Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

Itt van az ősz — mondja az őz Fotó: Fazekas László Vállalkozói praktikák Különös gyakorlatra derí­tettek fényt egy közérdekű bejelentés kapcsán a népi ellenőrök. A termelőszövet­kezet alkalmazottja, akit egy budapesti üzembe helyeztek ki, szóvá tette, hogy ő csu­pán 4200 forint fizetést kap, ugyanakkor az őt foglalkoz­tató vállalat havonta 16 ez­ret fizet utána munkaadó­jának, a téesznek. Hogy lehetséges ez? — töprengtek a népi ellenőrök. S egyáltalán miért került a téesz embere a húsüzembe? Van arra mód, hogy egy termelőszövetkezet vállalatok részére, akár azok telephe­lyein is, bérmunkát végez­zen, meghatározott területen. Kirendelés esetén a munkál­tató a foglalkoztató válla­lattól a kifizetett bérköltség lő százalékára tarthat igényt, Lényeges vonása az ezt sza­bályozó rendeletnek, hogy a foglalkoztató vállalatnak a hozzá kirendelt dogozók bé­rét a progresszív nyereség­adó számításánál figyelembe kell venni. Ám az említett esetben nyei szerinti 200 ezer peda­gógust kiképezzék; jó, ha a felét tudják adni. Sok képe­sítés nélküli pedagógus dol­gozik az általános iskolák­ban, zömük az első-máso­dik osztályban. Sajnos — tet­te hozzá Gawlina docens — mert épp ott. lenne a legna­gyobb szükség a képesített nevelőre, ahol a gyerekek a betűvetést tanulják. Célsze­rűbb lenne ezért a végzett pedagógusokat az alsóba irá­nyítani, a képesítés nélküli­eket pedig a felső tagozatba tenni, de hát a szakmai hiú­ság ennek a legtöbb helyen gátat szab. Csak Krakkóban 800 képesítés nélküli pedagó­gus dolgozik. Általában gyen­ge a pedagógusok fizetése, ami aztán — más tényezők mellett — végső soron oda­vezetett, hogy elnőiesedett a pálya. Bemard Gawlina a Ja­gelló Egyetem párttag okta­tóinak azon többségéhez tar­tozik, akik a legnehezebb időben is vállalták a LEMP- hez tartozásukat. Ezekről az esztendőkről, a válság évei­ről és a konszolidáció folya­matáról kérdeztük a továb­biakban. — Nehéz időszakot éltünk itt át, és sok tekintetben ne­héz a helyzet még ma is. De már nem kell olyan féle­lemben élni, mint akkor, 1980—81-ben. Mint tudják, a Szolidaritás itt is kiépítette a maga szervezetét. Sokan beléptek, én kívül marad­tam. Ennek mélyebb — biz­tos fura, hogy ezt mondom, de — történelmi okai vol­tak. Az 1956-os és 1968-as lengyelországi válságot ■— az előbbit diákként, az utóbbit már tanárként — emocioná­lisan éltem meg, és megval­nem ez történt. Ugyanis nem meghatározott gazdasági te­vékenységre, hanem bizonyos számú munkaerő átengedésé­re vállalkoztak. Az ügyben érintett felek együttműkö­désüket ma is vállalkozói te­vékenységnek tartják. A „vállalkozás” a következők­ből áll: a toborzás útján föl­vett, vagy már korábban foglalkoztatott dolgozókat, a szakcsoportok tagjait átad­ják a vállalatok illetékes ve­zetőinek, és a továbbiakban azok szervezik, irányítják munkájukat. A foglalkozta­tó vállalatok feladata a be­tanítás, az átképzés, a szo­ciális ellátás, a munkavédel­mi kiképzés. Ha nincs ele­gendő munka, akkor óra­díjat számolnak el az em­bereknek. Hasonló módon foglalkoztattak dolgozókat borsodi, szabolcs-szatmári termelőszövetkezetek, mégpe­dig 1200—1360 forintos na­pidíjért. A vállalatok a kényszer- helyzetre hivatkoznak, arra. hogy a munkaerőhiány miatt képtelenek lennének telje­lom, utólag ezért nagyon restellem magam. A mosta­nit érett emberként, racioná­lisan szemléltem. De gyakor­latiasabb okom is volt arra, hogy távol tartsam magam a Szolidaritástól. Megfigyeltem, hogy a leghangosabb elemei a leggyengébb oktatók és kutatók voltak. Ez az oka annak is, hogy a professzo­rok közül nagyon kevesen tartoztak közéjük. De taszí­tottak az olyan esetek is, hogy például a filozófiai ka­ron az egyik vezetőjük csempész volt, jugoszláv, ma­gyar meg svéd vámosok kap­ták el, s a végén úgy lejá­ratta magát, hogy már ma­guk a Szolidaritás vezetői akartak megszabadulni tőle. — Melyik volt a legnehe­zebb időszak ? — Közvetlenül a szükség- állapot előtti. Előfordult, hogy olyanok, akikkel ma­gánemberként összej ártunk, benn az egyetemen nem tar­tották velem a kapcsolatot, mert féltek a hangadóktól. De az is megtörtént, hogy egy reggel arra ébredtünk, hogy a lakásunk ajtajára bennünket, kommunistákat pocskondiázó szöveget ra­gasztottak. Azt mondta a fe­leségem, hagyjuk ott, és iga­za volt. mert azt láttam, hogy a velünk egy lépcső­házban élő tizenegy család (a szöveget egyébként az egye­temről tette oda valaki) sok­kal nehezebben élte át a megaláztatásunkat, mint mi. Nagy segítséget jelentett ne­kem, hogy otthon nyugodt családi hátterem volt, mert a helyzet megítélésében azo­nos véleményen voltunk a fe­leségemmel. A másik kö­rülmény, ami segített átélni a nehéz napokat, Stanislaw síteni tervüket, szállításaikat. Az egyik üzemben például 20 ezer tonna durvalemez elkészítése a tét. S ha ezt nem tudják legyártani, nagy exportőrök tervei kerülnek veszélybe. Ezek bizony nyo­mós érvek! Csakhogy a téeszek — ez bizonyosodott be a vizsgálat­nál — nem létszámtartalé­kaikat használták föl, ha­nem máshonnan csábítottak el, csoportosítottak át em­bereket. Zavart okoz az is. hogy az átadott emberek rendsze­rint több pénzt kapnak, mint a vállalat saját dolgozói. A vállalatok elsősorban azért érdekeltek ebben az „üzlet­ben”, mert a bérbe vett dol­gozók után kifizetett pénzt anyag-, anyagjellegű költ­ségként számolják el, s így a megtakarított bérköltséget bérfejlesztésre fordíthatják. Természetesen, az így elért bérmegtakarításnak is ára van, ugyanis ezt két-három- szoros költségtöbblettel érik el: ez tehát árfelhajtó hatá­sú is lehet. Félő az is, hogy a munkaerő egy része így nem oda kerül, ahol a leg­nagyobb szükség volna rá, Cseh János Kaniának, a LEMP előző el­ső titkárának az a kijelenté­se volt, hogy úgy fogják vé­deni a szocializmust, mint ahogy a haza függetlenségét. Ettől kezdve biztosak vol­tunk abban, hogy ha a hely­zet kritikussá válik, a had­sereg megvédi a rendszert. — A szükségállapot beje­lentése nagy megkönnyeb­bülést hozott. — Igen, de a munka nem lett kevesebb. Hozzá kellett kezdeni a lelkek megnyeré­séhez. A fő feladat most az igazi bizalom megszerzése. És itt nem lehet kapkodni, erőszakoskodni, mert olya­nok kellenek csak. akik tel­jes meggyőződéssel mellénk állnak. Fontos dolognak tar­tom, hogy egyetlen oktatót vagy hallgatót sem küldtek el az egyetemről. Emiatt vannak még itt ellenzékiek, akiknek egy része a klérus­sal tart kapcsolatot. De hi­szek abban, hogy előbb- utóbb elszigetelődnek. A Szolidaritás eposza 1981-ben véget ért. Mi meg napról napra többen va­gyunk. Ezért nincs szüksé­günk arra, hogy néhány „Walesa” ellen offenzívát indítsunk. Bernard Gawlina docens az órájára tekintett. Este ki­lenc volt. Zárják a kaput, menni kell, ne haragudja­nak — mondta. Aztán még hozzátette, hogy a portás mi­att, mert elmegy az utolsó busz, amely a város másik végébe viszi haza. Együtt léptünk ki a csípős októberi estébe. A második saroknál váltunk el, meleg szavakkal és kézszorítással. Arpási Zoltán (Következik: Kitüntetés ka­tonáktól) 1985. november 14., csütörtök Csökkent a nyúltenyésztési kedv Hazánkban a hatvanas évek elején indult jelentő­sebb fejlődésnek a házinyúl- tenyésztés. A kezdeti próbál­kozások után, néhány év alatt a fogyasztási szövetke­zetek keretében mintegy 700 szakcsoport alakult az or­szágban. Az ágazat három esztendeje, 1982-ben ért a csúcsra, ekkor exportbevéte­le megközelítette az 50 mil­lió dollárt. Azóta fokozatos visszaesés tanúi lehettünk. Bár Nyugat-Európában — elsősorban Olaszországban — változatlan a kereslet a ma­gyar húsnyúl iránt, a kister­melők elsősorban anyagi gondokra hivatkozva egyre több helyen számolják fel az állományt. EMELKEDTEK A KÖLTSÉGEK Az orosházi Orovecz Fe­renc 22 .esztendeje foglalko­zik nyúltenyésztéssel. Már évek óta törzstenyésztő. Je­lenleg is 50 anyát gondoz otthon. — Sajnos, a múlt év óta jelentősen megnőttek a költ­ségek. Emelkedett a takar­mányok, valamint az ener­gia ára. A melléktermékek és hulladékok felhasználása is egyre több gondot okoz. — Megéri-e evvel együtt a házinyúllal foglalkozni? — Jómagam fajtatisztán tenyésztem az új-zélandi, a magyar óriás, a bécsi kék, valamint a csincsilla fajtá­kat. Nálunk az áfész szak­csoportja 3 hektár földet bé­rel a tsz-ektől, segítve ez­zel a kistermelőket. Emel­lett évente a tanácstól is kapunk 20—30 üres portát, házhelyet, ahova lucernát le­het telepíteni. Nekem a törzstenyésztésből származó bevétel adja a jövedelmet. Most a magasabb téli ár bevezetésével kedvezőbbé válik az értékesítés. Hízó Károlyné, a Gyula és Vidéke Áfész felvásárlási szakmai vezetője a követke­zőket mondja a működési területükön kialakult hely­zetről. — Nálunk is visszaesés ta­pasztalható. Gyulán a közel­múltban 8—10 jelentősebb kistermelő számolta fel az állományt. Márpedig aki egy­szer abbahagyta, az biztos Megállt az idő!? Idő: XX. század, pontosabban az 1950. esztendő. Hely: Magyaror­szág, részletesebben Békés megye, szarvasi járás. De menjünk közelebb. — Kon­doros, vasútállomás váróter­me .. . Hatalmas betűkkel így kiált egy hirdetmény a fa­lon: BETEKINTÉS A DÍJ­SZABÁSBA. Tekintsünk be: „A magyar szent korona or­szága területén érvényes díj­tételek ...” De csodálkozásunk még korántsem ért véget. Szem­ben, a másik oldalon egy képes faliújság: Sanghai fel­szabadításáért induló kínai hadsereg rohamozó katonái­nak képsorozata. Ebből bár­ki megtudhatja, hogy Sang­hajt a kínai néphadsereg fel fogja szabadítani?! A harmadik oldalon öles betűk hirdetik: SZAVAZZ A NÉPFRONTRA! Kondorosi vasútállomás dolgozói! Szerény vélemé­nyem szerint Ti alaposan elaludtatok ... Már leszavaz­tunk a népfrontra. Méghoz­zá győzelmesen, egységesen. Néhány százalék híján 100 százalékban. Ti bizonyára a hiányzó néhány százalékot alkottátok. A kínai néphad­sereg nemhogy felszabadí­totta Sanghait, hanem egész Kínát... Az úgynevezett „magyar szent korona” nem annyira szent már, mert sok millió magyar vére tapad hozzá, azonkívül az egész annyit ér. amennyit a sú­lya nyom . . . (Viharsarok Népe, 1950. november 12.) nem kezdi újra. Ebben az évben 33 ezer nyúl átvételét irányoztuk elő. Az eddigi teljesítések alapján mintegy 30 ezer átvételére számí­tunk. A felvásárolt mennyi­ség 60 százaléka exportra kerül. A Vaskúti Bácska Tsz-szel állunk szerződéses kapcsolatban. Szeretnénk a termelés fellendítésére a kö­zeljövőben tenyésznyulakat kihelyezni a kistermelőkhöz. Elsősorban Eleken, Kétegy- házán és Geszten kívánunk előrelépni a nyúltenyésztés- ben. VÉGET ÉRT A NYÜLHÁBORŰ? A nyolcvanas évekig a baromfifeldolgozó vállalatok foglalkoztak a nyúl átvéte­lével. Aztán sorra jelentek meg a nagyüzemi felvásár­lók: Bikali A. G., Környei Mezőgazdasági Kombinát, Dunavarsányi Petőfi Tsz. Békésben kezdetben a du­navarsányi szövetkezet szer­vezte az átvételt. Alexy Pál, az Orosháza és Vidéke Áfész felvásárlási főelőadója így értékel; — Szövetkezetünknek 1982- ben a szállítási • problémák miatt megromlott a kapcso­lata a dunavarsányiakkal. Ezért 1983-tól a feldolgozó­val üzemelő Vaskúti Bácska Tsz-szel alakítottunk ki szer­ződéses viszonyt. Támogat­tuk ketreccel, tenyésznyúllal a termelőket. Előfordult né­hányszor, hogy a dunavarsá- nyiak ráígértek a vaskútiak áraira, s a magasabb össze­gért szakcsoportunk tagjai inkább nekik adták el a nyulat. Az áfésznek mindez jelentős kiesést okozott, mi­vel a mi eszközeink voltak a kistenyésztőknél. Ügy tűnik, mára lecsillapodtak a kedé­lyek. A Vaskúti Bácska Tsz korrekt partnernek bizo­nyult és így ö nyerte meg a versenyt. — Hogyan alakul az idei tervteljesítés? — Nem sok biztatót mond­hatok. Míg tavaly 102 tonna nyulat értékesítettünk, az idén az első háromnegyed évben csak 65 tonnát. Azt már látjuk, hogy nem sike­rül teljesíteni az előirányza­tot. Ügy véljük: akkor jár­nának jobban a termelők, ha a garantált áron felül — az értékesítéstől és a minőség­től függően — kiegészítést is kapnának. (Export- vagy mi­nőségi felár stb.) BIZTATÓ KILÁTÁSOK Békés megyében nincs nagy hagyománya a nyúlte- nyésztésnek. Területünkön a sertés háttérbe szorította a kisállatokat. Fekete Béláné, a Mészöv osztályvezetője ki­mutatásokat tesz az asztal­ra. — Két éve, 1983-ban 660 tonna nyulat vásároltak fel az áfészek. Tavaly ez a szám már csak 578 tonna volt. Az idén az első háromnegyed évben 385 tonnánál tartunk. Megyénkben az országosnál kisebb mértékű, mintegy 10 százalékos visszaesés tapasz­talható. A csökkenés okai között szerepel a tápárak emelkedése, a cégek között kialakult árháború. Míg ko­rábban a legjelentősebb ví­rusos nyúlbetegség, a My- xomatózis elleni oltás költ­ségeit a forgalmazó magára vállalta, napjainkban csak a tenyészállatok vakcinázását fizetik ki. Szerencsére az idén nagyobb járvány nem volt a megyében. — Milyen intézkedések várhatók jövőre az ágazat pozíciójának javítására? — Fogyasztási szövetkeze­teink a Vaskúti Bácska Tsz­szel jó együttműködést ala­kítottak ki. A vaskútiak a közelmúltban szaktanácsadót állítottak be a megyében, aki sorra járja az áfészeket és a kistermelőket. Hamaro­san tényésznyúl-kihelyezési akciót indítanak. Minden­képpen kedvező, hogy a Bácska Tsz-ben extenzív kö­rülmények között tartják a tenyészállományt. * * * Békés megye nem jelentős nyúltenyésztő körzet. Ennek ellenére a kistenyésztők kö­réből érkező jelzéseket, ame­lyek a csökkenéshez vezet­tek, mielőbb meg kellene vizsgálni. A magyar húsnyúl iránt külföldön továbbra is nagy a kereslet. Népgazdasá­gunk jelenlegi helyzetében nem mondhatunk le a nyá­lért kapott valutáról. Verasztó Lajos Pályázati felhívás Piac, verseny és kockázat Piac, verseny és kockázat címmel rendez konferenciát a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Fiatalok Bizott­sága 1986. július 10-től 12-ig Nyíregyházán. A tanácskozás tervezett szekciói a következők: a piaci viszonyok tökélete­sítésének népgazdasági szintű elméletei és módszerei; a pia­ci viszonyokhoz való alkalmazkodás szervezeti megoldásai; a szorított piaci viszonyok közötti korszerű vezetői, emberi vi­selkedés kérdései a tudományban és a gyakorlatban; a kü­lönböző marketingelemek felhasználása a sikeres piaci érvé­nyesülés szolgálatában. Aki a részt venni szándékozók közül a felsorolt témákban előadást kíván tartani, az november 30-ig küldheti be jelent­kezését az SZVT Fiatalok Bizottsága címére, Budapestre, a VI. kerület, Anker köz 1-be. n Domus Lakberendezési áruház Vállalat OOMUS új lakberendezési boltja Dévaványán NYITÁS: NOVEMBER 25-ÉN. VÁSÁROLHATÓK: szekrénysorok, kárpitozott garnitúrák, konyhabútorok, étkezők, kiegészítő kisbútorok, szőnyegek, függönyök, csillárok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom