Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-23 / 223. szám

1985. szeptember 23., hétfő ra-T T r rj f j 1 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_| 2 1 La Já I £ —LAPSZÉL---------­Form ák Tizenöt évvel ezelőtt még* Lipótmezőn is kifejezetten nehéz esetként kezelték azt, aki magyarországi For­ma—1 versenyről álmodo­zott. S lám, jövőre Buda­pesten szurkolhatunk a „se­bességlázasokért’’. A Forma—1-et illetően már csak azért is angyali nyugalommal tekintek a jövőbe, mert nálunk min­dent tudományos alapos­sággal vizsgálnak. Ezért például néhány nyelvész azonnal összedugta a fejét, hogy a Forma—1 elnevezés helyes-e. Hamar bebizonyí­tották, hogy nem az. De belátták, hiába találnak ki egy jobbat, Amerikában, vagy Monte Carlóban még a kitántorgott hárommillió, s az ő leszármazottai sem fogják azt győzelemre vin­ni. Mindent amúgy sem le­het lefordítani. Furcsa vol­na, ha Gustav Mahlert Ebédlő Gusztávnak, Spino­zát pedig Spenótnak hív­nánk. A tolmácsolással a nevek nélkül is sok a gon­dunk. A múlt héten aztán a csabai gimnazisták meg­mutatták, hogy van okunk idegennyelv-ügyben is re­ménykedni. A Békés me­gyébe látogató ENSZ-bi- zottság több tagja is elis­meréssel szólt a csabai sé­tán segítségükre siető fia­talok nyelvtudásáról. Utó­lag kiderült, hogy bár a bizottság célja a magyar építészet megismerése volt. a gimnazistáktól nemigen érdeklődtek a csabai há­zakról. Annál inkább a háztartásokról. Kíváncsi­ságuk nem volt formális, szívesen hallottak minden­ről, a keresetektől, a diva­tig. Persze, a sokszor lebe­csült forma azért nagyon fontos. Erről tanúskodik az is, hogy a Magyar Média az idén meghirdette a Miss Magyarország versenyt. A negyvenöt utáni első ilyen versenynek túl vagyunk már a középdöntőjén is, és ahogy értesültünk róla, a zsűri formavadász, vagyis nemigen törődik azzal, hogy kinek ki volt az őse, tud­ja-e fejből a Talpra ma­gyart, s hogyan főzi a ká­posztás cvekkedlit. A női formák szerepe ha­zánkban e szépségverseny nélkül is megnőtt az elmúlt években. Lassan már min­dent szép és ruhátlan höl­gyekkel hirdetünk, rovar­ölőktől a kutyaeledelig. S megnőtt azoknak a höl­gyeknek az értéke, akiknek méretei megegyeznek a szépségeszményekkel. Em­lékszem, az egyi katonabaj- társam, mindig úgy beszélt gyönyörű menyasszonyáról, hogy annak puszta felem- litése is megszépítette ka­szárnyái éjszakáinkat. Mint mondta, a csodás teremtés minden adata megegyezik Brigitte Bardot-ével. Az­tán eljött a nagy nap, és megjelent a menyasszony. Valóban szőke volt és kék­szemű, magassága, súlya, mell-, derék-, csípő- és combmérete megegyezett a francia sztár adataival. Csak épp olyan rémisztő volt szegény, mint a hosz- szúkések éjszakája. őszinte véleményünk el­keserítette bajtársunkat. Azzal védekezett, hogy a forma nem minden, s a hölgy belső értékei szá­mára fontosabbak. Arra kértük, ha legközelebb jön a menyasszonya, arra a kis időre, a kedvünkért, for­dítsa ki. —út— Vonalban voltunk Vezető helyen: a kollégiumok gondjai Igazi telefonos ostromra számított a Vo­nalban voltunk stábja szeptember 16-án. S hogy nem így történt, abból arra is lehetne következtetni, hogy a megye oktatásügyé­ben minden rendben van. De az is lehet — s inkább ezt kell elfogadnunk —, hogy az oktatást érintő kérdésekben mind tájéko­zottabbak a szülők és pedagógusok, és a tanévkezdés is nyugodtabban, kiegyensúlyo- zottabban zajlott az idén. mint korábban. Medovarszkiné a Patex- től az iránt érdeklődött, hogy a megyei és a Békéscsabai Városi Tanács foglalkozik-e a textiles szakmunkástanuló lányok kollégiumi helyeinek gyarapításával? Arra is rá­kérdezett: lesz-e új iskolája a textiltagozatnak? A hetedik ötéves tervben Békéscsabán elsősorban osz­tálytermeket építenek. Ül kollégiumi helyek kialakítása csak a meglevő épületek bő­vítésével vagy vásárlásával történik majd. A megyei tanács tervezi, hogy a Bé­kés Megyei Állami Építő­ipari Vállalat munkásszálló­ját megvásárolja, amely né­mi felújítás után diákottho­ni célokat szolgál. Várhatóan ez a kollégium fogadja majd a textiles lányokat is. A telefonáló második kér­désére is megnyugtató vá­laszt kapott. A Békéscsabai Városi Tanács ugyanis a me­gyei tanáccsal megállapo­dást kötött, amelynek alap­ján a hetedik ötéves tervben a textiltagozatnak is épül új iskola. Ebben azonban más szakmát tanuló fiatalok is helyet kapnak. Némethné Olaszi Mária a kollégiumokban régóta ta­pasztalható pedagógushiány megoldására javasolta, hogy jó lenne a megyei ösztöndi' jasok egy részét már a szer­ződéskötéskor a kollégiu­mokba irányítani. ötlete megértésre talált, s a jövő­ben a megyei tanácsi ösztön­díjak megkötésekor az illeté­kesek felhívják a figyelmét a hallgatóknak erre a lehető­ségre is. Telefonálónk másik kérdése a kollégiumi neve­lők vasárnapi és ünnepnapi ügyeleti óradijára vonatko­zott, amely jelenleg húsz fo­Kedvező jelnek tekinthető, hogy alig-alig érkezett a telefon innenső végén válaszadás­ra vállalkozó Vámos László osztályvezetőhöz panasz. Mindössze két szülő kifogásolta a gyermeke iskolájában tapasztalt vezetési és nevelési hiányosságokat. A kérdezők több­sége inkább „zsebbe nyúló” gondokat ve­tett fel. Kevés a kollégium, a tanterem, kü­lönösen a középfokon, és ezen belül is a megyeszékhelyen. Ugyancsak kollégiumi gon­dokat említett Somogyi Mar­git Békésről, aki egy új kö­zépiskolás kollégium építésé­nek a lehetősége felől érdek­lődött. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a békési gimnázium és szakközépis­kola jövő évi különválásakor a kollégiumot nem lenne célszerű igazgatásilag a gim­náziummal összevonni, mert a jelenlegi 131 kollégistából mindössze 19 a gimnazista. A helyénvaló megállapítás alapján az illetékesek ezt a döntést újra átgondolják. Telefonálónk első kérdésére azonban nem kaphatott meg­nyugtató választ, mert, mint egy korábbi válaszunkból már kiderült, a hetedik öt­éves tervben új kollégium építésére nem kerül sor Bé­kés megyében. Az viszont vigasztaló lehet, hogy amint erre lehetőség nyílik, az el­sők között lesz a békési kö­zépiskolás kollégium. Gyulaváriból Szegediné az iránt érdeklődött, hogy lesz-e Békéscsabán főiskola? Tár­gyalások folynak róla, hogy talán már a jövő ősszel megszervezik a Debreceni Tanítóképző Főiskola kihe­lyezett tagozatát Békéscsa­bán. A végleges döntés azon­ban még nem született meg. Elender Györgyné munka­jogi kérdésről beszélt. Ügy