Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
is Hau raw 1985. október 26- szombat A szárszói emlékmúzeum József flttila-emlékmúzeum, Balatonszárszó Kiváló tanár, szónok, író, prédikátor Szegedi Kis István Szakadó eső, hideg szél, szomorú ősz. Valahogy nem illik ez az idő a balatoni tájhoz. Űticélunkkal viszont jobban összhangban van, mint mondjuk ha vidám napsütés lenne. Balatonszárszó. Óriási pocsolyákon át megyünk felfelé a Múzeum utcában. A József. Attila- emlékmúzeumot a költő jólismert keserű-mogorva plakátja jelzi. Irodalmunk kimagasló egyénisége, a tragikus sorsú József Attila életének utolsó napjaiban, 1937. november 5-től december 3-ig élt ebben a házban, az egykori Magdolna-panzióban. A villát Somogy Megye Tanácsa 1970-ben vásárolta meg, és biztosította az anyagi feltételeket az emlékmúzeum berendezéséhez. Az állandó kiállítást 1972. július 15-én nyitották meg. A Budapesti Petőfi Sándor Múzeum bocsátotta rendelkezésre a kiállított anyagól. Az emlékház falán márványtábla. rajta az idézet .József Attila Thomas Mann üdvözlése című verséből: „Te jól tudod, a költő sose lódít: az igazat mondd, ne csak a valódit". Az előszobában rengeteg könyv fogadja a látogatót. Lehet vásárolni. József Atti- la-kötetek, összegyűjtött versek, secundaer-irodalom, tanulmányok. És Latinovi ts Zoltán-könyvek. A Verset mondok. Kelecsényi László könyve a filmszínész Latinovitsról, a „színészkirály” összegyűjtött munkái Emlékszem a röpülés boldogságára címmel. Milyen szépen megférnek együtt ezek a könyvek... Ellentétben az emlékmúzeumok többségével, itt nem láthatók becsben őrzött személyes használati és értéktárgyak. nincsenek bútorok se. Mindössze egy régi levéltárca és a költő töltőtolla látható az utolsó szoba vitrinében. József Attilának nem volt semmije. Szárszóra — nővére meghívására — nagy betegen és egyetlen bőrönddel érkezett. Kéziiatok. könyvek, régi újságok, fényképek. Az első szobában József Attila verseinek első kiadásaiból, műfordításokból, életrajzi adatokból, műelemzésekből kap ízelítőt a látogató. Juhász Ferenc és Szécsi Margit versei a költőhöz. Paul Éluard kézirata, Thomas Mann levele, az Ars poetica kéziratának felnagyított fotókópiája. A második terem a gyermekkort villantja fel. Az apa. József Áron fényképe. a három kisgyermekkel magára maradt édesanya. a budapesti szegénynegyed i ház. a gyermek Attila és Kondor Béla grafikái. A makói gimnazista, illetve a szegedi egyetemista éveit tükrözik a további felvételek. Jolán, Makai Ödön, és az első szerető, Gere Márta levelei, csoportkép a Nyugat költőiről. A kiállítás rendezői a bécsi és a párizsi éveknek szentelték a negyedik szobát. Miután József Attilát a szegedi egyetemről eltanácsolták, Bécsben tanult tovább, újságkihordásból és a kollégiumi szobák takarításából élt. Itt ismerkedett meg a kommunisták mozgalmával. Egy bécsi év után Hatvány Lajos támogatásával a Sorbonne-ra került. ahol francia irodalmat hallgatott. Nagy hatással voltak rá Villon és a szürrealisták. A fényképek között Dési-Huber István illusztrációi láthatók. Az ötödik terem: 1927-től ismét Budapesten jár egyetemre, de forradalmi verseiért nem kap diplomát. Tagja lesz a Magyar Szociáldemokrata Pártnak, 1930 után az illegális Magyar Kommunista Pártnak. József Attila-pub- likációk a Társadalmi Szemlében, a Korunkban, a párt kiadványaiban, fénykép Szántó Judittal, Illyés Gyulával. A hatodik terem képet ad a '30-as évek magyar proletárjáról, a fasizmus közeledéséről, a költő nyomoráról. A hetedik a Szép Szó indulására emlékezik, melynek egyik szerkesztője volt -József Attila. Körülményei egyre rosszabbak. idegei nem bírják a megpróbáltatásokat. Hosszas szanatóriumi kezelés után 1937 novemberében jön Balatonszárszóra pihenni; a panzióban nővére bérel szobát. Innen indul utolsó esti sétájára december 3-án :— 32 évesen. Az emlékmúzeum legmegdöbbentőbb fényképe az utolsó szobában látható kinagyítva. A fotóművész a sínre helyezett géppel készíthette. A felvétel két oldalán magas fasor, lenn a fénylő sínpár, fénylő csík rohanna a végtelenbe. Az ember asszociál: sínpár, árok, szakadék, vége! Balatonszemes már . régen szeretne a József Attila- emlékmúzeumban