Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-08 / 236. szám
1885. október 8., kedd Készül az Erkel-emlékház új kiállítása Ezer képet, fotográfiát gyűjtöttek össze Erkel Ferenc restaurált szülőháza Gyulán Fotó: Szőke Margit Kívülről is szépül az Erkel- ház Gyulán, a németvárosban. Az épületben budapesti berendezők dolgoznak, a Munkásmozgalmi Múzeum brigádja. Erkel Ferenc szülőháza a város büszkesége, az idelátogató hazai és külföldi turistáknak pedig idegenforgalmi nevezetesség, maradandó gyulai élmény. November elsején nyitják meg újra az emlékmúzeumot. Mennyiben lesz a kiállítás azonos a korábbival, illetve miben hoz újat? Dr. Czeglédi Imre múzeumigazgató tájékoztat: — Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy Erkel Ferenc szülőháza sürgősen felújításra szorult, annyira elvizese- dett. Egyszerűen veszélyessé vált az ott lévő anyag, gyűjtemény számára. Tíz év múlva lesz kétszáz éves a ház, közben persze restaurálták, de mai állaga feltétlenül szükségessé tette a teljes felújítást. S mivel az idén ünnepeljük Erkel Ferenc születésének 75. évfordulóját, a városi és a megyei vezetők úgy döntöttek, hogy az egész épületet restaurálni kell, s nemcsak az állandó kiállítást felújítani. Általában 10—15 évig él egy állandó kiállítás, s utána két szempontból szükséges a felújítás: tisztítani kell az anyagot, illetve a kor stílus- váltásának megfelelően korszerűbbé alakítani a kiállítást. Márciusban, amikor átvettem a munkát, már javában dolgoztak a házban a mesterek, kőművesek, asztalosok. Egyből hozzáláthattam az anyaggyűjtéshez. A bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy nincsenek meg a tíz évvel ezelőtti kiállítás negatívjai, vagyis nincs együtt az anyag, az akkori rendezők elfelejtették visszaadni a negatívokat. A nagy meglepetést óriási gyűjtőmunka követte. Akkor még nem volt megyei könyvtárunk, még nem volt nyitva a Széchenyi Könyvtár. Néhány hónap alatt 15—16 gyűjteményt jártam végig, például az Operaház. a Budapesti Filharmóniai Társaság, a Zeneakadémia, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, a Magyar Színházi Intézet gyűjteményét. Aztán megnyílt végre a Széchényi Könyvtár, ahol öt osztályról sikerült beszerezni a szükséges anyagot. Fő forrásunk a Munkásmozgalmi Múzeum volt, a kiállításra kerülő anyag jelentős része az Erkel Múzeum tulajdona. Kutattam a régi anyagot, s közben igen sok újat találtam. A kiállítás körülbelül nyolcvan százalékban más lesz, mint volt korábban, újat nyújt tehát a gyulaiaknak is, nem csak az idegeneknek. — Mondana a berendezés körülményeiről is valamit? — Rendezőt találni igen nehéz az év közepén, június környékén. Szerencsénk volt, a Munkásmozgalmi Múzeum brigádja elvállalta a munkát, szeptember 30-án érkezett Gyulára, s az öt—hat hónapos kutatás és forgató- könyv alapján egy hónap alatt rendezik be a kiállítást. A lektorom a kiváló Erkel- kutató, Németh Amadé volt. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a feliratok három nyelvűek lesznek, vagyis a magyar mellett német és orosz nyelven is olvasható majd a tájékoztató. Körülbelül ezer képet, fotót gyűjtöttünk ösz- sze, plakátot, újságkivágást. Az MTI archívuma is nagy segítségünkre volt. — Induljunk most képzeletbeli látogatásra Erkel Ferenc szülőházában! Milyen érdekesség, dokumentum, bútor, emléktárgy fogadja a vendégeket? — A teljes épület Erkel- ház lesz, mivel kiköltözött a korábbi lakó. A történeti kiállítást három szobában rendezzük be, a negyedik szobában az Erkel-család bútorai, tárgyai láthatók majd, a konyhában visszaállították a szabadkéményt, a régi tűzhelyet a múlt századi állapotába. A ház előtt már rendezték a parkot, az udvart is rendezik. Az az elképzelés, hogy a jövőben az udvaron kamarahangversenyeket tartunk. A három teremben látható kiállítás címe Erkel Ferenc és kora: nagy zeneszerzőnk életét, munkásságát és négy művészgyermekét mutatja be. Az első terem a zongoraművész Erkelnek állít emléket, fotók és a sajtóvisszhang segítségével. Ezután következik az operakarmester bemutatása, az operaszerző, a magyar nemzeti opera megteremtője. A második terem Erkel Ferenc egyéb tevékenységeire emlékeztet, a hangversenydirigenst, a dalárdamozgalom megteremtőjét, a zeneakadémia atyját mutatjuk be, végül az idős Erkelt, akit ünnepi alkalmakkor kértek fel a dirigálásra. Itt kapott helyet Erkel és szülővárosának kapcsolata, kikhez járt ide, miket írt itt, illetve a városnak. Igyekszünk arra is rávilágítani, hogy Gyula hogyan tiszteli Erkelt. Gondolok itt az 1896-os szoborleleplezéstől egészen a Várszínház 1985-ös tószínpadi bemutatójáig. A harmadik termet kettéosztjuk, az egyik oldalán a négy fiú művészi tevékenységét hozzuk a vendég elé, Gyula és Elek a magyarországi népszínmű és operett meghonosítója volt. Erkel László, a harmadik fiú Gyulán élt, később azonban Pozsonyba került, s Bartók tanáraként vált híressé. Sándor édesapjától vette át az Operaházban a karmesteri pálcát, s ahogyan a szakirodalom mondja, Erkel Ferenc teremtette meg az Operaházat, de európai színvonalra Sándor vitte bemutatóival. Az utolsó terem másik felében Erkel művének utóéletéből villantunk fel kockákat, bemutatókra, felújításokra, külföldi bemutatókra emlékezünk. Ezzel zárul a kiállítás, ami azt kívánja hangsúlyozni, hogy Erkel Ferenc műve ma is él. Ismert, hogy tavaly megalakult az Erkel-emlékbizott- ság. Közös célunk, hogy az új kiállítással korszerű, hatásos emlékmúzeumot rendezzünk be. A régi, vitrines megoldások helyett teljes falfelületeket használunk fel, erőteljesebb anyaggal, hatásosabb nagyításokkal dolgozunk, így a gyűjtemény könnyebben olvasható, élvezhetőbb lesz. Niedzielsky Katalin Kiss György éremkiállítása Elkészült a tavaszi fesztivál programja t Bár még javában zajlanak a Budapesti Művészeti Hetek eseményei, máris elkészült a főváros kiemelkedő tavaszi kulturális rendezvénysorozatának, a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak az előzetes programja. A fesztivál immár hatodik alkalommal — március 14. és 23. között — kerül megrendezésre. A fesztivál — s egyben a gazdag zenei program — nyitó hangversenyét a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Gilbert E. Kaplan amerikai karmester közreműködésével Mahler II. szimfóniáját tolmácsolja. Ugyancsak itt koncertezik majd többek között a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara Dzsanszug Kahidze szovjet karmester, a Magyar Állami Hangversenyzenekar Joó Árpád, s a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Dórát; Antal vezényletével, továbbá a Budapesti Fesztiválzenekar Kocsis Zoltán közreműködésével. Budapesten a Helikon Galériában — a magát még mindig gyulainak valló — Kiss Györgynek az éremkiállítása volt látható az elmúlt hetekben. A szerencsés véletlen folytán ugyanakkor néztem meg. amikor Feren- czy Béni özvegye is. Erzsébet asszony nemcsak társa, de munkatársa is volt Fe- renczy Béninek, így — a szintén ott levő — kiállító művésszel együtt beszélgetve természetesen szakmai kérdések is szóba kerültek. Pl. az, hogy K. Gy. — ugyanúgy, mint F. B. — maga vitelezi ki teljességében is a műveket, s maga végzi a patinázást is. Ugyanis ez nem általános gyakorlat a szobrászok körében, s az sem, hogy az érem nemcsak tartalmilag rangos, hanem mívességében is. Leírták már, hogy az érem próbája az, hogyan simul a tenyérhez, hogyan fogható meg. Ezeket az érmeket látva késztetést érzünk a megta- pintásra. Nagyon elegánsan volt berendezve a terem. Hat szobor sorban posztamenseken, s a falaknál nyolc, erre az alkalomra tervezett és készített éremtárló. Magassága, megvilágítása, dőlésszöge egyformán ideális a műtárgyak megtekintéséhez. A kiállítás bő 10 év munkásságát mutatta be. A legkorábban datált mű 1974-es. Az anyag nagy része látható volt 1982- ben Gyulán a Dürer teremben rendezett önálló kiállításán, a többi azóta készült munka. A kiállítás anyagát ritkán látható egyenletes magas színvonal uralja. Az érmek témában és megfogalmazásban sokfélék, ez. azonban nem csapongást, hanem tematikai és megformálásbeli változatosságot jelent. A Dante-érem, a gótikasorozat és társdarabjai líraiak, az alig kiemelkedő magasabb formákon a puha fény-árnyék hatás lágy tónusokat ad. A Torzó-sorozat formái teltek és ívesek, rajzolatuk sokkal energikusabb, a pozitív-negatív formák közötti különbség egészen nagy, madjnem centiméterben számolható. így az árnyékvetés is erősebb és élesebb. Kövek, sziklák adják a témát egy másféle sorozatához. (Ez fontos alaptéma néhány évvel ezelőtti festészetében is:) A fő ihlető forrás Fertőrákos sajátosan, szerkesztett-rendezett tere és általában a kő, a szikla természetes szépségében vagy átlakulásában. (Építészetsorozat: Lépcsők, Pillérek, Nagy kapu.) A kő mint állandó motívum 1974-től 1984-ig többször visszatér a művekben. Ezeket az érméit négyszögletes alapra formázza a szögletes, hegyes formákhoz alkalmazkodva. Külön tárlókban kaptak helyet a megbízásra tervezett művek. Több változatban készült el a Bartók Béla—Pásztory Ditta-érem. A zongorabillentyűket ábrázoló egyik, és a Bartók portréját domborítással, feleségéét kontúrrajzzal megoldott másik lap mutatja, hogy emlékérmet js lehet jól csinálni. Csontváryról is itt, bronzban, éremben láttam eddig a legjobb portrét, és emlékét idéző ábrázolást. Ebben az évben készített művek a Szakadék és Hegygerinc. Göcsörtös, rögös, lüktető formaképzése egy újabb, feszültségteli drámai- expresszív irányba való fordulást jeleznek. Ibos Éva KÉPERNYŐ Egészségügyi ismeretterjesztő Nem sok egészségügyi ismeretterjesztő műsort sugároz a televízió, pedig úgy hisszük, e műsorok hasznosságához nem férhet kétség. Jó, mondhatnák erre, mi lenne, ha mindig csak a hasznot tartanánk szem előtt, s nem azt, hogy mit néz szívesen a milliós nézőtábor? Igen ám, de ha szúrópróbaszerűen megnéznénk egy-egy családi kiskönyvtár köteteit, csaknem biztosak lehetünk abban, hogy az „Orvos a családban” és más, ehhez hasonló egészségügyi kiadványok megtalálhatóak lennének a vizsgált gyűjtemények mindegyikében. Mert igenis érdekel minket, hogy , gyermekünknek, nekünk vagy akár a szomszédnak mitől fáj ez, vagy az, miként segíthetünk rajta, míg az orvos megérkezik, s egyáltalán mi a teendőnk, ha beteget kell ápolnunk, vagy ha meg akarjuk előzni ezt, vagy azt a bajt? Tanácstalanok vagyunk nemegyszer. Van mit bepótolnunk e téren. Ebben segíthet a televízió egészségügyi ismeretterjesztő műsora is. Bizonyára e meggondolásból indították útjára annak idején a „Diagnózis” című műsort, melynek a kezdet óta — sokan — nézői vagyunk. Érdekes, de még inkább praktikus témák kerülnek terítékre a havonta sugárzott műsorban. így, nemrég a leggyakoribb fertőző gyermekbetegségekről — a skarlátról, a bárányhimlőről, a rubeoláról és a mumpszról —, illetve a védőoltásokról hallhattuk, láthattuk a legszükségesebb tudnivalókat. Máskor arról tájékoztattak minket, nézőket, hogy hol tart ma a baleseti sebészet, s hogy mik a plasztikai sebészet céljai és lehetőségei. De szó volt már a vérkeringési betegségekről, s legutóbb, október 1-én azokra a kérdésekre kaphattunk választ, hogy: melyek a leggyakoribb statikai és tartási rendellenességek, mi okozza a vele született csípőficamot, hogyan előzhető meg a lúdtalp, gyógyítható-e az X térd és az O láb és így tovább . . . Ügy hiszem, már ebből is kitűnt, szívesen nézzük a Simon Balázs rendezte műsort. A szerkesztő-műsorvezető, Csurgay Judit is úgy teszi fél kérdéseit, miként mi, laikusok is érdeklődnénk e témákat körüljárva. Jó lenne több ilyen műsort látni. Pedagógusok fóruma Az imént az egyes műsorok hasznosságáról esett szó, s arról, hogy akkor érik el céljukat e filmek, riportok készítői, ha a témákat érdekesen dolgozzák fel. Nos, egy másik műsor kapcsán épp ennek fordítottjáról beszélhetünk: ártól. miként válhat másutt is hasznossá egy kezdeményezés, ha „ízlésesen tálalják” az adott témát. Mert abban biztos vagyok, hogy másutt is hasznosítják a csütörtökön sugárzott Pedagógusok fórumában felvetett hevesi ötletet: nyugdíjasok középiskoláján gazdagíthatják tudásukat, nyerhetnek — magányukat enyhítendő — társaságot, tehetik hasznossá magukat az idős emberek. Megható volt az „öreg diákok” vallomását hallgatni. A 80 éves Fülöp, Istvánné vagy a Veres házaspár azt bizonygatta, soha nem késő tanulni. Szécsi Józsefné büszkén jelentette ki, szakképzett nagymama lesz. Dr. Giller Lászlóné tanár is szót kapott a riportban, elmondta, úgy tanítják az idős embereket praktikus ismeretekre, hogy esetenként „beugorhassanak a szakképzett óvónők, pedagógusok helyett. A műsorban egyéb, hasznos kezdeményezés is hangot kapott, így a gyerekek és az építészet kapcsolata egy kísérlet és egy kiállítás ürügyén. Megszólaltak a tornyos- pálcái környezetvédelmi szakkör vezetői, tagjai is, akik elmondták, miként alakítják környezetüket, s miként védik a természetet a maguk, s mások javára. Míg új a szerelem Olykor hasznos lehet klasszikusainkat is a televízió képernyőjére vinni. A könyvtárosok, a könyvesboltok eladói a megmondhatói, miként nő meg egy-egy irodalmi mű keletje. ha azt a tv sugározta. „Olykor”, mondtuk az imént, mert nem mindig sikeres a feldolgozás, ám a csütörtökön vetített Móricz Zsigmond-regényből készült, „Míg új a szerelem” című tévéjátékról, melyet Szőnyi G. Sándor rendezett, méltán szólhatunk elismeréssel. Az 1920-as években játszódó történetben az író saját házasságáról szól. A dilemma napjainkban is aktuális. Adott a férj, aki valójában nem az érzékeivel észlelhető asszonyért, hanem a képzeletében létező ideáért rajong. Mellette — olykor vele szemben — ott a nő, aki nem adja fel önmagát, egyéniségét akkor sem, ha ezzel az együttélés zavartalanságát kockáztatja. N. Á. Kisdobos, Dörmögő, Pajtás... A gádorosi általános iskolában a kisdobosok a Kisdobos és a Dörmögő, az úttörők pedíg a Pajtás című gyermeklapot csaknem valamennyiem olvassák. Ezenkívül még 22-fajta ifjúsági lapot járatnak a gyerekek, így a havi forgalom értékben 10—15 ezer forint között mozog. Kiss Pál biológia szakos tanár, úttörőcsapat-vezető a gyermek- és ifjúsági lapok terjesztésének lelkes szervezője. Tudja jól, hogy ezeknek a lapoknak a rendszeres olvasása elősegíti az oktató-nevelő munkát. A gyerekek az érdeklődési körüknek megfelelő lapot választhatják. így például az Állatbarát az állatbarátoknak, az Alfa a természettudomány, a Kincskereső az irodalom, a Kockás a történelem és a kalandos történetek kedvelőinek szól. A Koloboj orosz nyelvű folyóirat tartalmában a Kisdoboshoz hasonló. Az osztályokban vannak gyermek-sajtófelelősök, akik összeírják és beadják az igényt, az érkezett lapokat kiosztják és az árát beszedik. A terjesztésben főleg az alsó tagozatos nevelők működnek közre, így Kun Já- nosné, Pataki Sándorné, Szél Józsefné és mások. A tanévből még egy hd^ nap sem telt el, de Kiss Pált az első osztályosok már valamennyien ismerik. Egymás között dörmögős bácsinak hívják. A gádorosi postahivatal a lapigények teljesítését elősegíti. Különösen köszönet jár ezért Kovács Gusztávné hírlapfelelősnek. Az úttörőcsapat a gyerekek közül a legjobb lapterjesztőket jutalomutazásban vagy könyvjutalomban részesíti. Kiss Pál az eddigi munkásságáért az idén miniszteri dicséretben részesült. P. B.
