Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-28 / 228. szám

1985. szeptember 28., szombat o CHSÜ^S" Elöléptetések, kitüntetések (Folytatás az 1. oldalról) a fiatalok sorkatonai szol­gálatra való politikai, szak­mai felkészítésében. Az ünnepi beszéd elhang­zása után kitüntetések, ju­Ünnepi állománvgyülés A Békés Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság teg­nap tartott ünnepi állomány- gyűlésének szónoka dr. Sza- lay Tibor alezredes volt. Be­szédében áttekintette azokat a történelmi korokat, ame­lyekben a magyar társada­lom haladó erői, a néptöme­gek a társadalmi felemel­kedésért, a haza szabadsá­gának és függetlenségének kivívásáért küzdöttek. A je­lenlegi nemzetközi helyzetet érintve kiemelte a magyar néphadsereg korszerűsítésé­re irányuló törekvéseket és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szocialista kö­zösség országai a béke megőrzése érdekében kifejte­nek. Amint mondotta, a pol­gári védelem Magyarorszá­gon 35 évvel ezelőtt alakult talmak és egyéb elisme­rések átadása következett, majd az Internacionáléval ért véget a rendezvény. Kép, szöveg: Bukovinszky István meg, s ennek megünneplése egybeesik hazánk felszabadu­lása 40. évfordulójának esztendejével. A hivatásos és polgári állomány példamu­tatóan működik közre a la­kosság tömeges felkészítésé­ben és ezen belül az élet, valamint az anyagi javak megóvásával kapcsolatos fel­adatok ellátásában. Az ünnepi állománygyűlés további részében elismeré­sek, jutalmak átadására ke­rült sor. A kitüntetettek kö­zött volt Timár Ernő nyug­állományú alezredes, vala­mint Tóth Imre nyugállo­mányú őrnagy is, akik több mint három évtizeden ke­resztül kiemelkedő tevékeny­séget fejtettek ki a polgári védelemben. —y—n— A fegyveres erők napja alkalmából tegnap polgári védelmi kiállítás nyílt Sarkadon, a cukorgyár művelődési házában. Fotó: Fazekas I\rt szírt Vezetőségválasztás a Békés Megyei Köjál szakszervezetében Egészségügyi dolgozók szakszervezeti vezetőáégvá- lasztó gyűlését rendezték a napokban a Békés Megyei Köjálnál. A szakszervezeti tagság nevében dr. Bereczky Aranka levezető elnök kö­szöntötte a vendégeket, köz­tük Fodorné Birgés Kata­lint, az MSZMP KB tagját, az SZMT vezető titkárát, Nagy Sándort, a SZOT tit­kárát, Jávor Ilonát, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete képviselőjét, Csaman- gó Vilmost, megyei ágazati titkárt, valamint az intézet politikai, társadalmi és gaz­dasági vezetőit. Bagita László, aki 18 évig töltötte be a szakszervezeti bizottság titkárának tisztsé­gét, értékelte az elmúlt évek munkáját. Beszámolójában kitért az intézmény szakmai munkájára, munkaerőhelyze­tére, bérgazdálkodására, a dolgozók képzésére és to­vábbképzésére. Az érdekvé­delmi tevékenység sorában beszélt a dolgozók panaszai­nak intézéséről, az egészség- ügyiek élet- és munkakörül­ményeinek alakulásáról is. A megválasztásra kerülő veze­tőség számára feladatként ajánlotta, hogy fejlesszék to­vább az információs rend­szert, bontakoztassák ki a szocialista brigádmozgalmat, segítsék a szakmapolitikai és közművelődési tervek végre­hajtását. Támogassák a fel­adatorientált munkaerő- és bérgazdálkodást, a szocialis­ta tervező munkát. n Mint ismeretes, hétről hétre ellátogatunk egy-egy étterembe, s az ott tapasz­taltakat közreadjuk, hogy átfogó és részletes képet fessünk arról, mit kínál a megyei vendéglátás. Ellapozó Hétköznap déli háromnegyed egykor érkezünk a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat harmadosztályú orosházi Béke Éttermébe. A bejárat mellett jobbra a zene­kar hangszerei pihennek, az esti „bemutatkozásra” várva. Helyet foglalunk közép­tájon, egy zöld abrosszal leterített asztalnál. A térítőn zsírpettyek őrzik a korábbi étkek nyomát. A felszolgálónő azonnal elénk toppan. — Előfizetéses menüt kérnek? A nemleges válasz után beljebb tessékel a kiste­rembe. Az egyik négyszemélyes asztal mellé telepszünk le. Ebben a teremben az asz­talokon tiszta fehér térítők, étlap, a vázákban néhány szál virág sorakozik. A forga­lom elég gyér, csak az egyik asztal mellett fogyasztják ebédjüket a vendégek. A fiatal pincértől az üdítőital-választékról érdeklődünk. A kínálat szegényesnek mondható, mivel csak tonik, narancs és Traubisoda kapható. Nézegetjük az étlapot. A Béke étteremben kétfajta napi menüt kínálnak a vendégeknek, egységesen 30 fo­rintos áron. Emellett gondoltak a vékonyabb pénztárcájú fiatalokra is — dicséretes kezdeményezés —, diák- és katonamenü gazdagítja a választékot 25 forintért. Ren­delünk. Csontlevest kérünk galuskával, valamint rántott sertésbordát burgonyával, és mellé káposztasalátát. Időközben a külső teremrészben gyorsan jönnek-mennek az előfizetéses étkezők, akik zöme diák. Tanulmányozzuk az étlapot. A választék egy harmadosztályú egységhez viszonyítva bőségesnek mondható: ötféle leves, 10 készétel, valamennyi 40 forint alatti áron kap­ható, valamint 17 frissensült — köztük tájjellegű ételek — kétszemélyes orosházi fatál szerepel a kínálatban. Salátából ötféle szerepel az étlapon, és négyfajta kisadag étel is kapható. A gőzölgő aranysárga színű leves gyorsan az asztalunkra kerül, benne megfelelő mennyiségű galuska. A frissensültre mintegy negyedórát kell várnunk, s megálla­píthatjuk, hogy a sertésborda különleges ízt n^jn nyújt, ellenben a sült burgonyával együtt bőségesnek mondható. Az ebéd után a tészták közül túrós csuszát kérünk te­pertővel. Emellett választhatnánk még háromféle rétest, valamint egyéb édes süte­ményeket. Tízpercnyi várakozás után kapjuk meg a túrós csuszát, amelynek tetején megfelelő mennyiségű tejfel van, de úgy tűnik, a tepertővel mintha takarékoskodtak volna. Csak óvatosan kezdünk a fogyasztásához, mivel igen forró az étel. A felszolgáló az iránt érdeklődik, kérünk-e még valamit. A kávé mellett döntünk, s pár perc múlva előttünk a gőzölgő fekete, amelynek a mennyisége megvan, de az aromája lehetne finomabb is. I Lassan véget ér a külső teremben is a nagy forgalom, a pincérek gyorsan leszedik az étkészleteket. A terembe nyíló konyha ajtaja egész ebédidő alatt nyitva van, s mindez, úgy véljük, zavarja a vendégeket. Fizetünk. Az elfogyasztott ebédért, a túrós csuszáért, az üdítőkért és a kávékért alig több, mint 140 forintot fizetünk. A pincér megköszöni a fogyasztást és elköszön. Ki­felé menet még feltűnik, hogy elég félhomály van az egész étteremben. Már az utcán, a napsütésben arról beszélgetünk, hogy ez a harmadosztályú vendéglátóipari egység megfelel az elvárásoknak, elsősorban Orosháza közétkeztetését szolgálja, s ha netalán egy-egy vidéki csoport betér ide, akkor viszonylag olcsón tud megebédelni. Még meg­jegyezzük, ha vendéget kellene ide invitálni, akkor inkább a város másik éttermébe, a Hotel Alföldbe mennénk.-ó—s A hozzászólások során Nagy Istvánná párttitkár és Tóthné Bán Ildikó KISZ-tit- kár a párt- és tömegszerve­zetek, valamint a szakszer­vezetek együttműködéséről beszélt. Nagy Sándor, a SZOT titkára az egész ma­gyar társadalomra, ezen be­lül a szakszervezeti mozga­lomra nehezedő felelősségről, feladatokról szólt. A szak- szervezeti mozgalomban so­kat várnak az állami egész­ségügyi szolgálatban, a köz- egészségügyben dolgozóktól. Csamangó Vilmos megyei titkár értékelte a beszámolót, majd útmutatásokat adott a következő vezetőség műkö­déséhez. Dr. Maurer József, a megyei köjál igazgatója a szakszervezet és az intéz­ményvezetés együttműködé­sét elemezte. Dr. Németh Irén, a mezőkovácsházi jár­ványügyi szolgálat felügye­lője munkájuk nehézségeiről szólt. A nagy területű kör­zetben nehezen tudnak köz­lekedni, hiszen hosszú ideje nem kapnak támogatást a gépkocsival való közlekedés­hez. A szakszervezeti vezető­ségválasztó gyűlés kedves színfoltja volt a nyugdíjasok és a gyesen levők köszöntése. A jelölőbizottság kettős je­lölést javasolt a titkári funk­ció betöltésére: Bagita Lász­lót és Bélteky Csabánét. Bélteky Csabáné a szükséges 50 százalék plusz egy fő sza­vazattöbbséggel szakszerve­zeti titkár lett. Az elnök dr. Csankó Judit. B. Zs. Nemzetközi ifjúságpolitikai tanácskozás A Budapesten ülésező eu­rópai ifjúságpolitikai együtt­működési konferencia rész­vevői tegnap délelőtt elláto­gattak a Budapesti Nem­zetközi Vásárra, egyebek közt felkeresték az Alkotó Ifjúság Egyesülés kiállítását és megtekintették az INTER- PLAYEXPO ’85 nemzetközi játékkiállítást. Délután a tanácskozás szekcióülésekkel folytatta munkáját. A munkacsopor­tokban az európai kormá­nyok ifjúságpolitikai tevé­kenységének tapasztalatairól, eredményeikről, a munka so­rán alkalmazott módszerek­ről, valamint az európai if­júsági kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeiről s a sza­badidő hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek megte­remtéséről cseréltek véle­ményt a szakemberek. II zenei világnap alkalmából hangverseny Gyulán Az Országos Filharmónia a zenei világnap jegyében ren­dezi meg idei, első bérleti hangversenyét Gyulán, a mű­velődési központban. Októ­ber 1-én, kedden este 7 órai kezdettel Oberfrank Géza vezényletével a Szegedi szimfonikus zenekar lép fel a komolyzene-kedvelő gyulai­ak előtt. Énekel Erdélyi Er­zsébet, Iván Ildikó, Juhász József, Misura Zsuzsa, Né­meth József, Réti Csaba és Vajk György. A hangversenyen Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk bán című operáiból csendülnek fel részletek. Az 1985—86-os úttörőév küszöbén... A z általános iskolai tanév megkezdése után szeptem­ber 29-vel indítja megyénk 116 úttörőcsapata, csaknem 50 ezer kisdobossal és úttörővel, 4 ezer 800 felnőtt úttörővezetővel és ifivezetővel az új úttörőévet. A mozgalmi év indítása alkalmat ad arra, hogy visszate­kintsünk az elmúlt évre. Üttörőcsapataink eredményesen zárták az 1984—85-ös úttörőévet, amelynek kiemelkedően eseménydús szakasza volt a „Szabadság láng”-akció, és az úttörőnyár előkészítése, a nyári programok megvalósítása. A szabadság lángját kísérő programok a települések fon­tos ifjúságpolitikai eseményei voltak, amelyek során a kis­dobosok és úttörők hasznos Ismereteket kaptak a lakóhely felszabadulásának körülményeiről, és az azt követő időszak eredményeiről. Ezen események az ismereteken túl igen sok élményt adtak a gyermekeknek, mert a csapatvezető­ségek a gyermek-tisztségviselőkkel együtt gyermekközpon­tú, mind a fiatalok, felnőttek érdeklődésére számot tartó tevékenységeket szerveztek, és ezek között kapott helyet a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára való megem­lékezés is. Az úttörőév olyan szakasza volt ez, amely a jövőben is hasznosítható, számos tapasztalatot adott. Az akció kereté­ben, de főleg az azt követő tavaszi időszakban került sor azon rendezvényekre, amelyek módot adtak a gyermekek­nek a tanulmányi és sportversenyekre, művészeti, honvé­delmi jellegű, értékteremtő munkákra, turisztikára. Ez idő­szak kínálta a lehetőséget a közösségi játékokra, amelyek közül a kisdobosok körében a „Hétmérföldes csizmában”, az úttörők körében pedig „Szülőföldért” és a „Baráta- mk ...” játék bizonyult a legnépszerűbbnek. Az úttörőcsapatok többsége részt vett a városi, községi r yári gyermekprogramok kialakításában, megszervezé­sében. így a nyarukat otthon töltött gyermekeket az eddi­ginél több nyári elfoglaltság várta. Javult a csapatok és a napközis táborok kapcsolata; a napközis táborok életének megszervezéséhez sok ötletet, javaslatot adtak úttörőveze­tőink. Egyhetes, vagy annál hosszabb időtartamú táboro- sást csaknem minden úttörőcsapatunk szervezett. Ezeken több mint 13 ezer gyermek táborozott megyénkből. Táborozási feltételeink nagymértékben javultak azzal, hogy 1985 júniusában átadtuk a Körös ifjúsági és úttörő vízitúra-útvonalat, ahol ezen a nyáron öt táborhelyen már 850 gyermek ismerkedett a vízi sporttal, és a Körösök- völ­gye természeti szépségeivel. 1985 júliusában pedig meg­kezdte működését a nagy társadalmi összefogással meg­épült szanazugi úttörőtábor, ahol 500 gyermek töltött egy- egy hetet. Most, az 1985 86-os úttörőév küszöbén valamennyi úttö­rőközösség legfőbb feladata, hogy beindítsuk a felnőtt-és gyermekönkormányzatok munkáját. A Magyar Űttörők Szö­vetsége Országos Tanácsa úttörőévi programajánlata, és a közösségek javaslata, igényei, a helyi lehetőségek figye­lembevételével kialakítsuk a közösségi terveket, majd pe­dig a tervek megvalósítására felkészítsük a felnőtt és gyer­mek tisztségviselőket. A közösségi tervekhez a megyei úttö­rőelnökség egyebek mellett javasol olyan őszi, téli, tavaszi túrákat, amelyek keretében a gyermekek — és velük együtt túrázva a KISZ-esek, valamint a felnőttek — megismerhe­tik a szanazugi úttörőtábort, és a vízitúra-útvonalak szana- /Mgi, dánfoki, félhalmi, gyomai és békésszentandrási tá­borhelyét. Pályázatot hirdettünk a gyermekközösségeknek, hogy a számukra kialakított új megyei táborozóhelyek úttörőjel­képeire tegyenek javaslatot. Valamennyi úttörőcsapatunkat felhívtuk olyan úttörőtörténeti kutatómunkára, amelynek során az úttörők megismerkedhetnek csapatuk múltjával, jelenével és jövő feladataival. Készülve a Magyar Üttörők Szövetsége megalakulásának 40. évfordulójáról való méltó ,megemlékezésre (1986. június 2-án) csapataink olyan tevé­kenységeket igyekeznek szervezni, amelyekkel erősíthetik gyermekeinkben a közösségükhöz, ezáltal az úttörőszövet­séghez való tartozás érzését. Mozgalmi munkánkhoz szeretnénk megnyerni mind az iskolában, mind a más területeken dolgozókat. Szeret­nénk, ha az úttörőszövetség tevékenységét már eddig is tá­mogató szervek, intézmények, vállalatok az előttünk álló úttörőévben is segítenék a gyermekek mozgalmát, hogy kö­zösségi programjaik megvalósulásán keresztül érezhessék a felnőtt-társadalom figyelmét, segítségét. Ezért — mi út­törővezetők — kérjük, hogy a pártszervezetek, KlSZ-szerve- zetek, társadalmi és tömegszervezetek, intézmények, felnőtt­kollektívák tagjai, a szülők vállaljanak olyan feladatot, amellyel egyrészt a csapatprogramok megvalósulását segítik, másrészt pedig a gyermekeknek lehetőséget adnak a fel­nőttek munkájával való ismerkedésre. Mire gondolunk? Például: a testvérkapcsolatok kialakí­tása felnőtt- és gyermekközösségek között, az úttörőcsapat működési feltételeinek közös társadalmi munkával való ja­vítása, a gyermekek pályaválasztását elősegítő programok szervezése, vállalati üdülőben úttörők és kisdobosok tábo­roztatása, továbbá az intézmény tevékenységét megismer­tető szakkör, klub, művészeti csoport szervezése, működte­tése, hosszabb időszakra meghirdetett pályázat, akció, kö­zösségi játék; az úttörőévi feladatok megoldásában és a tanulásban élenjáró gyermekeknek könyv, mozijegy, szín­házjegy, strandjegy, kirándulásához vonat-, autóbuszjegy, vagy közlekedési eszköz felajánlása. A segítség kiterjedhet a szakmát, vagy tevékenységcsoportokat megismertető szak­tábor szervezésére, kisdobosokat, úttörőket, vagy közössé­geket patronáló pártoló testület megszervezésére, játszótér, sportpálya kialakítására, az úttörőszövetség megalakulá­sának évfordulóján születésnapi ajándék átadására a gyer­mekeknek. E lért eredményeink jó alapot adnak arra, hogy min­den csapatközösség nevelő erejű, sok élményt ígérő, minden gyermek számára cselekvési lehetőséget, fejlődést biztosító programot alakít ki, és a megvalósítás sok sikerélményt biztosít gyermekeinknek, általuk a szü­lőknek, és valamennyi, a gyermekeket szerető, értük tenni kész felnőttnek. Varga Sándor, megyei úttörőelnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom