Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

1985, szeptember 30., hétfő o Cl Újító a Sarkadi Cukorgyárban Juhász István, a Sarkadi Cukorgyár diszpécsere egyi­ke azoknak; aki mintegy 100 újításáért nemrég megkapta a MÉM emlékplakettjét. Már előbb kiérdemelte a Kiváló Újító jelvény arany fokoza­tát. — Még 1964-ben kezdő­dött . . . rájöttem, hogy a ter­melés folyamatában egy kis változtatással energiát le­het megtakarítani. Beadtam az újítási javaslatot, elfogad­ta a vállalat — emlékszik vissza. — És a folytatás? — Továbbra is az energia­megtakarítás lehetőségeit ke­restem. Néhány munkavédel­mi újítási javaslatom is volt. Sikerek, kudarcok váltották egymást, de a jobb megoldá­sok keresését a mai napig sem hagytam abba. — Mennyi gazdasági ha­szon származott a száz újítá­sából ? — Számítások szerint más­fél millió forint. — A száz közül melyikre gondol vissza a legszíveseb­ben? — A bepárlással kapcso­latos ... Kevesebb energiával és jobb minőségben készül a cukorle. Termelés közben va­lósítottam meg az újítást, és pár nap múlva már meglát­szott az eredmény. — Mennyi volt a gazdasági haszon ? — Körülbelül millió fo­rint. Mivel pedig a munka­társammal, Megyeri Gábor­ral együtt újítottam (aki ugyancsak emlékplakettes), az eredmény megoszlott. — A díj? — 12-12 ezer forintot kap­tunk. Az újítást öt évig al­kalmazták, mert rekonstruk­ció után új bepárló rend­szert alakítottak ki. — Sokat tanult ahhoz, hogy újítson? — Én inkább a gyakorlati tapasztalatok felhasználásá­val igyekszem megoldani a feladatokat. Könyveket, fo­lyóiratokat csak ritkán ve­szek a kezembe. Igaz, Molnár Tibor mérnökkel, a termelési osztály vezetőjével, aki ugyancsak megkapta már a Kiváló Újító jelvény arany fokozatát, mindent megbeszé­lek. Tőle sokat tanulok. — A vállalat elősegíti az újítók törekvését? — Mindenkinek lehetővé teszi az újítást. Ami hasznot hajtó, az megvalósul, az ér­te járó díj pedig nem marad el. — És erkölcsileg? — Ügy érzem, az újítóknak ebben a gyárban nevük és rangjuk van. — Most milyen elképzelé­sei vannak soron? — További energiamegta­karítás a bepárlónál. Örök­zöld téma. A gyár évente 110 millió forint értékű energiát használ fel. Ha en­nek csak 1 százalékát sike­rül megtakarítani, az 1 mil­lió 100 ezer forint. — Nem csekélység . . . — Valóban. Az ilyen újítá­sok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a cukorgyártás gazdaságos legyen, és nyere­ség képződjék a vállalat kasszájában. Manapság nem várhatunk külső segítséget. Ha pedig van pénzünk, emel­hetők a bérek, tovább javít­hatók a szociális körülmé­nyek, és amit elengedhetetle­nül fontosnak tartok, évről évre fejleszthetjük, korsze­rűsíthetjük a termelést. Pásztor Béla Ma már más a Márka Márkával kezdték . . . Ma már a legkorszerűbbnek ne­vezhető papírcsomagolású, tartósítószer- és szénsav- mentes gyümölcsleveket ál­lítják elő. Csaknem tíz esz­tendővel ezelőtt jelentek meg hazánkban a Márka üdítőital-család tagjai, a Ba- latonboglári Mezőgazdasági Kombinát termékei. A 35 éve, 1950-ben alakult mező­gazdasági kombinát a Bala­ton déli részén kialakult ezeréves szőlőtermesztési ha­gyományokat folytatja. A dél-balatoni borvidék központja a balatonboglári nagyüzem a kertészeti ter­mesztésre szakosodott. A 16 község határában elterülő kombinát 3 ezer 700 hektá­ron gazdálkodik, ebből több mint másfél ezer hektáron szőlőt termeszt. Fő ágazatai még a borászat, a gyümölcs- termesztés, valamint a szőlő- oltvány-előállítás. A nagy­üzem dolgozóinak létszáma eléri az 1700-at, termelési ér­tékük tavaly meghaladta az 1 milliárd forintot. papIrcsomagolAsű GYÜMÖLCSLEVEK Eme rövid bevezető után nézzük milyen változások vannak folyamatban a kom­binát gyümölcsléüzemében. A hatalmas területen fekvő telepen Tóth János kalauzol. — Az év elején kezdődött az építkezés, s jelenleg már a próbaüzemnél tartunk — kezdi Tóth János. — A Transelektro Kereskedőház hozott össze bennünket a külföldi partnerrel. Nyuga­ton már csaknem egy évtize­de gyártanak papírcsomago­lású szénsav- és tartósító­szer-mentes gyümölcsleveket. Az utóbbi időben különösen megnőtt a kereslet a termé­szetes alapanyagú készítmé­nyek iránt szerte a világon. Ezért, no meg a kedvező ajánlat miatt döntöttünk úgy. hogy mi is áttérünk ér­ié az új technológiára. Évente az előzetes számítá­sok szerint mintegy 10 mil­lió doboz gyümölcslevet állí­tunk elő. Időközben belépünk az előkészítő terembe. A fal mellett szép sorjában fehér műanyag hordók sorakoznak, amelyekben az almalésűrít- ményt tárolják. Ezt az alap­anyagot a balatonbogláriak a partnergazdaságoktól vásá­rolják. Az új technológia lé­nyege : a sűrítményt hígít­ják, majd egy korszerű, zárt láncú gépsoron pasztörizál- ják és ezt követi a papírdo­bozokba töltés, valamint a csomagolás. Az almaié mel­lett fehér és kék szőlölevet is gyártanak a kombinátban. Ennek alapanyagát saját maguk termelik meg. A kor­szerű külföldi gépsorról óránként 5 ezer doboz kerül le. Az így előállított kis és nagy dobozos gyümölcslé egy évig tartható el. A dobozos csomagolás amellett, hogy jobban kielégíti a vásárlói igényeket, mint az üveg, ol­csóbban szállítható, mivel kisebb teret foglal el, mint a palackos. Jók az új ter­mék exportkilátásai is. A si­keres próbaüzem után vár­hatóan az arab országokba és Svédországba jut el a ba­latonboglári gyümölcslé. A beruházás az előzetes számí­tások szerint 5 év alatt térül meg. ELŐNYŐS SZERZŐDÉS A HENKELLEL Tovább haladva a telepen, hatalmas, citromsárgára fes­tett tartályok keltik fel az ide látogató érdeklődését. — Az épülő új, Henkel- pezsgőüzemünk — tájékoztat az üzem fiatal vezetőhelyet­tese, Konyári János. — Az NSZK-ból, a világhírű Hen­kel cégtől érkeztek kedvező áron ezek a 920 hektoliteres tartályok, összesen 44 ezer hektoliter befogadóképességű lesz ez az üzemrész. Azért is előnyös számunkra ez az együttműködés, mivel borral fizetünk a nyugatnémet partnernek. Hogy miért dön­töttünk e vállalkozás mel­lett? Mert az utóbbi időben világszerte emelkedik a pezs­gőfogyasztás, s így várható­an be tudunk törni a tőkés piacokra is. A kombinát borászati üze­mének csaknem 400 ezer hektoliter tárolótere van. Évente 25—30 ezer tonna szőlőt dolgoznak fel. Az eb­ből készített bort és boripa­ri termékeket kezelik, tárol­ják és palackozzák, 25—30 millió palack bort, pezsgőt, Martinit és üdítő italt állíta­nak elő és forgalmaznak. A készítmények több mint fele exportra kerül. ŐSZI KILÁTÁSOK Az idén a dél-balatoni borvidéken is nagy károkat okozott a szőlőben a kedve­zőtlen tavaszi időjárás. A szakemberek véleménye sze­rint így várhatóan az átla­gos szőlőmennyiség csak mintegy felét tudják betaka­rítani. A kombinátban azt is elmondták, hogy a hazai háttéripar nem tudja kielégí­teni a szőlőtermesztési igé­nyeket. A borászati eszkö­zök, felszerelések, gépek 90 százaléka importból szárma­zik. Gondot okoz az is, hogy a hazai üvegek és papíripari termékek, címkék minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Így pedig nehéz betör­ni a világpiacra. Balatonbog- láron ezért döntöttek úgy, hogy szénsav- és tartósító­szer-mentes gyümölcslevet állítanak elő és csatlakoznak a világhírű Henkel céghez, amelynek nevével könnyeb­ben értékesíthetik a megter­melt pezsgőt. Verasztó Lajos A Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát borfeldolgozó telepe Járműújdonságok az őszi BNV-röl Simson SR 50 városi robogó Kétajtós Dacia 1410 Sport ötfokozatú váltóval Tetszetős külsejű Aro 104 terepjáró Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom