Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

1985. szeptember 30., hétfő i mMÍi Dízelmozdony hatolt be a békésen alvó házaspár há­lószobájába és az ágy lá­bánál csendesen megállt. Természetesen ez nem ná­lunk történt, hanem Argen­tínában, ahol vajmi keve­set törődnek a vasút és az emberek biztonságával. Ké­rem, ne kapják fel a fejü­ket, ne célozgassanak a Dé­li pályaudvari esetre. Az egészen más! Míg a távoli országban a vak szerencse mentette meg ember életét, addig a budapesti pályaud­varon a krimikből ismert félelmetes sikoly riasztotta el az ácsorgókat a rohanó kocsik elől. Ebből is kilát­szik, hogy milyen nagy je­lentősége van annak, ha néhanapján elkezdünk to- porzékolni, sikongatni. Mert a néma gyereknek a ven­déglátóipar sem érti a sza- I vát. Olvasom az újságban, hogy a Legfelsőbb Ügyész­ség indítványára a Békés Megyei Bíróság jogtalan árbevétel miatt 210 ezer fo­rint gazdasági bírsággal sújtotta a megyei vendég­látóipari vállalatot. A ve­vők hosszú ideig csak só­hajtoztak, fogalmuk sem volt róla, hogy a csabai 120-as számú büfében a megengedettnél magasabb haszonkulccsal számolnak és drágábban árulják a sört. Aztán valaki mégis­csak elkezdett kiabálni. A vállalat pedig szó és sikoly nélkül elismerte az árdrá­gítást és kifizette a bün­tetést. Ez a magatartás fe­lettébb gyanús nekem, de nem mondom el, amire gondolok. Ellenkező eset­ben úgy járhatok, mint a Baranya Megyei Patyolat Vállalat, amelyet beperelt a fogyasztók tanácsa. A bí­róság végül is jogszabály- ellenesnek minősítette azt a kikötését, hogy a megren­delő csak akkor kifogásol­hatja a szolgáltatás minő­ségét. amikor a ruhát át­veszi. Figyelmen kívül hagyták azt a rendelkezést, miszerint az ügyfél a sza­vatossági jogait a teljesí­téstől számított 6 hónapon belül érvényesítheti. Az íté­let töröltette az ágynemű­bérlet nyomtatványáról azt a kitételt, amely eltulaj­donításnak (lopásnak) mi­nősíti azt, ha valaki a ha­táridő lejárta után 15 nap­pal nem adja vissza az ágyneműt. Felcsattant erre a patyolattiszta vállalat és elkezdett sikoltozni. Mit csináljanak a rengeteg nyomtatvánnyal, amelyet több évtizeddel ezelőtt drá­ga pénzért megvásároltak, és jelenleg is évekre való készlet porosodik a raktá­rukban. Különben is, ap­róbb eltérésekkel szinte va­lamennyi Patyolat hasonló szerződést használ. Sikongatni lenne kedvem ettől az őszinte megnyilat­kozástól. Hátha „szagot kapna” a mi tanácsunk is. Mármint a megyei fogyasz­tóké. Ha per, hadd legyen per! Mert a felelősöket a vállalatoknál nem nagyon találják meg. Így járt az a dévaványai Skoda-tulajdo- nos is, aki Békéscsabán a tanácsi autójavítóban pró­bált szerencsét. Amikor meglátta a kocsiját, elállt a lélegzete, majd kitört be­lőle a sikoly. A sárvédőket, az ajtókat behorpasztották, a motorháztető helyett a csomagtértetőt csiszolták és fényezték újra, a sebesség- váltót rosszul állították be. A sok szerelő között azon­ban elveszett a sikoltás és a számonkérés. A nagy ijedtségre ivott egy üve^sört a sarki büfé­ben. Észre sem vette, hogy becsapták. Azóta is csak^b torkát köszörüli. Seres Sándor Orosházi üveggyár Főbizalmit választottak A szakszervezeti bizalmiak és bizalmihelyettesek több­sége már elhagyta az üzem­résznek azt a helyiségét, amelyben a különböző érte­kezleteket, gyűléseket szok­ták megrendezni. Néhányan maradnak csak, akik az üres üdítősüvegeket, kávés­poharakat pakolják össze, tesznek rendet a gyűlés után. A rendcsinálók között van Szabó Imréné is, akit né­hány perce választott újra szakszervezeti főbizalmivá az üzem bizalmi testületé. Ezután félrevonulunk, az üzem vezetőjének jólesően hűvös irodájában nyílik al­kalmunk egy kis beszélge­tésre Szabó Imrénével. Most már kevésbé piros az arca. mint nem sokkal korábban: — Izgultam, mi tagadás, hiszen nemcsak a mieink voltak jelen, hanem több meghívott vendég is, és ne­héz nagyobb nyilvánosság előtt beszélni . . . — Hogyan készült beszá­molójára? — Az üzemben mindegyik bizalmiválasztáson részt vet­tem, s természetesen az ott elhangzottakat figyelembe véve állítottam össze a be­számolót. — Végighallgattam, amit elmondott. Tulajdonképpen részletesen, minden területet érintett. A beszámoló sze­rint nincs sok gondjuk . . . — Nem volt ez mindig így. Éppen öt éve kaptunk új telephelyet, jóval nagyobbat, mint a korábbi volt. Igaz, meglehetősen rossz állapot­ban volt minden, de dolgo­zóink rengeteg társadalmi munkával megfelelő állapot­ba hozták a munkahelyeket. Így munkakörülményeink megfelelőnek mondhatók. Egyedül a gépkocsimosó kér­dése nem megoldott. — Sokan hozzászóltak a beszámolóhoz. Végül is min­denki megerősítette az ab­ban foglaltakat. — Ne higgye, hogy ez az egyetértés a vendégeknek szólt. Ha nem egyezett volna meg véleményük az enyém­mel, nyugodtan elmondták volna. Régóta ismerem őket. — Igaz is. Tizenöt éve fő­bizalmi, most újabb öt évre választották meg. Nem te­her ez, nem okoz ez sok pluszmunkát? — Szeretem csinálni. Ügy érzem, sikerül bármilyen fel­merülő gondot megoldani. Munkát ritkán viszek haza, s csak akkor, ha valamilyen gyűlésre, értekezletre készü­lök. ­— Előfordult-e már vala­melyik üzemi négyszögérte­kezleten, hogy „vernie” kel­lett az asztalt? — Nem. Persze időnként nem egyeznek meg a véle­ményeink, de ez így termé­szetes. A célunk viszont mindig az, ha egy-egy meg­beszélés után elhagyjuk ezt az irodát, akkortól egysége­sen lépjünk fel a megszüle­tett döntések megvalósításá­ért. Én úgy érzem: partner­nek tekintenek ezeken az ér­tekezleteken, adnak a sza­vamra. Kapcsolatom az üze­mi tömegszervezeti és gaz­dasági vezetőkkel minden­képpen jónak mondható. * * * Ez a beszélgetés az Oros­házi Üveggyár gépjármű bel­ső forgalmi üzemének veze­tője irodájában zajlott le, a 204 embert foglalkoztató gyárrészleg szakszervezeti főbizalmijának megválasztá­sát követően. Mint a beszélgetésből is kiderül, az üzem bizalmi tes­tületé — egyhangúlag — újabb öt évre Szabó Imrénét választotta meg főbizalmi­nak, aki egyébként targonca- vezető, s ez az üzem az első munkahelye. (pénzes) A múzeumi hónap eseményei megyénkben Az idei múzeumi és mű­emléki hónap keretében me­gyénkben is több kiemelt rendezvényre, kiállításra, előadásra várják az érdeklő­dőket. Október 2-án kezdődik és 4-ig tart Békéscsabán a III. nemzetközi néprajzi nemze­tiségkutató konferencia. Ok­tóber 16. és 18-a között ren­dezik meg Mezőhegyesen az V. népi építészeti tanácsko­zást „Agrártörténeti emlé­kek” címmel. A gyulai ese­mények az Erkel-évforduló- hoz kapcsolódnak. November 1-én lesz Erkel Ferenc szüle­tésének 175. évfordulója al­kalmából az a tudományos ülésszak, mellyel egy napon nyitják meg az Erkel-emlék- ház állandó kiállítását „Er­kel Ferenc és kora” címmel. Több időszaki kiállítás is nyílik a múzeumi hónap ke­retében. A Békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeumban október 2-től egy hónapig látható a „Népi textilműves- ség Békés megyében” című kiállítás. Mladonyiczky Béla szobrászművész kiállítása szeptember 26-án nyílik, ugyancsak Békéscsabán. A békési galériában szeptem­ber 28-tól a „Szőlő- és bor- gazdálkodás Békésben”, a gyulai Dürer teremben pedig ugyancsak ezen a napon „A művészet szolgálatában — a megyei képzőművészeti gyűjtemények 40 éve" cím­mel nyílik kiállítás. A vár­galériában szeptember 20-tól látható Gerle Margit kerami­kus és Benes József grafikus tárlata. Orosházán, a Szántó Kovács Múzeumban október 6-án nyitják meg a „Népi kerámia”; Szarvason a Tes- sedik Sámuel Múzeumban pedig szeptember 27-étől lát­ható a „Somogy megye kéz­művessége” című kiállítás. A Szeghalmi Sárréti Múzeu­mot is érdemes meglátogat­ni. ahol szeptember 30-tól Gyökössy Endre költő életé­vel, munkásságával ismer­kedhetnek a látogatók, októ­ber 6-tól pedig a múzeum gyűjteményében levő térké­peket láthatják a vendégek. Akik az előadásokat ked­velik, azok sem válogatnak hiába a múzeumi hónap programjából. Békéscsabán a Békés megyei képzőművésze­ti gyűjteményről, a dobozi ártéri ligeterdők természeti értékeiről, a házasságkötés szokásrendjéről a battonyai szerbeknél, és ki tudja fel­sorolni még, mennyi érdekes kutatási területről hangzik el előadás. Gyulán az Erkel Múzeum október 4-én 16 órától rendezi meg Moldvay Győző szerzői estjét Kohán György című könyvéről. Emellett természetesen „te­rítékre kerül” a régészet s a képzőművészet is. Dr. Czeglédi Imre Erkel életé­nek, munkásságának újabb dokumentumait tárja az ér­deklődők elé. A békési galériában októ­ber 7-én Nemes Dénes „Ada­lékok és gondolatok Békés szőlőtermesztése történeté­hez”, Szűcs Irén pedig „Hét­köznapok és ünnepek borfo­gyasztása” címmel tart elő­adást. Emellett képzőművé­szeti és néprajzi témájú elő­adásokat is kínálnak a béké­si közönségnek. Orosházán is gazdag a vá­laszték. A sporttörténettől a baromfifeldolgozás történeté­ig és a helynevek gazdaság- történeti tanulságaitól Eöt­vös József Békés megyei kap­csolatáig többféle témáról szó esik az itt tervezett ren­dezvényeken. Szarvason érdekesnek ígérkezik Juhász Irén elő­adása a szarvasi rovásírás megfejtési kísérleteiről, s bi­zonyára sokan meghallgatják dr. Szabó Ferenc „A Békés megyei nyomdászattörténet fő problémái” című előadá­sát. Mindezek mellett Batto- nyán, Mezőberényben és Szeghalmon tartanak a fen­tiekhez hasonló összejövete­leket régészetről, képzőmű­vészetről, irodalomtörténet­ről. Nagy Ágnes KRESZ-vetélkedő Téved, aki azt hiszi, hogy Me­zőhegyesen csak nosztalgia van, és csak a vasútállomás mellett kiállított mozdonyra és régi hír­nevet őrző ménesre gondol. Lé­pést tartanak itt az emberek a technika fejlődésével és a mo­torizációval. Ki azért, mert kö­zel áll mindennapi mesterségé­hez, ki pedig azért, mert gyors közlekedését igyekszik egy mo­torral vagy gépkocsival bizto­sítani. Nem maradnak el a mezőhe- gyesiek sem a fővárosiaktól, ök is örömmel lépnek be a Magyar Autóklub helyi szervezetébe, mert minden adottságuk bizto­sított, hogy jó klubéletet gyako­roljanak ebben a nagyközség­ben. Az autóklub helyi szerve­zete ugyanolyan jó kapcsolat­ban áll a közeli mezőkovácsházi rendőrparancsnoksággal, mint egy szegedi vagy fővárosi klub. A közlekedés szakemberei szí­vesen segítenek az autósoknak, motorosoknak. Szakmai tanács­kozásokon beszélnek a helyes vezetéstechnikáról, a közlekedés legfontosabb és állandóan is­métlésre szoruló szabályairól. Örömmel tesznek eleget a ké­réseknek, és ha kell autó ügyes­ségi versenyt rendeznek, moto­rosvetélkedőt tartanak. Ezek­re készülnek is a helybeliek, hiszen nemcsak ügyeskedésről van szó,’ hanem a KRESZ-tudás- ról is bizonyságot keli tenni, így mondta ezt Kinyó György rendőr törzsőrmester is, aki nem csak elismerte a helybeliek tu­dását, de dicsérte is szorgal­mukat. A legutóbbi vetélkedőn is a kicsikkel kezdték. Az ovisok és iskolások autókat rajzoltak és gyerekeket az úttesten, jelzőtáb­lákat festettek. így ismerkedtek a közlekedéssel. Ebben a kate­góriában Madarász Hajnalka volt a legügyesebb. Maczák Endre második lett, de ő még csak nagycsoportos. Kerékpározásban Csizmás Arnold lett az első és csak néhány hibaponttal maradt el mögötte Madarász Attila. A motorosoknak összetett felada­tuk volt. KRESZ-ben és vezetés­ben kellett bizonyítani. Köztük Marton Zoltán jeleskedett, a má­sodik helyen Fulai Imre végzett. Az autósok ügyességi pályá­ján már másodszor nyerte el a helyi vándordíját — egy szob­rot — Balogh József Trabant gépkocsival. Márkatársa — Szabó Zoltán — néhány másodperccel szorult a második helyre És ez csak egyetlen nap köz­lekedési programja volt. Szá­mos helyet biztosít a művelő­dési központ az ehhez hasonló közlekedési és autóklubos ren­dezvényeknek. Igénylik is a me- zőhegyesiek, hiszen klubtagságuk létszáma már háromszáz fölé nőtt. Kép, szöveg: Zelman Ferenc Könyvhetek negyedszázados jubileuma Látogatóban a szarvasi könyvesboltban „Nagyüzem" a szarvasi könyvesboltban Foto: Benko László Az őszi megyei könyvhete­ket hazánkban először 1960- ban rendezték meg. Ez egy­beesik a műszaki és közgaz­dasági könyvnapokkal, és a szövetkezeti könyvterjesztés ünnepe is. Cél: a vidéki könyvellátás állandó javítá­sa. Megyénk 11 áfész-boltjá- ban és 348 könyvbizományos­nál évente több mint 35 millió forint értékű könyv cserél gazdát. Ez alkalom­mal a szarvasi áfész köny­vesboltját kerestük fel, mely­nek az évi forgalma hét­millió forint. — Szerencsés miliőben élünk — mondja * erről Szrnka György boltvezető. — Szarvason és környékén sok a könyvbarát, a kertba­rát, iskolaváros lévén, emlí­tésre méltó a tanárok, diá­kok létszáma, a tudományos kutatókról nem is szólva. Ez azt jelenti, hogy a szépiro­dalmon kívül sok szakköny­vet is eladunk. Elsősorban mégis a megszállottakról szólnék — neveket nem em­lítek —, akiknek legnagyobb szenvedélyük a könyvgyűj­tés. Megtalálni közöttük a fizikai munkást, az orvost, az ügyvédet, a tanárt, és még sorolhatnám a foglal­kozásokat. Hetenként több­ször benéznek, érdeklődnek, mi várható. Egymás között is kicserélik véleményüket, mire érdemes „ráhajtam”. ök nemcsak vevők, igaz, jó barátok. Kérésükre olyan könyveket is megrendelünk, amelyek talán nem szerepel­tek a listán. Nem méterre ve­szik a könyvet szobadísznek, olvassák is. Nagyon szeretem őket. — A bizományosok kiváló partnerek, ök aztán isten­igazából ismerik a vevők igényeit. A Szirén Ruhaipa­ri Szövetkezet bizományosa például nap mint nap talál­kozik a dolgozókkal, így az ő igényüknek megfelelően válogat. Vagy megemlíthe­tem az arborétum könyvbi- zományosát. Nemcsak ha­zánk, de a világ minden tá­járól érkező vendégek igé­nyeit ismeri. Mi pedig résen vagyunk, és igyekszünk a sikerkönyvekből utánrende- léssel minél többet megsze­rezni. — Nagy öröm számunkra, hogy a hazai és külföldi klasszikusok mellett egyre többen keresik/ a mai magyar írók könyveit. Olasz Kálmán történelmi könyve iránt csakúgy nagy az érdeklődés, mint Galgóczi Erzsébet. Végh Antal, Rákos Gergely. Ber­tha Bulcsú. Pünkösdi Ár­pád, Moldova György, vagy Lakatos Menyhért könyvei iránt. — Az információk beszer­zése után minden évben má­jus 1-ig kell leadnunk a kö­vetkező évi megrendelést. Felmérjük ismereteink alap­ján, miből mennyit kérhe­tünk, hogy el is fogyjon, hi­szen az nem jó, ha raktárra rendelünk. Előfordul, hogy a beígért könyv nem jelenik meg időben, ezenkívül egy másik a vártnál nagyobb si­kert arat. Ilyenkor rendelünk abból, amit visznek. Most az a legnagyobb örömünk, hogy az őszi megyei könyvhetek alkalmából Végh Antal írcj elfogadta meghívásunkat, és október 28-án, délután 14 órakor találkozik a szarvasi olvasókkal. A beszélgetésből az is ki­derül, hogy a szépen beren­dezett, tágas könyvesboltnak nagy a szerepe abban, hogy a könyvbarátok órák hosszat itt böngésznek. A ‘25 év előt­ti, régi, kicsi boltra már nerr is emlékeznek. Ezt az ú; könyvesboltot a szarvas áfész építtette és a könyv­készlet értéke megközelíti i hárommillió forintot. — Én mindennapos ven dég vagyok itt — avatkozik a beszélgetésbe dr. Gerö Pá ügyvéd. — Szeretek ide jön ni vásárláson kívül is, csak úgy, egy kis beszélgetésre Aranyosak a bolt dolgozói igyekszenek mindent besze rezni, jól informáltak, segí tenek az olvasónak. Csak egyet kérnék, nem is annyi ra a magam, mint mások nevében: ne zárjanak bedéi után ötkor. Nem kell réggé nyolckor nyitni. Sokan csak fél öt után érnek rá, hatif szívesen böngésznének < könyvek között. Ügy érzem, e: nem megoldhatatlan kérés. * * * A Mészöv és az áfészek a: eddiginél is nagyobb gond dal készülnek a jubileum őszi könyvhetekre. A megye megnyitó október 18-án Bé késen lesz, ahol Csurka 1st ván találkozik olvasóival Galgóczi Erzsébet, Lakato Menyhért, és más neves írók is találkoznak megyénk ol vasóival. TIT-előadások, iro dalmi színpadok és népi tán cosok műsorai gazdagítják ; programot. Természetesen könyvúj donságokra is számíthatna! a könyvbarátok. Egyebek kö zött Nemere István: A hegy Wadson: Kettős(kép) ügynök Erden: Az áruló Jógakonyh; címen szakácskönyv jelenil meg, japán, indiai és kína receptekkel. A mezőgazdá szók és a házikertek tulaj donosai is készíthetik pénz tárcájukat, sok kelleme. meglepetés éri őket az ősz megyei könyvheteken. Ary Rozi Szénszállítmányok Veszprém megyéből A hűvösebb évszakok előt­ti fokozott ffltöanyagigény kielégítésére a tárnákból és brikettáló üzemekből szom­baton és vasárnap azonnali szállítmányokat indított út­ba a Veszprém Megyei Szén­bánya Vállalat az ország kü­lönféle helyeire. A szombaton termelt 12 800 tonnából 4058 tonna szenet és brikettet kelet-ma­gyarországi, az alföld: és az észak-magyarországi Tüzép igazgatóságok telephelyein indítottak el. Vasárnap - társadalmimunka-akciót szervezve — további eze tonnát hoztak felszínre ; Bakony szénkincséből. A szé nen kívül a brikettüzemel termékét is — préselés é hűtés után — azonnal a va gonokba rakták, és továb szállították, zömében az A1 földre és a Tiszántúlra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom