Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-07 / 210. szám
1985. szeptember 7., szombat Ikm UUMiltj---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------n LDU ___I H adtörténeti és nyelvtörténeti jelentőségű Az első magyar nyelvű katonai szabályzat II. Rákóczi Ferenc neve örökre összeforrott hazánk történetével. Nincs senki, aki ne tudná, ki volt a vezérlő fejedelem. Működésének mégis van olyan területe, amely kevéssé ismert: az a munka, amelyet a felkelt sereg fegyelmezett haddá szervezéséért fejtett ki. Felismerte, hogy rend nélkül nem lehet háborút viselni. A százezer fős sereg életét szabályozni kell. Rákóczi már 1707 előtt is adott ki több mint egy tucat részletes hadi szabályzatot, valamint több várszolgálati rendtartást, tábori és gyakorlati szabályzatot, mégpedig — s ez nagyon lényeges — magyar nyelven. De a koronát erre a munkára az 1707. évi ónodi országgyűlésen törvényerőre emelt, magyar nyelvű szervezési szabályzata (Regulamentum) és a hozzá csatolt szolgálati szabályzata (Edictum) rakta föl. Jelentősége hadtörténeti és nyelvtörténeti szempontból azért nagy, mert ez az első, teljes, magyar nyelvű általános katonai szabályzatunk, és az első összefüggő magyar katonai büntetőtörvénykönyvünk. Ezzel — közel két évszázad után — ismét döntő szerephez juttatta katonai életünkben az addigi német és latin helyett a magyar nyelvet. A szabályzat az ezredek részére korábban kiadottak felhasználásával, a leszűrt tapasztalatok figyelembevételével, most már a teljes haderőre alkalmazva került az országgyűlés elé. Előkészítését a Bercsényi Miklós vezette bizottság végezte, a tervezetet Kajaly Pál főhadbíró és Vay Ádám udvari marsall terjesztette elő. A „regulamentum” szó a korabeli szótár szerint „zsinórmérték”, amely a mai értelemben a hadsereg szervezésével, beosztásával, élelmezésével és fizetésével foglalkozó szervezési szabályzat. Az „adictum” magyarul ugyancsak a korabeli Pápai —Pariz szótár szerint — mert hiszen ezt forgatták Bercsényiék — „parancsolat”, vagyis viselkedést előíró szolgálati szabályzat. A Regulamentum Universale a fejedelmi köszöntést követően történelmi példákkal bizonyítja, hogy hadi sikereket csak fegyelmezett és képzett sereggel lehet eléírni. Ezért itt az ideje, hogy a tanulatlan felkelőkből rendes katona váljék. A szervezési szabályzat hét részből áll. Az I. rész 12 Rákóczi fejedelem arcképe létszám- és fizetési táblázatot tartalmaz, „ . .. minthogy a fizetés zabolája a rendnek s az engedelmességnek”. A II. rész tartalmazza a fizetés, az abrak és a ruházat kiosztásának módját, a lakosság hadi hozzájárulását. Intézkedik az újoncokat sorozó bizottságokról, valamint. arról, hogy a tisztek havi zsoldjának minden forintja után egy garast le kell vonni a közös ezred- kassza céljaira, pénzügyi tartalékalapra. A III. rész a hadak téli elszállásolásáról, a rendfenntartásról, a nyári kihelyezésekről, továbbá a beszállásolás alól mentes épületekről intézkedik. Az V. rész pénzügyi kérdéseket tartalmaz, mint a vármegyékre kivetett hadiköltséMAGYAR ORSZÁGI CONFOEDERALTT NEMES STATUSOK ES RENDEK Réfzéról fzabott HADI REGULÁK, ARTICULUSOK, EDICTUMOK, ES T Ö R V É NY E K. A szabályzat címlapja gek beszedése, kezelése, elszámolási rendje, ellenőrzése stb. A VI. x-ész a katonai területi parancsnokságok körzetével összhangban szabályozza a hadtápszolgálatot. A VII. rész a hadi törvények eljárásjogi szabályait adja elő, s minden vezénylő tábornok mellé beosztott egy hadbírót. A Regulamentumhoz szorosan kapcsolódik az Edictum Universale, vagyis az első katonai büntetőkönyvünk, amely 12 címre (titulusra) tagozódik. Az 1. cím „A cégéres vétkekről, a büntetésekről és némely hadi successiókról” ír. Ide tartoznak az élet, a testi épség és az egészség elleni bűntettek. Itt kaptak helyet a tulajdon elleni bűn- cselekmények, a vallásszabadság megsértése, közokirat-hamisítás stb. Érdekességként a bűncselekmények elkövetőinél az ittasság nem enyhítő körülmény. A II. cím „Mindenféle vitézlő rendeknek magok alkalmaztatásáról”, vagyis a katonai fegyelemről, a foglyokról, a zsákmány felosztásáról, a menlevél tiszteletben tartásáról intézkedik. A III. címben az őrszolgálatról olvashatunk, a IV. címben pedig „A tábor megindulásának mód- gyárul”: dob- vagy trombitaszóra mindenki siessen egységéhez. Egészséges ember engedély nélkül masíro- zás közben nem ülhet a poggyászszekérre. Az V. címben „A zászlóikat elhagyóknál, szökőkrül, passzus nélkül járókrul" intézkedik. A szökés büntetése halál, mert „a nemzet igaz ügye mellett mindenki élete fogytáig köteles hadakozni”. Itt szól a szimulánsokról is: „Harc alatt vagy előtte magát betegnek mondó érdeme szerint lakói.” A VI. cím „Az erősségek feladásárul, megegyezésérül, ellenséggel való összemenés- rül, correspondentiárul, beszélgetésről, árultatásrul, kémről” szól, s ahogy írja: A kémeket, titkos üzenetvivőket a hóhér nyársalja fel.” A VII. cím a kvártélyról, a VIII. cím a gyújtogatásról, a IX. a fegyverek és hadi eszközök karbantartásáról szól, a X. cím a mustrát, a XI. cím pedig a hadbírák jogait és kötelezettségeit szabályozza. A XII. cím tartalmazza a hadbírósági eljárást. Ez azért fontos része az Edic- tumnak, mert itt találjuk a magyar hadi törvényszék és katonai büntető perrendtartás első, nyomtatásban megjelent összefoglalását. Szabályozza az idézést, az ügymenetet, a fellebbezést, rendelkezik a védőről, a hadifoglyokkal kapcsolatos bánásmódról. Figyelemre méltó a törvénykönyv gördülékeny stílusa, ízes magyarsága. Dr. Csonkaréti Károly Hol sütik a rántott békát? Most, a szabadságról visz- szatérve, sokan hencegnek, s még többen borzadva hallgatják, hogy ki mit evett, vagy látott enni külföldön. Sokan lesznek, akik a Békés megyei gasztronómiai élményeik között a rántott békát fogják emlegetni. Kevesen vannak, akik nem hallottak a szarvasi halászcsárdáról, a pesti országút mellett. ' Az üzlet vezetője, Szabó Róbert 1983 óta szerződéses alapon vezeti a halászcsárdát. Üj ötletekkel akarja öregbíteni a hagyományos Békés megyei vendéglátás hírnevét. Jót, olcsón és sokat — ez szakmai jelszava, amelyet hosszú távon tart a vendégek körében eredményesnek. — Vendégeink főleg a magyaros halételeket kedvelik — mondja. — A halászlé mellett igen nagy sikere van az üzlet specialitásának, a csárdáshalomnak. Az étlapot igyekszenek minél változatosabbá tenni, a kínált ételek között a rántott békacomb is megtalálható. — Hogy sütjük a rántott békát? Ez üzleti titok — mosolyog az üzletvezető. — De még azt «em árulhatom el, hogy kitől vásárolunk. Változó mennyiségben kapjuk a combokat, már elcfre lenyúzott állapotban, lehűtve. Azt elárulhatom, hogy a békacombot fagyasztani nem szabad, mert úgy tönkremegy. A nem folyamatos ellátás oka, hogy a békát csak a halastavak környékén lehet begyűjteni, engedéllyel. Külön érdekesség még, hogy telihold idején nem lehet megfogni. A csárdának más egzotikus ételkülönlegessége is van, amely most válik keresetté a vendégek körében, a kínai Csu-ro-lágyu. Csabai és szarvasi vendégen kívül az idén nagyon sok külföldi érkezett a frissen felújított csárdába. A németeken és az osztrákokon kívül feltűnően sokan voltak Hollandiából, Belgiumból és Svédországból is. Ha megvalósul az üzletvezető álma, és megépül a Körös partján a kikötő, akkor a sétahajó vendégeit is szabadban, bográcsban főtt halászlével fogadhatja majd. König Mariann .*3 _ A ratás az ötvenes evek elején Aratási munkák, cséplés a századfordulón Már csak elbeszélésekből ismerik a mai fiatalok az egykori arató- és cséplőmunkások életét. A mezei munkások bandákba tömörülve vállaltak aratási-cséplési munkákat. Kutatásaink során előkerültek egy 1895. december 29. „Aratási szerződés” elsárgult lapjai. E szerződés Beck Károly füzesgyarmati bérlő, mint munkaadó, és 30 gyarmati lakos között készült az 1896- os esztendőre, „belső-külső Cséfányán összes őszi és tavaszi terményekre”. A szerződés 16 pontban taglalja az aratók kötelességeit, míg a bérlő úrét 5 pontban! A szerződés pontjaiból néhány figyelemre méltó kikötés, a második például így szól: „kötelezik magokat alól írt aratók, a kijelenlendő összes őszi s tavaszi termés saját elelmekön, saját köl- cségökön fogadott dolog képes gyűjtőkkel learatni úgy hogy az összes munka erő 30 kaszás és 30 gyűjtőből fog állani”. A harmadik pont: „Az aratók közzül 20 kiket a munkaadó úr kijelöl köteles az aratás bevégzésével a cséplő gép mellé állni s összes gabona cséplését saját élelmükön, s költségökön, szemül kapandó 3 = három perczentért végrehajtani”. A szerződés megszabta még többek között, hogy a saját szerszámmal kell a gabonákat levágni, majd 18 kévéjével keresztbe rakni, lekötni stb. 9. pont... „a részesedés úgy történik, hogy sorban a keresztekből 9 a tu- ladonosé, s a 10. az ara- tók-é...” A 13. pont leszögezi, hogy .. .„a munkaadó úr saját gabonája után kerül sor az aratók gabonájának az elcséplésére” ... „Azaratórészt — magot — Beck Károly úr Füzes Gyarmatra beszállítja!” Befejezésül a 16. pontot érdemes még idézni: „Ha az aratók engedetlenség rossz akarat által kárt tennének azt megtéríteni kötelesek. Minden jelen szerződésből keletkező peres ügy a szeghalmi tekintettes szolgabírói hivatal elé tartozik, aminek az aláírók előre is belenyogosznak”. A munkaadó úr „kötelességéből” .. .„ha az aratási rossz termést ígér fél perczentért kell fizetni”. A tüzelőanyagot a munkaadó úr ad. A szerződés aláírásakor 15 forint foglalót köteles adni. A szerződést csak az arató- és cséplőmunkások megbízottai írták alá! — Eke László és Csató István sk. A részesaratók bére az I. világháború után fokozatosan csökkent a megyében, Orosházán 11-ed, sőt, volt olyan uradalom, ahol 14-ed volt a részesedés. Nálunk, Füzesgyarmaton 9—10 között ingadozott. Egyre szélesebb tömegek kíváncsiak arra, hogy egy- egy faluban, városban, hogyan éltek elődeink. Erről szól ez a régi aratási szerződés is. Borbíró Lajos Miskolc ortodox temploma Miskolc közepén található a görögkeleti templom. Azt mondják a hozzáértők, hogy Közép- Európában kevés olyan pompás képfal akad, mint a nevezett épületben. A stílusában barokkból copfba hajló templom lelkésze éppen egy Kassáról érkezett csoport tagjainak mutatja be az építmény történetét: — Az 1600-as években szerb, görög, albán kereskedők menekültek a törökök elől Miskolcra és környékére. Miután e vidék híres szőlőtermő terület volt, elsősorban borkereskedéssel foglalkoztak. A jó üzleti érzékkel rendelkező kereskedők viszonylag hamar meggazdagodtak, és már nem csak a testi jóléttel törődhettek, hanem gondolhattak a lelki békéjüket szolgáló templom építésére is. Az első épület az 1600-as évek végén fából készült. A fakápolnát védőszentjükről: Szt. Naum- ról nevezték el. Egy történet szerint útban Bécs felé áthaladt a városon II. Katalin cárnő, és egy orosz kegyképet adományozott az akkori fakápolnának. A kép a Kazáni Fekete Máriát ábrázolja. Az utolsó görög menekült csoport 1710-ben érkezett. Ebben az időben vetődött fel egy kőtemplom építésének gondolata. Először bizánci stílusú tervezet készült, de (írásos megállapítás szerint) az igazgatási szervek nem fogadták el, mert az akkori stílusirányzattal ellentétes volt. Egy új terv elkészítésével és kivitelezésével Adam János olasz építészt bízták meg. Az alapító okiratban az áll, hogy a mai épület alapjait 1785-ben rakták le. Ez időben mintegy 400 görög élt Miskolc területén. Ahhoz kevesen voltak, hogy fedezni tudják a templomépítés költségeit. Anyagiakkal segítették őket az átutazó görög kereskedők, sőt, az akkori szerb király is. i791-ben készült el a copf stílusú építmény. — A gyönyörű barokk ikon- osztázion 16 méter magas és 88 képből áll. írás nem erősíti meg, de feltehetően göTög és szerb művészek alkotása. A képfal az egyház szentjeit és az ortodox vallás ünnepeit örökíti meg. Alsó szintjén ószövetségi jelenetek, legfelül a kálvária eseményei, míg félkörben az apostolok, próféták és vértanúk képei láthatók. Az ikonosztázio- non három bejárat van, ami az oltárhoz vezet. A középső az úgynevezett királyi ajtó, amelyen a püspökön és a királyon kívül más halandó nem közlekedhetett. Két mellékajtó szolgálja a lelkészek oltárhoz való jutását. Az itteni bizánci címerben megtalálható a magyar is, mint az idemenekült, hazára lelt görögök ragaszkodásának jelképe. — 1849-ben az orosz csapatok tagjai ebben a templomban tartották a hálaadó istentiszteletet a cár születésnapja alkalmából. Ezt a szertartást az itt élő ortodox vallásúak bojkottálták az 1848-as események vérbefolytá- sa miatt. A templomban nincs orgona. Az ortodox vallás tiltja, csak az emberi hang megengedett a Részlet az ikonosztázionból szertartásokon. Nincsenek padok sem, mint más vallású Istenházában. Itt az istentiszteletet állva kell a híveknek végighallgatniuk. Betegek és öregek részére viszont úgynevezett támaszkodószékek vannak. Ezeket, valamint a templom más fafaragását Jankovicz Miklós szerémségi asztalosmester készítette. Nézem a S képfal friss, eleven színezésű és naiv szemléletű képeit. Szépségük mély nyomot hagy bennem. A csoport tagjai elhagyni készülnek az épületet. A lelkész egy pillanatra megállítja őket. — Érdemes megnézni a templomkaput, a miskolci vasmü- vesség korai remekét . . . Az udvaron állványok, építési anyagok . . . — Talán tatarozásra készülnek? — kérdezem a lelkészt, miután a kassaiak Miskolc más látnivalóit mentek felkeresni. — Szó van a templom belső rendbe hozataláról is, de most az udvarban levő volt görög iskolát alakítják át múzeummá, s így a fatemplomban elhelyezett relikviák itt láthatók majd, talán még ez évben . .. Béla Vali Fotó: Galli Károly
