Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-08 / 236. szám
1985. október 8., kedd Átmeneti kabátok Franciaországba Luxuscikkek belföldre Zöldség- és gyümölcsexport — Beszélgetés a Hungarofruct főosztályvezetőjével A hadászati alapszó, a stratégia már réges-régen becsempészte magát a gazdasági életbe. Jelentése itt is ugyanaz, hosszabb távra szóló terv, koncepció, ami szerint alakítja egy-egy üzem működését. Jól kidolgozott, megfontolt stratégia nélkül aligha létezhet manapság gazdálkodó egység. Arról, hogy milyen stratégiával dolgozik napjainkban egy könnyűipari szövetkezet Gyomaendrődön, az Endrődi Szabók Ipari Szövetkezetében érdeklődtünk. Ismét az Adidas Az endrődi szabók profilja évek óta változatlan. Szabnak, varrnak, mégpedig jórészt külföldre. Tevékenységük zömét a tőkés bérmunka alkotja. Főbb külföldi partnereik, ahogy az elnökasszonytól, Fagyas Mátyásnétól megtudtuk, az NSZK, Kanada és Francia- ország. Szabadidő-ruhákat és női kabátokat készítenek részükre. — Jelenleg — mondja Fa- gyas Mátyásné — télikabátokat varrunk Kanadának, átmeneti kabátokat Francia- országnak, szabadidő-ruhákat az NSZK Golden Cup és Adidas cégnek. Az Adidas céggel régebben igen intenzív kapcsolatunk volt, két év szünet után az idén lendült fel az üzlet ismét. Most újra nagy tételben szállítunk nekik. Bő munkalehetőséget kínálnak a külföldi partnerek, de sajnos, áraik kedvezőtlenek. A nyereség 10 százalékon aluli. A szabályozók, a közgazdasági környezet, a növekvő elvonások azonban a minél nagyobb jövedelmezőségre ösztökélnek. A tőkés piacra szállításnak viszont közismert előnye, hogy így elsajátítható a legfrissebb divatnak, a legújabb technológiai és technikai színvonalnak megfelelő munkavégzés, a minőségi - követelmények pontos teljesítése, ami a szabók szakmai tudását gyarapítja, így növeli az üzem jó hírét, s ez egyúttal a további üzletkötések feltétele is. Azt, amit az endrődi szabók szakmai tudásuk birtokában készíteni tudnak, mi is, azaz a hazai piac is szívesen vásárolja, méghozzá kedvezőbb áron, mint a külföldi partner. Külföldi anyagból Ezek tehát a tények, amelyek meghatározzák a stratégiát, és ezek alapján nem is nehéz kitalálni, mi lehet annak tartalma. — Számolva azzal — mondja az elnökasszony —, hogy a külpiacon nem várható a bérmunka árának növekedése, vagyis a jövedelmezőség emelkedése, a tőkés exportnál szinten tartást tervezünk. Ez a szint egyébként elég magas, hisz termelésünknek több mint felét adja, s garantálja, hogy ne maradjunk el. A nagyobb nyereség elérésére pedig az importkiváltás növelése kínál lehetőséget. Jelentős igény van nálunk a magasabb minőségi követelményeknek eleget tevő cikkek iránt. így külföldi anyagokból készülő, divatos modelljeinkből egyre nagyobb mennyiségben szállítunk a belföldi piacra. Az importkiváltás duplája az idén a tavalyinak. Persze ezeket a cikkeket, kabátokat, szabadidő-ruhákat hiába is keresnénk megyénk üzleteiben. Csupán a Luxus Áruházban, a Módi és az S modell boltokban, a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat budapesti üzleteiben kaphatók. Tény: nem mindennapi igényeket elégítenek ki, s nem mindennapi áron. Egy szép, külföldi finom plüssből készült szabadidő-ruha bolti ára például 1700 forint. Megnyugtató számok Hogy mennyire sikeres ez a stratégia,N^zt nézzük a számok tükrében. Ebben a főkönyvelőnő, Csikné Tímár Éva van segítségünkre: — Kapacitáslekötésünk egész esztendőre feszített termelést követel. Szinte minden mutatónk értéke meghaladja a tervezett mértéket. A legfontosabbak: termelési értékünket a tavalyihoz képest egymillió forinttal terveztük növelni 27 és fél millió forintra. Ebből már az első félévben teljesítettünk 19 és fél milliót. Ennek alapján év végére várhatóan meghaladjuk a 32 milliót. Anyagmentes termelési értékünk előreláthatóan mintegy 3 millió forinttal haladja meg a tavalyi szintet, tehát kedvezően alakul a termelékenység. A tőkés export megfelel a tervezett 17 millió forintnak, a szocialista exportot teljesítettük, illetve túlteljesítettük. Csehszlovákiába női blézereket, Kubába tréningöltönyöket szállítottunk, mégpedig nem 3,5, hanem 4,2 millió forint értékben. A belföldre termelés, az importkiváltás az elmúlt esztendeit és a tervezettet jócskán meghaladja, eléri a 11 millió forintot. Tavalyi nyereségünk 3,5 millió forint volt, az idén 4,3 milliót terveztünk, az eddigiek alapján ez meg is lesz. Ügy tűnik, jó stratégiát választottak az endrődi szabók. Különösen, ha azt is hozzátesszük, a jövő esztendő első negyedévére már teljes kapacitásukat — szerződésekkel — lekötötték. Esztendők óta túlkínálat van az európai piacokon zöldségből és gyümölcsből. Márpedig a magyar mező- gazdaság nem engedheti meg magának, hogy akár egyetlen piacról is kivonuljon. Szükségünk van a devizára, persze ma már az sem mindegy, hogy milyen áron. — Évről évre csökken a zöldség, de különösen a gyümölcs ára — mondja Szegedi Ferenc, a Hungarofruct Zöldség-gyümölcs Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője. — Ma már Nyugat-Európában is akkora meggy- és almáskertek vannak, hogy ezekből a gyümölcsökből jóval kevesebbet tudunk eladni, mint évekkel korábban. És a goncD jainkat csak növeli, hogy Spanyolország és Portugália csatlakozott a Közös Piachoz. A túlkínálat miatt a piac tagjai amúgy is védővámokkal tartják távol vagy legalábbis korlátozzák a kívülállók exportját. És fölöttébb válogatósak lettek. Ügy megemelték a minőségi mércét, hogy csak a legjobbak állják a versenyt. Az ottani mezőgazdáknak ez nem okoz különösebb gondot. Az utóbbi években a spanyolok is csodálatos fejlődést produkáltak, minőségben és fajtakövetésben egyaránt. — A magyar termelők milyen zöldséget, gyümölcsöt ajánlanak jel exportra? — A mennyiséggel nincs baj, a minőséggel viszont annál több. A nyáron például sokat kínlódtunk a sárgabarackkal. Vittek volna külföldi vevőink, de bizony belenéztek a ládákba, és ha ott túlérett és még zöld gyümölcsöt láttak vegyesen, akkor inkább lemondtak róla. A magyar termelő viszont nem volt hajlandó szétválogatni. Nem volt embere hozzá és talán nem is érné meg. Itthon is el tudja adni, akkor meg minek vállalkozzon többre. És az árak is a hazai értékesítés mellett szóltak. A meggyért megkapta a 35 forintot, míg külföldön nem adtak 15 forintnál többet. — Olykor önökre is hallani panaszt, hogy nem elég meg- értőek a termelőkkel. Befejeződött a légi növényvédelem főszezonja Befejeződött a MÉM repülőgépes szolgálatánál a főszezon. A terveknek megfelelően szeptember végéig összesen 4,7 millió hektáron végezték el a magasból a különféle növényvédelmi munkákat. Most októbertől a mezőgazdasági üzemek rendelésére még néhány százezer hektáron műtrágyái szórnak ki. Elsősorban az Alföldön dolgoznak a repülők, itt ugyanis több a nagyobb kiterjedésű, összefüggő tábla, amelyeken kifizetődőbb a repülőgépek munkája. A száraz, napos idő kedvez a műtrágya kiszórásának, de a szeles napokon pihenőre kényszerülnek a gépek. Igyekeznek azonban minden lehetséges percet kihasználni, mert az éjszakák hosszabbodásával, s a hajnali ködökkel mind kevesebb a# repülésre alkalmas idő. A növényvédelmi repülő- gépparknak már csupán egy része áll naponta munkába, a többi merev szárnyú repülőt, helikoptert a kaposvári és budaörsi hangárakba vitték, ahol nagyjavítást végeznek rajtuk. Az elhasználódott alkatrészeket, fődarabokat kicserélik, hpgy jövőre felújítva, az üzembiztonsági előírásoknak megfelelően startolhassanak a tavaszi munkák indulásakor. A növényvédelmi pilóták egy része a téli hónapokban külföldön hasznosítja tapasztalatait, Egyiptomban és Szudánban per m^í ezik a gyapotföldeket, zöldségültetvényeket. — A világpiac könyörtelen, s mi se nagyon mondhatunk mást, mint amit ott tapasztalunk. Jól tudjuk, hogy drágultak a termelési költségek, de hiába mondom az importőrnek, ha máshonnan 15 forintért is megkapja a meggyet. Szerintem rossz időben engedélyezték a párhuzamos külkereskedői jogot, mert a gazdasági kényszer miatt most majdnem minden áron kell piacra dobni a termékeket. Márpedig mindnyájunk kárára van, ha egymásra licitálunk külföldön. Mindenesetre nekünk hasznunk is van a konkurrenciából, hiszen a termelők legalább ellenőrizhetik, hogy amit mi nem tudtunk jól eladni, az másoknak sem sikerül. Persze léteznek kivételek, s azokból meg mi tanulunk. — Az árucsere is divatba jött. — Sajnos. És ez még az egymásra licitálásnál is károsabb. Szakértelem híján dobják külföldön piacra a magyar gyümölcsöt, s luxuscikkeket fogadnak el helyette. Mint utóbb kiderül, ezek között sok a bóvli, de bennünket jobban idegesít, hogy a külföldi kereskedő nem sokat törődik a magyar gyümölccsel. A csereügyleten ugyanis már annyit keresett, hogy bárkinek továbbadja. Márpedig ez a mi boltunkat rontja. És többnyire éppen azok a kereskedők gazdagodnak meg az üzleten, akiket mi már eltanácsoltunk. A konkurrens magyar cégek viszont éppen őket találták meg, s tapasztalat híján szerződtek is velük. Aztán olykor az is megtörténik, hogy sose látják a pénzüket. A zöldség-gyümölcs piacon nem könnyű boldogulni, s ha valaki nem elég ismerős, akkor hamar megjárhatja. — A termelők hallgatnak önökre, ha egy újfajta zöldséget vagy gyümölcsöt ajánlanak termesztésre? — Termelője válogatja. Ha hosszú távra gondol, akkor hallgat ránk. És többnyire nem bánja meg. A divatok ugyanis változnak. Egykor ,volt a fejes saláta, amit jó áron adtunk tovább. Ám a Egy esetleges új Panamacsatorna építése legkorábban öt év múlva kezdődhet, mert ennyi ideig tart annak a felkutatása, hogy miként lehetne gyorsítani, bővíteni az egyik óceánról a másikra való átkelést. A jelenlegi Panama-csatornán legfeljebb 65 ezer tonnás hajók kelhetnek át, s az áthaladás csaknem egy teljes napot vesz igénybe. Kínában elkészült a „Nagy Zöld Falnak”, annak a gigantikus erdősávnak az első szakasza, amely a sivatagok térhódítását hivatott megakadályozni. Eddig több mint 6 milliárd hektár területet ültettek be fával, cserjével, fűvel az ország északi részén húzódó hatalmas zöldövezetben. A Duna menti országok közös célja, hogy idegenforgalmi szempontból legalább annyira ismertté tegyék, közös folyamunkat, mint amijen a Rajna. E célt a dunai országok reklámközösségébe tartozó államok leghamarabb meg kívánják valósítani. Az egyesület a világon egyedülálló intézmény: különböző társadalmi rendszerű országokat tömörít azzal a céllal, hogy előmozdítsa a turizmus fejlődését a Duna térségében. A világ jelenleg csaknem kétszer annyi kőolajat fogyaszt el évről évre, mint amennyit a kutatások feltárnak, ezért csak a következő évszázad közepéig látszik biztosítottnak a világ kőolaj-utánpótlása. Míg a kőtanulságokkal műtrágya miatt sok volt benne a nitrát, ezért a külföldi vásárlók inkább a káposztát keresték. A szentesi, koraizöldség-termesztési rendszer vezetőivel megegyeztünk, hogy a fóliák alatt ezután káposztát termesztenek. Ügy is lett és mindenki jól járt. Ám új divat jött, a salátát káposzta helyett immár kínai kelből készítették. És a szentesiek 1979 óta kínai kelt termesztenek, ami most ugyanolyan jó üzlet, mint a saláta vagy a káposzta volt fénykorában. Hasonló eset történt a korai retekkel, karfiollal és karalábéval. Sokat szállítottunk az NDK-ba, Csehszlovákiába és Lengyelországba, ám időközben az ottani szakemberek rájöttek, hogy ezek a hidegtűrő növények ott is jól megteremnek. Ma már csak akkor rendelnek tőlünk, ha korán, decemberben, januárban tudunk szállítani. Ausztriába is csak májusban tudunk paprikát eladni, mert utána már náluk is beérik, s akkor már nem veszik át. — A hagyományos piacok mellett sikerül-e olykor új piacokat meghódítaniuk? — Az se kevés, ha a régi piacainkat megtartjuk, s ezért olykor áldozatokra is hajlandóak vagyunk. Az NSZK-ba például régóta szállítjuk a sárga paprikát, de ott főleg a bajorok eszik, meg a Stuttgart környékiek. Persze arra törekszünk, hogy Rajna-Wesztfáliában is megkedveljék. Svájcba öt éve törtünk be, s hetente 2-3 vagon paprikát viszünk. A skandináv országokban nehezebb dolgunk van. Svédországba hetente megy egy kamion, míg Dániába ritkábban, Norvégiában még nem ismerik a magyar paprikát, s nagyon nehezen akarják megkedvelni, de próbálkozunk. Azt persze tudni kell, hogy ezekben az országokban a piros színű és a méregzöld paprika a paprika. Ugyanígy van Hollandiában is, így ők csak termelik, de nem eszik. Először mindig a kereskedőket kell megnyernünk, aztán ők kóstoltatják meg a vásárlókkal. Dalia László olajfogyasztás egy ideje évi 20 milliárd hordó körül mozog, addig a kutatások által feltárt olajtartalékok mennyisége napjainkban 10 —15 milliárd hordóra csökkent, mert egyre nehezebb új lelőhelyre akadni. A japán elektronikai ipari szövetség adatai szerint augusztusban esett vissza először a szigetország képmagnóexportja 1976 januárja óta. A tavalyi hasonló időszakhoz képest augusztusban 1 százalékkal, 1 millió 973 ezer darabra csökkent a japán gyárak által exportált képmagnók száma. Veszélyes helyzetbe kerülnek a tőkés világ jelentős autógyárai, ha a Dél-afrikai Köztársaságban nem normalizálódik a helyzet. A gépkocsigyártó cégek az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában és néhány nyugat-európai országban szinte teljesen a dél-afrikai rádiumszállításoktól függenek. Az értékes fém nélkülözhetetlen a gépkocsik katalizátorához, utóégető berendezéséhez. A török határon áthaladó kamionok rakományát hamarosan röntgensugárral vizsgálják meg, közölte a török vámügyi hatóság. Az eddig csak az utasforgalomnál használt módszert első ízben alkalmazzák majd a nemzetközi közúti árufuvarozásban. Kezdetben az iraki, iráni és bulgáriai határbelépőknél, továbbá a nagyobb tengeri kikötőkben kezdődnek meg a röntgenes áruvizsgálatok. Kép, szöveg: Szatmári Ilona Százötven éves a magyar hajó építés. Budapesten a Közlekedési Múzeumban „150 éves a magyár hajóépítés" címmel kiállítás nyílt. A bemutatón makettek, modellek és régi hajós emlékek mutatják be a hajóépítés fejlődését. A képen: 1741 kilowattos tolóhajó modellje (Fehér Józset felvétele — KS)