egy szobát Latinovits Zoltán tiszteletére berendezni. Mindeddig nem sikerült; erősebbnek bizonyult az ellentábor. Szárszóról valahogy kiárólag Szemes felé lehet továbbmenni .. . U.tunk — ahogyan Latinovits írja — a „földvári dombon át” Szemesre vezet. A balatoni út bal oldalán kis katolikus templom. A temető széles útján haladunk befelé. Még mindig szakad az eső. Balra az első sorban hamar szembeötlik a hatalmas fekete vaskereszt: Latinovits Zoltán sírja. Egv fekvő és egy álló fekete bazaltkő. Fénylik a* esőtől. Fekete és síkos. Akárcsak a sínek. Kép, szöveg: Niedzielsky Katalin A békési gimnázium névadója nevezetes személye volt hazánknak, Békés megyének meg különösen, a reformáció egészen korai időszakában. Szegeden született 1505-ben, ott végezte elemi tanulmányait, kiváló képességei már ekkor megmutatkoztak, s így tanítója tanácsára édesapja Lippára adta továbbtanulni a minoriták latin iskolájába. Haán Lajos, de más életrajzírói is, ezt úgy magyarázzák, hogy az időben magasabb iskola nem létezett Szegeden, különben otthon maradt volna. Lippáról a gyulai főiskolára került. Gyula a XVI. század elején az Alföld egyik virágzó városa, ahol hamar gyökeret vert a reformáció, olyannyira, hogy 1530 táján már működik a jó nevű főiskola, ahol Szegedi 1537-ben végzett, miközben megismerkedett a reformáció tanaival. Nem lehet említés nélkül hagyni azt, ami a fenti adatokból is látszik, hogy Luther tanai viharos sebességgel terjedtek hazánkban is. Népszerűségét nagyban növelte, hogy a szertartás addigi latin nyelvét az új hit az anyanyelvvel váltotta fel, de egyéb téren is megért a helyzet a befogadásra. így történhetett, hogy 1517-től — amikor október 31-én Luther a híres 95 pontját a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztette —alig 13-14 év telt el, és már megyénk három gazdag föld- birtokosa híve a reformációnak. Általuk az egész vidék és Gyula is. Szegedi Kis István míg Gyulán tanult, elveszti szüleit, s csak a gazdag protestáns családok segítségével tud külföldi egyetemre menni. Először Krakkóba, ahol előtte is sok magyar fiatal tanult, 1493-ban pélHazai tájakon n győri székesegyház Győr nevezetességei között elsőrendű a Káptalan-dombon emelkedő székesegyház impozáns épülete. A székesegyházban a sorozatos átépítés következtében majd minden építészeti stílus képviselve van, a korai romántól a barokkig. A korai román stílusú, al- templomos első püspöki templom 1030 körül épült. Harvik Győző püspök (1088— 1105) már háromhajós bazilikaként említi „Agende Pon- tificalis”-ában. A bazilikát a XII—XIII. század fordulóján felújították, majd a háborúk rombolása egy század múltán újabb átépítést tett szükségessé. A XV. században — immáron a gótika jegyében — ismét átépül a templom. A XV. század fordulóján készítette Héderváry János győri püspök a ma Szent László nevét viselő, egykori Szentháromság-kápolnát. Mátyás király és III. Frigyes császár elhúzódó háborúskodása sok kárt okozott e vidéken, és a székesegyház is erősen megrongálódott. 1594—98 között a török elfoglalta Győrt. 1529-ben ledőlt az egyik templomtorony. Pár évtized múltán leomlott a másik is. Győrnek a töröktől való fejszabadulását követően Draskovics püspök Giovanni Rava olasz építésszel reno- váltatta a templomot: a ma álló tornyot ő építtette 1680- ban. A katedrális belsejét, mai formájára Hefele Menyhért alakította ki a XVIII. században. Zichy püspök megbízásából. Ekkor kerültek a falakra a Maulbertsch- freskók. A tornyot a XIX. század elején az összedőlés fenyegette, s ekkor támasztották meg klasszicista homlokzattal. dául 330-an. köztük négy gyulai és egy békési ifjú. Itt a görög és héber nyelvben, valamint a zenében olyan eredményes volt. hogy magántanárrá nevezték ki. De az igazi vágya a wittenbergi egyetem, ahova 1544. március 22-én iratkozott be. egy napon Heltai Gáspárral. És olyan híres reformátor évfolyamtársai voltak, mint Batizi András és Kopácsi István. Szegedi itt is kitűnt, s mint egyik életrajzírója említi, „nagy embere volt mind Luthernek, mind Melanchtonnak". Hazajötte után Tasnádon tanított és prédikált nagy szenvedéllyel, közben gimnáziumot alapított. Munkája nyomán az egész vidéken terjedt a reformáció, s ezt sem a váradi püspök, sem Fráter György nem nézte jó szemmel. Menekülnie kellett, s minden kincse, 200 darab könyve is ott maradt. Gyulán talált menedéket, ahol a főiskola tanárává választották. De egy év múlva már Cegléden folytatja munkáját, majd az iskola és az eklézsia rendbe tétele után elfogadja a temesvári protestáns főiskola tanári állását. S addig tanít, míg az új várkapitány, a pápista Losonczi István meg nem szünteti az intézményt, és el nem űzi az oktatókat. Rögös pályáját Túron folytatja, itt is nagyon szeretik a jó pedagógust és lelkes prédikátort, de mivel itt halt meg a felesége, s rá nem soká meghívást kap a békési egyháztól, azt örömmel elfogadja. Békésen is beleveti magát a munkába, első dolga a hanyatlóban lévő iskolát virágzásnak indítani. De sorsa nem a nyugalom könyvében volt megírva, mert, e£y napon megjelent Békésen egy császári hadvezér seregével. s öt. A székesegyház főoltára 1910-ben ismét átépítették a templomot, mely a II világháború harcai során súlyosan megrongálódott: leégett a teteje, és a toronysisak is tönkrement. A helyreállítás 1971-re, Győr szabad királyi város fennállásának 700. évfordulójára befejeződött. A székesegyházba lépve rögtön szemünkbe tűnnek Franz Anton Maulbertsch hatalmas freskói: a Trans- figuratio a dongaboltozaton, a magyar szentek hódolata Isten előtt, vagy szép oltárképe: a Mária mennybevitele. A székesegyház orgonája négy játszóasztalos, 64 hang- színváltozattal. A XVIII. század közepén kezdték építeni, azóta többször is átalakították. A templom féltve őrzött kincse a középkori magyar ötvösművészet remeke. Szent László király hermája. A hermát, az 1404-ben épített gótikus Szent László kápolnában őrzik, s a kápolna rácsozatán keresztül közelről megtekinthető. E mesteri ötvösmunkáról (a fejrész aranyozott ezüst, a mellrész sordronyzománc) a XV. század eleje óta van adatunk. Szent László királyt a mint temesvári szökevényt kezeli. Menekülne, de a katonák körülveszik a paplakot, és börtönbe hurcolják. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy őrzője Temesváron tanítványa volt és szabadon engedi. Csónakon menekül a Körösön át, s napokig bujkál, míg a sereg el nem vonul. Ám amikor visz- szatér, otthonát feldúlva, mindenből kifosztva találja. Nincs tovább maradása, a Dunántúlra vándorol, s előbb a laskói, majd a kál- máncsehi eklézsia papja. Itt meg a törökkel kerül szembe, az aga foglya lesz, s mikor az Szolnokra kerül, viszi magával, s még az erdélyi fejedelem sem képes kiszabadítani. Csak egy szolnoki kereskedőnek sikerül, hatalmas összeg — 1200 forint — árán, azzal a feltétellel, hogy meghalt felesége szülőhelyén, Ráckevén legyen lelkész. így is lesz, s ezáltal jut élete legnyugodtabb nyolc esztendejéhez Szegedi Kis István. Itt hal meg az 1572. év májusában, viszontagságos élete 67. évében. Nemcsak jó tanár, kiváló szónok, de mint író is tehetséges volt. Latin nyelvűmunkái azonban csak halála után jelentek meg Svájcban, kettő Baselben. kettő Genfben, egy Schafhausen- ben. Ez, és más jelek is arra mutatnak, hogy működése derekán Kálvin tanítását tette magáévá, s annak lett a prédikátora. nagyváradi székesegyházban temették el. Más vélemények későbbre, a XIV—XV. század fordulójára teszik a herma keletkezését, s több átalakítás során nyerte ej a mai formáját. A kalandos sorsú ereklye a gyulafehérvári székesegyházból menekülő püspökkel került Prágába. majd Pozsonyba, onnan 1606-ban Győrbe. A török megszállás idején felvidéki várakban nyert menedéket. jelenlegi helyén a XIX. század közepétől őrzik. Híres a temlom „Könnyező Mária” képe, alkotója ismeretlen, 1655-ben az Írországból Győrbe menekült clomforthi katolikus püspök. Lynche Walter hozta magával. A székesegyház gazdag egyházi kincsestára (csak kutatók, művészettörténészek által látogatható) értékei közül említsük meg a reneszánsz és barokk kehelygyűj- teményt, a németjárfalui szentségmutatót, Keresztély Ágost püspök regensburgi barokk monstranciáját. Itt őrzik Zichy püspök Mária Terézia hímezte miseruháját, valamint II. Rákóczi Ferenc fejedelem ezüsttáblás imakönyvét. Vass Marta (MTI-lotó' A szemesi temetőben (Borbély)