vélte, hogy vezetőhelyettesi pótlékát, amit a bérfejlesz­tés terhére oldottak meg a baromfifeldolgozó vállalat óvodájában, helyesebb lett volna más forrásból adni. Telefonálónkat megnyugtat­hatjuk: a vezetők nem jár­tak el jogtalanul, bár abban igaza van, hogy az óvoda dolgozói számára valóban előnyösebb lett volna, ha rint. A pedagógusok ezt azért is keveslik, mert már megjelent egy rendelet a magasabb díjazás lehetőségé­ről. E kérdésre az illetékesek gyors megoldást nem ígértek. Az ötnapos munkahétre tör­ténő átálláskor ugyanis a megyei tanács művelődési osztálya erre a célra megle­hetősen kevés összeget ka­pott, amit szét is osztott az intézményeknek. Ez az ösz- szeg valóban nem elegendő az ügyeleti díjak felemelésé­re, így maradt az a megol­dás, hogy a kollégiumoknak iáját bértömegükből kell hogy ezt „kigazdálkodják". Csak abban lehet bízni, hogy a pedagógusok bérrendezésé­nek második ütemébe ez is belekerül majd. Több telefonálónk kérdez­te, hogy miért akarták egy hét után kiköltöztetni a lá­nyokat a Lékay középiskolás kollégiumból? A kiköltözte­tésről valóban volt szó, de azóta találtak megnyugta­tóbb megoldást. A Békés Megyei Tanács épületét — mint ismeretes — hamaro­san teljesen felújítják. Ehhez viszont a felső emeleteken levő hivatalokat ki kell köl­töztetni. Más lehetőség nem kínálkozott, mint az, hogy ezeknek átadják a tanácsi továbbképző és a pedagógiai intézet épületét. Viszont a pedagógiai intézet működési feltételeit is biztosítani kel­lett, s ehhez megoldásként a Lékay kollégium kínálkozott Többszöri tárgyalás után alakult ki a jelenlegi helyzet úgy, hogy a diáklányok ma­radtak a helyükön, és csak egy klubtermi övezetet kell a pedagógiai intézet rendel­kezésére bocsátani. Új évad előtt az Országos Filharmónia Több mint tíz esztendeje, 1974-ben alakult meg az Or­szágos Filharmónia békés­csabai kirendeltsége. Ko­rábban, hosszú évekig csak megbízott dolgozott me­gyénkben. A kirendeltség létrejöttével sokat változott a komoly zenei kultúra ter­jesztése. Felnőtteknek s az ifjúságnak egyaránt színvo­nalas bérleti hangversenye­ket szerveznek. Ám az ér­deklődés korántsem lendült annyit előre, mint amennyi várható lenne. Többek között erről beszélgettünk Ambrus Zoltánnéval, aki 8 éve irá­nyítja a kirendeltség mun­káját. — Egyre nehezebb a szer­vezés. Nagyon megdolgozunk azért, hogy ennyi bérletesünk tegyen. Az ifjúsági hang­versenyeket hosszú évek óta rendezzük. Már nem egy or­szágos és helyi felmérés ké­szült arról, miért nem nő mégsem a komoly zene iránti érdeklődés az ifjúság köré­ben. Biztos választ s gyógy­szert a bajra, még most sem tud adni senki. Pedig mi mindent megteszünk azért, hogy a fiatalságnak meghatározó zenei élményt nyújtsunk. A központi ke­retek csökkenése miatt keve­sebb hangversenyt tudnánk szervezni. Ám helyi erőfor­rásokból mégis megtartjuk a szokásos hangversenyeket, az ifjúsági házzal karöltve. S ha már a segítőknél tar­tunk: a megye egész terüle­tén több oktatási intézmény­nyel tartjuk a kapcsolatot. Többnyire az ének szakos pedagógusok segítik a szer­vezést. Másutt az iskolák igazgatói, közművelődési előadói állnak mellénk. — Már több mint egy hete megkezdték az idei bérletek árusítását... — Egyelőre csak régi bér­lőink kapnak. Az ok egysze­rű, sokan már 10—15 éve, mindig egy helyen ülnek. Mi lehetővé tesszük, hogy az idén is itt foglaljanak helyet. Ilyenkor, évadkezdéskor le­vélben értesítjük őket arról, mettől meddig válthatnak bérletet, s milyen műsorunk lesz. Ez a kedvezmény ter­mészetesen azoknak is jár, akik még csak egy éve bér­lőink. Az érdeklődés az árak emelkedésével ellentétben az idén igen nagy. Már sokan jelezték, hogy járni kíván­nak hangversenyeinkre. — Vidéken mi a helyzet? — Gyulán, Szarvason és Orosházán rendezünk felnőtt bérleti hangversenysoroza­tot. Mindhárom helyen már évek óta százszázalékos a bérleteladás, ez mintegy ezer embert érint. — Milyen hangversenyeket ígér a Filharmónia az idei évadra? — A nívó, úgy hiszem ezt bátran mondhatom, nem csökkent. Hogy csak néhány előadásra hívjam fel a fi­gyelmet : emlékezetesnek ígérkezik Békéscsabán a Liszt Ferenc kamarazenekar fellépése, a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarát Lu­kács Ervin vezényli január­ban. E műsorban Jandó Jenő zongoraművész is közremű­ködik. Különlegesnek számít a Bolgár rádió férfikarának hangversenye, őket április­ban Katona Ágnes zongora- művész közreműködésével a Debreceni MÁV Filharmoni­kus Zenekar követi. — És más városokban? — Gyulán, a zenei világ­nap alkalmából október 1- én a Szegedi szimfonikus ze­nekar tart Erkel ünnepi es­tet. A Hunyadi László és a Bánk bán című operákból hangzanak el részletek. Szép estet ígér a Magyar kamara- zenekar fellépése is — a hangversenymester Tátrai Vilmos —, melyen ifjabb Hara László fagottművész mutatkozik be a közönség előtt. Az évad első szarvasi hangversenyén a Békéscsabai szimfonikus zenekar lép do­bogóra, Nagy Ferenc ve­zényletével. Műsorukban fel­lép Szenthelyi Miklós he­gedűművész. Régen szerepelt megyénkben a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara, mely Szarvason is bemutatkozik az idén. Az orosháziak hangver­senyei közül többek között az olasz operaestet érdemes megemlíteni, melyen a Sze­gedi Nemzeti Színház ének­művészei lépnek fel. — A helyi művészeknek is biztosítanak fellépési lehe­tőséget? — Ez régi törekvésünk. Eb­ben az évadban is hallhatja a nagyközönség a megye mű­vészeit, kórusait, zeneművész tanárait a felnőtt, s még in­kább az ifjúsági hangverse­nyeken. Nagy Ágnes pótlékát más forrásból bizto­sítják. Akadt természetpártoló te­lefonálónk is. Kovácsné Bé­késcsabáról felhívta a fi­gyelmet a Tanácsköztársaság útján levő fák és parkok kis­iskolás rongálóira. Kérte, hogy a szülők helyett leg­alább az iskola próbáljon meg valamit tenni. Örömmel számolhatunk be arról, hogy Békéscsabán a 3-as számú általános iskola — mint or­szágos környezetvédelmi bá­zis — kezdeményezésére ak­ció indul a parkok és a környezet megóvására. Ebbe bekapcsolódnak más iskolák is. A vállalati állományban dolgozó szakoktatók régi gondját fogalmazta meg Wágnerné, aki arra kérde­zett rá: nekik miért nem jár a pedagógusokat megillető szabadság? Egyelőre, sajnos — s tudjuk, ez nem meg­nyugtató —, a nem pedagó­gus státusban dolgozó szak­oktatók nem részesülhetnek pedagógusokat megillető sza­badságban, mivel a műve­lődési tárcának erre nincs anyagi fedezete. Nem az oktatásügyhöz kapcsolódó kérdés, de szíve­sen helyt adunk több füzes­gyarmati telefonálónk kér­désének, amely így szólt: megjelenik-e Hegyesi János könyve 85. születésnapjára? Jó hírrel szolgálhatunk kér­dezőinknek, ugyanis Hegyesi János költő kötete a megyei tanács kiadásában hamaro­san megjelenik. Kovács Pálné óvodai daj- Ka a negyvenórás munkahét rájuk is vonatkozó kiterjesz­tése iránt érdeklődött. Mint ismeretes, a kormány a negyvenórás munkahétre tör­ténő átállást lépcsőzetes be­vezetéssel határozta meg. Várhatóan a hetedik ötéves terv első felében erre a munkakörre is kiterjeszti. Telefonálónk második kér­dése arra vonatkozott, hogy a szerződéssel foglalkoztatott óvodai dolgozónak jár-e a 33 százalékos vasúti kedvez~ mény? Válaszunk rövid: nem. Nagy Gyuláné arra várt választ, hogy mikor kap új épületet Békéscsabán a lo­gopédia? A hetedik ötéves terv folyamán felépülő bel­városi iskolában biztosítanak a logopédia számára megfe­lelő körülményeket Békés­csabán. Másik kérdése a megyei logopédiai hálózat gondjaihoz kapcsolódott. A körzetközpontokban működő logopédiai foglalkozásokra utazó gyerekeknek az SZTK mindössze évi öt utat szá­mol el, holott a foglalkozá­sokat hetente két alkalom­mal tartják. Erről tudnak az illetékesek, és csak azt tanácsolhatják, hogy a hát­rányos helyzetű családok ez ügyben keressék meg a te­rületileg illetékes tanácsok művelődési osztályait, ahol bizonyára segítséget nyújta­nak számukra. Egy fiatal pedagógus (aki­nek a nevét nem pontosan értettük) két kérdést is fel­tett. Érdeklődött a megyei tanulmányi ösztöndíj összege iránt és a Békéscsabán ta­nító fiatal pedagógusok la­káshoz jutásának lehetősé­géről. Mivel a megyei ta­nács igyekezett minden je­lentkezőnek megadni az ösz­töndíjat, ezért a megyében csak az alsó határt jelentő összeget állapíthatták meg. A Békéscsabai Városi Ta­nács illetékesei elmondták, hogy fiatal pedagógus házas­pároknak 14 garzonlakás áll a rendelkezésére a Trefort utcán. Kialakítottak szá­mukra a Kun Béla utcában egy ötvenhelyes, átmeneti la­káslehetőséget is, és végül e támogatás harmadik módja a lakásépítési és -vásárlási kedvezményes kölcsön. En­nek összege viszont igen ala­csony, mindössze 30—40 ezer forint. Jelenleg még ezekre az átmeneti megoldásokra is ötvenen várakoznak. Mivel telefonálónk és felesége ide­gen nyelv szakos, akikből a megyeszékhelyen is nagy hi­ány van, kérelmükre a vá­rosi tanács művelődési osz­tálya igyekszik soron kívüli megoldást keresni. Igen érdekes és meglepő kérdéssel fordult telefonos szolgálatunkhoz Szegedi Sán­dor. Szerette volna megtud­ni hogy lehet-e Békéscsa' bán az utcán zenélni? A városi tanács igazgatási osz­tályán elmondták, hogy erre vonatkozó tiltás nincs. Ha kulturált utcai zenélésről van szó, az még színesítheti is a város életét. A városi rendőrkapitányság álláspont­ja is az ebben az ügyben, hogy amennyiben az utcai zenélés nem jár rendzava­rással, a rendőri szerveknek nincs ellene kifogásuk. B. Sajti Emese ******* Sírta» a ktniiitij • , ************ ******-Az új zenei évad kitűnő programot ígér.. Fotó: Gát Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom