Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

1985. november 25., hétfő

JgHiUMTd

A jó könyv: társ

Segít a nevelésben, a tanulásban és szórakoztat

November 29-től december 9-ig, az országos gyermeke könyvhét idején megkülönböztetett figyelem fordul a kicsik és a fiatalabbak olvasmányai felé. Az ünnepi hét kulturális életünk jelentős eseménye. Országszerte íróolvasó találkozókat, irodalomtörténeti előadásokat, szerkesztői ankétokat, könyvkiállításokat rendeznek, rendhagyó irodalomórákat, műsoros esteket tartanak. A kiadók újdonságokkal lepik meg olvasóikat. Az akcióval együtt könyvvásár lesz, időpontja szerencsés, hiszen egybeesik a karácsonyi ajándékvásárlással. S remélhetőleg egyre több családban számít szép ajándéknak a könyv, így a gyermekkönyv is.

Olvassatok mindennap! A rendezvénysorozat jelszava a régi, komoly felhívás a gyerekekhez. Szülők, pedagógusok tanúsíthatják, hogy bár egyre gazdagabb a gyermekirodalom-kínálat, és egyre több kicsi vagy fiatal ismerkedik meg az olvasás örömével, a könyv még korántsem jutott el mindenkihez, még mindig nem eléggé tartozik hozzá valamennyi gyerek napi programjához.

Pedig kell a jó könyv — a gyereknek ugyanúgy, ahogyan a felnőttnek, ahogyan mindenkinek. Hogy többet értsenek meg a körülöttük történő dolgokból, a világból, hogy jobban tudjanak örülni a szépnek, az értékesnek, s könnyebben viseljék el azt, ami fáj. A kicsinek szüksége van a képeskönyvre, hogy kérdéseivel — Honnan fúj a szél? Hová mennek a felhők? Mit csinál a templomtorony? Mi beszél az ablakon? — ne maradjon magára. Az iskolásnak az ifjúsági regény társ, akivel megoszthatja búját-baját, titkait. Megtárgyalhatja, miért furcsák a felnőttek, választ kaphat barátságról, szerelemről, természetről, suliról, leckéről. A jó könyv segíthet mindabban, ami az apró szíveket nyomja, amit anya, meg apa gyakran későn vesz észre, vagy észre sem vesz, mert olyan elfoglalt, sok a dolga, fáradt.

Tudatosan vagy sem, olvasáskor az irodalmi példákban, hősökben önmagunkat keressük, tetteinkhez, életünkhöz hasonló után kutatunk. Miért lenne ez másként a gyerek esetében?

Sok gyerek maga is ír verset,, játszik a szavakkal, így fejezi ki érzéseit, gondolatait, újra éli élményeit, felfedezéseit. A versírás bizalmas játék: a mű csak az övé. féltett titka, kincse — az önkifejezés lehetősége.

Mai világunkban — gazdasági-technikai központú világszemlélet, fegyverkezés — egyre fontosabb az emberi szó. Egyre nagyobb feladat hárul az irodalomra, a művészetre. Értékeink, lelki, erkölcsi viselkedési normáink megőrzéséért tehet sokat egy-egy jó olvasmány. Segíthet a nevelésben, a tanulásban; és szórakoztat, örömet ad — felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt: a szépirodalom.

Niedzielsky Katalin

Ilyennek fényképezték 1910-ben az üstököst. Most lényegesen csillagászati kisenciklopédia alapján)

. Mint az a lap alján elhelyezett tudományos igényű írásunkból is kiderül, a bolygónkat különböző intervallumokban megközelítő üstökösök közül talán az E. Halley csillagászról elnevezetthez fűződik a legtöbb mendemonda, kelti fel ma is leginkább az emberek érdeklődését. Az elmúlt hetekben szerkesztőségünkhöz is több kérdés érkezett ezzel kapcsolatban. Az elmúlt napokban Lobó Jánossal, a TIT gyulai városi szervezete csillagdájának vezetőjével beszélgettünk ezekről a dolgokról: ,,róla”, a Halley-üstökösről.

— Az elmúlt vasárnap este (november 17-én) olyanok voltak az időjárási viszonyok, hogy személyesen is megfigyelhettem a Földhöz közeledő üstököst. A Fiastyúk csillagképben a 150 mm-es műszerünkkel, kilencszeres nagyítással észleltem. Magnitúdó értéke — becslésem szerint — 7,5—8 volt. Sajnos, a következő napokban ez az érték erősen változik, mind halványabbnak látjuk Magyarországról. A földközelséget a szakirodalom szerint november 27-én éri el az üstökös — első alkalommal. Ugyanis, miután megkerüli a mi csillagunkat, a Napot, április 11-én ismét — úgymond — földközelben lesz. Az amatőrök szerdán, november 27-én a +16 fokos deklinációban észlelhetik. Jobb minőségű, úgynevezett vadásztávcsővel, valamint a Kepler-rendszerű amatőr csillagászati távcsővel látható a Kos, majd a Halak csillagképben.

A „jobb szeműeknek” javasoljuk, hogy november 26-án hajnalban kb. 10 fokkal a látóhatár fölött kémleljék az eget; az előrejelzések szerint ekkor jól megfigyelhető a 76 esztendőnként bennünket megközelítő üstökös.

— December 5-ig minden kedden és csütörtökön este fél 7 órától természetesen mi is várjuk az érdeklődőket ide, a gyulai csillagdába. Csoportosan és egyénileg egyaránt. Amennyiben igény van rá és azt korábban közlik velünk, úgy az észlelést meg,kisebbnek” láthatjuk... A

előzőén előadást is tudunk tartani a Halley-ről, illetve az üstökösökről. A lehetőségekhez mérten gazdag választékú szemléltető anyag is a rendelkezésünkre áll. Meg kell jegyeznem, hogy az októberi csillagászati hét ideje alatt szinte minden nagyobb településen volt előadás ebben a témakörben.

Aki pedig otthon, maga szeretné látni ezt a ritka, egy ember életében csak egyszer előforduló természeti jelenséget, annak figyelmébe ajánljuk a Csillagászati évkönyv 1984 című kötetet, amely napi „lebontásban” közli, hogy az adott napon pontosan melyik csillagképben észlelhető a Halley üstökös. S még egy, igen fontos dolog: ezt az üstököst is — a többi égi objektumhoz hasonlóan — értelemszerűen csak derült időben, tehát felhő- és pára- (köd-) -mentes időben lehet megfigyelni. Még a legnagyobb teljesítményű műszer (távcső) sem „lát át” a felhőkön ...

(nemesi)

Csillagászati

kislexikon

CSILLAGASZATI EGYSÉG (CsE): a távolság mértékegysége a Naprendszerben; a Föld és a Nap közepes távolsága. 1 CsE = 149,6 millió km, plusz-mínusz 5 ezer km.

ÜSTÖKÖSÖK: parányi égitestek. Átmérőjük mindössze néhány km. A szilárd magot ködszerű burok, a kóma övezi. Ez a gáz és poranyag a Nap melegének hatására keletkezik a magból. A szilárd magot és a ködszerű burkot együtt az üstökös fejének nevezzük. A Naphoz közeledve a gázanyag kipárolgása egyre erőteljesebbé válik, megnő a magot burkoló koma mérete, és a Nap felé kilépő gázmolekulákat és a parányi porrészecskéket a Nap sugárnyomása ellentétes irányba fordítja. Ez a kifelé áramló anyag alkotja az üstökös csóváját. A legnagyobb üstökösök magjának átmérője sem nagyobb 30 km-nél, a kóma viszont 10—100 ezer (!) km-t is elérhet, a csóva hossza pedig néhány esetben 100 millió (!) km-nél is nagyobb. Az üstökös látszólagos fényessége annál nagyobb lesz, minél közelebb jut a Naphoz, illetve a Földhöz.

MAGNITÚDÓ (M) : a csillagok (égi objektumok) látszólagos fényességének mérték- egysége. A nagyon fényes csillagokat (csillag alatt az önálló fényt kibocsátó égitesteket értjük, pl. a mi Napunkat) negatív előjelű magnitu- dószámmal jelölik. A skála nullpontja önkényesen a Sarkcsillag fényessége.

„ÉGI” KOORDINÁTARENDSZER (deklináció): az ún.

egyenlítői (vagy ekvatorális) koordinátarendszernek koordinátái egymásra merőleges körök : az egyik körsereg átmegy a két (égi) Póluson, a másiknak különböző nagyságú körei párhuzamosak az" égi egyenlítővel.

A DEKLINACIÖ az égi

egyenlítőtől északra, illetve délre 0 foktól pozitív, illetve —90 fokig mérünk.

AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: Csillagászati Évkönyv

1984.; Csillagászati Kisenciklopédia (Gondolat); Dr. Kulin György: A távcső világa

(Gondolat); A természet világa A világmindenség című kötete; Természettudományi Kisenciklopédia; toyábbá a TIT csillagászati szakköri füzetek sorozat egyes kötetei.

Halley üstököse

Valahol, tőlünk nagyon messze, úgy százezernyi Nap- Föld távolságra egy üstökösfelhő határolja Naprendszerünket. Mintegy százötven milliárd üstökösmag található benne. Elsősorban a közeli csillagok zavaró hatása következtében egyesek útrakelnek bolygórendszerünk belső vidékei felé és a Naphoz közeledve lényeges változáson megy keresztül megjelenési formájuk.

Az üstökösmagot, „szeny- nyezett jéghegy”-nek is nevezik. Meteorikus anyag van beleágyazva elsősorban víz-, széndioxid-, ammónia-, metánjégbe. Ahogy egyre közelebb kerül a Naphoz, ez a kötőanyag párologni kezd. Szilárd részek és por szakad le a magról és az elpárolgott gázzal együtt a magot körülvevő ködszerű burkot képezve alakul ki a kóma. Ezt követően megjelenik aztán a csóva is, amely a napszélnek a kómára gyakorolt hatása révén keletkezik, és a Naptól elfelé irányul.

Bár minden évben megközelítően egy tucatnyi üstökös figyelhető meg, mégis évszázadonként mindössze 5—6 olyan akad, amelyik feltűnő jelenség.

Amikor az ég háborítatlan rendjét egy-egy fényesebb üstökös megzavarta, valamilyen csapás szimbólumának tartották, és mindig nagy hatással volt az emberiségre. Az ilyen, szép és lenyűgöző látványt nyújtó üstökösökről feljegyzéseket is készítettek.

A Halley üstököst több tragédia okozójának is tekintették. I. e. 12-ben az üstökös megjelent Róma fölött és „megjövendölte” Agrippa halálát. I. u. 66-ban Jeruzsálem fölött látták, mielőtt a város elpusztult. Újra megjelent 451-ben a Catalaunu- mi csata alatt, amikor Aetius nyugatrómai hadvezér Attilával megütközött. 1066-ban a hastingsi csata alatt ott fénylett az égbolton és így vált felelőssé Harold király hadseregének Hódító Vilmos által való legyőzéséért. Amikor 1456-ban feltűnt ugyanakkor, amikor a törökök ostromolták Nándorfehérvárt.

III. Calixtus pápa imát rendelt a török ördögöktől és üstököstől való megszabadulás végett. Régi írásokban arról is olvashatunk, hogy ki is közösítette az üstököst, de ezt a tényt nem lehet egyértelműen bizonyítani. Hunyadi győzelmének emlékére aztán ő rendelte el a déli harangszót. A legutóbbi visz- szatérése 1910-ben szintén nagyfokú nyugtalanságot keltett, főleg amikor ismertté vált, hogy a Föld ténylegesen áthalad az üstökös csóváján. Helyenként intézkedéseket tettek a mérgező ciángáz hatásának elkerülésére. Ma már a legtöbb tudós ártalmatlannak tekinti az üstökösöket.

1682-ben Edmund Halley fiatal angol csillagász a Ca- lois—Párizs közötti úton egy üstököst pillantott meg, amelyet éppen az a Hevelius fedezett fel, aki az üstökösök iránti fokozottabb érdeklődését felkeltette. Párizsba megérkezvén az ottani híres csillagvizsgáló első igazgatójával, Cassinivel több alkalommal is megfigyelték az üstököst.

Halleyt igen meleg barátság fűzte Newtonhoz. Az ő tanácsára és az ő módszerét alkalmazva 1703-ban 24 korábbi üstökös pályaelemeit kezdte el kiszámítani. Számításainak eredményét 1705- ben tette közzé. Azt találta, hogy az 1531, 1607 és 1682 évi üstökösök azonos pályaelemekkel rendelkeznek, és a keringési időkben is csak olyan kis eltéréseket tapasztalt, amelyeket fizikai okokra lehetett visszavezetni. „Én ezért biztonsággal jelentem be visszatérését az 1758-as évre” — írja dolgozatában.

Felismerte tehát, hogy ugyanazon üstökös ismételt visszatéréseiről van szó. Halley 1656-ban született, így később panaszosan írja: „ ... ezért ha az előrejelzés szerint valóban visszatér 1758-ban, a pártatlan utókor ne utasítsa vissza annak elismerését, hogy ezt először

egy angol ember fedezte

fel.”

A visszatérés pontos helyének és időpontjának a kiszámítását Lalande francia csillagász és segítőtársa, egy párizsi órásmester felesége, Hortenz Lepaute 6 hónap alatt végzeték el a híres matematikus, Clairaut irányításával. A párizsi Tudományos Akadémián Clairaut 1758 novemberében ismertette az eredményeket. Ezt követően 1758. december 25-én éjjel egy Drezda melletti faluban saját távcsövével egy német parasztember, Pa- litzsch találta meg az üstököst, a számított hely közelében. Halley jóslata tehát bevált, és a hálás utókor ettől kezdve ezt az üstököst róla elkeresztelve emlegeti.

Érdekességként még meg lehet említeni azt is, hogy a XVIII. sz.-ban a nők körében még igen szokatlan volt a matematikával való foglalkozás. így aztán nagy feltűnést keltett Hortenz Lepaute részvétele a számításokban. Abban az időben honosították meg Európában azt a Japánból származó szép virágot, amelyet ma az ő érdemeinek elismeréseként nevezünk hortenziának.

Az a nagyszerű színjáték, amit a Halley üstökös 1910- ben nyújtott az emberiségnek, az 1985'86-os megjelenésekor biztosan nem fog megismétlődni. Az 1982. október 16-i megtalálását követő becslések a várható látványt illetően meglehetős csalódást okoztak. Az azóta eltelt idő megfigyeléseire alapozott pontosabb előrejelzések már biztatóbbak az előzőeknél. Sajnos az a körülmény nem változik, hogy az üstökös a mi földrajzi szélességünkön oly alacsonyan lesz a látóhatár fölött, hogy ez a megfigyelést megnehezíti. Bizonyos időközönként még a holdfény is zavarólag fog hatni rá.

Az üstökös Földtől való távolsága két minimumot mutat majd. Az egyiket a Nap felé haladva 1985. november 27-én éri el 93 millió km-rel, a másikat pedig 1986. április 11-én 63 millió km-rel. Közben 1986. február 9-én lesz napközeiben. Régi megfigyelések alapján tudjuk, hogy mindig a nap- közelponton való áthaladás után nyújtott szebb látványt.

Jelenlegi ismereteink szerint az üstökös tömege 65 millió tonna, átmérője 3 és 13 km közötti, legnagyobb valószínűséggel 5 km. Forgásideje 10,3 óra, míg keringésideje 75—76 év.

Jelenleg a Bika. csillagképben a Fiastyúktól délre található és november 27-én, amikor a Kosba lép át, már egy negyedrendű objektum lesz. December elején a Halak csillagképben az esti órákban szabad szemmel is látható lesz. A holdfény a hónap közepén zavaró. Ekkor az üstökös fényessége heteken keresztül változatlan marad. Szilveszter éjszakáján a Vízöntőben már csak városi fényektől távolabb remélhetjük megfigyelését. Néhány fokos gázcsóva is látható lesz ebben az időszakban kisebb távcsövekkel. Januárban a megfigyelési lehetőségek fokozatosan romlanak és csak március végére április elejére várhatunk e téren javuló tendenciát. Április első hetében fényességmaximuma idején, a mi szélességünkön nem lesz jól látható. Április középén éri el második minimumát a Földtől való távolsága és ezt követően egyre halványodva május végén szabad szemmel már láthatatlanná válik. Amennyiben az időjárás kedvezően alakul, megtudjuk majd, hogy milyen volt ez a prognózis.

Annak ellenére, hogy a földi megfigyelések lehetőségei eléggé mostohák, mégis ez lesz az egyik legjelentősebb visszatérése az üstökösnek, hiszen több űrvállalkozás is kapcsolódik hozzá. A szovjet, a nyugat-európai és a Japán, szondák már úton vannak, hogy megpróbálják kivallatni a Halley üstököst mindazokról, amiket eddig eltitkolt előlünk. Talán választ kapunk majd kozmikus múltunk néhány izgalmas kérdésére és sikerül egy újabb nagy lépést megtennünk a megismerésnek az ismeretlenek homálya felé vezető útján.

Márki-Zay Lajos

\ Halley üstökös pályája, időbeosztással. ( A Természet világa című enciklopédiából.)