Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

1985, szeptember 6., péntek — Földek parlagon Nem hasznosítjuk kellően a termőföldet. E*ső ránézésre ez derült ki a MÉM Föld­ügyi és Térképészeti Hivatalának adatai­ból. A közelmúltban a földhivatalok, a ta­nácsok és a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei bejárták a határt, szemléken ellenőrizték a földhasznosítás helyzetét. Azt tapasztalták, hogy a megműveletlen terület a tavalyihoz képest a duplájára — 19 ezer hektárra — nőtt. A május 31-én éppen vetetlen terület pedig csaknem a háromszorosa — 120 ezer hektár — az elő­ző évinek. A föld pedig — a tulajdonformáktól függetlenül — nemzeti kincs, hasznosítását törvény írja elő. Fittyet hánynának erre a használói? Nem erről van szó. A sta­tisztika ugyanis csalóka. Ha a számok mö­gé nézünk, kiderül, milyen sok oka lehet a hasznosítatlanul maradt területek növe­kedésének. A vetés elmaradásáért nem csak a gazdaságok okolhatók, mert több mint 85 ezer hektárt ért elemi kár, 4 ezer hektáron rizstelepet készítettek elő, s le­hetne még sorolni a felmentő okokat. Ám nemcsak a természet okolható min­den esetben. Nem járt szántóvető ember ott sem — mint más esztendőkben —, ahol meredek a hegyoldal, köves a talaj, s ne­hezen fogadja be az ekét, vagy szétapró­zott a terület, s emiatt nem gazdaságos a művelése. A szakemberek ugyanis ponto­san számba veszik, érdemes-e pénzt költe­ni a terület hasznosítására. Azok a gaz­daságok például támogatást kapnak, ame­lyek; mástól átvett parlagot följavítanak, majd szántóföldként kezelnek. Ennek ösz- szege 10 ezer forint hektáronként, s ez az esetek nagy részében még a költségeket sem fedezi. Pedig a gazdaságok joggal várják ráfordításaik ellenértékét, hiszen nekik a föld hasznából kell megélniük. A statisztikusok gondosan elszámolnak arról, miként maradhatott hasznosítatla­nul a magyar földnek egy kis része. Meg is kell tenniük ezt, hiszen akik saját hi­bájukból mulasztják el a föld művelését, büntethetők. A földhivatalok szakemberei szerint azonban a büntetés olyan ritka, mint a fehér holló, mert a gazdálkodók nagy többsége igyekszik úgy bánni .a föld­del, ahogy azt nemzeti kincsünkkel tennie kell. Némelykor azonban a már majdnem biz­tos haszon is elenyészik. Közismert panasz például, hogy aratás előtt néhány héttel a kalászoló búzatáblán megjelennek a gáz­vagy a villanyszerelők, s csöveket fektet­nek, oszlopokat állítanak. Még ha a kárt megtérítik is — bár arra is van példa, hogy csak bírósági döntés után —, a föl­det szerető ember csalódását ezzel a pénz­zel sem lehet kiegyenlíteni. A föld ésszerű' hasznosítása ugyan a tu­lajdonosok feladata, ám megóvása már másoknak, iparban és szolgáltatásban dol­gozóknak is ad teendőt. Bátran mondhat­juk: társadalmi ügy. V. Farkas József Egyötöde fehérje fl becses baromfihús Napjainkban az élelmi­szer-fogyasztásban világ­szerte mindinkább előtérbe kerül a magas fehérjetar­talmú, tápanyagokban kon­centrált, aránylag alacsony kalóriatartalmú étel. A táp­lálkozástudományi kutatások tapasztalatai szerint e sajá­tosságoknak a baromfihús kiválóan megfelel. A fehér­jéket alkotó mintegy húsz aminosavból nyolc nélkülöz­hetetlen. Ezt megfelelő mennyiségben és arányban kell kapnia a szervezetnek ahhoz, hogy fiatal korában a saját szöveteit felépítse, felnőtt korban pedig az el­kopott, elpusztult sejtek re­generálódását lehetővé te­gye. Az emberi fehérje fel­építéséhez szükséges anyago­kat a baromfihús, a tojás megfelelő mennyiségben tar­talmazza. A tápanyagtáblá­zatok tanúsága szerint a csirkehús például 21,5 egy­ségnyi fehérjét, 2,5 egység­nyi zsírt, 0,4 egységnyi szén­hidrátot, 150 egységnyi Bl- és 200 egységnyi B2-vita- mint, valamint vasat és fosz­fort tartalmaz. Ugyanakkor a kövér sertéshúsban 100 kalóriára mindössze 3,6 egy­ségnyi fehérje található; a pontyban 15,5, a borjúban 16, a sovány marhahúsban 17,2. Magyarországon szeretik a baromfihúst. Európában a baromfifogyasztásban a har­madik-negyedik helyen ál­lunk, és az egész világon is a középmezőnyben foglalunk helyet. Az élen egyébként az USA áll, ahol 17—18 kilo­gramm az egy főre jutó évi baromfihús-fogyasztás. A baromfihús-termelés a vilá­gon 1984—1985 között majd­nem megkétszereződött, 23,9 millió tonnára nőtt. NEB-utóvizsgálat a gépjárművek használatáról „De milyen lesz a foganatja?” címmel tavaly lapunk au­gusztus 22-i számában beszámoltunk arról a békéscsabai NEB-vizsgálatról, amely 6 gazdálkodó egység teher- és sze­mélygépkocsi-használatára irányult. Nos, amint az akkori összegzésből kiderült, a gépjárművek jogszerű üzemeltetése általában megfelelt az előírásoknak, de bizonyos hiányossá­gokra, szabálytalanságokra is fény derült. Ezért a népi ellen­őrök a még meglevő fogyatékosságok kiküszöbölését indítvá­nyozták. Ugyanakkor azt is elhatározták, hogy egy éven be­lül utóvizsgálatot tartanak négy munkáltatónál. Így került sor ismét a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalatra (ka­zángyártó), a megyei patyolat vállalatra, a megyei szolgálta­tó és termelőszövetkezetre (szolter), valamint a Békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz-re. Az ellenőrzéssel kapcsola­tos tapasztalatokról azután összefoglaló jelentés készült. LEGALIZÁLT UTAZGATÁS? A legutóbbi NEB-vizsgála- tot Szaszák Pál és Papp Ist­ván, a megyei tanács közle­kedési osztályának főelőadói irányították. A számos tény­feltáró megállapítás közül nem egy igen elmarasztaló az adott gazdasági egységre nézve. Például — a patyola­tot kivéve — az üzemi sze­mélygépkocsik magáncélú használatát mindenütt sza­bályozták. A tsz vezetősége ebben a vonatkozásban vi­szont ott követte el a hibát, hogy úgymond, legalizálta a munkahely és lakás közötti utazást, illetve a társadalmi, kulturális rendezvényekről való hazaszállítást. Amint ismeretes, a mun­kahelyek tehergépkocsijait az ott dolgozók lakásépítés­kor, vagy költözködéskor igénybe vehetik. Ez, és a té­rítési díj összege megfelelt a szabályozásnak. A személyi tulajdonban le­vő autók hivatalos használa­táért járó díjak — egyetlen többletfizetést leszámítva — szintén rendben voltak. Jól­lehet, az esetenkénti igény- bevétel után járó kifizeté­sekről mindenhol nyilván­tartást vezetnek, ám ez — a patyolatnál és a tsz-nél — úgynevezett kilométerproblé­mák miatt mégis kifogásol­ható. Ugyancsak negatív elő­jelű megállapítás olvasható a tehergépjárművek üres futására vonatkozó rendelet folyamatos betartásáról. Az említett két gazdasági egy­ségen kívül a kazángyártónál szintén felfedeztek ilyen hiányosságot a népi ellen­őrök, akik egyebek között azt is észrevételezték, hogy né­hány helyen az előírtnál na­gyobb üzemanyagnormát, il­letve magasabb oktánszámú benzint számoltak el, míg másutt e tekintetben szabá­lyosan jártak el. A SZAKÉRTELEM HIÁNYA Egy-két rendellenesség (például: késedelem, kilo­méteróra-állás önhatalmú módosítása stb.) akadt a me­net-, illetve fuvarlevelek használata, kezelése körül is. Ám a legutóbbi ellenőrzés­kor mégis bebizonyosodott, hogy az alapvizsgálat óta ezen a területen valóban ja­vulás tapasztalható. Sajnos, nem így alakult a helyzet a tsz-ben, amely a termelőkhöz kihelyezett ser­téseket továbbra is szabály­talanul szállíttatta el. Ezért a vizsgálatot a városi NEB ki­terjesztette a Zöldért hús­üzemére, amely a menetok­mányokat igazolta időköz­ben. A több, szúrópróbaszerű ellenőrzés után kitűnt, hogy az egyik gépkocsivezető 12 nap alatt 11 ezer 410 forint többletjövedelemre tett szert. A menetlevélben ugyanis 33 többletforduló, 2 ezer 200 többletkilométer és 75,5 óra többletmenetidő szerepelt. (Egyébként kártérítési eljá­rás indult ellene.) Ugyan­akkor elrendelték az okmá­nyok pontos vezetését. Mind a tsz, mind a patyolat válla­lat egyes dolgozóival szem­ben szabálysértési ügyben feljelentést kezdeményeztek. A szolternél viszont az alapvizsgálatok után példa­mutatóan cselekedtek. Kija­vították a hibákat, és ponto­san vezették a gépjármű­ügyintézésben a nyilvántar­tásokat. A kazángyártónál szintén javulás figyelhető meg, bár még mindig hagy kívánnivalót maga után pél­dául az üres futás bevallása, vagy az üzemanyag-elszá­molás. Az üzemi és szolgáltató személygépkocsi jogszerű használatában, továbbá a saját személygépkocsi hiva­talos célra való igénybevéte­lében kedvezőek a tapaszta­latok, míg a tehergépjármű­vek üres futására vonatkozó kötelezettség betartásában rosszabbra fordult a helyzet. A NEB azt is megállapította: még a tízszeres büntetés el­lenére sincs előrehaladás. Ál - tálában azokon a munkahe­lyeken van eredmény, ahol a gépjárművek irányítását, üzemeltetését tapasztalt, és jól felkészült szakemberek­re bízzák; s ahol a vezetés is jobban törődik a problémák felszámolásával. A NEB az utóvizsgálat le­folytatását követően ponto­san megfogalmazta határo­zati javaslatát. Ebben név szerint is feltüntette: kiket, miért, mi alapján vonjanak felelősségre. Sőt, olvasható az is: mekkora az egyes sze­mélyek által okozott kár. TANULSÁGOK Amint már említettük, fe­gyelmi eljárás lefolytatását indítványozták a különböző beosztású vezetőkkel, ügyin­tézőkkel, gépkocsivezetők­kel stb. szemben. Ugyanak­kor tételesen szerepel az anyagban az is, melyik ren­deletet, jogszabályt kellett volna, illetve kell alkalmaz­ni a hibák kijavítása végett az érintett termelő egységek­ben. Olyan javaslatokat is rögzített a NEB munkabi­zottsága, mint például: a gépjármű-ügyintéző az alap­fokú gépjármű-ügyintézői tanfolyamot végezze el. Vagy: a szállításban részt vevő dolgozóknak — szakmai előadók bevonásával — to­vábbképzést szervezzenek. Ezenkívül szükséges még, hogy a NEB-vizsgálat meg­állapításait, s az ezekkel kapcsolatos intézkedéseket a soron következő vezetőségi ülésen tárgyalják meg. Nos, amint kiderült: az alapvizsgálatot követően volt, ahol javult, s volt, ahol tovább romlott a helyzet. Vagyis: az egyes hibákat, mulasztásokat leszámítva, ennek az újabb ellenőrzés­nek mégiscsak volt értelme. Feltételezhetően más gaz­dálkodó egységek, intézmé­nyek és egyéb munkahelyek részére is hasznosaknak bi­zonyulnak a népi ellenőrök megállapításai a jövőre néz­ve. Bukovinszky István Kubai orvosok megyénkben Kubai orvosok jártak ná­lunk a napokban. Megyénk több településén tanulmá­nyozták az egészségügy hely­zetét, viszonyait. Dr, Flora Marcos Flores és dr. Octavio Zulveta Nocedo szívesen vá­laszolt kérdéseinkre, s be­szélgetésünket kísérőjük, Ko­ca Beatrix fordította. — Kuba fővárosából, Ha­vannából érkeztünk Magyar- országra. Elsősorban az alap-| ellátás viszonyaira, a felnőtt- és gyermekkörzetek munká­jára, az üzemorvosi rende­lésre, a progresszív ellátásra és az egészségügyi intézmé­nyek integrációjára vagyunk kíváncsiak. Szervező, irányí­tó orvosokként a munkánk hasonló az itteni városi fő­orvosokéhoz. — Merre jártak és meddig tartózkodnak Magyarorszá­gon? — A tapasztalatszerzésre egy hónapot kaptunk. Buda­pesten egy hetet töltöttünk, voltunk Bács-Kiskun, Zala megyében és most Békésben. Szeptember 9-jg maradunk Magyarországon. Szeretnénk otthon fejleszteni a körzeti orvosi ellátást, az egészség- ügyi szervezést, ezért gyűjt­jük az ismereteket. — Kubában milyen az or­vosellátottság? — A forradalom győzelme után sok orvost magukkal vittek az amerikaiak. Azóta valamennyire sikerült pótol­ni a hiányukat, jelenleg 20 ezer orvosunk van. Munka­társaim 28 országban tanul­nak és dolgoznak még az otthonuktól távol. Beszámo­lunk majd a kubai Egészség- ügyi Minisztériumban az itt látottakról és a vezetőink be­látásuk szerint hasznosítják tapasztalatainkat. — Hogyan alakul a kubai­ak egészségi állapota? — Amennyire egy hónap alatt lehetséges, megismer­kedtünk a magyar gondok­kal és eredményekkel, lát­tuk a halálozási statisztiká­kat is. Sajnos, teljesen ha­sonlóak a mieinkhez. Az el­ső öt halálozási ok nálunk ugyanaz, mint Magyarorszá­gon. Ide tartoznak a daga­natos megbetegedések, az infarktus, a szív- és érrend­szeri betegségek. A csecse­mőhalálozás legfőbb oka a koraszülöttség. — Milyen a női orvosok megbecsülése országukban? — Mint mindenhol, ná­lunk is szaporodik a női or­vosok száma. A forradalom előtt ezen a pályán nem dol­gozhattak nők. Azóta ez az egyenjogúsítás egyik fontos eredménye. A második párt- kongresszus jelentős témája éppen a nők számára meg­nyíló pályák, az egyenjogú­ság lehetőségének elemzése volt. A szakirányítók ma már meggyőződtek arról, hogy a gyógyításban szükség van a női kézre. Természe­tesen vannak az orvosi pá-, lyán is tipikusan férfiszak­mák, ahol nagy fizikai erő­re van szükség, például az ortopédusoknál. Az irányí­tásban is egyre több nő dol­gozik. Magyarországon sokat ta­nultunk és mindenhol ven- dégszeretően, kedvesen fo­gadtak bennünket. Köszön­jük a lehetőséget, az őszinte tájékoztatást az eredmé-. nyékről és gondokról. Bede Zsóka Munkavédelmi ellenőrzés Megyei tapasztalatok Békés megyében az első félévben 2304 személyt ért három napon túl gyógyuló üzemi baleset. (Közvetlenül munkában 1889, úti, illetve munkába vagy onnan hazafelé menetben pe­dig 415 dolgozót.) Tizenhatan szenvedtek halálos (ebből 5-en úti), ugyancsak 16-an pedig csonkulásos balesetet. A kiesett munkanapok száma csaknem 60 ezer volt. Varga István főfelügyelő tájékoztatása szerint a Bé­kés Megyei Munkavédelmi Felügyelőség fél év alatt 678 ellenőrzést tartott vállalatok­nál, üzemeknél, intézmé­nyeknél. Ennek során a bal­esetek megelőzésére és a munkakörülmények javításá­ra 2182 intézkedést hozott. A | felügyelők 139 esetben alkal­maztak helyszíni pénzbírsá­golást, 26 esetben szabtak ki pénzbírságot, valamint 12 . fegyelmi és 5 büntetőeljárást I kezdeményeztek. * * * A megyei munkavédelmi ; felügyelők az első félévben : megtartott ellenőrzések al- j kalmával intézkedtek a hi- I bák kijavítására, illetve : megszüntetésére. A napok- , ban — az Országos Munka- védelmi Főfelügyelőség mun­katerve alapján — több gaz­dálkodó szervezetnél utóel- : lenőrzést tartottak és újabb hiányosságokat állapítottak meg. Ilyenek egyebek közt, hogy a technológiai utasítá­soknak nincs mindig mun­kavédelmi tartalma. — Az új létesítmények üzembe he­lyezése, használatbavétele nem a szabályoknak megfe­lelően történik. — A gazdál­kodó szervek a belső ellen­őrzésre, szemlézésre nem for­dítanak kellő gondot, ami lazítja a munkavédelmi fe- j gyeimet. Néhány olyan tapasztalat, amit érdemes külön is meg­említeni. A munkavédelmi felügyelők mondják el. Kocsondi József: „A Bé­kési Városi Tanács szociális otthonában egy kölcsönvett vasipari gyorsdaraboló gép­ről hiányzott a védőburkolat. A használatát fel kellett függeszteni.” Szabó Áron: „A Puszta­. földvári Lenin Tsz egyik traktorának a kardántenge­lyén nem volt védőburkolat. A felelősök arra hivatkoz­tak, hogy az drága és hamar tönkremegy. — A traktor használatának felfügresztése és helyszíni bírság lett a kö­vetkezmény.” Juhászné Nagy Mária: „A Békéscsabai Textilruházati Ipari Szövetkezetben az egyik új üzemcsarnok mennyezete beázott. A lámpatesten csűri gott a víz. Azonnali intézke­désre köteleztem a szövetke­zet vezetőjét. — A Csaba Szőnyegszövőben az egyik dolgozó eltávozott a mű­helyből és nem mentesítette feszültség alól az ívhegesztő készüléket. Következmény: helyszíni bírság.” Vágréti László: „A Békés Megyei Üdítőital-ipari Vál­lalatnál nincs biztosítva az egyéni védőfelszerelések tisztítása és jó állapotban való megőrzése. — A fele­lős személyekkel szemben szabálysértési eljárást kellett indítani. Az Orosházi Sütőipari Vál­lalatnál korábban történt ugyan, de mivel nem egye­dülálló eset, hogy valaki munkaidőben iszik, elmesé­lem: „Az egyik dolgozó tás-v kájából egy literes üveg ke­rült elő, melynek alján még vagy másfél deci bor volt. Megkérdeztem: hol a többi? — Megittam — hangzott a válasz. — Műszak alatt? — érdeklődtem tovább. — Őszinte leszek, igen. — Mi­ért iszik? — Egy kis dop­ping. — Most hogy gondol­ja a továbbiakat? — Fel­ülök a biciklimre. — He­lyes. Ügy látszik már van tapasztalata. Tudja, hogy mit kell tenni. — Viszont­látásra — köszönt és távo­zott. — Ittasan nem dolgoz­hat.” * * * A kétnapos ellenőrzés so-, rán megállapították, hogy a gazdálkodó szervezetek 57 intézkedés végrehajtását mulasztották el. Ezért a munkavédelmi felügyelők felelősségre vonást alkal­maztak. A felügyelőség az időközben hozott intézkedé­sek végrehajtását legköze­lebb november 26-án és 27- én ellenőrzi. Pásztor Béu ......._ - - s 1 - ,» , ■ ■ j-->v<r? < r-. \ Ő szi vetéshez készítik elő a talajt a Sarkadi Lenin Tsz erőgépei Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom