Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

Tovább javitják a szegedi paprika minőségét Várható, hogy a földrengés sújtotta Mexikó jelentős pénzügyi támogatásban ré­szesül. Több nemzetközi és amerikai pénzintézet wa­shingtoni pénzügyi körök szerint együttesen már mint­egy 3 milliárd dollár értékű rendkívüli kölcsönt helyezett kilátásba Mexikónak. A kragujevaci CrVena Zasztava Művek bejelentet­te, hogy ez év végén meg­szünteti a Magyarországon is kedvelt Zasztava 750-es kis­autók gyártását, amelyekből jövőre már egy sem kerül el­adásra. A forgalomban levő járművek pó.talkatrész-ellá- tását azonban még 7 éven át biztosítják. A jugoszláv vál­lalat azzal indokolja dönté­sét, hogy jövőre egyebek kö­zött 65 ezer darab Jugo 55- ös személykocsit exportál az Egyesült Államokba, s e ko­csitípusból további 40 ezret szállít majd a nyugat-euró­pai és a hazai piacra. A közeljövőben nem vár­ható a munkanélküliség eny­hülése a nyugati országok­ban — állítja éves jelentésé­ben a Fejlett Tőkés Államok Együttműködési Szervezete, az OECD. A szervezet prog­nózisa szerint — 1986 máso­dik felére további félmillió­val fog szaporodni az állást keresők száma az OECD-hez tartozó országokban, s szá­muk eléri a 31,5 milliót. A bonni kormány tervbe vette, hogy a jövő év má­sodik felétől a gépkocsi- vezetői jogosítványokat csak próbaidőre bocsátja ki. Ha a két év próbaidő alatt a ve­zető többször is áthágja a közlekedési szabályokat, ak­kor — súlyosabb szabály­szegések esetében — meg kell ismételnie az autóveze­tői vizsgát. Tervezik az ok­tatási idő meghosszabbítását, s azt is, hogy megtiltják a nem hivatásos oktatóknak az autóvezető-képzést. A szegedi fűszerpaprika­termesztési tájkörzetben fo­lyamatosan szüretelik a pi­rosra érett termést, s egyide­jűleg megkezdték a szikkadó paprikacsövek feldolgozását. Ennek első szakaszát, a szá­rítást részben a szegedi köz­ponti gyárban, nagyobb részt pedig a körzet legna­gyobb paprikatermesztő gaz­daságainak földgázfűtéses szárítóberendezéseiben vég­zik el. Számos új módszerrel to­vább javítják a hírneves sze­gedi fűszer minőségét. A megszárított paprikát sötét színű fóliazsákokba rakják, hogy megóvják a festéktar­talomra kedvezőtlen fényha­tásoktól. A félkész árut az újonnan létesült, klimatizált raktárba helyezik, ahol a 0 Celsius-fok körüli hőmérsék­let Szintén lassítja a paprika festékanyagainak lebomlását. A hűtőraktár 28 milliós épí­tési költségéhez az áru ex­portképességében érdekelt Monimpex Külkereskedelmi Vállalat is hozzájárult. Ugyancsak segítette a kül­kereskedelem a 25 milliós költséggel moSt megvalósult malom rekonstrukciót, amely­től további minőségjavulást várnak. A malomkorszerűsí­tés voltaképpen visszatérés az ősi malomköves őrlési módszerhez. A paprikás szakemberek ugyanis kísérle­teik során megállapították, hogy a műkőből formázott különleges malomkőpárok szinte a sejtekig felaprítják a paprikát, így akár púder- finomságú őrlemény is ké­szíthető. Az újjáalakított malom el­ső terméke várhatóan a hó­nap végén vagy október első napjaiban kerül először a hazai, majd később a kül­földi fogyasztókhoz. Az idei jó közepesnek ígérkező ter­mésből folyamatosan kielé­gítik majd a fogyasztói igé­nyeket. A Budapesti Harisnyagyár Gyulai Harisnyagyárának is ré­sze volt a BNV-díj elnyerésében Fotó: Fazekas László szerű, tudományos kidolgo­zását is. — Jelen pillanatban melyek a legégetőbb gondok? — Nagyon sok a problé­ma a levegő szennyezettsé­gével, különösen ott, ahol a környezetet szennyező ipari üzemek nagyobb koncentrált­ságban találhatók. Nagy kér­dés az ivóvízellátás megoldá­sa mellett a keletkezett szennyvizeknek a tisztítása, mert egyébként a vízzel a talajba kerülhetnek olyan szennyező anyagok, amelyek kivétele nagyon nehéz és egyben költséges. — Szűkebb hazánkról kér­dezném. Békés megye az or­szágnak egyik természetvédel­mi gyöngyszeme. A Körösök völgye páratlan értékeket rejt. Ezt a területet hogyan ítéli meg? Milyen fejlesztési lehető­ségek, elképzelések vannak? — Békés megye, s ez örö­münkre szolgál, vállalko­zott arra, hogy példamutató környezetvédelmi program­mal és: tevékenységgel a természet és a környezet vé­delmét nagyobb ütemben segíti, oldja meg, mint más megyék, térségek. Erre vo­natkozólag készült egy együttműködési program. Én azt gondolom: a megye fo­lyókat, állat- és madárvilá­got érintő védelmi és meg-- előző tevékenysége lényegé­ben biztosíték arra, hogy ez a kiemelt vállalkozás, ez a példamutatás jelentős ered­ményeket hozzon. — Dévaványán van az ország egyetlen, Európa egyik legna­gyobb tűzokrezervátuma. Az el­következő években, a következő ötéves tervben a fejlesztést il­letően várható-e itt valami? — Dévaványa nagyon szép példája annak, hogyan kell egy veszélyben levő állatfaj, a túzok védelmében helyesen eljárni. Nemzetközi méretek­ben is komoly figyelmet ér­demel ez a munka. Köteles­ségünk, hogy a tevékenység továbbfejlesztésének a fel­tételeit mindenképpen te­remtsük meg. Az ezzel kap­csolatos előkészületek meg­kezdődtek. A dévaványai körzet elég­gé zárt. Kíváncsi rá a mai ember, a turista. Egészséges igénynek, reális törekvésnek tartom, hogy a természetvé­delmi különlegességek, ér­tékek, jelen esetben a dévavá­nyai rezervátum is valahol az ember számára érzékelhe­tő és megközelíthető legyen. A hogyanra kell még meg­oldást találnunk . . . — A Körösöket úgy emleget­ték évekkel ezelőtt, mint Ma­gyarország legtisztább folyóit. Ez napjainkban mennyire igaz? — Szívesebben veszem, ha erre az illetékes vízügyi szer­vek válaszolnak. Azt tudom: a legveszélyesebb és a szeny- nyezett folyók között szeren­csére nem szerepel. Egyéb­ként a napokban Békés me­gye vezetőivel közösen te­kintjük át a megye termé­szet- és környezetvédelmi helyzetét, a fejlesztések le­hetőségeit — mondotta befe­jezésül az államtitkár. Szekeres András Közlekedés, turizmus, idegenforgalom a környezet- és a természetvédelemben Beszélgetés dr. ábrahám Kálmán államtitkárral, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével Már eddig is sok látogatója volt a Gyomai Kötőipari Szövet­kezet kiállított termékeinek A kötőipari üzemek közös területen állították ki termékei­ket. Nagy érdeklődés kísérte a Békéscsabai Kötöttárugyár bébi- és szabadidő-ruháit A Szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet termé­keinek túlnyomó részét exportra szállítják. A Szirén az A pavilonban mutatja be termékeit Az elmúlt esztendőktől a közlekedés, a turizmus, az ide­genforgalom egyre fokozottabb veszélyforrásként jelenik meg a környezet- és természetvédelemben. Ezek együttes ha­tásáról, természeti értékeink védelméről, megmentéséről be­szélgettünk dr. Ábrahám Kálmán államtitkárral, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével. pénz rendelkezésünkre áll, akkor egy plusz összeget, a környezetvédelmi részt hozzá kell tenni úgy, hogy ebből a pénzből más célra nem lehet elvenni. Ma úgy fejleszteni, hogy a környezetvédelmi fejlesztések elmaradjanak, már nem szabad. — Vagyis: a környezetre ár­talmas beruházásoknál termé­szetvédelmi alapot kell képezni. S ha a környezetvédelmi beru­házások elmaradnak, bírságol­nak ... —- Igen. Persze ezt úgy kell majd a jövőben csinálnunk, hogy ne a bírságolás kerül­jön előtérbe. Ha tehát a kör­nyezetvédelem felételei nin­csenek meg, akkor az épí­tési engedély kiadására se kerülhet sor. — A bírságok milyen na­gyok? Ebben az évben mi a jel­lemző? — Meglehetősen nagyok, bár sok esetben könnyedén, vagy legalábbis nagyobb ve­szély nélkül fizethetők ki. Országos szinten évente né­hány százmillió forintról van szó. Ez látszólag sok, az okozott kárhoz képest azon­ban nem tekinthetők nagy összegnek. A „büntetéssel” egyrészt azt akarjuk elérni, hogy ez a megoldás irányába ösztönözzön, másrészt azt, hogy a bírság a szégyenér­zettel, a környezet szennyezé­sének felelősségével is ösz- szekapcsolódjon. A bírság végül is a környezetvédelmi megoldások bevezetésére ösz­tönöz. Ami viszont a környe­zetvédelmi beruházásra vál­lalkozókat illeti, ezek támo­gatását hitellel, adókedvez­ménnyel, és más pénzügyi lehetőségekkel segítenünk kell a jövőben. — A bírságból befolyó össze­geket mire fordítják? — Elsősorban a szennyezé­sek megszüntetésére, de eb­ből finanszírozzuk egy-egy probléma megoldásnak szak­— A közlekedés, a turizmus, az idegenforgaolm összefüggé­sén mit ért a környezet- és természetvédő? — Egy nagyon nagy fel­adatot értek ez alatt. A köz­lekedést a turizmus, az ide­genforgalom a mai ember életében óriási dolog. A kul­turáltabb emberré válásnak feltétele a mozgás. De tud­nunk kell: ezt csak olyan mértékben, formában lehet végezni a jövőben, hogy az ember a számára szükséges környezetet ne szennyezze, ártalmakkal ne sújtsa. — A természetre, környezetre mi jelent nagyobb veszélyt, a közlekedés, vagy a turizmus, az idegenforgalom? — A közlekedést amelynek egyébként nagyon nagy je­lentősége van, az ember éle­tében az első helyen szere­pel ... — Es a mezőgazdaság? — Veszélyt elsősorban a mezőgazdasági művelésben használt eszközök, műtrá­gyák, növényvédő szerek al­kalmazása jelent. Nem arról van szó, hogy ezekről le kell mondanunk, mint ahogy a közlekedésben sem arról, hogy a korszerű járműveket nem vehetjük igénybe. A mezőgazdasági termelést le­hetőleg úgy kell végeznünk, hogy a környezetvédelmi elő­írások, követelmények, vagy­is maga a környezetvédelmi törvény szelleme érvénye­süljön. — Magyarországnak több ter­mészetvédelmi tájegysége van. Ezek közül melyik az, amelyik eredeti, vagyis „ösállapotában” őrzi értékelt? Hol vannak gon­dok, hol kell sürgősen beavat­kozni a környezetvédelem ér­dekében? — ösállapotot az országban nagyon sok helyen találunk. Azt hiszem, hogy elég, ha csak a Hortobágyot, és an­nak térségét említem, ahol igen sok természetvédelmi tennivaló akad. S ezt nem lehet úgy felfogni, hogy a természetvédelem valami le­zárható, sima folyamat, hi­szen újra ési újra szembeta­láljuk mágunkat olyan fel­adatokkal, amelyekkel nem számoltunk, amelyek ütkö­zést jelentenek mindennapi életünkkel. Ezeknek az ütkö­zéseknek a kiküszöbölésére nagy energiákat kell mozgó­sítanunk. Egy ország testé­ben az ős, az eredeti állapo­tú testrészek a biztosítékai annak, hogy az egész test, ha beteg, vagy ha valami éri, márpediglen éri ártalom, ab­ból ki tudjon gyógyulni. — ön a Balaton „szerelmese”. Tiz-egynéhány éve a Balatoni Intéző Bizottság elnöke. Fá­radságot nem ismerve foglalko­zott és foglalkozik a Balaton védelmével. Jelen pillanatban mi a helyzet, az elmúlt évti­zedben mi változott? — Éppen a Balaton szép példája a komplex környe­zetvédelmi követelmények megvalósulásának. Óriási dolog, hogy a Balaton védel­mének programja időarányo­san teljesül. Merem állítani, hogy történelmi jelentőségű munkákról van szó: a Kisi- Balaton kialakításának első szakasza befejeződött, és biz­tató, hogy a munkák to­vább folytatódnak. Nagy jelentőségűek továb­bá a szennyvizek elvezetésé­ben, tisztításában, a foszfor- talanításában elért eredmé­nyek. Említést érdemel a tájvédelem érdekében, a zsúfoltság ellen tett intézke­dések. Ki merem azt is je­lenteni, s talán ez az első eset, amikor az egész ország lakossága és az idegenforga­lomban érintettek támogatói, egyre inkább megértői és végrehajtói ennek a feladat­nak, programnak. — Szűkültek beruházási le­hetőségeink. Ez hogyan függ össze a természet- és környe­zetvédelemmel? — A természet- és környe­zetvédelem, akármilyenek is beruházási lehetőségeink, ré­sze lesz a tervidőszak mun­kájának.' Tehát: ha fejlesz­tünk, s a fejlesztés alapcél­jaira egy bizonyos összegű Megyénk könnyűipari üzemei a BNV-n

Next

/
Oldalképek
Tartalom