Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-22 / 248. szám

NÉPÚJSÁG 1985. október 22., kedd Városszépítő egyesület alakul Gyulán „Hazánk más városainak példájára, annak érdekében, hogy városunk lakosságának sokszor hangoztatott lokál­patriotizmusát kibontakoz­tathassuk, Gyulán is megkí­séreljük a városszépítő egye­sület létrehozását. Az egye­sület létrehozására a szerve­ző bizottság megalakult, a munka megkezdését az ille­tékes hatóságoknak bejelen­tette, az egyesület létrejöt­tének törvényes feltételei megvannak...” — így kez­dődik az a sokszorosított tájékoztató, amelyet a szer­vező bizottság postázott számos „városszépítő polgár­társának Gyulán. Az egyesület célja, amint azt a tervezett alapszabály tartalmazza: „a várost sze­rető erők összefogása a vá­ros történelmi, építészeti és természeti értékei megóvása, az új értékek teremtése ér­dekében. Az egyesület tö­rekszik a lakosság várossze- retetre nevelésére, a város védelmére, szépítésére irá­nyuló társadalmi aktivitás növelésére, a városi élet színvonalának emelésével, a lakosság társadalmi közér­zetének jobbítására, a vá­roshoz való kötődés erősíté­sére.” S mindezek megvaló­sításáért az egyesület kuta­tásokat kíván kezdeményez­ni, előadásokat, szakmai vi­tákat, kiállításokat rendezni, s részt vállalni a fejlesztési­rendezési tervek megvitatá­sából, és természetesen a társadalmi munkákból. A követésre méltó kezde­ményezés most a gyakorlati megvalósítás útjára lépett; a szervező, bizottság október 25-én 18 órára, a városi ta­nács épületébe összehívta az egyesület alakuló közgyűlé­sét, ahol megvitatják az alapszabály-tervezetet. A közgyűlésre a meghívottak mellett Gyula többi város­szépítő polgárát is hívják és várják a szervezők. Népfront­értekezlet Tegnap, október 21-én vá­rosi népfrontértekezlet volt Gyulán, a városi tanács dísztermében. Az első napi­rendi pontban Banadics Márton, a Hazafias Népfront Gyula Városi Bizottságának elnöke az elmúlt öt évben végzett népfrontmunkáról számolt be. Ezt követően dr. Takács Lőrinc, a városi ta­nács elnöke a városi tanács terveiről és a város előtt álló feladatokról tájékoztatta a megjelenteket. A 3. napi­rendi pontban a városi nép­frontértekezlet megválasztot­ta a 48 tagú városi bizottsá­got, amely pedig megválasz­totta a tisztségviselőket s a munkabizottságok vezető­it, tagjait. A HNF Gyula Városi Bizottságának elnöke Banadics Márton, titkára pedig Horváth István lett. A testület a HNF Békés Megyei Bizottságába öt tag­ját delegálta. L. S. flz „S” telefonok A szabad szombatok ál­talánossá válásával vezette be a Magyar Posta a falvak­ban az úgynevezett „S” — segélykérő — telefonoknak azt a szolgáltatását, hogy a postahivatalok zárása után is lehessen telefonálni, táv­iratot feladni a hivatal mel­lett felállított nyilvános ké­szülékeken. Korábban csak arra volt mód, hogy baj ese­tén segítséget hívjanak a segélykérő telefonon, vagy a hívott fél költségére folytas­sanak beszélgetést. Az új szolgáltatással lehetőség nyílt arra, hogy bárki, bár­milyen ügyben telefonálhas­son belföldre, maximálisan 6 percig, vagy 15 szavas táviratot adhasson fel. A dí­jat utólag kell befizetni. Ez a szolgáltatás hamar nép­szerű lett, nagyon sokan igénylik, s e telefonok je­lentős forgalmat bonyolíta­nak le a hivatal zárása utá­ni esti órákban és a munka­szüneti napokon. Jelenleg összesen 2600 „S” készülék áll a vidéki lakosság rendel­kezésére, ezekről például ta­valy több mint 140 ezerszer telefonáltak, az igénybe vett szolgáltatásokból származó bevétel elérte a kétmillió fo­rintot. Ennek a szolgáltatásnak különösen azért nagy a je­lentősége, mert az ország­ban jelenleg mintegy 1800 olyan település van, amelyet csak kézi kapcsolásos köz­pontokkal lehet elérni, tehát nem közvetlen tárcsázással, továbbá azért, mert a „kö­zönséges” nyilvános telefo­nokról táviratot sem lehet feladni. A szolgáltatások dí­jait egyébként utólagosan az utolsó fillérig befizették. GyomorfekélYes tehén II takarmányozásban van a hiba Sok szempontból figye­lemre méltó és széles kör­ben hasznosítható tapaszta­latokat hoztak a Debreceni Állattenyésztő Vállalat nyír­egyházi laboratóriumának rendszeres tejvizsgálatai. A tejminták analízisének az a fő célja, hogy csak egészsé­ges tej, illetve egészséges állatok teje kerülhessen for­galomba. Ha a tejminta csí­raszáma a megengedettnél magasabb, azonnal értesítik a gazdaságot, ahol gyorsan elkülönítik, kezeltetik a jó­szágot. E rutin vizsgálatok eredményei azonban bizo­nyos idő után bizonyos jel­legzetességeket kezdtek mu­tatni. Az okok, illetve az összefüggések feltárása ér­dekében az intézmény szak­emberei alapos helyszíni vizsgálatokat kezdtek egyes üzemekben. E vizsgálatok kiterjedtek az összes helyi körülményekre — a fejés módjára, idejére, a takar­mány mennyiségére, össze­tételére, az állatok elhelye­zésére stb. Az így összegyűjtött csak­nem 2 millió adat elemzése azt a meglepő eredményt adta, hogy a tej magas csí­raszámával együttjáró állat­megbetegedéseknek mind­össze a 30 százaléka eredt járványos kórokozótól, het­ven százalékukat a tartás- technológia hibái, vagy a rossz fejési mód okozta. Hosszabb távon ugyanis ezek mindegyik€ különböző, a tej minőségét, mennyisé­gét, sőt tisztaságát befolyá­soló betegségekhez vezet. Már gyomorfekélyes tehenet is találtak a megye gazda­ságaiban. Baját minden két­séget kizáróan egy takarmá­nyozási hiba, a nyersrost- hiány okozta. Takarmányo­zási hibát és erre visszave­zethető állatmegbetegedést más vonatkozásban is olyan sokat fedtek fel, hogy abból megállapítható: helyes ta­karmányozással a hazai ál­lategészségügyi gondok na­gyobb részét meg lehetne szüntetni. Itt a 25. Füles Ki nevet a végén? Hogy ki nevet a végén? Aki már az elején is nevet, mármint a most megjelent 1986-os Füles Évkönyv pá­lyázatán, amely attól mulat­ságos, hogy a beküldendő so­rok papagáj viccek poénjai. Annak pedig, aki olyan sze­rencsés, hogy megnyeri a pá­lyázat fődíját, még több oka lesz a nevetésre, a díj ugyan­is egy förgetegesen mulatsá­gos videokazetta, s hozzá, hogy legyen mivel lejátszani, egy Akai—Videoton kooperá­cióban készült képmagnó. A most 25. alkalommal ki­adott Füles Évkönyv ezúttal is 272 oldalas, több mint 50 keresztrejtvényt — köztük számos skandináv típusút — tartalmaz. Olvashatunk ben­ne az ezerarcú madárvilág­ról, a felfedezőkről, a világ­járókról, öltözékünk kiegé­szítőiről, és kedves háziálla­tunkról, a kutyáról. Szórakoztató és tanulságos a kötet nyelvi témája, amelyből egyebek között megtudhatjuk, milyen nyel­ven beszélnek a cigányok. Tartalmaz az évkönyv nyelvi játékokat, technikai érdekes­ségeket, és egyéb kuriózu­mokat is. „Egy lyukon be­bújok — két lyukon kibú­jok és amint kint vagyok be­lőle, már benne is vagyok” — ezzel a találós kérdéssel kezdődik az az érdekes írás, amely a nadrágról, a külön­böző korok nadrágviseletei- ről szól. Mulatságos, de igaz például, hogy annak idején a férfiak egyenesen erkölcs­telennek minősítették a nők nadrágviseletét, azt állítván, hogy nadrágot hordani kizá­rólag az ő ősi joguk. A mostani számból sem maradt ki az óriás kereszt­rejtvény-melléklet és a kép­regény sem. A saerkesztőség rejtvényes összeállítással és pályázattal gondolt a gyere­kekre. Go-tanfolyam, Rodol­fo bűvésziskolája teszi még színesebbé a Füles 1986-os évkönyvét, amelyből befeje­zésül hadd idézzünk egy vi­dám kis sztorit, Rátonyi Ró­bert tollából: „Két színinövendék cseveg ugyanabban a cukrászdában: — Én nem megyek férj­hez addig amíg nem leszek 30 éves! — Én nem leszek addig 30 éves, amíg férjhez nem megyek.” Szarvason a Körös-parton az országút mellett csárda épül. Nyilván sokan szívesen időznek majd benne, ha elkészül. Am egy kis időre már most is érdemes itt megállni. Mert van­nak épületek, amelyek már félkészen is vonzzák a tekintetet, s ez ilyen. A Csete György által tervezett csárda mesterien illeszkedik környezetéhez. Mérete, arányai, hullámos-játé­kos, természettől ihletett vonalai látványos, remek épületet ígérnek. Az ősi korokat idéző, mégis ízig-vérig modern formájú jurtatetők kétkezi alkotóját, Varga Pál szarvasi ácsmestert elismerés illeti munkájáért Fot6: Fazekas László Vöröskeresztes kampány Termálvíz­fűtéses lakótelep Az ország hévízkincsének, geotermikus energiájának gazdaságos hasznosítására szolgál majd újabb példával Mosonmagyaróvár, ahol a következő években 200 laká­sos termálvízfűtésű kísérleti lakótelepet építenek fel. Az elképzelések szerint ugyanolyan termálvíz kútból nyerik majd a hőenergiát, mint amilyen 1974 óta ad 74 Celsius fokos hévizet Moson­magyaróváron kertészeti nö­vényházak fűtésére, a strand és a gyógyfürdő vízellátásá­ra, valamint nyáron 1400 la­kásban a melegvíz-szolgálta­tásra. A második termálvíz kutat feltáró fúrás várható­an még az idén megkezdő­dik, s ezt a hőforrást már nemcsak a lakások melegvíz- ellátására, hanem — újfajta lakás-fűtőberendezésekkel — távfűtésre is hasznosítják. A kísérleti lakótelepen főként padlófűtéssel, továbbá újfaj­ta ventillátoros konvektorok­kal és homlokzati hősugár- zófallal fűtik a lakásokat. Ugyanakkor megoldják a la­kásonkénti hőmérsékletsza­bályozást, valamint a fűtés és melegvízfogyasztás méré­sét, számlázását is. A korszerű fűtés eredmé­nyeit energiatakarékos épí­tészeti megoldásokkal gazda­gítja az egyetem lakóépület­tervezési tanszéke. Magas épületek helyett egy-két szin' tes sor- és láncházakat ter­veznek, mégpedig úgy, hogy télen a legtöbb napfény ér­je és melegítse falaikat. A házakhoz előtetőt is tervez­nek, amely kiegészítő .oldal­falakkal télen zárt verandá­vá, télikertté alakítható. Ez a kis helyiség „napcsapda­ként” működik, amellyel a fűtési energia mintegy 20 százalékát lehet megtakarí­tani. Ezenkívül az energia- veszteséget hőszigetelt ablak­üvegekkel, háromrétegű üvegtáblákkal jelentősen csökkentik. A termálvíz hőenergiáját hasznosító távfűtés felesle­gessé teszi az eddigi városi fűtőműnek, a Mosonmagyar­óvári Timföldgyár kazántele­pének bővítését. Ezenkívül a második termálkút arra is lehetőséget nyújt, hogy a nyáron újabb 1600 lakás me­legvíz-szolgáltatását oldják meg, továbbá növeljék a kertészeti növényházak hő­ellátását. A Magyar Vöröskereszt — csatlakozva az Európai Ifjú­sági Vöröskeresztes kam­pányhoz — október 21. és 27. között gyűjtőakciót szer­vez, hogy anyagilag segítse más országok ifjúsági vörös­keresztes munkáját. Az európai vöröskeresztes ifjúsági vezetők tavalyi ta­lálkozóján született a Nem­zetközi Ifjúsági Évhez kap­csolódó kezdeményezés lehe­tőséget nyújt arra, hogy a rendezvényekből, társadalmi munkákból befolyt összege­ket az iskolai vöröskeresztes szervezetek — a pénz ren­deltetésének külön feltünte­tésével — befizessék a vörös- kereszt segélyszámlájára. Ily módon a Magyar Vöröske­reszt két afrikai ország: a súlyos szárazság és éhínség Zöldségtárolás A téli tárolásra szánt zöld­ségfélékkel igen gondosan kell bánni, hogy tavaszig le­gyen üde, friss „vitaminfor­rásunk”. A MÉM Növényvé­delmi és Agrokémiai Köz­pontjának tanácsa szerint a káposzta, a cékla, a fekete retek, a sárgarépa, a petre­zselyem, a zeller, a hagyma stb. tárolásának közös köve­telménye a tisztaság. Táro­lásra csak a tiszta, makk­Hazánkban jelenleg nyolc szakosított pénzintézet mű­ködik, s többségük az el­múlt két évben alakult. A kisbankok kezdetben elsősor­ban a műszaki fejlesztések finanszírozásába kapcsolód­tak be, de rövid idő alatt ki­szélesítették tevékenységü­ket, s ma már mind össze­tettebb pénzügyi szolgálta­tást nyújtanak. Szerepük egyre jelentősebb az eszkö­zök átcsoportosításában, a felszabaduló tőkék jövedel­mező befektetésében. Jelen­leg összességében több mint 6 milliárd forint értékű tő­kével rendelkeznek. A szakosított pénzintézetek működése, tevékenységük fejlődése szorosan összefügg a hazai bankrendszer korsze­rűsítésével. Az általuk nyúj­tott pénzügyi szolgáltatások olyan hiányt igyekeznek pó­tolni, amely korábban fékez­te a gazdaság kiegyensúlyo­zott fejlődését. Ez indokolja, hogy tevékenységüket ma már sem ágazati, sem terü­leti korlát nem szűkíti le. így az innovációs folyamat sújtotta Etiópia, valamint Sierra Leone fiataljait kí­vánja támogatni. A tervek szerint az etiópjai gyerme­keknek és fiataloknak élel­miszersegélyt küldenének, Si­erra Leonében pedig egy gépíróiskolát és egy kis var­róműhelyt hoznának létre, ahol a diákok szakmát ta­nulhatnak és munkalehető­séghez juthatnak. Az Európai Vöröskeresztes Ifjúsági Kampánynak — a segélyalap létrehozása mel­lett — célja az is, hogy a Vöröskereszt eszméit, tevé­kenységét népszerűsítse a fiatalok között. Ennek kap­csán több megyében előadás hangzik el a nemzetközi hu­manitárius jogról, másutt egészségügyi felvilágosító előadásokat terveznek. egészséges növényeket sza­bad felhasználni. A gyökérzöldségek megfe­lelő páratartalmú, de nem vizes, a hagymafélék viszont száraz helyiséget igényelnek. A tárolóhelyek, a pince, a verem stb. hőmérséklete ne süllyedjen fagypont alá; tá­rolásra a 0 fok a legoptimá­lisabb. Télen kellő gyakori­sággal, de havonta legalább egyszer szellőztessük a táro­lóhelyiséget, válogassuk át a növényeket, s a betegség to­vábbterjedésének megakadá­lyozására távolítsuk el a fer­tőzött példányokat. kiegészítéseként foglalkoz­nak többek között gépek kölcsönzésével, ingatlanok közvetítésével, értékpapírok kibocsátásával. Elsősorban kisebb vállalkozásokhoz, mű­szaki fejlesztésekhez nyújta­nak hitelt. Olyan fejleszté­sekhez, amelyek gyorsan megvalósíthatók, s így a kis­bankok viszonylag rövid időn belül visszakapják a pénzüket. Ilyen üzletpoliti­kára készteti e szervezete­ket az a "körülmény is, hogy viszonylag kis tőkével ren­delkeznek. Csupán az Inter- invest és az Általános Vál­lalkozási Bank Rt. alaptőké­je éri el, illetve haladja meg a kétmilliárd forintot. A többieknek többsége három- százmillió—egymilliárd fo­rint közötti alaptőkével ren­delkezik. Ez nem teszi lehe­tővé, hogy vállalják nagy tő­kebefektetéssel járó fejlesz­tések kockázatát. Általában egyszerre sok kisvállalkozás­ba fektetik pénzüket bízva abban, hogy a kockázati veszteségek és nyereségek ki­egyenlítődnek. II szakosított pénzintézetek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom