Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-23 / 275. szám
NÉPÚJSÁG 1985. november 23., szombat Lőrincze Lajos kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Lőrincze Lajos állami díjas nyelvésznek, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete tudományos tanácsadójának több évtizeden át kifejtett, kiemelkedő tudományos kutatói, nyelvművelő és közéleti tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja és nyugdíjba vonulása alkalmából a Magyar NépSzombat délután.. Ezzel a címmel rendhagyó szórakoztató programot rendez a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági Ház felnőtt klubja. November 23-án, szombaton 15 órakor szellemi árveréssel kezdődik a délután. Erre elsősorban a „ha- zárdjátékosokat” várják akik a rádió műsorából ismert játékban különleges díjakért köztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlamentben adta át. Az eseményen jelen volt Radios Katalin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és Bognár József, a Magyarok Világszövetségének elnöke. vállalják a megméretést. Ezt követően — a tervek szerint fél öttől — egy érdekes emberrel találkozhatnak a részvevők. A program szervezői a meghirdetett időpontig titokban tartják a meghívott nevét... Este 6 órakor kezdődik a zenés, táncos vigasság, amelynek zárórája a résztvevők hangulatától függ. Felavatták Kun Béla emléktábláját A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 67. évfordulója, valamint Kun Béla születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából pénteken emléktáblát helyeztek el a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának tiszteletére a Kresz Géza utca 27-es számú ház falán. A KMP megalakulását követően 1918 végén rövid ideig itt — az egykori Ügynök utca 17-es számú épületében — működött a párt központi irodája, itt készültek a Vörös Újság első számai, s később e házban lakott Kun Béla. Az emléktábla-avató ünnepségen a Himnusz elhangzását követően Bálint András színművész József Attila „Levegőt” című versét adta elő, majd Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára avató beszédében felelevenítette a KMP megalakulásának történelmi körülNovember 25-27.: flz Edda Művek Az elmúlt nyáron nagy sikerű szabadtéri koncertet tartott Békéscsabán az újjáalakult Edda Művek elnevezésű rockegyüttes. Mint akkor hírül adtuk, a népszerű együttes tervei között szerepelt, hogy újabb koncertturnéra indulnak új nagylemezük megjelenése előtt. A napokban kaptuk a hírt, hogy rövidesen a boltokban is ményeit, méltatta a párt, s vezetője, Kun Béla szerepét a proletárhatalom kivívásáért s megszilárdításáért folytatott harcban. Ezután Kun Béla emléktáblájára a kegyelet és a megemlékezés koszorúit helyezték el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Hámori Csaba és Huszár István, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, a Fővárosi Tanács és a XIII. kerületi Tanács képviseletében Pénzes János, Gérnyi Kálmán, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesei, valamint Bornemissza Sándor, a XIII. kerületi Tanács elnöke, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága nevében Peják Emil, a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára és Csató László alelnök. Az emléktáblát megkoszorúzták Kun Béla családjának tagjai. Az emléktábla-avató ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. koncertjei kapható lesz az Edda V., az ígért nagylemez. Ezt megelőzően november 25-én 18 órától a békéscsabai téglagyári művelődési házban, másnap este 7 órától a mezőkovácsházi, 27-én ugyancsak 19 órától pedig a szarvasi művelődési központban lép fel az új LP-t bemutatandó Edda Művek. Meditálás egy tv-adás után Két nagyszerű ember, forradalmár, fordulatokban bővelkedő életútját, ahogyan az RTV-újság előzetese közölte: „ . . . a történelemkönyvek által le nem írt módon” mutatta be november 21-én este 20 órától 21.20-ig Szél fúvatlan nem fúj címmel a televízió második csatornáján. Egy dunántúli kisváros ötgyermekes péksegédjének egyik fia és az akkori proletársorsban vele osztozó, frigyre lépő, és a kommunista illegális ifjúsági mozgalomban is vele együtt menetelő feleségének a pályáját, aki 1943-ban lebukott, és hazánk 1944. március 19-i német megszállása után a politikai foglyok fegyveres kitöréséről ismert sátoraljaújhelyi börtön „lakója" volt. Mai, megváltozott körülmények között élő ifjúságunk előtt is vonzó képet rajzolt az adás a régi fiatalok küzdelmeiről. Vass Henrik és felesége voltak a forradalmi mozgalom hétköznapjainak elbeszélői. Mindkettőjük a kisváros, Pápa, sokat nélkülöző ifjúmunkásaiként öntudatos társaik hatására kapcsolódtak be abba a küzdelembe, melyet a kiváltságosok rendszerét, a munkanélküliséget, a proletársorsot megváltoztani akaró kommunista illegális mozgalom tűzött maga elé. Vass Henrik, mint cipészsegéd, Klári, a felesége, mint az ország első mesterlevelet szerzett női kárpitosa indult el az öntudatos munkások rögös mezsgyéjén. Kardos István szerkesztő-rendező kérdéseivel jól irányította a nézők figyelmét a fordulatokban gazdag történésekre és arra, hogy a felszabadulás után a két vidéki fiatal felfelé ívelő pályája a különféle hatások eredményeként miként alakult. Vass Henrik a Párttörténeti Intézet igazgatójaként (nagy hatású tevékenységéről az adásban történészek nyilatkoztak), felesége pedig a pártlapok központi kiadóhivatalának vidéki vezetőjeként vonult nyugdíjba, de a mozgalomban ma is mindketten tevékenykednek. Azt írtam: életútjuk mai ifjúságunk előtt is vonzó képet rajzolt, példaképül hat. A televízió szerkesztőit dicséret illetheti a hasonló adások szervezéséért, a műsoradások időpontjainak egyeztetőit azonban, mint annyiszor, elmarasztalás. Ismert igazság, hogy az ifjúság életében nagyobb szerepet játszik a film (televíziós adások is természetesen), mint bármely más művészeti ág, hiszen a fiatalok, lehet mondani, mielőtt megtanulnak olvasni, előbb filmeket néznek. A képszerűen eléjük táruló televíziós adások ismeret- terjesztő, nevelő hatása felbecsülhetetlen. A felnövekvő nemzedék szellemi frissesége, orientálódása, morális tisztasága nem csekély mértékben függ attól, hogy milyen irányba befolyásolják az adások, a filmek. Nos. Az RTV- újság előzetesében, úgy vélem, hiába írta, hogy a házaspárról szóló adás „szinte krimi fordulatokban bővelkedő” — az egyes csatornán, ugyanebben az időben egy japán krimit adtak. Ügy gondolom, ha a műsorszerkesztők jobban odafigyelnek (és hányszor hangzott már ez el!), akkor a Szél fúvatlan nem fúj adását korábbi vagy. más időpontra tehették volna át, akár a kettes csatornán is. Ebben az esetben azt a hivatást, melyet a hasonló témában sugárzott műsorok történelmi-ismeretterjesztő szerepéről szoktunk mondani, a televízió is jobban betölthette volna. Varga Dezső Jövőre nyit a „csabai zserbó” Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja és a Mednyán- szky utca találkozásánál levő épület lakásait már a múlt év közepén átadták. A földszinten azonban azóta sem láthatunk semmi biztatót. A csabaiak közül sokan tudják — lapunk is többször írt róla —, hogy itt épül majd meg a megyeszékhely legnívósabb cukrászdája. Létesítése már tíz éve dédelgetett terve mind a városi tanácsnak, mind pedig a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalatnak. Pénz hiú-' nyában mindeddig nem jutott a terv célegyenesbe. Nos, úgy tűnik, az elképzelés jövőre valósággá válik. A tanács és a vendéglátó közös fedezetből építi meg a cukrászdát. Régóta várjuk már, hogy az éttermek, bisztrók, presz- szók és kocsmák által festett kép gazdagodjon egy „menő” cukival. Hogy mit fog tudni a sétálóutca egyik legreprezentatívabb pontján kialakítandó üzlet? Az ígéretek szerint mindent: „hét nyelven beszél, plusz az eszperantót”, vagyis afféle csabai zserbó lesz a jövő év végén bemutatkozó cukrászda. Belsőépítészeti megjelenésében intim lesz és előkelő. Szőnyegpadló, tonetbútorok, egyedi falburkolat, csillárok és falikarok, és különleges cukrászberendezések. A látványhoz ez utóbbiak is hozzájárulnak. A nyugati importból származó gépek beszerzéséhez a vendéglátó több mint egymillió osztrák schillingre jelentett be devizaigényt. Nemcsak a látvány miatt kellenek külföldi adagoló-, hűtő-, fagylaltkészítő és presszógépek. A hely.^ínén ugyan nem sütnek majd, ám a különleges ízkombinációjú és formájú torták és sütik töltését, díszítését, a habok és krémek készítését itt végzik. Fagyiban soha nem volt minőséget és választékot Ígér a leendő üzemeltető. A színvonalában első osztályú babérokra törő üzlet árai "simulnak majd a helyi kereslethez. Az alkoholistákat viszont el kell keserítsem: csak a cukrászda stílusához illő italok szerepelnek majd az itallapon. Különleges likőrök, borpárlatok, csemegeborok, vermut és pezsgő. S persze a sütemények ízesítéséhez is használnak majd kevés alkoholt. De hát 40 adag somlóit még a „legelvetemültebb” alkoholpusztítókból sem nézünk ki. A cukrászdának két terasza is lesz. A kisebbik tavasszal és ősszel is üzemelhet, mozgatható sátortető és mobilfal védi széltől és esőtől a vendégeket. A nagyobbik terasz nyitott lesz, ez nyáron üzemel. A teraszokra természetesen csak 1987-ben ülhetünk ki. De ha a többi ígéret valósággá válik, akkor addig már kibírjuk valahogy. — út — Fotó: Szőke Margit I u Étlapozó Mint ismeretes, hétről hétre ellátogatunk egy-egy étterembe, s az ott tapasztaltakat közreadjuk, hogy átfogó és részletes képet fessünk arról, mit kínál a megyei vendéglátás. Nem szeretem a harsány reklámot, de az álszerénységnek sem vagyok a híve. Tótkomlóson a békéscsaba—makói úton egyetlen tábla sem figyelmezteti az utazót: a helyi áfész harmadosztályú étkezőhelyére. Két-három évvel ezelőtti kellemetlen emlékekkel, amolyan elfelejtett ismerősként nyitottunk ajtót. Az étterembe a sön- íésen keresztül lehet bemenni, ami nem a legszerencsésebb megoldás. Az éttermi részben három sorban, katonásan állnak az asztalok: a két szélsőt bordó, a középsőt kék abrosz takarja. Valamennyi tiszta, frissen vasalt. A székek egykedvűen pihenlek, csupán négy asztalnál ebédelnek. A teríték egyszerű, ám mértani pontossággal pihennek az evőeszközök, a poharak, a fűszertartó, a tányérok mellett. Jóformán leülni sincs időnk, az egyik fiatal felszolgáló máris készségesen, udvariasan veszi fel a rendelést. Frissen borotvált, inge vakítóan fehér, fekete nadrágja borotvaéles, cipője ragyog, piros zakója jól szabott, öltözetéhez illik a nyakkendő, kezében a han- gerli tiszta. Az étlapon a napi dátum. — Italt mit hozhatok? Mindketten vezetünk, így az üdítőnél maradunk, ötfajtából ajánl, köztük a Coca Colát. Nyomban négy üveggel kérünk is, mivel megyeszerte hiánycikknek számít ez az ital. S amíg kortyolgatjuk üdítőnket, választunk az étlapról. Gazdag az ajánlat. Kétféle menüt kínálnak: 30 forintos árban karfiollevest, sült libacombot rizibizivel, 34 forintért pedig halászlét és sajtos metéltet. Levesekből hét-, köretekből hét-, savanyúságból ötféle, főzelékből egy szerepel az étlapon. S ami — legalábbis számomra — meglepő; tízféle zónaétel közül válogathatunk. Tésztafé- ékből kétfajtát, előételből háromfélét, halételből két-, készételből 11-, frissensült- ből 12-félét kínálnak. Mégis először a helyi specialitások, a tájjellegű ételek iránt érdeklődünk. — Sajnos, azok nincsenek ... — válaszol kicsit restellkedve a pincér. De nem maradunk éhen, választunk: sertésragut és gombalevest, kofapecsenyét és pacalpörköltét savanyúsággal. Egy-két perc múlva ismét asztalunknál áll a felszolgáló, kezében az étlappal: — Sajnos, csak kétféle levesünk van ... — tárja szét kezét. Maradunk a húslevesnél, melyet daragaluskával készítenek. Amíg az ebédre várunk, a mellékhelyiségbe megyek kezet mosni. Itt a látvány már nem szívderítő. Maradjunk abban: átlagos színvonalú magyar vendéglátó-illem- nely . . . Törülköző nincs, a kézszárító sem működik. Mire az asztalhoz ismét visz- szaérek, a tányérban gőzölög a leves, mely utólag fűszerezve kitűnő. Igaz, a gríz- galuska korábbi főzésű, a levesben nem melegedett át naég teljesen. Kíváncsian várjuk a kofapecsenyét és a pacalt. Az előbbi frissensült, az utóbbi kész étel. A pecsenye natúr sertésszelet lecsós öntettel, sült krumplival. Talán másutt lecsós sertésszeletként ismertebb. Az ízek, a fűszerek harmóniája kellemes. A sült burgonya forró, az adag kicsit zsíros, ám tisztességes, nem tudok megbirkózni vele. A húst még sütöttem volna. A pacal viszont fenséges! Csodálatos a színe is, szerintem bárhol dobogós lehetne. S mindehhez az étvágyat csak fokozza a friss, puha, illatozó kenyér, ami tunkolásra csábítja az embert. Ebéd után jólesik a kávé, amibe a presszós kislány — bocsánat a kifejezésért — nemcsak a lelkét, hanem a kávét is beletette. A felszolgáló egészségünkre kívánja az ebédet, majd számol: két grízgaluska- leves 10,60-ért, a kofapecsenye 39,20, a pacal 26,70, kenyér, Coca Cola, kávé. Vagyis összesen 99 forint 70 fillér. Kifelé menetben visszafordulok, még egyszer körbenézek. Ügy vélem, kis anyagi ráfordítással, odafigyeléssel, a söntés áthelyezésével, no és egy-egy ízléses reklámmal látogalottabb, vonzóbb hely lehetne a tótkomlósi Komló étterem. — szekeres — ]-J
