Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

NÉPÚJSÁG 1985. szeptember 2., hétfő Megnyílt a lipcsei vásár S-ben láttuk, rákérdeztünk: Befűzve vagy fagyasztva az igazi? Miért jött ismét divatba a befőzés, és érdemes-e időt, pénzt és energiát fordítani a „magam tettem el a nagyné­ni receptje szerint” rumos­meggyre, hámozott ősziba­rackra, vagy éppen káposz­tával töltött paprikára. A képernyőn éppen ez utóbbit rakta dunsztosüvegbe a há­ziasszony, aki — sok ezer asszonytársával együtt — vallja, hogy így a család szája íze szerint való a be­főtt, emellett csak a kamrá­ba kell menni, és nem a boltba, ahol esetleg nem is azt kap, amit szeretne. A háztartásgazdasággal fog­lalkozó szakember vélemé­nye szerint pedig, ha min­dent egybevetünk, többe ke­rül a 3 millió 800 ezer ház­tartásban végzett befőzés, mintha az ipar végezné el ezt a munkát. A „befőzési láz” nyilvánvaló oka az is, hogy az utóbbi években egy­re többen vállalkoztak ker­tészkedésre, s még a viszony­lag kicsi hobbikertekben is terem néhány üvegre való gyümölcs, zöldség. Üveg helyett persze írhat­nánk már fagyasztóládát is. csakhogy e nem is olcsó esz­köz — amint a szaküzlet ve­zetője elmondta — csak elő­jegyzéssel kapható, hónapok múlva. No és a mirelitáruk az ABC hűtőpultjain? Mint­egy százféle árut állít elő a Magyar Hűtőipar — ám nem olcsó, és sok üzletben a száz­félének csak egy kis töredé­két találja a vevő. A magyar hűtőipar egyik legnagyobb üzeme a Békés­csabai Hűtőház, melynek igazgatóját, Márton Pált kér­deztük meg a Hét-ben látot­takról. — Nagyon igaz, amit a műsorban a vállalat vezér­igazgató-helyettese mondott az árakról. Kezdem az alap­anyaggal: egyre drágábbak a mezőgazdasági termékek is, az elmúlt 10 év alatt pél­dául a duplájára emelkedett a zöldborsó ára! A másik a csomagolóanyag. A nyomda tudná legjobban megmonda­ni, mennyit drágult a papír, és drágult a műanyag is. A harmadik dolog pedig a műszaki fejlesztés, amelyre rákényszerültünk, hogy lé­pést tudjunk tartani a nem­zetközi piaccal. Csaknem 30 millió forintot költöttünk most csomagoló gépekre. Mindez természetesen vég­eredményben megmutatko­zik a termékek árában is. Ami az ellátást illeti, itt mindenképpen beszélni kell arról, hogy sajnos a hűtő­lánc a kereskedelemben megszakad, nem ritkaság, hogy a vevő felolvadt ter­méket lát a hűtőpultokban, s ráadásul a különféle mire­lit árukat együtt tárolják. Pedig mi mínusz 18 fokon, hűtőkocsikban szállítjuk az árut! Nem az a legna­gyobb gond, hogy a ház­tartásokban nincs fagyasztó- láda, mert attól még a ve­vő mindennap hozzájuthat­na a boltokban a fagyasztott gyümölcshöz, ételhez — ha választékban is, minőségben is mindent megtalálna. Az a véleményem, hogy a keres­kedelem gondját hűtőkonté­nerek bevezetésével lehetne megoldani, így nem szakad­na meg a hűtőlánc, jés a hű­tőkapacitás is növekedne. Vagyis: többet, jobbat kap­hatna a fogyasztó — mon­dotta befejezésül Márton Pál. T. I. Vasárnap megnyitotta ka­puit a Lipcsei őszi Vásár. A kelet—nyugati kereskedelem kialakulásában fontos sze­repet betöltő lipcsei vásárra most öt kontinens hatvan országából 6000 kiállító hoz­ta el termékeit. A megnyitón jelen volt Erieh Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsa elnöke, s az NDK más vezetői. Az NDK veze­tőinek hagyományos körsé­tája a vegyipar legújabb ter­mékeit felvonultató pavilon­ban kezdődött. A magas rangú vendégek itt találkoz­tak a magyar kiállítókkal is. A Chemokomplex kiállítási Vasárnap befejeződött Győ­rött a munkásfiatalok orszá­gos találkozója. A négyna­pos rendezvényen az ország 19 megyéjéből és a főváros­ból kétezer ifjú vett részt. A találkozó valamennyi nap­ján változatos, érdekes ese­mények zajlottak le. A meg­nyitóra egy rábai vízi szín­padon és környékén került sor, mintegy 15 ezres kö­zönség jelenlétében. A győ­riek tízezrei élvezték ezt követően a tűzijátékot. Ilyenre 1971 óta, amikor a város fennállásának 700. év­fordulóját ünnepelte, nem került sor. A munkásfiatalok nagy tömegei ágazati találkozókon vitatták meg munkaterüle­tük gondjait. Minisztériu­mok, főhatóságok vezetőitől tájékoztatókat kaptak a he­tedik ötéves terv céljairól, az egyes ágazatokban vár­ható fejlesztésekről. A fia­talok helyzetével kapcsola­tos párt- és állami határo­részlegénél Erich Honeckert és kíséretét dr. Szalai Béla, hazánk berlini nagykövete üdvözölte. Az NSZEP KB főtitkára méltatta és pél­dásnak nevezte hazánk és az NDK politikai, gazdasági kapcsolatait és köszönetét mondott a magyar vállala-t tok nagyszámú részvételéért a vásáron. Számos országból magas rangú politikusok is eljön­nek Lipcsébe. A Szovjetunió­ból Vlagyimir Kljujev köny- nyűipari miniszter vezetésé­vel kormánydelegáció érke­zett. Megtekintette a lipcsei vásárt Franz Joseph Strauss bajor miniszterelnök is. zatok megvalósításával kap­csolatos teendőket szintén megtárgyalták a vitákon, a szakmai programokon. A ta­lálkozó során békegyűlést tartottak Győrött a Széche­nyi téren, több ezer résztve­vő jelenlétében. A vasárnapi program a bányászokról való megemlé­kezéssel kezdődött a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola előtt. Ezen Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára méltatta a bányászok, köztük a fiatalok munkáját. A tatabányai bányászzene­kar erre az alkalomra Győr­be jött és eljátszotta a bá­nyászhimnuszt, a Soproni Erdészeti és Faipari Egye­tem kórusa pedig régi bá­nyászdalokat énekelt. A ta­lálkozó résztvevői innen az MHSZ Győr közelében levő; péri repülőtérre vonultak, s több órás vidám programon vettek részt, amelyet légi bemutató is színesített. Befejeződött a munkásfiatalok országos találkozója Kibővített vezetőségi ülés Gyulán A közelmúltban Gyulán, az MTESZ-székházban tar­tott kibővített ülést a Ma­gyar Elektronikai Egyesület békéscsabai szervezeteinek és gyulai csoportjának veze-, tősége. Ezen elsőként Holl József, a gyulai csoport tit­kára számolt be az elmúlt évi munkájukról, amelyben egyebek között elmondta, hogy a gyulai csoport 1984- ben alakult, kilenc vállalat­tól 32-en jelentkeztek. Ez a létszám azóta tovább bővült, s most már eléri a 40-et. Bár nem nagy múltra tekintenek vissza, mégis két olyan or­szágos rendezvényt tartottak, amelynek sikere arra utal, hogy hasonló, főleg szakmai tárgyú rendezvény szervezé­sében Gyulán kedvezőek a feltételek. Ezeken kívül több szakmai tanfolyamot ren­deztek. Részt vettek külön­böző szakmai látogatáson, sőt, eljutottak külföldre is. Lengyelországban például tájékozódtak az ottani ha­sonló jellegű szervezetek munkájáról. A csoport tag­jainak összetételéről szólva elhangzott, hogy igen sokré­tű, hiszen található közöt­tük villanyszerelő, főmérnök, osztályvezető és kisiparos. A beszámolóval kapcsolat­ban többen mondták el ész­revételüket. Kelemen Sán­dor a békéscsabai szervezet képviseletében elismerését fejezte ki a gyulaiak munká­jáért. Szó volt itt a villany- szerelők továbbképzéséről, arról, hogy már a szakmun­kásképző intézetekben is színvonalasabb oktatást kel­lene számukra biztosítani, de arról is, hogy a gyulai cso­port hatékonyabb szakmai munkával segíthetné a vá­ros elektronikai terveinek megvalósítását. A békéscsa­bai vezetőség nevében Hor­váth Károly ismertette a következő időszak feladata­it, amelyhez kérte a gyu­laiak támogatását is és java­solták közös szakmai utak rendezését. B. O. Fotó: Szőke Margit Tegnap vidám verses, zenés gyermekműsorral örvendeztette meg a békéscsabai gyerekeket a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda. A tanévnyitó alkalmából az e'ső osztályosokat a városi tanács dísztermében Szép Ilona előadóművész és a Horváth—Benedek duó köszöntötte Kisiklott két tehervagon A kisiklott vagonok Tegnap délután 16 óra 6 perckor a Szolnokról Békés­csabára tartó tehervonat — a békéscsabai vasútállomás területén — kisiklott. A bal­esetről Hrabovszki János ál-> lomásfőnök-helyettest kér­deztük, aki mindenekelőtt el­mondta, hogy személyi sé­rülés nem történt. Az állo­más bejárata közelében volt a baleset, melynek következ­tében a tehervonat két utol­só kocsija leugrott a sínről és jó 500 métert így tett meg. A két kocsi nem borult fel ugyan, de jelentős kár keletkezett bennük és fő­képpen a pályában, mivel nem egy, hanem több sín­párt tett használhatatlanná. A helyreállítást azonnal megkezdték, ez huzamosabb időt vesz igénybe, de a sze­mélyforgalomban nem okoz fennakadást. Az esti órák­ban még nem tudtak bizto­sat mondani a baleset oká­ról, ezt szakértők vizsgál­ják. Ennek során többek kö­zött ellenőrzik a pályát, a műszaki berendezéseket és a villanymozdony sebességmé­rő szalagját. IV. agrárifjúsági napok Megyei siker született A Nagybánhegyesi Zalka Tsz tejüzeme adott otthont a IV. agrárifjúsági napok al­kalmából az idén megren­dezett tejipari betanított és szakmunkások versenyének. A Békés megyeiekkel együtt a balmazújvárosi és a Haj­dú Megyei Tejipari Válla­lat üzemeinek versenyzői is indultak. A politikai totó nehéz volt, de akadt jól teljesítő ver­senyző, a szakmai kérdések­re könnyebben feleltek a raj­tolok. Ezek a pontszámok azonban még semmit nem döntöttek el,, hiszen a szak­mai-gyakorlati erőpróbára a tej üzemi termelésben volt módjuk a fiatal szakembe­reknek. A tejátvétel, a pasztőrözési folyamat, a laborbeli felada­tok, a sajtgyártás területén kellett házigazdaként el­dönteni, mi a teendő. A vég­leges sorrend így alakult: A betanított munkások kö­zött első: Ungur János, a Hajdú Megyei Tejipari Vál­lalat gyulai tejporgyárának versenyzője, a szakmunká­sok vetélkedésében Bacsa János, a Szövetkezeti Tej­ipari Közös Vállalat dolgo­zója állhatott a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára. A rangsorban mögötte vég­zett Imre György, a nagy­bánhegyesi tsz tejüzemének versenyzője, ök ketten az or­szágos szakmai versenyen vehetnek részt itt elért ered­ményeik alapján. Különdíjjal jutalmazták Nagy Erzsébet, nagybánhe­gyesi rajtolót, a politikai to­tóban elért legjobb eredmé­nyéért, valamint az elméleti­szakmai tudásban kiemelke­dő Horváth Zoltánnét, aki a gyopárosi tejüzemet képvi­selte. Kép, szöveg: Számadó Julianna Bacsa János, a sajtgyártás szakmai rejtelmei­vel ismerteti meg a zsűrit A versenyfeladat: a fölözőgép szétszedése. A szeghalmi Szabó István a szakmunkás-kate­góriában a harmadik helyezést szerezte meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom