben az esti órák­ban szabad szemmel is lát­ható lesz. A holdfény a hó­nap közepén zavaró. Ekkor az üstökös fényessége hete­ken keresztül változatlan marad. Szilveszter éjszaká­ján a Vízöntőben már csak városi fényektől távolabb re­mélhetjük megfigyelését. Né­hány fokos gázcsóva is lát­ható lesz ebben az időszak­ban kisebb távcsövekkel. Ja­nuárban a megfigyelési lehe­tőségek fokozatosan romla­nak és csak március végére április elejére várhatunk e téren javuló tendenciát. Áp­rilis első hetében fényesség­maximuma idején, a mi szé­lességünkön nem lesz jól lát­ható. Április középén éri el második minimumát a Föld­től való távolsága és ezt kö­vetően egyre halványodva május végén szabad szemmel már láthatatlanná válik. Amennyiben az időjárás ked­vezően alakul, megtudjuk majd, hogy milyen volt ez a prognózis. Annak ellenére, hogy a földi megfigyelések lehetősé­gei eléggé mostohák, mégis ez lesz az egyik legjelentő­sebb visszatérése az üstökös­nek, hiszen több űrvállalko­zás is kapcsolódik hozzá. A szovjet, a nyugat-európai és a Japán, szondák már úton vannak, hogy megpróbálják kivallatni a Halley üstököst mindazokról, amiket eddig eltitkolt előlünk. Talán vá­laszt kapunk majd kozmikus múltunk néhány izgalmas kérdésére és sikerül egy újabb nagy lépést megten­nünk a megismerésnek az is­meretlenek homálya felé ve­zető útján. Márki-Zay Lajos \ Halley üstökös pályája, időbeosztással. ( A Természet vi­lága című enciklopédiából.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom