Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-18 / 245. szám
1985. október 18., péntek I Körkép II. a településfejlesztési hozzájárulásról II jelek szerint a válasz általában igen Tegnap a Dobozon és Éleken, ma a Gyomaendrődön, Sarkadon és Újkígyóson, holnap pedig a Békésen, Gyulán és Orosházán szerzett tapasztalatainkat adjuk közre. Gyermek parasztgazdaság, wijkcentrum, népfőiskola Emléksorok Hollandiából A' Zwolle-i tanács- és információs központ épülete GYOMAENDRÖD: A tanács már két ülésén foglalkozott a TEHO-val, amikor a harmadikon úgy döntött, hogy a tanácstagok kérjék ki a lakosság véleményét a TEHO bevezetéséről. Az előzetes tájékozódások után arra gondoltak, hogy 800 forint évenként még elviselhető lenne. A pénzből a két település közötti részen, az Október 6-a lakótelepen felépülő nyolctantermes iskolához járulnának hozzá. Az iskola közel 42 millió forintba kerül, amiből a TEHO 800 forintonként 10 milliót tenne ki. A szeptemberi tanácsülésen 22 tanácstag szólalt fel a vitában, tolmácsolták a választókerületükben szerzett tapasztalatokat. Kiderült, hogy a megkérdezettek sokallják a 800 forintot, inkább 600 forintra gondolnak. Ezek után a szavazólapra 600 forint került fel! A célkitűzéseket is módosítani kellett. Jenei Bálint tanácselnök mondja: — Sokan felvetették, hogy közelebbi célt kellene kitűzni, ami ösztönzőbb lehet. Ezért úgy döntöttünk, hogy a 600 forintokat az el- • ső két évben a Szabadság téri tornacsarnokra — aminek megkezdődött az alapozása — és a Lenin úton létesítendő öregek hetes napközijének, bővítésére javasoljuk felhas5hálni. 1988 utánra marad az iskolaépítés. — Miért pont ezekre fordítják a pénzt? — A TEHO a lakossági ösz- szefogást fejezi ki, ami nálunk elősegítheti a hajdani két község közeledését. Az Október 6-a téren kell az iskola, hiszen 3 kilométeres körzetben nincs oktatási intézmény. Másrészt az iskola az ott felépülő új városközpont egyik részét alkotja majd. A két új célkitűzést azért tartom jónak, mert az egyik a régi Endrődön, a másik a régi Gyomán valósul meg. — Milyen módot választottak a lakosság véleményének feltérképezésére? — A munkahelyeken szerveztünk, szervezünk tájékoztatókat, ismertetjük céíkitű- zéseinket, a lakosság jogait, lehetőségeit. Elmondjuk, hogy a vázolj célkitűzések miként kapcsolódnak a VII. ötéves tervkoncepcióhoz stb. Egyúttal válaszolhatunk a felmerülő kérdésekre és pontosíthatjuk a szavazólap kitöltéséhez kapcsolódó tudnivalókat. A dolgozók ezeken a fórumokon szavazhatnak. A nyugdíjasokat, illetve azokat, akiket így nem érünk el, otthonukban keressük föl. — Az önök szavazólapján nincs hely a lakossági ötletek számára. — Ügy érezzük, hogy a vázolt elképzelések fedik a gyomaendrődiek elvárásait. — A mentesítésről még nem esett szó. ' — Jövő tavasztól, tudomásom szerint, nemigen alakulnak nálunk lakossági társulások. De aki közben esetleg részt vesz ilyenben, mi azt úgy fogjuk fel, hogy a befizetett pénzéért olyan pluí(5t kap^ ami nem érintheti a TEHÓ-t, tehát senki sem kaphat ilyen címen mentesítést. Természetesen szociális szempontokat mi is figyelembe fogunk venni. — A tanácsülésen nem csak 600 forint vetődött fel, noha erre voksoltak a legtöbben. Nem lett volna szerencsésebb, ha esetleg más összegeket is feltüntetnek? — Valóban felmerült, hogy lépcsőzetes legyen a TEHO, fokozatosan emelkedjen 600-ról 700-ra, majd 800 forintra. Azért szavaztuk le ezt, mert nem szerettük volna azt a látszatot kelteni, hogy évről évre többet kérünk a lakosságtól. Már olyat is hallottam, hogy valaki attól fél, hogy 1990 után már az ezer forintot is meghaladja a TEHO. SARKAD: Jakó István tanácselnök irodájában az asztalon stencilek, nyomtatványok, és kézzel írott feljegyzések sorakoznak. Valamennyi ösz- szefüggésbe hozható a TEHO-val. Az elnök a legnagyobb hangsúlyt mondandójában is az előkészítési munkákra, mint a legfontosabb mozzanatra helyezi. Részletesen mondja el az előzményeket, azt, hogyan formálódott, alakult a viták során a közelmúltban elkészült felhívás. Az alapot Sarkadon is a tanácstagi jelölőgyűléseken, beszámolókon elhangzottak jelentették. Az elérendő célok körvonalazódtak, de a végső formába öntésükhöz további véleményekre volt szükség. Nyár közepén egy kérdőívet küldtek a családoknak, amelyen 47 pontban sorolták fel az összegyűjtött lakossági elvárásokat. Kérték az embereket, hogy rangsoroljanak, ezzel segítve Sarkad VII. ötéves tervkoncepciójának kialakítását. Elkészült a terv- koncepció, és felszínre kerültek azok a célkitűzések, amelyeket véleményük szerint legoptimálisabban lakossági öszefogással lehet megvalósítani. Jakó István a következőket mondja: — Igyekeztünk olyan feladatokat kiválasztani, amelyekben egyaránt számíthatunk a lakosság anyagi áldozatvállalására és a felsőbb szervek támogatására. (Itt a különböző pályázati lehetőségekre gondolunk.) A következőket javasoltuk elfogadásra a lakosságnak. Hatszáz forint fizetése esetén a pénz egy részét gázszabályzó építésére költenénk, a többiből pedig évente 2 kilométer járda felújítását oldhatnánk meg. Ha a sarkadiak 800 forintot vállalnának, akkor további 4 kilométer kerékpárutat építhetnénk a sarkadkeresztúri, anti és gyulai úton. Ha ezer forintra szavaznak, akkor belefoghatnánk a szennyvíz- tisztító bővítésébe is, és .tanulmánytervet készíthetnénk a szennyvízhálózatra. — Előreláthatólag hány családot érint Sarkadon a TEHO? — A4 ezer családból mindössze 1000-1500 lesz fizetésre kötelezhető. — Ez nagyon alacsonynak tűnik. — Sokan eleve kiesnek az alacsony jövedelmek miatt. A társulási formában végzett út- és szennyvízépítést valamilyen formában figyelembe kell vegyük, és nem feledkezhetünk meg a szociális problémákkal küzdő családokról sem. — Véleménye szerint megszavazzák-e a sarkadiak a TEHO-t? — A családok kézhez kapták az elkészült ötéves terv- koncepciót, így láthatják, hogy az általuk javasoltakat igyekszünk minél hamarabb megvalósítani. Bevontuk az embereket az előkészítésbe, úgy érzem, a többségben tudatosult, hogy befizetett pénzével Sarkad gyorsabb ütemű fejlődéséhez járul hozzá. ÚJKÍGYÓS: Az előzetes felmérést szeptember közepén fejezték be. Először a nagyközségi párt végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront-bizottságok vitatták meg a célokat. Ezt követően az augusztusi tanácsülésen a tanácstagok, póttanácstágok és népfrontaktívák véleményével kiegészítve fogadták el a lakosság elé kerülő javaslatot. A tanácstestületen belül a legnagyobb vita a TEHO ősz- szege körül folyt. Legtöbben 1000—1200 forintra szavaztak, de volt, aki ennél lényegesen többet is elérhetőnek ítélt. A célkitűzésekkel szinte mindenki egyetértett, mert tényleg a legégetőbb problémák megoldásába vonnák be a lakosság pénzét. A két Kígyóson 3 ezer családot keresnek fel személyesen a szavazólapokkal. Az első értékelt szavazatok tanúsága szerint, a kígyósiak ezer forintra fognak szavazni. . A végrehajtó bizottság titkára, Bálint Istvánná dr. kérdésünkre a következőket mondja: — Várhatóan a családok kétharmada mentesítést kap a TEHO fizetése alól. Mentességre számíthatnak az alacsony nyugdíjasok, akiknek valamivel több mint 2500 forint a nyugdíja. Akik társulásban vesznek részt, azok a társulásra fordított összeget levonhatják az évi jövedelmükből, és ezután számolhatják ki az egy főre eső keresetüket. Például: aki idén befizetett 12 ezer forintot gázvezeték-építésre, az havi jövedelméből ezer forintot levonhat. Ha valaki ugyanezt az összeget háromévi hitelre veszi föl, akkor évente 4 ezer forinttal csökkentheti papír szerinti jövedelmét. Ha a levonások miatt a család egy főre eső jövedelme nem éri el a 2500 forintot, akkor nem kell, hogy fizessen, de ha a levonások ellenére több mint 2500 forint, akkor neki is fizetnie kell a TEHO-t. — Kapnak-e kedvezményt a fiatal házasok? — Nem, mért a megvalósítandó célok — egy négytantermes általános iskola építése Újkígyóson, iskolabővítés 4 tanteremmel Szabadkígyóson, illetve négycsoportos új óvoda építése Szabadkígyóson — elsősorban a fiatalok igényeit elégítik ki. (A felhíváson a fentieken kívül még járdaépítés is szerepel.) Természetesen, ha egy fiatal házaspár szociális helyzete nagyon indokolja, egyedi elbírálás alapján, ők is részesülhetnek kedvezményben. Lovász Sándor Következik a III. (befejező) rész. A nagy általánosságokon kívül az átlagembernél talán egy kicsivel többet tudott Hollandiáról az a hat magyar népművelő, aki szeptember 21-én reggel egyhetes tanulmányútra indult a Békés Megyei Művelődési Központ mikrobuszával. A történet azonban korábban kezdődött. A Magyar Népművelők Egyesülete és a holland népfőiskolák közötti kapcsolat alapján a nyár elején, júniusban a tengerparti kollégák jártak vendégségben megyénkben. Most — mint magyarországi csoport második ízben — Pál Miklósné, az MNE alelnöke, a megyei területi szervezet titkára, Pocsajiné Fábián Magdolna, Gonda Géza és Gulyás József megyénkből, valamint ketten a fővárosi MNE-szer- vezetből kapták a viszont- meghívást. * * * A négy megyénkbeli népművelő és e sorok írója üli körül az asztalt. Mindenki előtt a Hollandiában készített jegyzetköteg, prospektusok gyűjteménye. És az újságkivágások, mert hát a helyi lapoknak téma volt a vagy négyezer kilométerről jöttek programjairól, élményeiről beszámolni. Űjra felelevenednek az északi megyékben töltött napok élményzuhatagai. Már maga a vendéglátás is más ott, mint ahogyan mi, magyarok azt szoktuk. Orvelté- ben egy tanyán volt a szállás, a modernizált archaikus épület szupermodern berendezésével ma alkotóház. Itt a vendéglátás mértéktartóbb, mint a miénk, minden trak- tálástól mentes — mondják. Az első este ismerkedési est annál a Didi Westerhof- nál, aki nyáron Békéscsabán járt. Máris egy „apró” probléma: a házigazdák „csak” németül, angolul és franciául beszélnek a hollandon kívül. Marad hát a mieinknek a tolmács segítsége, meg az a nem éppen társalgáshoz felnőtt nyelvismeret az említettek közül, amivel úgy- ahogy felvértezi tanulóit a hazai iskola ... Amikor élményekkel, soha még nem tapasztalt benyomásokkal és a bizony fárasztó utazás érzésével szállásukra érnek, van miről véleményt, eszmét cserélni. Aztán a második, a harmadik és a többi nap története, emlékei elevenednek meg. , Beszélgetésünk időpontja még túl közeli ahhoz, hogy a benyomások habja el- pattogjoh, s csak a szakmai tapasztalások tényei kerüljenek a mondatokba. De hát egy magyarnak, s főleg egy alföldinek megbocsátható, ha perceket mesél a hollandok természetszeretetéről vagy éppen a „koronás polgári demokrácia” furcsaságairól. Meg aztán Amszterdam, az ún. névleges íővéfas. A Van Gogh Múzeum, a'„szórakoztató” negyed, a punkok, a hittérítők, az angolos mű- eleganciájú hivatalnokok, • a szokatlanul sok városi szemét, a környezetvédelem komolysága mind-mind együtt... De hát maradjon hely és idő, meg lehetőség a szakmai dolgokra is. „Sztihting” — említik többször is és összenevetnek. Az élmények okát és okozatát kérdező újságírót aztán megszánják és úgymond magyarítják a sctichting-nek leírt holland szó (mit szó! fogalom, sőt köznév, sőt intézmény!) lényegét. Nehéz továbbadni. A lényege körülbelül annyi, hogy ez valamiféle alapítványt jelent, amelyet bár- ki(k) kezdeményezhet(nek), s az állam fedezi a költségeket helyi, megyei vagy éppen központi szervezetein keresztül. Hasonlít a mi művelődési egyesületeink és részvénytársaságaink működéséhez. S ami a lényeg: a világhírű és igencsak hazánknak is (értelemszerűen kellő konzekvenciák levonása után) példát mutató hollandiai közművelődés működésének és működtetésének ez az alapja. A magyar vendégek útjuk során azokat a formákat keresték, amelyek „rokonai” fellelhetők hazánkban is. Az egyik népművelő így fogalmazott: „Munkánk során főhatóságaink arra kérnek, hogy az éves tervezéskor arra törekedjünk: a munkaterv alapján lehessen meghatározni a költségvetést. A gyakorlatban mindig eljutunk oda, hogy tervezésünk korlátáit a költségvetés, az évenként mind jobban csökkenő anyagi lehetőségek korlátái szabják meg, zárják körül. Hollandiai tapasztalatunk pedig az volt, hogy ott a reálisan elkészített éves munkatervet fogadják el és nyújtanak ahhoz teljes költségvetést. Valahogy ez a sctichting egyik lényege. Az állami-központi ellenőrzés abban áll, hogy az év zárása után az adott közművelődési intézmény által elkészített beszámoló értékelése képezi alapját a következő évi támogatás elfogadásának vagy elutasításának. Így a holland népművelőknek létérdekük a kellő — és persze az ottani politikai-ideológiai formát szolgáló — színvonalú munka elvégzése, különben a következő évre-idő- szakra a minden tevékenységnek alapot nyújtó pénz elmarad.” Ha másban nem is, de formák, megoldások tekintetében volt mit feljegyezni, s majd itthon lesz mit továbbadni, vitára bocsátani. Ahogyan például a gyermek parasztgazdaságokat. A Zwolle-i (Overijssel tartomány — Vnagyar megfelelője: megye '■— Békéscsaba-nagyságú székhelye), 18 ezer lakosú lakótelepén található gazdaságban az istállók mindenféle fajta „lakóját” (gondoljunk arra: a városi gyerek aligha találkozik a mezőgazdasági haszonállatokkal!) az ott élő gyerekek gondozzák, az általuk megtermelt takarmánnyal etetik azokat. Nem utolsósorban a hazánkban is oly sokat emlegetett munkára nevelés egyik igen hatékony formája lehetne egy- több ilyen gazdaság ... Vagy a minden településen fellelhető ún. információs központ példája is elgondolkodtató. Általában a helyi tanács épületében kap helyet ez az intézmény, amely a településről bárkinek mindenféle információt, ezzel kapcsolatos segítséget meg tud adni. Munkájukat totális videótár, a legkényesebb igényeket is kielégítő írott tájékoztató anyag, és a híradástechnika megannyi eszköze segíti. A kistelepülések művelődési háza az ún. faluház (hasonlók már épülnek, létesülnek hazánkban is). Valamennyi egy-egy népi parasztházban van, feladatköre, tevékenysége a magyarországihoz hasonló. Kis túlzással a wijkcentrum a mi városinagyközségi művelődési házainkhoz hasonlatos. Ami azonban teljesen más, az a népfőiskola. A negyven hollandiai közül (amelyből csak tizenkettő állami fennható- ságú; a többi egyházi) az egyik a Zwolle-i. Évente négyezer emberrel foglalkozik a negyven hivatásos népművelő, tanár; egy-egy tanfolyam ideje 4 naptól két hétig tart. Feladatuk a vezetésbe beválasztott alacsonyabb, végzettségű munkások felkészítése vezetői tevékenységük ellátására, a „kulturális kisebbségek” beilleszkedésének segítése, a büntetett elő- életűeknek a társadalomba történő visszatérésének támogatása, a politikai pártok és más tömegszervezetek középszintű választott tisztségviselőinek felkészítése, az emancipáció elterjedésének szorgalmazása, a békemozgalmak aktivistáinak támogatása, valamint a környezet- és természetvédelmet szolgáló megoldások (lakás- és lakóhelykultúra, biokertművelés stb.) népszerűsítése. Az említett formák értelmezése aligha lehet megfelelő, ha nem tesszük hozzá: a holland népművelők munkáját nehezíti és köny- nyíti is a munkanélküliség jelenléte. Hiszen az ottani intézményeknek ez állandó (s a helyi tradíciók okán elsősorban nőkből és fiatalokból álló) közönséget biztosít, s ugyanakkor tevékenységi* körüket a szociálpolitika j területére is értelemszerűen kiterjeszti. * * * Az élményözönnek csak a mind jobban szűkülő, és itt rendelkezésünkre álló idő szab gátat. A nagyközönségnek (persze a nagyarorszá- ginak) még sok-sok érdekeset lehetne elmesélni. A szakembereknek, a népművelőknek is. Az MNE megyei területi szervezete nyilván módot és lehetőséget kerít majd ezekre. A lényeg azonban több és veretesebb ennél. Remélni lehet, hogy a Hollandiában járt népművelőink tapasztalatai is beépülnek majd abba a munkába, amely valamennyiünk szórakozását, művelődését szolgálja. Nemesi László Reprodukció: Gál Edit
